Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-05 / 70.szám

és a pontos cim megjelölésével a va­sút, hajó és autóbuszmegállóknál közzétenné a város, természetesen úgy, hogy a már kiadott lakásokat egyik közege minden nap kihúzza a lajstromból. Sok a panasz a nyaralók körében a drágaságra is. Egy-egy piaci árel­lenőrzés valóban meggyőzheti az il­letékeseket a vád alaposságáról. Ezen is lehet segíteni. A lakáskérdés problémájának sú­lyát kiélezi a következő észlelés is: nagyon sok nyugdíjas, aki megfor­dult Esztergomban, elhatározza, hogy Esztergomban telepedik le. Minden­kinek tetszik Esztergom szépsége, mindenkinek jót tesz egészséges le­vegője, csendje, nyugalma. Gyönyö­rűk a sétányok, itt a Duna, szere­tetreméltóak a bennszülöttek, leköte­lező szivességűek az illetékesek, — de a lakáskérdésen rendszerint meg­Nagyfontosságú rendeletet adott ki az iparügyi miniszter, amely az ár­rombolás miatt előterjesztett pana­szok felett a döntő bizottság szerve zetét, eljárását és ügyrendjét szabá­lyozza és az árrombolás leküzdését célozza. A rendelet szerint, ha valamely iparban a kézművesiparosok egy ré­sze az ipari készítményeknek órát, illetve a vállalt munkának diját az iparűzés tisztességét sértő egészség­telen versennyel oly mélyre szorítja le, hogy emiatt az iparosság többi részének életfenntartását veszélyez­teti, vagyis árrombolást követ el, az ipartestület elöljárósága panasszal fordulhat az illetékes kereskedelmi és iparkamarához. A panasz felett a kamara kebeléből alakított három­tagú bizottság dönt, amelynek el­nöke a kamara elnöke vagy helyet­tese, két tagját pedig a felek jelölik ki a kamara kisiparos tagjai közül. Amennyiben ez a bizottság megálla­pítja, hogy a panaszlott ár, illetőleg a munkadíj nem fedezi az önköltsé­get és nem felel meg a rendes és ésszerű gazdálkodás feltételeinek, eb­ben az esetben az ipartestületnek azt a tagját, aki az iparűzés tisztes­gas, idős férfit kisértek a várossal összeépült község szélére, a temető közelébe s ott a katonaság U alak­ban felállt, az Ítélet felolvastatott, a pap imádkozott, majd a megbilincselt rabhoz utolsó búcsúra odabocsájtot­tak két fiút. Az egyik tizenhat, a másik tizennégy éves volt. Apa és gyermek összeölelkeztek és a ha­lálraítélt a két fiúnak egy nevet mon­dott csak. Azután elvitték a fiúkat, sortűz dördült el és a rab sorsa be­teljesedett. A szerencsétlen embert Setéth Lászlónak hívták. A szabadságharc alatt és előtt a dorogi kincstári só hivatal főnöke volt és Világos után kis kúriájába vonult vissza, holott is menhelyet adott a bujdosó honvéd­tiszteknek. Az osztrák hatalom a világosi fegyverletétel után kémek­kel vadászta a hazafiakat. Sajnos, nemcsak idegenajkú kémek szerződ tek osztrák zsoldba, hanem a mieink sorában is elég akadt, aki erre a gyalázatos szerepre vállalkozott. Se­téth Lajos végzete a meggyilkolt pol­gár volt és ez utóbbié pedig vagy az egyik, vagy a másik, esetleg mind­két — időközben felnőtt fórfiivá^vált — Setéth fiú. A két Setéth flu eltűnt. Valószínű­leg kivándoroltak, más nevet vettek fel s ki tudja, hogy idegenben hol hullott reájuk a síri göröngy ? A kő rablógyilkosság áldozatául említi a sírban nyugvót, holott a tragédiának más rugója volt. A fiúk nem felejtettek. . . bukik a terv. A lakáskérdést tehát a város fej­lődésé érdekében feltétlenül rendezni kell, ha máskép nem lehet, úgy megfelelő számú városi bérház épí­tésével, de minél előbb. Az idegenforgalom anyagi akadá­lyait le lehet rombolni, azonban en­nek pénzügyi megoldása olyan szak­kérdés, amelynek fejtegetése nem fér bele jelen cikkünk keretébe. Célunk az volt, hogy az eszter­gomi mezőgazdasági, ipari és keres­kedelmi érdekkörök figyelmét felhív­juk a gazdasági életünket fellendítő helyes idegenforgalom jelentőségére. Ha ezek az érdekképviseletek oszt­ják nézetünket, módjukban áll — mindnyájunk érdekében — hozzá­értő és konkrét tervekkel támogatni idegenforgalmi törekvésekkel váro­sunkat. Hoffmann Lajos ségét sértő eljárásával az árrombo­lást elkövette, száz pengőig terjed­hető pénzbirsággal sújthatja. Ezentúl tehát törvényes úton szab­nak gátat a régen sérelmezett ár­rombolási jelenségnek, mely alapjá­ban támadta meg az amúgy is sú­lyos körülmények között élő kisipa­rosságot és nemcsak anyagilag, ha­nem erkölcsileg is kiszámíthatatlan kárt okozott éppen abban a társa­dalmi osztályban, ahol a legutóbbi időkben már kialakulhatott az a szín­vonal, amely tisztességet és megbe­csülést teremtett a múltban sokszor érdemetlenül kezelt kisiparosság szá­mára. A megváltozott gazdasági körül­mények rést ütöttek a társadalom erkölcsi bázisába, fölfordult az apák, nagyapák műve és életrekerekedtek olyan tényezők, amelyek a múltban nemcsak ismeretlenek, hanem elkép­zelhetetlenek voltak. A kisiparosság szerepe ebben az általános válság­ban egészen háttérbe szorult, a min­dennapi gazdasági élet kíméletlen forgatagában statisztált ez a valami kor történelmi hivatást betöltő osz­tály, mert nemcsak a mindenkire egyformán sújtó válság markolt bé­nítóan az izmaiba, hanem felőrlőd tek energiái abban a harcban is, amelyet a mechanizálódó termelési renddél folytatott, a technokrácia ijesztő örökségével állt szemben a század kisiparosa. És mégis azt kell mondani, hogy sikerült gyűrkőznie, nemcsak hogy fönntartotta fejét az árban, hanem partot érintett és megkapaszkodott a hagyományaiban. Az erejét önma­gából vette, a tehetségéből, rátermett­ségéből és ha addig remeket alko­tott a munkáiban, most a tökéletes­ségre szánta magát és hogy ez a megállapítás nem puszta szó, hang­zatos dicséret, arra itt ebben a vá­rosban találhatni példát példára az országosan elismert esztergomi ipa rosok sorában. De a két levágott sárkányfej csonk­ján ujabb torzó jelentkezett: az ár­rombolás jelenségével találkozott szemben életéért harcoló útján a kis­iparosság. Az árromboló reményét vesztett, hittelen ember, nem kér a küzdelemből, a tisztesség helyett meg­elégszik az odalökött falattal, amely­ről azonban azt sem tudja: meddig tart még ? A saját sorsát magában hordozza, szolgasors, esetleg koldus­sors lesz a része és igy is érdemli még. Nem felelős önmagáért, — de igenis felelős azért az osztályért, amelyet magával ránt tehetetlensé­gében. Amit a legőrlőbb időkben meghar­colt magának a becsülettel, tisztes­séggel do'gozó kisiparos: a megér­demlő életszínvonal és kijáró meg­becsülés, azt teszi semmivé a zabo­látlan árromboló. És ezért végez az államhatalom nagyjelentőségű kor­rekciót a tórsadalommentés érdeké­ben, mikor redszabályokhoz nyúl az árrombolás jelenségének megszünte­tésére. A miniszter rendeletét nemcsak a kisiparosság, hanem mindenki, aki az egyetemes nemzeti érdekek szem­pontjait előbbre helyezi az öncélú és meggondolatlan törekvéseknél, örömmel és megnyugvással fogadja. EGYRŐL-MÁSRÓL Általános tapasztalat mutatja, hogy az emberi test hőmérséklete a nap­szakok szerint ingadozik. Minimu­mát kora hajnalban éri el, a maxi­mális hőmérséklet pedig késő délu­tán áll be. Hogy ennek mi a ma­gyarázata, azt mindent kielégítően még nem igen tudják. Sokan külön­ben úgy gondolják, hogy az egyén hangulatát is befolyásolja ez a dolog. Vannak azonban olyan egyének is, akiknél a hőmérséklet ingadozásának két végpontja más időkre esik. Ezt azonban a foglalkozással lehet össze­függésbe hozni. Sokat éjszakázó em bérnél mások a viszonyok, mint an­nál, aki a madarakkal együtt indul lefeküdni. Ausztria legnagyobb autógyára, a Steyr-Művek, az idei év folyamán nem kevesebb, mint 2774 személy­szállító autót adott el. Az Ausztriá­ban fellendült nagy autóbuszforga­lomban 1200 osztrák személyszállító autóbusz szerepel. Az osztrák autó­forgalom egy év alatt 165 százalék­kal emelkedett. A budapesti egyházközségi kari­tász egy évben .a következőket nyúj­totta nélkülöző embertársainknak : élelemben 125.308 adag ebédet és 126.910 kenyeret, 157.326 liter tejet. Felruházásra 2180 pár új cipőt. Uj ruhára 23 453 pengőt. Szeretetottho­nok fenntartására 58.437 pengőt. Tü­zelőt adott 610 897 kgr-ot. Hazbér­segélyt 52.394 pengőt. Gyorssegélyt 143.038 pengőt. Szegény gyermekek nyaraltatására 47.149 pengőt. Stolp Kázmér lengyelszármazású földrajztudós egy londoni előadáson kimutatta, hogy a világ legnagyobb terjedelmű városa nem London vagy Newyork, hanem a magyarországi Debrecen, amely a Hortobággyal együtt 94 000 hektár területet foglal el, mig Berlin csak 88.368, Newyork 77.500, Csikágó 49.000, London 30.000, Budapest 19.000 és Paris 7800 hektár területet foglal el. Az angol hadügyminiszter előadta az alsóházban, hogy az angol ren­des hadsereg és a légi haderő az elnult évoen 10.400,000 kgr. an­gol birodalomban termelt friss és fa­gyasztott húst és 632.500 kgr. ame­rikai húskonzervet fogyasztott. MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL KAPHATÓ Ősz felé... A külső jelek nagyrésze még be­lénk magyarázza a nyarat. De csalhatatlan kémeket látunk, a las­san lopódzó ősz árulóit. A tűző napfényben elénk esik egy-egy szá­raz levél s valahogy keserű már a nyárnak a szája, a mosolya is öreges, mint a csendben elmenőké. Ezt mindenki látja. Én csak egy levelet néztem el sokáig. Rá­léptem az utcán, ötujjú juharfa­levél. Hazavittem. Rajta volt az egész nyár, a búcsúja és a köze­ledő ősz. A közepe ép zöld, élet­szinű. A szélei sárgásak. Néhol piros foltok. A sárga erek mint a markoló kéz ujjai, belenyúlnak a maradék életbe, a zöldbe. De csak úgy lassan. Az ősz nem mohó, nem siet. Észrevétlenül ke­rít hatalmába minden parányi te­rületet. Biztonsággal. Mint aki tud­ja, úgyis hiába lángol az elődje. A tüz már az utolsó erőlködés, vesztett csata előtt. n Valaki tegnap a haját mutatta. Őszülök, mondta. És utána nézett ennek a fájdalmas szónak ... A juharfalevél itt fekszik előt­tem. Holnapra már kevesebb lesz rajta a zöld mező. Aztán végleg eltűnik. Csak piros foltok marad­nak a nyári lángolásból. Balla­gunk csendesen, ősz felé . .. A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. űszi divatujdonságok nagy választékban I I I VIRÁG és SZANTO-nái Megrendszabályozzák az árrombolókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom