Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-08 / 71.szám

guk, mint hogy a kisembereken mie­lőbb segítsenek. Bárcsak minden magyar ember­ben élne a szolidaritás, hogy ha ma­gas polcra került is, nem feledkezik meg a szenvedő embertársáról. Amint a kormány számtalan szociális in­tézkedésével bebizonyította már, hogy védi a kisembereket, reméljük, hogy most is segítségükre siet. , Mire figyeljünk, ha oltványt veszünk? Gyakori tapasztalat az idén is, hogy sokan azok közül, akik kisebb­nagyobb gyümölcsöst akarnak tele­píteni: az államnál, városnál, vagy különféle egyesületeknél kilincselnek kedvezményes oltványokért. A fajta, a minőség rendesen alig érdekli őket, csak egy a fontos: hogy az ára „kedvezményes" legyen. Ez a szinte kóros törekvés az alapja és magyarázata annak a mindenféle kedvezményes gyümölcsfaakciónak, amelyek minden ősszel és minden tavasszal megszületnek hol egyesü­letekből lapok rendezésében. Ren­desen arra alapítják létüket ezek az akciók, hogy a faiskolák drágák, ők pedig olcsók. Nézzünk egyszer a szemébe en­nek a kérdésnek 1 Kell-e, sőt szabad-e zsákbamacskát venni ismeretlen ker­tészetek nevében házaló ügynökök­nél, vagy „kedvezményes" akciók útján és ezzel lemondani arról a biztosítékról, amelyet az oltvány rej­tett értékére, a fajtájára nézve csak egy komoly faiskola megbízhatósága adhat a vevőnek? Most kezdenek megjelenni a fais­kolai árjegyzékek. A közepestörzsű gyümölcsfaoltványt, tehát azt az ala­kot, amelyet általánosságban a leg­célszerűbb ültetni, 1.20 P-jével hir­detik, de megjegyzi mi nc i en árjegy­zék, hogy n a gyobb szükséglet ese­tén szívesen ad olcsóbb ajánlatot. Mi az ára ugyanennek a faalak­nak külföldi árjegyzékekben? Fran­ciaországban, amelynek természeti adottságai körülbelül ugyanazok, mint nálunk, 20—28 frank, tehát 4 60— 6.50 pengő közt váltakozik egy ilyen oltvány ára. Németországban 2.25 márkánál kezdődik ós 5 márkáig terjed az ára ugyanennek a cikknek. Ez a mi pénzünkben 3.20—7.30 pengőnek felel meg. És Romániában, ahol a legkisebb a napszám és min­den más költség, erdélyi faiskolák­ban 40—50 lei egy közepestörzsű gyümölcsfa, vagyis 1.40—1.80 pengő. De a legbeszédesebb adatokat az őszibarack-árak egybevetése adja. Az őszibarackoltvány 1 éves korában a legalkalmasabb kiültetésre, ezt a gyümölcsnemet mindenütt 1 éves korában adják ki a faiskolák. Nos, az 1 éves őszibarackfa Romániában 35 lei (1.20 P), Franciaországban 9—12 frank (2.10—2.80 P), Német­országban pedig nem kevesebb, mint 3.50—4.50 márka, tehát 5.40—6.60 pengő. Ez a cikk egyetlen magyar faiskolai árjegyzékben sem drágább 1 pengőnél. Látnivaló ezekből az adatokból is, hogy sehol a világon nem olyan olcsó a gyümölcsfa, mint nálunk. Nagy könnyelműség tehát lemondani egy megbizható faiskola felelősségé­ről ós ezzel megkockáztatni az egész ültetés sikerét. Kivált ha meggondoljuk, hogy minden faiskolának van annyi esze, hogy a jó fáit maga adja el és nem azokat bocsájtja a különféle „ked vezmónyes" akciók rendelkezésére. Országosan újból rendezésre szorul a szegények problémája A belügyminisztérium utasítására országszerte megindult a szegény ka­taszterek felvétele. Nagy munka, nem is lehet vele két-három nap alatt vé­gezni, mert az egész országban na­gyon sok az olyan szegény, akinek ellátásáról gondoskodni kell, aki tá­mogatásra szorul. Legtöbbjük mun­kát szeretne, vagy munkát akart volna a nyár.i nagy dologidőben. Sajnos, a közmunka még mindig nem elegendő, hogy a nagy tömeget foglalkoztatni lehessen, a nyári munkától pedig az árvíz, vadvíz és aszálysujtotta vidé­keken ezren és ezren estek el. Ha hinni lehet a vármegyék eddigi megállapításainak, akkor a mostani tél előtt sokkal több Ínséges szegény­ről, elláttatlanról kell gondoskodni, mint az elmúlt évben. A végső ered­ményt természetesen csak akkor lehet látni, ha a szegénykataszterek elké­szültek. A belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a szociálpolitikai főosztály vezetői személyesen tegyék meg a megállapításokat és a kikül­döttek ebből a célból látogassák meg a vármegyéket, országos körutat te­gyenek. A vármegyékhez már hetekkel ez­előtt megérkezett a rendelet a köz­jóléti alap megteremtéséről és a köz­jóléti bizottság megválasztásáról. Az utóbbival nem lesz baj, a bizottsá­gok minden nehézség nélkül mega­lakulnak, de nagy kérdés, hogy sí kerül-e olyan közjóléti alapokat te­remteni, amilyenre szükség van, amely nélkül hiányos vagy fogyaté­kos lesz a szegénysegélyezés ? Az eredeti elgondolás az volt, hogy a társadalom igénybevétele nélkül gondoskodnak a vármegyék a nyo­mor enyhítéséről. A pénzügyminisz­térium azonban nem tudott elegendő pénzt rendelkezésre bocsátani és most az a cél, hogy a belügyminiszter,um által megállapított összeget társadalmi úton szélesítsék ki a megfelelő kere tig. Ezt úgy gondolják, hogy belügy­minisztériumi kiküldöttek maguk in­dítják el a megyékben a társadalmi akciót,felkeresik a jómódúakat, va­gyonosokat ós az ő támogatásukkal érik el a jóléti alap felemelését. A vármegyékben hangoztatják, hogy a kényszerhelyzet eredményezte ezt a megoldást, amely a társadalom igénybevételével óhajtja a szegény­ellátást megoldani. Bizony szomorú, hogy ilyen kényszerhelyzet állt elő, mert társadalmi mozgalomra támasz­kodva nem lehet a segélyezést az ínségesek téli ellátását hathatósan megoldani. Ha már a pénzügyminisz­térium nem teremtette elő a szük­séges összeget, akkor elegendő és megfelelő munkaalkalmakkal kellett volna a szegények segítségére sietni. A tehetetlenek, az öregek, a mun kaképteienek támogatására a várms­gyei jóléti alapok még csak készen állanak, de hol maradnak azok a nagy tömegek, melyek do!g02ni tud­nak és do'gozni akarnak, hogy ma­guk és családjuk szomorú Ínségét enyhítsék! Még mindig nem késő, hogy mun­kaalkalmakat teremtsenek elsősorban azokon a vidékeken, ahol legnagyobb az ínség. A belügyminisztériumi ki­küldöttek saját szemükkel látják majd a bajokat, saját tapasztalataik révén fogják érezni, amit előre tudunk: a társadalmi hozzájárulás nem lesz elég: munkát kell adni az ínségeseknek! 1938-ban Hegyeshalomtól Budapestig minden község­iben diadalkaput állítanak f A jövő évi Szent István jubileumi ünnepségekbe Győrmegye, amely a pannonhalmi bencés apátság és a győri püspökség alapítását köszöni az országalapitó szent királynak, im­pozáns ünnepségsorozattal kapcsoló­dik bele. A megye dr. Breyer István megyés­püspök elnöklete alatt külön bizott­ságot küldött ki az ünnepségek pro­gramijának előkészítésére. A bizottság megállapította a győr­megyei Szent István-év programmját. Eszerint a megye díszközgyűlést tart Pannonhalmán, Szent István király­nak diszes szobrot állit Győrött, a megye összes községházain elhelyez­teti a keresztet, Szent István intel­meiből idézeteket nyomat kartonra és azokat az összes iskolákban ki­függeszted. A községeket felhívja, hogy létesítsenek Szent István em­lékére szociális intézményeket és végül rendbehozatja a pannonhalmi utat. A bizottság végül azt is elhatá­rozta, hogy felkéri az összes közsé­geket: Hegyeshalomtól e^ész Buda­pestig állítsanak diadalkapukat s azok alatt magyaros vendégszeretet­tel köszönték a velünk ünneplő külföldieket. DJra szabályozták a tanári és tanítói testület fizetési előlegeinek Hllllll Aki Istenben hinni és majdan üdvözülni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái' 1 c. könyvecskét. Kapható a Ferencren­diek templomának sekrestyéjében és könyvkereskedésekben. Ára 50 fii. & A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter új rendeletben szabályozta a tanárok és tanitók, általában a tan­személyzet státusába tartozók fize­tési előlegeinek kiutalását. A rendelet szerint, miután az ed­digi tapasztalatok alapján a fizetési előlegek engedélyezésénél az egyes hivatalok, illetve igazgatók nem a fennálló rendelkezések szerint jártak el, a kultuszminiszter részben a kö­vetendő eljárás egységessé tétele, részben a felesleges irat váltások el­kerülése végett, a kérdést újból sza­bályozta. Az új rendelkezés szerint