Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-24 / 7.szám

WEISZ I MOR Téli vására! Az árak 29-ig érvényesek! Takácsszövésű pohárkendő . . 29 fillér Jó minőségű kesztyű 48 fillér Horgolt paplangomb ..... 1 fillér Stoppoló pamut darabja ... 2 fillér Hímző pamut 2 fillér Selymezett zokni 58 fillér Betét csipke, mig a készlet tart ... 2 fillér 90 cm. széles krepdesin .... 1.68 P Női pullover 1.28 P Hibátlan m. selyem harisnya . . 1.58 P stb. stb. Árak a kirakatban! minőség az üzletben! lalkozásunk van, hanem valamely egészen más oknál fogva. Mi azonban most csak magáról a viteldijleszállitásról, illetve a viteldijak magasságáról kívánunk beszélni és mindenekelőtt leszögezzük, hogy annak a megállapítása, hogy a viteldijleszállitása nélkülözött e minden reális alapot, nem történhetik olyan laikus módon, mint ahogy azt Bodor Zoltán úr teszi. A viteldíj, illetve annak leszállítása nem egyenes függvénye az árak esetleges változásának. A viteldíj kialakulásában igen sok tényezőnek van jelentős szerepe és azt hisszük, hogy mindenki előtt világos, hogy egy olyan autóbusz-vállalat, amely évtizedes, kiterjedt tapasztalattal és gyakorlattal bir, amely nagyüzemben dolgozik, nagy kocsiparkot, továbbá saját javítóműhelyt tart fenn, ahol különleges képzettségű szakmunkásokat foglalkoztat, amely kivétel nélkül minden szükségletét olcsóbban szerzi be, amely aránylag jelentékenyen kisebb adminisztrációval dolgozik, — mindenkor olcsóbban és főleg megbízhatóbban tudja lebonyolítani az autóbuszforgslmat, mint egy kis vállalkozó. Példa rá a visegrádi járat mind a megbízhatóság, mind a viteldijak szempontjából. Rá kell mutatnunk még arra is, hogy maga az a tény, hogy vannak helyek, ahol a viteldíjak olyan magasak, vagy még magasabbak, mint Esztergomban, — már az eddig mon dottak szerint is — nem bizonyítja az esztergomi viteldíj emelésének indokoltságát. A levélben idézett viteldijak megállapításánál, igy pl. a Mávaut viteldíjainak kialakulásánál nem jelentéktelen szerepet játszik, hogy a) a Mávaut elsőrendű állapotban lévő, gondosan karbantartott, modern, komoly kocsikat járat, b) pl." a Kékestetőre igen meredek, nagyon nehéz úton közlekednek a kocsik, c) ezeken a vonalakon, főleg hétköznapokon, igen csekély az utasok száma. Az esztergomi viteldíj emelés indokolt vagy indokolatlan voltára sokkal jobban rávilágít az, hogy a mi idézett tatatóvárosi járatunkon, nem ket hogyan intézték akkor el, azt most, száz esztendő távlatából nehéz lenne megállapítani és elbírálni. Befejezésül álljon itt még egy kis ügy. Az 1836. évben nagy szárazság lehetett, mert a Városi Polgárság Küldöttyei elöl állván, azt ter jesztik elő, hogy a Kis Duna anynyira elapadt, hogy friss vízhez nem is juthatnak. Ezért kérik, kerestessék meg a Tekintetes Primatialis Uradalom a szigeten való átjárás engedélyezése iránt a Nagy Dunához vízért. A város méltányolja a kéiést, s a Polgár Mester Ura kebelbéli fa kereskedőktül egy pár Talpat vagykibérel, vagy kölcsön fejibe meg szerez, hogy a polgárok a kiszáradt Kis Dunán át járhassanak. A Primatialis Uradalom a kérelemre megengedi a Szigeten való átjárást, csupán azt köti ki, hogy ezzel ott kárt ne okozzanak. Ebben benne van az egész