Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-12 / 72.szám

Kik pályáztak a tanítói állásokra? Kedden délben járt le a városunk­ban megüresedett, illetőleg szerve­zett új tanítói állásokra hirdetett pá­lyázat. Három tanítót fog választani az iskolaszék, ezek közül kettő a zsalazsoni új iskolában, egy pedig a szentgyörgy mezői iskolában fog ta­nítani. Mint értesülünk, a választás f. hó 16 án délelőtt lesz a Városházán. A pályázók névsora a következő: Bajtai Sarvlta, Bérezés Lajos, Brenner Mária, Csincsura Kálmán, Darvas Erzsébet, Dudás Béla, Erős István, Érdi Sándor, Farkas László, Farkas Lászlóné, Farkas Tivadar, Farkas Ti vadamé, Fekete Tibor, Illés István, Kántor Mária, Kerekes János, Kertész Ilonka, Kiss Géza, Kovács Dezső, Kovács Dezsőné, Kovács Ferenc, Németh László, Oriskó(Zsigárdi) Károly, Svékus Lilla, Szilaj János, Szokoly Sándor, Szűcs Klára, Szölgyémi Gábor, Szalva László, Tirner István, Vócs Ottó, Vicze Béla. Mint látjuk, az iskolaszéknek való­ban nem lesz könnyű dolga a vá­lasztásoknál, mert harminckét pályázó közül a legkiválóbbakat, a legalkal­masabbakat csak alapos, minden szempontú mérlegelés után lehet megjelölni. De reméljük, hogy az iskolaszék, amely mindig hivatása ma­gaslatán állott, most is közmegelé­gedésre, a közérdeknek megfelelően fogja ellátni ezt a nagyfontosságú funkciót. Frootbarccs tájékoztató gyűlés Frontharcos tájékoztató gyűlést ártott az esztergomi főcsoport folyó hó 5-én a városház nagytermében vitéz Zsiga János dr. vezetőtiszt elnöklete alatt. Megbeszélték a honvédelmi mi­niszter által az országgyűléshez be­nyújtott tűzharcos törvénytervezetet, melyre vonatkozólag az a közvéle­mény alakult ki, hogy — bár a ter­vezet több értékes előnyt tartalmaz a magyar hadviseltek javára — az államháztartás jelenlegi helyzetének és a társadalom teljesítőképességé­nek figyelembevétele mellett sem fe­lel meg a frontharcosok kívánságá­nak, miért is a főcsoport annak kiegészítését és a kedvezmények ki­szélesítését, kibővítését kéri. Igy például: szükségesnek tartja annak lehetővé tételét, hogy azok is megszerezhessék a Károly csapat­keresztet, mint a tűzharcos kedvez­mények igénybevételének előfeltéte­lét, akik a szükséges előfeltételekkel rendelkeznek, de bármily okból is eddig a Károly-csapatkeresztet meg nem szerezték. Hasonlóképpen kéri a főcsoport, hogy tűzharcosnak mi­nősítsék az olyan hadipótlékban ré­szesülő hadviselteket, akik a Károly­csapatkeresztet nem kapták meg. Minden tűzharcsos részére évi hat­szori utazásra jogosító 50 %-os vas­úti kedvezmény jegy-utalványt kér. Szükségesnek tartja a vitézségi-érem pótdijak rendezését és annak lehe tővétételét, hogy az arra rászoruló és érdemes tűzharcosok, szükség esetén, havi 3—4 pengő támogatás ban részesüljenek. A 9660—1932 M. E. számú kormányrendelet adó­fizetési kedvezményt biztosit azok­nak, akiknek egyenes állami adójuk évi összege nem több mint 50, illetve 100 pengő. Az esztergomi főcsoport ezen értékhatárnak 250, illetve 500 pengőre való felemelését kéri. A frontharcosok erkölcsi megbe­csülése érdekében kívánatosnak tarja, ha a formaruhás tűzharcost a fegy­veres katonai és közbiztonsági ala­kulatok legénységi tagjai és a forma­ruhás iskolai növendékek kötelező tisztelgéssel üdvözölnék. A helyi főcsoport kívánságait az országos elnökség útján és a város országgyűlési képviselője közvetíté­sével juttatja illetékes helyre. A dorogi frontharcos főcsoport f. hó 5 én, vasárnap délután a kul túrházban népes gyűlést tartott, ame­lyen vitéz Zsiga János dr. várme­gyei szervezőtiszt ismertette a front­harcos törvénytervezetet. Hosszas megbeszélés után Markó István front­harcos indítványára küldöttségileg terjeszti fel a főcsoport illetékes helyre kívánságait. Vadászvizslaverseny Esztergomban Mint már évek óta, úgy az idén is a dr. Frey Vilmos alispán elnöklete alatt álló „Esztergomi Sport­vadászok Társasága" meghívása folytán az „Országos Vizsla Club" Esztergomban, a Körtvélyes és Nyá­rasd-szigeteken rendezi szeptember 18- és 19-én országos vizslaverse­nyét. A verseny nagy idegenforgalmat is hoz városunkba, mert 2—3 na­pon keresztül 30—40 vadász fog itt tartózkodni. Legérdekesebb a ver­seny vasárnap, 19-én, mikor is az érdeklődő városi közönség részére d. e. 11 órakor a Széchenyi-térről autóbusz fog indulni a kompátjáró­hoz és az érdeklődő közönséget szí­vesen látja a versenyintézőség. A versenyre beléptidij nincs, a szigeten az ebéd idejére hideg és meleg ételekkel, italokkal büi'fét is állítanak fel. Különben a verseny programmja 18-án délelőtt kezdődik, este 8 órakor ismerkedési vacsora a Fürdő Szállodában. 