fizetési előleg csak az olyan tényleges szol­gálatban álló tanügyi alkalmazottak részére engedélyezhetők, akik beteg­ség vagy családi körülmények, eset­leg anyagi csapások folytán önhibá­jukon kivül szorult anyagi helyzetbe jutnak és akik szolgálatuknak min­den tekintetben megfelelnek. Az egyhavi fizetési előleg hathavi, a kéthavi előleg pedig tizenkéthavi egyenlő és egymást követő részle­tekben kereseti levonásra. Kéthavi fize­tési előleget csak egész kivételes esetben szabad kiutalni. Ujabb elő­leget semmiképp sem engedélyezhet­nek, amig a korábbi előlegük vissza­fizetésére megállapított hat, illetve tizenkét hónap el nem telt, még ak­kor sem, ha az első előleg a meg­állapítom idő előtt került visszafize­tésre. Előleg egyáltalán nem adható az óradíjas és óraadó helyette s tanárok, tanitók, dijnokok, kisegítő szolgák, tiszteletdijasok, szerződéses alkalma­zottak és a szabadságoltak részére. Ma gánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­utat, úgy bel- mint külföldön. H M H E ft£ Segítsük a nyomorgókat A ködös levegő nehéz, nedves párát lehel. A fákról szomorúan zizegve hullanak a sárgult, enyé­szetnek indult levelek. Az életet táp­láló nyár tovatünését siratja az arcunkba csapódó nedves őszi szél, a bágyadtan mosolygó napsugár. Itt az ősz ... Erezzük leheletét, életet sorvasztó komorságát. Tegnap még örültünk a meleg napsugárnak, ma elborul lelkünk a sötétszürke felhőkkel. Tegnap vidámarcú emberek jártak az utcán s mosolygósan örültek az életnek, ma fázósan összehúzódó, didergő szegények ret­tegik a tél előfutárját. Szegény kis iskolásfiú halad az utcán, arca sápadt, ruhája ron­gyos. Összeszoruló szívvel kérdez­zük, akad-e segítő kéz, amely gon­doskodik a szegény elesettekről. Vájjon mit hoz a hideg őszi szél, meglesz-e minden kis házban a mindennapi kenyér, lesz-e fűtött szobácska, ki ad hideget tűrő, me­leg rukácskát a sok szegény elár­vultnak ? A tél beköszöntése előtt össze kell fogni a segítő kezeknek, meg kell mutatni az áldozatkészséget, hogy minél kevesebb legyen a holnapért aggódó, könnyező szem. Szegények vagyunk mindannyian, de azért mégis sok helyen akad egy pár nélkülözhető fillér, egy darab kenyér, egy használt ruha. Adjuk össze, gyűjtsük ezeket, hogy eny­hítsünk még idején az élesettek, a rászorulók nyomorúságán. Itt az ősz... holnap érkezik a tél... ébredjen fel az emberi lelki­ismeret, fogjou össze a társada­lom, segítsen mindenki tehetségé­hez képest, amig nem késő ... E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálotot Ern szt Sándor hazaérkezett római útjáról. Ernszt Sándor, v. miniszter, városunk országgyűlési kép­viselője, aki a nyári szabadságát Mariazellben töltötte s onnan Buda­pestre tért vissza, rövid itt tartózko­dása után Rómába utazott. A keresz­tény párt elnöke most érkezett visz­sza Budapestre és átvette az egye­sült keresztény párt irányítását. Ked­den megjelent Darányi Kálmán mi­niszterelnöknél s az aktuális politikai kérdésekről tárgyalt. Esküvő. Halmos Antal, a Hungária Villamossági Rt. tisztviselője és Roz­maring Klárika oki. tanítónő f. hó S-án d. u. 6 órakor tartják esküvő­jüket a hatvani róm. kath. plébánia templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Halálozás. Meszes Ignácné szül. Nemes Róza, f. hó 6 án 57 éves ko­rában elhunyt. Temetése ma, szer­dán, f. hó 8 án délután félnégy óra­kor lesz a belvárosi temetőkápolná­ból. Az elhunytban Meszes Ignác ny. városi altiszt feleségét-gyászolja. Litánia Vaskapun. F. hó 12-én, vasárnap d. u. 4 órakor az Eszter­gomi Turista Egyesület a dalárda köz­reműködésével a vaskapui Mária-szo­bornál litániát tart. Ugyanakkor a menedékházban fél 6 órakor közös vacsorát rendez. (Pörkölt galuskával 1 P.) Jelentkezni lehet Kemény Mik­lós egyesületi titkárnál (Városháza). Újból megnyílt Dankó Sári zongoraiskolája. Dr. Borbély Zol­tánná Dankó Sarolta zongoraiskolája ismét megkezdte működését. Jelent­kezni lehet egész nap lakásán Köl­csey-utca 20 sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom