Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-11 / 55.szám

2 EiZXEROQfl Is VIDÉKE 1937 július 11 ka a határban. A szentgyörgyme zőiék részére a szamárhegyi utat, a nagyvárosiak részére a diósvölgyi útat hozzák rendbe. A szamárhegyi út tófenéken fut át, azért itt nagy feltöltési munkálatok szükségesek és egyéb nehézségek is lassítják ennek a fontos völgyközépi útnak elkészülését, amely a szentgyörgy mezői gazdaközönség határforgalmi érdekeit elsőrangúan szolgálja. A nagy városi határban lévő diósvölgyi út, amely a pilisszentléleki országúiba torkollik, szintén nélkülözhetetlen szükséglete a kocsival és szekérrel közlekedő gazdaközönségnek. Hiszen ezen a forgalmas határbeli úton bonyolódik le a nagyvárosi gazdák legnagyobb részének közlekedése. Ezért sürgős ennek az útnak a rend behozatala is. Esztergom határbeli, de különösen hegyi útjainak rendezésével és karbantartásával kapcsolatosan két lényeges szempontra irányítjuk rá a figyelmet. Az egyik gazdasági, speciálisan föld hasznosítási szempont, a másik a turisztikai és környékGyöt város közgyűlése még a mult évben elhatározta, hogy a Győri Keresztény Takarék és Hitelszövetkezetnél harminc darab üzletrészt jegyez és a szükséges költség fedezetéül a Speyer-kölcsön kötvényvásárlásából visszamaradt készpénzt jelölte ki. E közgyűlési határozat jóváhagyása kapcsán most érdekes leirat érkezett Győr városhoz a belügyminisztertől. I

A leiratban a belügyminiszter megjegyzi, hogy hitelügyi szempontból nagy súlyt helyez arra, hogy a város kormány hatósági engedély nélkül Speyet-kötvényeket ne vásároljon. A befejezett tényekre és arra 1936—37. évi értesítőjét dr. Balogh Albin igazgató teszi közzé. A címlapon olvasható, hogy az intézet mint középiskola 937, mint gimnázium 241 (250) év óta áll fenn és a Szent Benedek-rend újabb vezetése alatt 128 év óta működik. Beszélő számok ezek és azt hisszük, hogy ilyen történelmi távlatokkal kevés intézet dicsekedhetik ebben az országban. Széchenyi György, esztergomi érseknek, az intézet alapitójának arcképe után olvashatjuk az értesítő első cikkét az intézet alapításáról, amelynek 250 éves jubileumát az elmúlt tanévben ünnepelte a gimnázium. ^Történelmi idők lehelletét és a törökök kiűzése utáni újjáépítés egyik legnagyobb magyar apostolának lelki nemességét és nagyságát érezzük a cikk keretében szószerint leközölt alapítólevélből. Felemelő olvasmány a következő két cikk is, amelyek egyike dr. Radocsay László főispánnak Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a másika dr. Frey Vilmos alispánnak Szent Benedek ünnepén elmondott beszéde. Mindkettő az intézet dísztermében megtartott szép ünnepélyen hangzott el. önmagában is érdekes olvasmány az iskola múltjáról szóló közlemény, amely szerint a mai gimnázium ősének az esztergomi káptalani iskolát tekinthetjük, mely 1000 körül már állott és 1543 ig, a török hódoltságig működött. Első mesterei bencések voltak. Később világi papok jöttek, de névszerint csak a XII. szá zad végéből ismerjük az iskola egyszépitési érdek. Kétségtelen, hogy egyéb — talán kényelmességi — okok mellett azért van az esztergomi határ hegyes dombos részei között olyan sok parlagon heverő földterűlet, mert egyrészt nincsenek útak a hegyi földek megközelítéséhez, másrészt a meglévő hegyi útacskák egy része oly alkalmatlan helyen van és olyan keskeny, hogy kocsival nem járható. Az alkalmas hegyi utaknak szaporítása fontos nemzetgazdasági érdeket szolgáló, szép feladat elé állítja a város vezetőségét. (Gondoljunk csak arra, hogy a könnyű megközelíthetőség folytán mekkora parlagrészek válhatnak hasznos, értékes földterületekké, esetleg gyümölcsösökké I) A turisztikai és környékszépítési szempont sem szorul bővebb magyarázatra. A jó utakon szivesebben jár a turista és az alkalmas útak a ha tár rendezését, fásítását, szépítését is lehetővé teszik. Mindent egybe vetve pedig a jó hegyi utakkal Esztergom környékének kultúráját és jövőjét szolgáljuk. való tekintettel, hogy a vásárlás tényleg rendelkezésre álló készpénzért, pengőben fizetés ellenében törtónt és feltehető, hogy az ország területén lévő kötvényeket vásároltak meg, a belügyminiszter utólag tudomásul veszi. Figyelmezteti azonban a város közönségét, hogy a kötvényvásárlás ténye nem mentesíti a várost a Speyer-kölcsönből eredő kötelezettségek alól, mert a kötvényekkel ezeket a kölcsönöket visszafizetni nem lehet és a zálogul lekötött jövedelmek megfelelő részét a Magyar Nemzeti Banknál kezelt számlákra továbbra is be kell fizetni. két tanitómesterét, akik közül Ta" más lector-kanonok esztergomi érsek lett és többen püspökségre emelkedtek. Az új gimnáziumot 1687ben Széchenyi György esztergomi érsek alapította 50.000 forinttal. E.őbb jezsuiták, majd világi papok tanítót tak a gimnáziumban, 1808-ban a Szent Benedek-rend vette át a gimnázium vezetését. A több mint 900 éves intézet mint gimnázium is 250 esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk számos kiválósága nyert itt kiképzést és a felsoroltak között dr. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás, dr. Hajnald Lsjos és dr. Samassa bíboros érsekek, Csúszka György órself, Fischer-Colbrie Ágost, dr. Glatlfelder Gyula, dr. Prohászka Ottokár, dr. Rótt Nándor, dr. Shvoy Lajos püspökök, továbbá a főpapok, kanonokok, a világi, társadalmi és tudományos élet számos kiválóságának nevével találkozunk. A kiváló diákok természetesen kiváló mesterekhez jártak. Mint a cikk befejező sorai mondják : „Fényes a mult, mint az egész országé és ben ne Esztergom városáé, büszke önbizalom forrása új nemzedékeknek : a muunak emléke — a jövőnek pél daképe s ennek köve:ése ez utódok becsületbeli kötelessége." Az iskolai év történetének személyzeti részéhez tartozik-, hogy Tihanyi Miklóst, az intézet kitürő tanárát a kormányzó c. igazgatóvá nevezte ki és hogy Serédi Dénes c. igazgató papi és tanári működésének 50 éves jubileumát érte el. Mindkét esemény őszinte örömmel tölti el nemcsak az intézetet, hanem a város társadalmának lelkületét is: A tanulók létszáma a mult évihez képest alig változott. 495 a felvett tanulók száma, ezek közül 373 nyilvános és 122 a magántanuló. (A magántanulók majdnem kizárólag a szaléziak nyergesújfalui előkészítő tanfolyamának növendékei.) Mintegy 120 tanuló vonattal járt be az intézetbe, nagyobbrészt Dorogról, Tokodról. Érdekes, hogy a tanári kar nem szűnik meg figyelmeztetni a szülőket a vonatozás testi, szellemi és erkölcsi veszedelmeire, de a figyelmeztetésnek az anyagiakra való hivatkozás miatt nem sok az eredménye. Pedig Dorogról, Tokodról nagyrészt jobbmódú szülők gyermekei járnak be. Gsaládoknál bentlakó gimnazista diák kevés van. A vidéki szülők inkább internátusba adják fiaikat. Ez a tény nagyon sok diáktartásra szoruló családot érzékenyen sújt, de a valódi helyzet az, hogy „sokkal több a diáktartásra számító család, mint amennyi vidéki diák jelentkezik." A rendkívüli tárgyak tanításáról (német, francia társalgás, fizikai gyakorlatok, vívás, ének, zene, fúvószenekar, művészi rajz) szép eredményt olvashatunk az értesítőben. A jól bevált fogorvosi ellátást — amelynek munkálatait a nemrég elhunyt dr. Décsi Ferenc végezte —, ebben az évben is folytatta az inté zet vezetősége. 