19 én, vasár­nap reggel 9 órakor a verseny foly­tatása a szigeteken. Este 7 órakor díjkiosztás és bankett a Fürdő Szál­lodában. A városi érdeklődő közönséget a rendezőség ezúton is meghívja és szívesen látja. Felhívás Esztergom város munkásosztályához! Az ország gazdasági helyzetének némi javulása Esztergom városában is érezteti hatását. Mindenki, aki el­fogulatlan, láthatja, hogy az építő ipar és ezzel kapcsolatos rokonszak­mák terén a fellendülés örvendete­sen javult, az elmúlt évekhez viszo­nyítva. Hatékonyan hozzájárul a mun kásosztály intenzivebb foglalkoztatá­sához városunkban az évek óta fo­lyó vári ásatások, a Kolos-kórház közeljövőben megindítandó bővítési munkálatai, a Szent István évi elő­készületek kapcsán a nagy mérték­ben megindított útépítések és épü­letjavítások stb., nem is említve a magánosok által eddig is elég szép számmal kiadott építési és tatarozási munkákat. A munkásosztály életszínvonalá­nak és kereseti lehetőségének eme­lését szolgálták a m. kir. Kormány bérminimáló rendelkezései úgy, hogy nincs is ma már olyan szakma, ahol ezen rendelkezések életbe nem lép­tek volna. Azt is megállapítottam, hogy a munkapiac terén Esztergom város szerencsés helyzetben van, hogy a vállalkozók sem szákiparost, sem pe dig napszámost Esztergomból kapni már nem tudnak, sőt hogy a meg­kezdett munkálatok kellő időben be­fejezhetők legyenek, más városból és községből kellett Esztergomba mun­kásokat és fuvarosokat hozatni. Azonban tudomásom van arról is, hogy egyesek testi fogyatékosságuk, vagy más betegség miatt nem tud­tak úgy elhelyezkedni, mint ahogy az szükségletüknek megfelelő és ki­elégítő volna. A kereseti lehetőségek előbb em­lített kedvező alakulása miatt már most hívom fel Esztergom város iparos és munkásosztályának figyel­mét arra, hogy nyári és őszi kere­setével a legnagyobb beosztással és takarékossággal bánjon ós számít­son arra, hogy a téli hónapokban ezek a kedvező kereseti lehetőségek — miként az a háborút megelőző békeévekben volt — nem fognak rendelkezésükre állani, mert a mun­kásosztály téli átsegítését célzó ed­digi inségenyhítő tevékenység csak a legszűkebb keretek között lesz le­folytatható, illetőleg csakis azok ré­szesülhetnek majd támogatásban, akik a nyári munkaalkalmak foly­tán — saját hibájukon kivüi álló s igazolt okoknál fogva — nem tud­tudtak elhelyezkedni. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ellenszolgálta­tásnélküli támogatásban csakis a munkaképteleneket és betegeket ré­szesíthetjük. Végül minden iparost és munkást saját érdekében felhívok, hogy mun­kakönyvükbe minden esetben és ok­vetlenül vezettessék be — a mun­kaadó által — munkaidejük tartamát és kereseti összegüket, mert ezen adatok híjján — még ha valóban inségmunkára rászorulna is valaki — inségmunkába nem oszthatok be senkit. Esztergom, 1937. szeptember 7-én. Glatz Gyula polgármester HIREK Nekünk fáj . . . Testvérek ott a bércek alatt, akik csak hallgattok és tűrtök s az égre néztek néha ; nem sokalta-e meg a mennybeli Isten a ti szen­vedéslek, — hozzánkig fáj — higy­jétek el, ami nektek sajog. Párna? — régeu kihúzták fe­jetek alól. Etel ? — Elorozzák elö­letek. Állás? — csak három-négy nyelvvizsga után s akkor is csak holnapig. Nincs az erdélyi életnek az a területe, melyről él ne ker­gették volna titeket, drága, rög' féltő, belüldacoló magyar testvé­rek. Ott a magyart „még az ág is húzza. u S most a bocskoros sárkány tüzet fúj az egyetlen vi­gaszotokra is, az erdélyi magyar irodalomra. A szót belétek foj­tották, most az írás is fáj nekik, mert a könyvek mélyén az erdélyi lélek sír, mert ezt a sirást meg­érti a másik magyar. Ugy szeretnénk letörölni a köny nyet t megsimogatni az ökölcsapá" sok helyét s még inkább kibontani a mi öklünket, hogy visszaüthes­sen, de csak a szeműnk izzik félé­tek és várunk, mint már olyan régen, jön-e a jel, virrad e már ? — Nem merjük azt mondani : holnap . . . de várjatok még, vár­jatok . . . A héten a Schwarcz gyógyszer­tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. FOSZTÓ, VÁSZON- ÉS DIVATKERESKEDÉSE SZÉCHENYI-TÉR 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom