Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-29 / 68.szám

dig Toldi J. és Fazekas Kálmán (36.836.20 P) kapja. Az ellenindít­ványt a közgyűlés 25 szavazattal 1 ellenében elfogadta. A harmadik szavazás alkalmával a képviselőtestület a sürgősséget mondta ki egyhangúan. Ezzel a határozattal végre végle­gesen megoldódott a kórházépít­kezés ügye és most már azután megindulhat a munka. A közgyűlés további során a kép­viselőtestület megadta az engedélyt a város vezetőségének, hogy a Szent Tamáshegy rendezéséhez szükséges telkeket megvásárolhassa és ezzel kapcsolatban az előkészített tervszerű munkálatokat megkezdhesse. A szük­séges 60.000 P már rendelkezésre áll az állam jóvoltából, sőt már 20.000 P előleg is érkezett. A tel­kek megszerzésére valószínűleg ki­sajátítási eljárásra lesz szükség, de meg van arra is a remény, hogy az érdekeltekkel egyezség jöjjön létre. Ezután a közgyűlés a m. kir. val lás és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett zsalazsoni iskola ideig­lenes elhelyezése céljából átengedett tábori fiúnevelői két tanterem fűtési, világítási és takarítási költségeit, va­lamint a betöltetlen volt tanítói állás ezévi javadalmazását jóváhagyta. Átengedte a közgyűlés használatra a felállítandó államilag engedélyezett városi zeneiskola céljaira a Szt. Ist­ván elemi iskola két tantermét, to vábbá a felállítandó fiú kereskedelmi szaktanfolyam céljaira az iparos és kereskedelmi tanonciskola két tanter­mét és a Szt. Imre elemi iskola tor­natermét. A főegyházmegyei hatóság átira­tára a képviselőtestület a hitoktatói díjakat egységesen szabályozta. Tudomásul vette a képviselőtes­tület, hogy a Számord-féle iskolai jutalomdíjat Szitás István kapta, to­vábbá, hogy a m. kir. vallás és köz oktatásügyi miniszter jóváhagyta a főreáliskolai jutalomdíj-atapítvány 1936. évi számadását. Felhatalmazást kapott a város, hogy telket vásároljon a vasúttal szemben nyitandó utca céljaira, to­vábbá, hogy elfogadhassa Brandt Vilmos azon ajánlatát, hogy a vá­ros erdejéből kitermelt faanyaggal az általa a város erdőgazdasága ré­szére átengedett terület értéke elle­nében móhészvölgyi telke bekerít­tessék. Elutasította a képviselőtestület Tata azon kérelmét, hogy a város a tatai továbbképző gazdatanfolyamot anya­gilag támogassa azon indokolással, hogy a városnak erre a célra fede­zete nincsen. A közgyűlés a részleges tiszt­újításhoz a kijelölő választmány két tagjává dr. Drahos Jánost és Etter Ödönt választotta meg. Bejelentette a polgármester, hogy a budapestvidéki kir. törvényszék Mayer Emil ós társai ellen a bűn­vádi eljárást befejezte és hogy Mayer Emil ellen Prommer Ferenc főszám­vevő hatóság előtti rágalmazásért megindította a bűnvádi eljárást. (Mint értesülünk, az első fokon a rágalmazó már elvette méltó büntetését.) Az építési bizottságot a közgyűlés az építő iparosok érdekeinek képvi­selete szempontjából az érdekeltség kérelmére Kósik Ferenccel és Vo­dicska Istvánnal kiegészítette. Jóváhagyta a képviselőtestület a belvárosi kegyúri plébániatemplom számvevőileg is felülvizsgált mult évi számadásait. Ezzel kapcsolatban vitéz Szívós­Waldvogel József kifogásolta a plé­bánia kerítésének rozoga voltát és sürgős intézkedést kért a polgár­mestertől. A községi illetőségi ügyek tárgya­lása során vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József felhívta a polgármester figyel­mét arra, hogy minden eszközzel akadályozza meg a galíciai zsidók­nak Esztergomban való letelepülését. Dr. Zwillinger Ferenc: Felesleges az ilyesmit szóvét enni, mert iiyen betelepülésekről szó sem lehet, tilta­kozik ez ellen Esztergom izraelita közönsége is, amely szívből ós lélek­ből magyarnak vallja magát. A közgyűlés a nagyfontosságú tárgysorozat után folyóügyeket tár­gyalt. Zeneiskolánk megvalósulás előtt Egyik nem is olyan régen megje­lent számunkban mutattunk arra, hogy milyen nagy fontossága és je­lentősége lenne Esztergomban egy megalapítandó zeneiskolának. Most azután őszinte örömmel je­lezhetjük, hogy tervezgetésünk ha­tározott alapot kapott és hivatalos Városi Zeneiskolánk a megvalósulás jsádiumába jutott. Dr. Sztáray Mihály (Sztárcsevich) kapott megbízást a megalakítás, szer­vezés és vezetés munkájára. Szim­patikus, nagytudású egyénisége, ame­lyet néhány esztergomi szereplése alkalmából városunk közönsége is megismerhetett, garancia és záloga zeneiskolánk jövőbiztos fejlődésének. Az új zeneiskolának hivatalos vá­rosi jellege lesz és tanári karában kiváló művészek és zenepedagógu­sok foglalnak majd helyet. Útmuta­tásuk, vezetésük mellett Esztergom zenét tanuló közönsége biztosan, az igazi művészettől el nem kalandozva, sajátíthatja el majd az alacsonyabb és magasabb fokú zenei tudást. Itt van az új zeneiskolának egyik legnagyobb jelentősége, mert nem lesz meg többé az a veszély, hogy kontár tanítók vezetése mellett eset leg igazi kiváló tehetségek tűnnek el és kalandoznak el az igazi művé­szettől, esetleg annyira, hogy többé vissza sem tudnak térni a helyes irányba. Másik nagy jelentősége ott van a hivatalos zeneiskolának, hogy tanít­ványai hivatalos, okmányszerű bi­zonyítványt kapnak, amely tovább­haladásuk, zeneakadémiára való el­jutásuk szempontjából nagyfontos­ságú, mert a magasabb zenei inté­zetek felvételi bizottsága előtt bizo­nyára döntő súllyal fog latba esni egy hivatalos, államilag elismert ze­neiskolának hivatalos pecsét alatt kiadott bizonyítványa. Eddig ez bizony nagyon hiány­zott, mert zenét tanuló ifjúságunk, ha a Zeneakadémiára akart bejutni, a legutolsó pillanatig teljes bizony­talanságban volt és nem tudhatta megállapítani azt, hogy vájjon he­lyes irányba fejlődött-e és munkája megérett-e már a zeneakadémiai szín­vonalra. Az új zeneiskola tanterve gondol arra is, hogy necsak a zeneművé­szeti pályára menni akarókat irá­nyítsa, hanem hogy azoknak is tá­jékoztatást és oktatást nyújtson, akik csak saját passziójú, és mintegy házi használatra óhajtanak muzsikálni. Ennek megfelelően a zeneiskola tananyaga két nagy kört fog felölel­ni magában: hivatalos, miniszterileg jóváhagyott tantervet ós a rugalma­sabb u. n. szabadiskolát, amelynek keretében a szalonzenének jut igen fontos szerepe. Az iskola főtanszakai lesznek: zongora, hegedű, cselló és ének; melléktanszakul pedig fog szerepelni mindaz, amit a hivatalos tanterv elő­ír (szolfegge, zeneelmélet, karének stb.) Az iskola egyébként módot nyújt arra is, hogy más hangszert is le­hessen tanulni és kellő számú je­lentkező esetén gondoskodni fog a megfelelő művésztanerőről. A növendékek félévben értesítőt, évvégén pedig mindenre kiterjedő bizonyítványt kapnak. A tandijat teljesen minimálisan fogják megállapítani, hogy minden­kinek alkalma és módja legyen ze­nét tanulni. Még sok mindent lehetne írni a zeneiskola tantervével és elgondolá­saival kapcsolatban, de nem aka­runk elébevágni a hivatalos közle­ményeknek, mégis két dolgot meg szeretnénk említeni. Az új zeneiskola ismét ösztönzést ad arra nézve, hogy teremtsük meg Esztergomban a Zenebarátok Szö­vetségét, a másik pedig az, hogy az új iskolával kapcsolatban bizo­nyára alkalom lesz zeneszabadegye­temszerű előadások tartására, Már mindkettőnek a lényegére és hasznára volt alkalmunk rámutatni, most csak újból hangsúlyozzuk a két gondolat megvalósításának nagy fontosságát Esztergom zenekultúrája szempontjából. Cikkünk befejezéséül őszintén kí­vánjuk, hogy az új igazgató siker­rel végezhesse el a megalakítás és szervezés nagy munkáját, hogy Esz­tergom egy valóban nagyjelentőségű kultúrintézménnyel szaporodhassak. Iskoláink az értesítők tükrében Az Esztergomi Szent Imre Gimnázium értesítőjét az intézet ffennállásának 80. évéről Obermüller Ferenc igaz­gató teszi közzé. Az új középisko­lai reformtörvény életbelépése foly­tán a jövő iskolai évben már a III. osztály is egységes gimnázium lesz. A IV., V. osztályban átmenetileg a reálgimnáziumi tanterv megy foko­zatosan tovább, a VI—VIII. osztály még reáliskola. Öt év múlva már minden osztály az új egységes gim­náziumi osztály lesz. Üdvös áthidaló intézkedésként a felső reáliskolai osz tályokat látogató tanulók is folytat­hatnak kiegészítő latin nyelvi tanul­mányokat a rendkívüli tanfolyamokon. Krompaszky Sándor huszonötéves tanári jubileumát és az elmúlt isko­lai évben nyugalomba vonult Kri­zsán István testnevelő tanár huszon­hatéves működését méltató cikk után részletes beszámolót olvashatunk az Esztergomi Szent Imre Reáliskola és Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetségéről. A szövet­ség 1936. június 28-án alakult meg abból az alkalomból, hogy az inté­zetben tartott első érettségi vizsgálat huszonötéves jubileumának megün­neplésére a huszonöt év alatt érett­ségizett összes volt növendékeket közös találkozóra hivta egybe az intézet igazgatósága. A szövetség elnökévé vitéz SZÍVÓS- Waldvogel Jó­zsef ny. tábornokot választotta meg Az intézet tényleges és volt növen­dékeinek anyagi és erkölcsi támo­tása a szövetség célja, amely már közel félezer tagot számlái. Az iskola múltját ismertető köz leményből is sok érdekes dolgot megismerhetünk az intézet nyolcvan­éves életéről. Különösen érdekes az intézet államosításáról szóló rész, amelyből megtudjuk, hogy annak idején az állam is hozzájárult már az államosítás foganatosításához, a város is megvette a kijelölt Rudolf— Ivanovits-féle telket, már az államo­sítás költségei is nagyrészt együtt voltak, amikor a világháború kitö­rése megakadályozta a tervek végre­hajtását. Azóta a háború után is 19 év telt el és az intézet szép peda­gógiai munkásságának tudatában re­mélik, hogy az államosításra és új épület emelésére vógre is sor kerül. A minisztérium „ma sem zárkóznék el az elődei által vállalt kötelezett­ség teljesítése elől, ha ugyanazon tényezők hathatósan támogatnák az államosítás ügyét ós a fenntartó vá­ros állandóan szorgalmazná" — ol­vassuk a cikkben. Az új épület terv­rajza a modern pedagógia köve­telményeinek megfelelően elkészült, a szakterem rendszerű miliő iskola terve készen vár a megoldásra. A terv újszerűsége és gyakorlatiassága bizonyára megnyerné a kultusz­miniszter tetszését. Az iskola belső életéről az inté­zetben működő egyesületek : a Gróf Széchenyi István Önképzőkör, az ifjúsági Sportkör, a cserkészet, a Gyorsírókor szép eredményei be­szélnek. Az elmúlt iskolaévben 249 tanuló iratkozott be az intézetbe és 242 kapott osztályzást. Az alsó négy osz­tály határozottan népes: Az I. ben 59, a II-ban 40, a UL-ban 35, a IV.-ben 46 növendék volt. A felső osztályokban aránylag csekély a nö­vendékek száma : V. ben 18, Vl.-ban 19, VÍI.-ben 19, Vill.-ban 13. Az alsó osztályok létszámemelkedése az intézet fokozatos benépesülése mel­lett bizonyít és ez különösen, ha az elsőosztályos 59-es létszámot tekint­jük — az egységes gimnáziumi tan­tervnek tudható be. A növendékek közül 16 jeles, 48 jó, 142 elégséges, 22 illetve 14 elég­telen. Az I. osztályban vastagbetűs ; Györgyfalvy György, Riedt Ernő, Szlavkovszky Tibor, — a Il.-ban: Abonyi László, Friedlánder Béla, Teigler Ferenc, — a III. ban Kajuk Gyula, Németh Gábor, Péntek János, — a IV.-ben Müller Endre, Nádler Helmuth, Steiner György, Szitás István, — a Vl.-ban Kassai Ferenc, — VIII.-ban Divéky Tibor, Sajó Lajos. Érettségi vizsgálatot 13 növendék tett. Az eredmény: 1 jeles, 2 jó, 7 elégséges, 2 javít, 1 ismétlésre utasíttatott. A növendékek szülei közül a leg­több kisiparos és köztisztviselő, az­után a kiskereskedő következik. 47 növendék járt be az intézetbe a kör­nyékről vonattal. Az Esztergomi Szent Antal Gimnázium (ÍII—VI. o. reálgimnázium) értesítő jót P. Weiss Rikárd igazgató tette közzé az 1936—37. évről. A föld­rajztanítás modern módszereiről ér­tekezik az első cikkben P. Németh Pius. Szinte a szemünk előtt fejlődött és virágzott ki ez a szép ferences tanintézet, amelynek rövid hatéves múltját ismerteti a következő közle­mény. A nagy építkezések közül az egyik 334.030 pengőbe, a másik 180.000 pengőbe került. Ezek az építkezések még nem biztosítják a kellő elhelyezést. A még hátralevő építkezés kész tervei megvalósulásra várnak. A hivatalos beszámolók során fel­tűnő az intézet növendékeinek egész­ségügyi gondozása. Az intézetnek külön belgyógyász orvosa és fog­orvosa van. A Szavalókör működésének is­mertetése után az Ifjúsági Sportkör munkájának beszámolója az intézet­ben folyó sokirányú sportműködós­ről tesz tanúságot. A légvédelmi tan­folyam ós gyakorlat szép és érdekes eredményeket produkált. A hat osztályban 283 beirt tanuló közül 264 kapott osztályzást. Az intézet népes. Az I. osztályban 55, a Il.-ban 51, a III.-ban 48, a IV.-ben 39, az V.-ben 35, a Vl.-ban 35 volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom