Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-12 / 64.szám

FS/TI KfiftHc/IH:K ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 64. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. AUGUSZTUS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A harangok városa Esztergom és ez azt jelenti, hogy összekapcsolódott az ég­gel és földöntúli eszmények szolgálatában áll. A város lel­két éltetik a harangok, viszont léleknélküli városban nem él­hetnek harangok. A lélek élteti a harangot, a lélek erői áramlanak a zengő érc molekulái között, a harang­nyelv a lélek nyelve, a harang­szó a lélek beszéde Istenhez és szavait a lélek mélységeiből veszi, ezért ez a beszéd zúgó magasztalás, zengő ünneplés és méltóság, búgó fájdalom, csen­gő öröm vagy szivettépő si­koltás. A harang tehát itt él közöt­tünk és csak testben, anyag­ban és formában más, külön­ben olyan, mint az ember: nyelve, szive, hangja van, a harang is megszólal és elné­mul, a harangnak is megsza­kadhat a szive, sőt a harang­nak is vannak tradíciói, a ha­rang is méri az időt, lesi a csillagokat a toronyablakon át, a harangnak is vannak álmai, és a harang életében is van valami az örökkévalóságból, mert az ő élete is a lélek éle­téhez van kötve. Ezért a harang lelki testvé­rünk — és nem is a romlandó anyagot és a kemény érctömeget köszöntjük és kisérjük az ér­kező bazilikái nagyharangban, mint valami hazatért fejedel­met és kivételes egyéniséget. Nem a kehelyalakú monstrum­nak szól a kiséret és virág, — nem a kalapács alatt felzúgó ércet bálványozzuk, amely a cseppfolyós tűzön és öntési me­chanizmuson keresztül vissza­nyerte régi hangját, de amely megrepedhet és amelyből má­ról-holnapra akár ágyút is önt­hetnek. Az új életre támadt Nagy­boldogasszony-harangban az esztergomi ember lelki testvé­rét köszöntjük. Visszafogadjuk azt az égbeható, méltósággal zengő hangot, amely nélkül úgy éreztük, mintha Esztergom lelkületéből kiszakadt volna va­lami. Köszöntjük benne az esz­mét, amelynek szószólója a ke­resztény magyarság bölcsője felett és amelyet hirdet az or­szág első templomának tornyá­ból. Köszöntjük benne a földet az éggel, az embert az Isten­nel összekötő szent hivatást, amely apostolhoz méltó, — kö­szöntjük benne az örvendezők és imádkozok ünnepre hivó testvérét, a megholtaknak bú­san sirató édesanyját, — meg­csonkítottságunkban pedig kö­szöntjük benne minden ma­gyar hazafi tiltakozó lelkét, vé­gül köszöntjük benne mindazo­kat a kegyelmeket, amelyeket az ország bíboros főpapjának megszentelő keze fűz magasz­tos hivatásához. (g) WmHMMHMlMMIIMI^^ Esztergom ünnepi napjai Mint már mult számunkban is je­leztük, Esztergom fényes ünnepségek­kel üli meg az idén is Nagyboldog­asszony napját. A részletes program­mot a rendezőség már kidolgozta és azt az alábbiakban ismertetjük: Az újjáöntött várbeli Nagyboldog­asszony harang holnap, folyó hó 13-án (pénteken) érkezik Esztergom város határába, ahol az Esztergom­tábori Szentháromság szobor előtt fo­gadja a városrész plébánosa: Bay­ler István, egyházközségének hívei­vel és a Szalézi Intézet papságával. A Szent Anna egyházközség által feldíszített harangot körmenetileg hoz­zák a városba a Szent Anna-temp­lomnál felállított diadalkapuig, ahol délután 5 órakor fogadja Esztergom város közönsége élén a város ható­ságának képviselője. E helyütt sorakoznak fel a bel­városi és a Szent Anna egyházköz­ségek hivei és a különféle szerveze­tek, egyesületek, iskolák zászlóikkal, majd dr. Lepold Antal prelátus, őr­kanonok vezetésével körmenetben kisérik a bazilikához, ahol a főkáp­íalan, a polgári és katonai hatóságok képviselőinek jelenlétében délután 6 órakor dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás megszenteli és szent­beszédet mond. A harangszentelés­nél közreműködik a Turi?ta Dalárda Hajnali Kálmán vezénylete alatt. A körmenethez útközben csatla kőzik a vizivárosi és szentgyörgy­mezői egyházközség a Ferenc József­úton, illetve a Káptalan-téren. Gyülekezés a diadatkapunál dél­után félőt órakor, ahol a rendezőség mutatja meg a felállás helyét. A felvonulás sorrendje a követ­kező : lovasbandérium, a városunkban tartózkodó Jungvolk, leányiskolák, szivgérdák, cserkészek, fiúiskolák, bányászok zenekarral, vasutasok, vi­tézek és frontharcosok, női kongre­gációk és Oltáregylet, férfikongregá­ciók, Credo egyesület, női szerzete­sek, szaléziánusok, papság. Az egy­házközségek hivei a harang után so­rakoznak. Augusztus 14. (szombat) részle­tes programmja a következő: 1. Délután fél 5 órakor a felvo­nulásban résztvevők gyülekezése a Széchenyi-téren. (A felvonulásban résztvesznek a középiskolások, ele­misták, a Jungvolk, a különböző tes­tületek és az egyesületek zenekarok­kal.) 2. Háromnegyed 5 órakor indulás a Serédi-parkba. 3. 5 órakor a parkavató beszédet mondja: Glatz Gyula polgármester. 4. Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás válaszol az üdvözlésekre. 5. A sokgyermekes anya'? jutal­mazásának ünnepsége. Az ünnepi beszédet dr. Csárszky István prelá­tus-kanonok, a Stefánia Szövetség helybeli fiókjának elnöke mondja. 6. Glatz Gyula po 1 gármesler üd­dözlő beszéde. 7. A jutalmak kiosztása. 8. Gyermekszindarab a Stefánia­Szövetség rendezésében. 9. Kétszázötven szegény gyermek meguzsonnáztatása. 10. Az osztrák Jungvolk és a Le­vente Zenekar sétahangversenye. 11. A szerenád, a lampionos csó­nakfelvonulás és a tűzijáték után hangverseny ós tánc következik a Serédi-parkban éjjel 12 óráig. A szombati nap esti programja a következőképpen alakul: Este fél 8 órakor az összes temp­lomokban ünnepi harangzúgás. Este 8 órakor a* Hősök teréről hódoló lampionos felvonulás a Se­rédi-parkba, ünnepi szerenád a bíbo­ros főpásztor tiszteletére a parkra nyíló erkély előtt. A szerenád után lampionos csó­nakfelvonulás a Move hajósháztól a Serédi-park elé, majd tűzijáték az északi bástyán. A lampionos csónakfelvonuiás si­kerének előmozdítására a rendező­ség a legszebben feldíszített csóna­kok számára jutalmat tűzött ki: I. dij 30 P, II dij 20 P, III. dij 15 P, A parkavató ünnepségre és az esti garden party-ra a Serédi-parkba a belépődíj 20 fillér lesz. Aug. 15. (vasárnap) ünnepségei­sorrendje : Reggel fél 5 órakor az összes temp lomok harangjai hirdetik az ünnep beszöntésó*. Reggel 8—9 óra között az erek­lyés ünnepi felvonuláson résztvevő egyesületek, testületek, zarándokok gyülekezése a Kossuth Lajos-utcá­ban a következő rendben : Az I. csoport a Három Szerecsen vendéglőtől a kaszárnyáig gyülekezik a következő sorrendben : 1. lovas­bandérium, 2. Levente Zenekar, 3. leventealakulatok, 4, elemi iskolák, 5. az osztrák Jungvolk, utánuk a Szent Imre-szobor kíséretével 5. a fiúnevelő intézet iskolája, 6. a feren­cesek gimnáziuma, a városi gimná­zium, a bencésgimnázium, tanító­képző, erdészeti szakiskola. A II. csoport a laktanya és a Harangozó-cég között áll fel a kö vetkező sorrendben: 1. A dirogi és tokodi levente, il­letve bányászzenekar, 2. leventék, lövészek, frontharcosok, 3. dorogi bá nyászok, 4. tokodi bányászok. A dorogi bányászok után következik a Szent Korona mása kíséretével. 5. Magyar WV. S:ent Korona Szövet­sége, 6. Frontharcosok, 7. fórfiegye­sületek: Ipartestület, Legényegylet, Olvasókörök, Polgári Egyesület, Vas­utasok, Nyugdíjas Vasutasok, Postá­sok, Credo Egyesület, Turista Egye­sület. A III. csoport a Harangozó-cégtől kifelé sorakozik fel: 1. a szentgyörgy­mezői zárda növendékei, 2. a vizi­városi zárdai iskolák növendékei, 3. az apácák csoportja. Utánuk beé­kelve Mária-szobor kísérettel. 4. Szent Erzsébet Leányegylet, 5. földműves leányok csoportja, 6.. Iparosleányok kongregációja. 7. Urileányok Kon­gregációja, 8. Oltáregyesület, 8. női egyesületek, 10. elemista szivgár­disták, 11. ereklyék, papság, ható­ságok, 12. A zarándokok. (Az erek­lyékkel a papság és a hatóságok a IV. Béla király-utcából csatlakoznak.) Az ereklyós ünnepi felvonulás dél­előtt 9 órakor indul a Bazilikába. Délelőtt 10 órakor ünnepi szent­mise a Bazilikában. A szentmisét dr. Serédi Jusztinián biboros-herceg­prímás pontifikálja. A szentmise vé­gén szentbeszéd és pápai áldás. Az egyházi zenét és szentbeszédet a budapesti rádió is közvetíti. Este fél 8 órákor az összes temp­lomokban ünnepi harangzúgás. A tüzelőfa maximális árai A tüzifakérdésben bekövetkezett az a fordulat, amelyet a fogyasztó kö­zönség és a kiskereskedelem már régóta várt: megtörtént a tüzifaárak maximálása, amely útját állja az árak felhajtásának, sőt még erélyes büntető intézkedéseket is léptet életbe arra az esetre, ha valaki az árú vissza­tartásával, az árak mértéktelen fel­tornászásával az ország devizahely­zetével ós a fogyasztó vásárlókópes­ségével szemben jogtalanul és indo­kolatlanul visszaél. A kereskedelemügyi miniszter ár­maximáló rendelete, amelyet a fo­gyasztók, a szövetkezetek és a kis­kereskedők nagy lelkesedéssel fogad­nak, megállapítja a fontosabb tüzifa­félék állomási árát. Ezek szerint a bükkhasáb hivatalosan maximált nagy­bani ára 3 60, a gyertyánhasábé 3.50, a cser, tölgy és kőrisfáó 3.26, az egyéb keményfáké 3.12, a fenyő­fáé 3.21 és az egyéb minőségeké hasábban, illetve gyújtási célokra kö­tegelve : 2.72-től 3.80 pengő. A ren­delet szerint ezek az árak vagonban, vagy hajóban leendő eladás esetében értendők és pedig Budapest, valamint a környező városok, illetve nagyköz­ségek területére. A telepről eladott tűzifa érát is maximálja a rendelet, amennyiben megállapítja, hogy munkadíj, elosz­tás stb. címén kisebb vagy nagyobb tételekben milyen Összeget kell hoz­záadni a nagykereskedelmi árakhoz. Ez a hozzászámítandó tétel aprí­tással együtt 2 35 P, aprítatlan fá­nál 20 mázsánálnagyobb tételekben 60 fillér, házhoz szállítás mellett. A telepi, illetve raktári árak általában 30 fillérrel alacsonyabbak mázsán­kint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom