Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-26 / 76.szám

kat része rozsdamentes acélból készült. Működtetése villannyal és borszesszel is lehetséges, tehát kizárt az üzemzavar. A műtőből továbbmenve, benyitunk egy-két betegszobába. Mindegyik szoba — magán és közös — külön-külön ragyogó ízlés, kultúra. A finom tónusú szinek, a pedáns tisztaság, világosság, a vakitófehér ágyneműk, a bevezetett csengő, rádió, a hideg-melegviz mosdó, a szekrény-asztal, mind külön-külön is biztosítják a gyógyulás külső követelményeit. A betegszobának külön érdekessége a falba helyezett kis műszerszekrény, amelyekbe azokat az injekciós tűket és műszereket helyezik el, amelyekre az illető betegeknek éppen szükségük van. Látogatásunk végén még egy rövid pillantást vethetünk az orvosi szobákba, a két fürdőszobába, a konyhába, a manzárdon elhelyezett személyzeti lakásokba. Valamennyi ízléssel, praktikusan berendezett helyiség . . . íme igy fest kórházunk új szülészeti pavillonja, amely hisszük, hogy városunk egyik büszkesége lesz. Elismerés és hála mindazoknak, akik létrejöttén bármiféle úton módon fáradoztak. Fáradozásuknak bőséges jutalma lesz az a sok ifjú és idős emberélet, amely létét és megmentését az új szülészetnek köszönheti. rr Megfellebbezték Horváth Zolfánaé megválasztását Mint ismeretes, a legutóbbi tisztújító közgyűlésen Horváth Zoltánnét a város képviselőtestülete pénztárellenőrnek megválasztotta. Zwillinger Ferenc dr. városi képviselő a választást most megfellebbezte nagyon súlyos ós helytálló argumentumokra hivatkozva. Ebből az alkalomból elmentünk dr. Zwillinger Ferenchez, és megkértük őt, hogy ismertesse lapunk olvasóközönségével is azokat az okokat, amelyek őt a választás megfellebbezésére indították. Készségesen állt rendelkezésünkre és a fellebbezésről a következőket mondotta : — Kénytelen voltam Horváth Zoltánná pénztári ellenőrré történt megválasztását megfellebbezni, mert a fennálló törvények megválasztását semmiféleképpen nem engedik meg. Erre vonatkozó indokaim a következők : 1. Horváth Zoltánné pénztárellenőri választáson sem jelölhető, sem választható nem volt, mert az 1886. évi XX. tc. 63. §. 2. bekezdése a megyei városokban az ellenőrt előljárósági tagnak jelöli meg. Ugyanezen törvény 75. §-a szerint nem választható községi elöljáróvá, aki községi képviselő nem lehet. Már pedig az 1929. évi XXX. tc. 42. §. 2. bekezdése szerint csak azt a nőt lehet képviselőtestületi tagnak megválasztani, aki a középiskolát elvégezte, vagy akinek ezzel egyértelmű iskolai képzettsége van. — Igaz ugyan, hogy az utóbbi törvény 98. §. az 1886. évi XII. tc. 63. íjának azon rendelkezéseit, amelyek az új törvény rendelkezéseivel ellenkeznek, hatályon kivül helyezte, de miután az új törvény 44. §-a szerint csak a városi tanácsok szűntek meg, sem az elöljáróság elnevezése, sem hatásköre, sem annak tagjai, valamint az erre vonatkozó intézkedések hatályukat nem vesztet ték. 2. Horváth Zoltánné ?