akkori helyzet képe. Sok minden apróságot össze lehetne még szedegetni, de legyen ennyi elég ezalkalommal. Amikor azonban végigtekintünk a látottakon s elgondolkodunk az akkori idők akkori viszonyain, önkéntelenül is feltolul az a kérdés: vájjon milyeneknek fognak bennünket látni, hogyan fognak rólunk gondolkodni és hogyan fognak bennünket értékelni, majd úgy — száz esztendő múlva ?!.., (Vége.) egy 3*5 kilométeres távolságon, (noha a vasúti menetrend tévesen enynyit mond is), hanem egy több mint 4 kilométeres távolságon kérünk 50 fillér viteidijat — ellenben a tatai pályaudvar és Tó város között, amely távolság teljesen megfelel az esztergominak, 24 fillér viteldijat kérünk, továbbá, hogy egyéb járatainkon, mint pl. Esztergom—Lőtér 3*5 km„ Esztergom—Szentgyörgymező 4 km., Szentgyörgymező—Búbánati völgy 3 km., Búbánatvölgy—Basaharc 3 km., Basaharc—Pilismarót 3 km., Kömlőd—Kecskéd 3'5 km., Kecskéd— Környe 35 km., Bánhida—Tatabánya 4'5 km., Tatabánya—Felsőgalla 5 km., Bernece-baráti—Országhatár 3 km., Patak—Dejtár 3 km., Ganádmajor—Ipolytölgyes 3 km. stb. stb. távolságon mindenütt csak 30—30 fillér viteldijat kérünk, noha ezeken a vonalakon az utasok általában sokkal kisebb számban utaznak, mint az esztergomi belterületi vonalon. Szükségesnek látjuk ezeknek a közlését, egyrészt az igazság leszögezése, másrészt az esztergomi közönség helyes tájékozása érdekében. iiíiiimiiiiiiiiiimiiiiii A kettős vármegye 23 községe nincs még villamosítva Az országos villamosítási terv megvalósítása érdekében a villamosítási iparnak az iparügyi miniszternél beadott memorandumához csatolt kimutatásában érdekes adatok vannak az ország s kettős vármegyénk községeiről a villamos energiaszolgáltatás szempontjából. Magyarország 3354 nagy- és kisközsége közül 2300 községben nincs villamos áramszolgáltatás. A legújabb villanyellátási terv szerint azonban csak 1600 községnek villamos hálózattal való ellátása van tervbe véve, mert a fennmaradó 700 község részben kedvezőtlen településéné), rész, ben csekély lakósszámánál és tanyai jellegénél fogva — legalább egyelőre — villamosításra nem alkalmas. Komárom-Esztergom k. e. e. vármegyék 67 községe közül még 33 nincs villamosítva s ezek közül 31 község van a villamosítási tervbe felvéve. A kettős vármegye 154.205 lakosa közül, kik 24.847 házban laknak, 41.700 lakos 8.535 házban nem élvezi még a vilanyszolgáltatás áldásait. A memorandum szerint „az érdekelt vármegyék minden olyan megmozdulást, mely rájuk is kiterjeszti e kultúra áldásait, örömmel üdvözölnek. Ugy hírlik — mondja a memorandum —, hogy az új év elején pergőtüzet indítanak a megyegyűléseken a szónokok a villamosítás megindítása érdekében s az előjelek arra mutatnak, hogy a parlament is kiveszi részét e mozgalomból." Az áramvétel olyan már meglévő vezetékekről van tervbe véve, melyek a megépítendő községi hálózatokhoz legközelebb vannak s amelyek aránylagosan legolcsóbbak. Igy pl. Dorog 440.000 kw-óra terhelési többletet szolgáltatna, Tatabánya pedig 2.065.000 kw-órát, a tervezet valóraválása esetén. Az országos vi'.lamositási terv kivitelezésére szükséges 60 millió pengőt főrészben a közületek útján, valamint az OTI- és MABI tőkéből gondolnák fedezhetőnek, még pedig úgy, hogy a kormány a nagyarányú villamosítás költségei erejéig kötvénykibocsátási keretet engedélyezne, amely kötvényeket a közületek, az OTI és MABI, valamint kisebb részben a villamosítási munkaiatok kivitelével érdekeit vállalatok vennék át. Az országos villamosítási terv több évre szól s a tervben 1937-re az ország nyolcvan községe szerepel. lirél adott hirt az „Esztergom és Vidéke" bősz év előtt? A Duna a felső folyásánál beállott esőzések következtében aggasztóan megáradt s a szigetet elöntötte. — Az Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Kat. Polgári Olvasókör Vörös marty-utcai új házát felavatta. — A város adó- és házipénztárát január 1 -tői egyesitették. — Sztankay Ádám nyug. telekkönyvvezatő 74 éves korában elhunyt. — Özv. Nemes Imréné párkányi lakosnak, kinek hét gyermeke küzd a harctéren, a király 500 korona pénzjutalmat és egy Szűz Máriás emlékplakettet adoma nyozotf. — A koronásás alkalmából IV. Károly király dr. Walter Gyula püspöknek a II. osztályú, Lepold Antal pricnási irodaiga gató iák a III. osztályú vaskoronarendet adományozta. — A kávéházakban is bevezették a kenyérjegyet. — A nagy petróleumhiány a diakok tanulmányi előmenetelét hátráltatja. — A kávé házakban betiltották a tejszínhabot. á GYÜMÖLCSTERMELŐ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI örömmel értesítjük tagjainkat, hogy a már jelzett w Gyümölcstermelési és gyümölcsfaápolási továbbképző tanfolyam" unk hallgatólétszámát sikerült biztosítani és igy a tanfolyami előadások a jövő hét folyamán kezdetüket veszik. Ünnepélyes megnyi tás f. hó 25-én fal 6 órakor az esztergomi főreáliskola rajztermében lesz. (Bejárás a városház kapuján.) Az összes további előadásokat is itt tartjuk meg. Az előadások tartama fél 6 órától fél 8 óráig tart az alábbi napokon: Január 25. Ünnepélyes megnyitás. Utána Mohácsy Mátyás kertészeti tanintézeti igazgató előadása : „ A dió, mandula és mogyoró termesztése." Január 26. Korponay Gyula m. kir. kertészeti felügyelő: „ A körte termesztése és téli eltartása." Január 27. Rayman János gyümölcstermelési intéző: „Az őszibarack termesztése." ^Január 28. Horn János kertészeti tanintézeti r. tanár; „Az alma termeszlése és téli eltartása." Január 29. Dr. Husz Béla egyetemi m. tanár: „A gyümölcsfák gombabetegségei és az ellenük való védekezés." Február 3. Dr. Kadocsa Gyula m. kir. kisérletügyi igazgató: „A gyümölcsfák rovarkártevői és az ellenük való védekezés." Február 4. Gergely István kertészeti igazgató : A szilva termesztése és a szilva-aszalás." Február 5. Dr. Ballenegger műegyetemi rk. tanár: „Talaj- és trágyatan." Február 8. Szőts Sándor Gy. O. E. titkár: „A homoki gyümölcstermesztés különös tekintettel a kajszibarack és a meggy termesztésére." Február 9. Pettenkojjer Sándor m. kir. szőlészeti főfelügyelő: „A csemegeszőlő termesztése ós téli eltartása." Kérjük tagjainkat, hogy látogatási jegyüket Egyesületünknél mielőbb kiváltani szíveskedjenek, hogy a tanfolyamon való részvételük biztositható legyen. Az egész tanfolyamon való részvétel tagoknak 2.50 pengő, nem tagoknak 4.50 pengőbe kerül. Vezetőség. • •••••IIIIMIMIIHM ••••••• Jan. 24-én álarcos bál Zachely tánciskolájában (Kaszinó)