nem rendel kezik a törvény által előírt képesítéssel, amelynek minimuma ennél az állásnál a középiskola elvégzése. Az államszámviteli vizsga letételére kaphatott különös engedélyt, de ez nem mentesítheti őt a középiskola elvégzésének kötelezettsége alól, különösen a megválaszthatóság szempontjából. — Meg szeretném még azt is jegyezni, hogy a város autonómiájának és az ifjúság elhelyezkedésének szempontjából sem volt helyes Horváth Zoltánné megválasztása, mert Horvátnénak, mint számvevőségi alkalmazottnak helyébe nem a város választ utódot, hanem a főispán nevez ki, igy a város esetleg elesik attól, hogy egész bizonyossággal saját fiai közül hozzon be valakit. — Nem akarok részletekbe menni, de szociális szempontból, az állásta lanság mai korszakában mindenképen helytelenítendő ez a választás. — Befejezésül még csak annyit, hogy fellebbezésemben az eredmény kiigazítását is kértem, annak a javára, aki törvényszerűen a legtöbb szavazatot kapta. DIVáTŰJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKIBAN Kórházaink jövő évi költségvetése A kórházbizottság kedd délelőtt Glatz Gyula polgármester elnöklete alatt az elkészült új szülészeti pavillonban gyűlést tartott. A gyűlés legfontosabb tárgya az egyesitett Simor- és Kolos közkórházak jövő évi költségvetésének megállapítása volt. A nagyfontosságú gyűlésről az alábbiakban számolunk be. Glatz Gyula polgármester megnyitó beszéde után dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató főorvos indítványozta, hogy a város a Simor-kór ház épületének használatát a hercegprímásnak a leghálásabb köszönetnyilvánítása mellett mondja fel, mert az építkezések befejezése után a belgyógyászati pavillon is a Kolos-kórházban kerül elhelyezésre. (A Simor-kórház épületének használatát teljesen bórmentesen 18 évig élvezte a város.) Az indítvány elhangzása után a kórházbizottság jóváhagyta a költségvetési cimek között történt hitelátruházásokat, majd az új személyzeti beosztást tárgyalta le. Az új személyzeti beosztásra azért lesz szükség,, mert a kórház lényegében bővül, (a sebészeti emelettel, az új, most befejezett szülészeti osztállyal, a fertőző pavillon nal), az ágyszám szaporulat 22. Az új személyzeti létszám 45, az engedélyezett státust még ez sem éri el, mert az 46. Az új állások a következők lesznek : két szülésznői állás, mert az apácák a szüiészeti osztály ellátását továbbra nem vállalták; egy gépész a fűtőberendezés és háziszerelőmunkák elvégzésére; egy raktárkezelőnő a felállítandó új kórház raktárügyeinek vezetésére ; egy takarító ápoló a tuberkulótikus osztályra. Ezután került sor a jövő évi költségvetés megállapítására. A költségvetésről nagy vonásokban a következőkben számolunk be. A zárójelben lévő adatok a tavalyi összegeket mutálják. A költségvetési keret 218 342*92 P-ben van kontemplálva (210.018), az emelkedés azzal magyarázandó, hogy a bővítéssel kapcsolatban a betegápolási napok száma minden valószínűség szerint növekedni fog. A fedezeti oldal lényegesebb tételei a következők: ápolási dijakból bevétel az I. oszt. betegek után . 2400 (2.000) a II. , „ „ . 8-400 (6000) a III. , „ , . 7.500 (9.400) a pénztári tagok „ . 90.000 (81.780) a belügymin. ellátmány . 100.000 (100.00 ) pengő. VIRÁG Í, SZÁNTÓ CÉGNÉL SZÉCHENYI-TÉR Az ápolási dijak az első osztályon 8 P, a másodikban 6 P, a hárma dikban 5 P (4.70 P). A harmadosztályi ápolási díjnak 4'70 P-ről 5 P-re való emelését elkerülhetetlenné tette a minden vonalon bekövetkezett áremelkedés. Enélkül az áremelés nélkül, tekintettel az áremelkedő tendenciára, a költségvetés semmiféleképpen nem lehetett volna rentábilis. A szükségleti oldal fontosabb adatai: személyi járadóság -. 49.022*92 (46.453-10) élelmezés ..... 59.520-— (57.810'—) gyógyszer, műszer . 30.240-— (30.000-—) fűtés 20.000 — (20.000*—) világítás 7-000-— (6.000—) szállítási költségek . 5.000-— (3-500-—) kölcsönökre .... 11-520 — (11-280-—) összegezve az egész költségvetést, megállapíthatjuk, hogy azt nagy szakértelemmel, a viszonyokkal alkalmazkodni tudással, reálisan állították össze. A költségvetéshez, amelyet a kórházigazgató főorvos mutatott be a bizottságnak, dr. Zwillinger Ferenc szóllott hozzá. Sokalta a költségvetés szállítási költségeit, amely évről-évre mindig emelkedik. (Ez az Összeg, amelyet a szegény betegek helyett kell kifizetni a kórházba való és hazaszállításért.) Magas a világítási költség is, ipari áramot kellene kérni a kórháznak. Felszólalása végén kérte, hogy,ha a jövő évben nem is lehet, de 1939-ben a kórház igazgatósága a legtakarékosabban járjon el. A kórházigazgató válaszolva kijelentette, hogy az emelkedő szállítási költségeket a megyegyűlésen kellene ssóvátenni, a villany olcsóbbá tételéért pedig adtak már be kérvényt a Hungáriához, amelyre azonban eddig még válasz nem érkezett. A kórházigazgató felszólalása után a bizottság elfogadta kórházaink jövő évi költségvetését, majd a kórházi szállítások odaítélése Ügyében döntött. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szállításoknál az esztergomi cégeket részesítette előnyben a bizottság s ahol esztergomi is pályázott, ott általában meg is kapta a szállítást. Prommer Ferenc főszámvevő kérte a kórház igazgatóságát, hogy mindig a legújabb anyagokra hirdessék meg a pályázatot. Ennek főleg a gyógyszerszállításnál van nagy jelentősége. A kórházbizottság ezután felhatalmazta a kórház igazgatóságát, hogy dr. Kiss Ernő orr-, gége- és fül szakorvossal szerződést kössön betegeinek kórházban való kezelése és az azért juttatandó ellenszolgáltatás tárgyában. A gyűlés végén a kórházbizottság tagjai dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató-főorvos meghívására megtekintették az új szülészetipavillont. A gyönyörű, modern épületről és berendezéséről lapunk más helyén számolunk be. Dad községben gazdakör alakult „Aki a földet műveli, az a hazát szolgálja, aki nem műveli, annak nincsen semmi jussa a földhöz." Mussolininek az olasz gazdákhoz intézett eme szózata hatotta át Komárom vármegye Dad nagyközségének gazdaközönségét, amikor szeptember 19-én a gazdakör megalakításával az összetartásnak, a haladnivágyásnak, a mezőgazdasági tudományok fejlesztése iránti törekvésnek és a vezetőségben való bizalomnak legszebb tanúbizonyságát adta. Az alakuló gyűlést több népes értekezlet előzte meg, amelyeken mindjobban kialakult a gazdakör megalakítására vonatkozó komoly elhatározás. Ennek tulajdonítható, hogy már az első felhívás megtörténtével a gazdakör több mint 100 tagot számlálhat, akiknek sorait még na gyon sok komoly és kellő megértéssel biró gazda fogja követni. Az alakuló gyűlést a község népszerű főjegyzője, Szakáll József nyi totta meg, aki Kutas János igazga tót kérte fal az alapszabályok ismertetésére, amit a megjelentek általános tetszés közepette egyhangúlag elfogadtak. Az előadói indítványra elhatározták, hogy a község gazdasági viszonyainak javítása érdekében esetrőlesetre előterjesztéseket intéznek a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarához, már előre is kérve annak szives támogatását. Állandó helyiség fenntartásáról már előre történt gondoskodás úgyannyira, hogy az alakulógyűlés az e célból átalakított díszes helyiségben volt megtartható. Ez a helyiség kényeim 3s berendezésével elsőrendűen felel meg hivatásának, ahol a tagok részére napilapok, gazdasági és tanulságos folyóiratok, szaklapok, mezőgazdasági könyvtár stb. nyújtanak nemes szórakozást. Az alapszabályok 22 szakaszban vannak összefoglalva, amelyeknek minden egyes pontja a gazdatársadalom egyetemes érdekeit szolgálja. A tárgysorozat utolsó pontja a tisztikar megválasztása volt. A gazdakör élére közfelkiáltással a következők kerültek: Csonka Mihály elnök, Kerner Ferenc h. elnök, Szőllősi György alelnök, Bán Desző pénztáros, Csonka János ellenőr, Szakáll József I. főjegyző, Gutay János II. jegyző. Megválasztottak 12 tagú választmányt, 6 póttagot és 3 tagú számvizsgáló bizottságot. A választás érdekességéhez tartozik, hógy az I. főjegyző tisztséget Szakáll József a közság érdemes főjegyzője vállalta, aki e gondosságával is tanújelét adta annak, hogy a falu népének sorsát a szivén viseli. Végül a főjegyző indítványára Kutas János igazgatót a kör létesítése terén kifejtett szolgálatai elismeréséül, tiszteletbeli elnökké választották. bapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.