272 tanuló jelentkezett fogkezelésre, akik közül 75 volt épfogú, 197 tanuló 500 esetben részesült fogkezelésben. Az iskola belső életéről, továbbá a szépen virágzó cserkészetről szóló beszámolók után az érettségi vizs gálatok eredményéről olvashatunk. Feltűnő a kitüntetéssel és jelesen érettek nagy száma. 4 kitüntetéssel A dorogi bányászok balatonfenyvesi nyári otthona ugyanakkor, amikor a bányászok és gyermekük nyaraltatásávai a legszociálisabb célt szolgálja, kiveszi részét a kultúra szolgálatából is. Vasárnap, folyó hó 4 én Csenke István annavölgyi igazgató-tanító kezdeményezésére és vezetésével tarka műsoros délutánt rendezett az üdülő, melyen Balaton-Fenyves intelligenciája teljes számban jelent meg és élvezte végig a színvonalas fehér műsort. Csurgói Horváth-Kaczi János és cigányzenekara szép nyitója után Csenke István igazgató tanitó üdvözölte szép beszéddel a megjelent közönséget, rámutatva arra, hogy a bányászszivek mindig szívesen nyílnak meg Isten szolgálatára. Ugyanő meleg szavakkal emlékezett meg Balaton-Fenyves költőjéről, Szilassy Lajosról, aki több irodalmi társasig tagja, s akinek húszéves írói és újságírói jubileumát az idén rendezik meg tisztelői, majd nagy hatást kelt ve olvasta fel Szilassy Lajosnak a a B rzsenyi Társaság évkönyvében megjelent „Igaz történet" cimű irredenta versét és utána hosszú életet és eredményes munkálkodást kivonva a jubi'áns költőnek, szeretete! jt s szavakkal mél'atta irói munkosságát. E'.után egy bájos kis elemista lány, Károlyi Gizike énekelt Murgács-da okat cigányzenekisérettel, igen nagy rátermettséggel és mély átérzéssel, akinek nagy ovációban volt része. Mikolka Gitta és Miklós Lilike, egy szőke és egy barna gyermeisszépség, kék és piros magyarruhában tancolt magyar táncokat frenetikus hatást keltve. Az üdülő gyermekkara vidám dalokat énekelt Csenke igazgató vezetésével sikerülten. Bánjalvy Klárika a tőle meg és 5 jelesen érett van 35 érettségizett ifjú között. Különben az egyes osztályok érdemsorozatában is feltűnő sok a vastagbetűs növendék. Az I. osztályban : Búkor Gyula, Csornay Boldizsár, Farkas Sándor, Eidenpencz György, Missura István, NazarofT Vladimír, Pintér Ferenc, Schweitzer Miklós, Stierand Jenő, Turzán Géza, Urbanics Ferenc, Varga István, Kalmár Ferenc, Németh János. A 27. osztályban : Homor Kálmán, Kostyál Endre, Mezei Tivadar, Mohácsy Károly, Selyki Nándor, Szabó Antal, Szabó Zoltán, Szomor Bálint, Újvári Gyula, Zsebeházy Lajos, Eggenhofer János. A ///. osztályban : Selmeci Tibor, Turzán Dezső, Honti Vince, Horpáczi Ferenc. A IV. osztályban: Laiszky Kázmér, Rádly Mihály, Reviczky Elemér. Az V. osztályban : Berényi Szilárd, Gáthy Zsolt, Horváth Márton, Láng István, Ormándi József, Tóth József. A VI. osztályban: Forró Sándor, Korzinek József, Lestál v. Lajos, Lévárdi Ferenc, Luncz György, Takács István. A VII. osztályban : Bojtor Gábor, Falk Dezső, Gerő Béla, Kálerböck Richárd, Kiss János, Podányi Tibor, Szokolay Antal, Tóth Károly. A VIII. osztályban : Apáti Ferenc, Boa Pál, Ferenczi Jób, Holdampf Ernő, Máriássy Mihály, Régeni László, Steiner Ferenc, Zsiga László. A tanulók szüleinek foglalkozásával kapcsolatosan a statisztikai adatokból kitűnik, hogy a legtöbb a kisiparos, kisvállalkozó szülő, csak feleannyi a köztisztviselő és körülbelül igy aránylik a kisbirtokos és a peda • gÓgUS SZÜlŐk SZáma ÍS. (Folytatjuk.) szokott rutinnal lejtett tiroli táncokat, tapsfergeteggel jutalmazva. A műsor egyik leghatásosabb száma következett ezután, ismét a nagyon tehetséges László Lilike, aki tündérjelenetet adott elő. Horváth Elek kiscserkész a Magyar cserkész dalát szavalta el sikerrel. László Lilike Rákóczi megtértét énekelte zenekisérettel, mély átérzéssel. Ugyanő énekelte a bányászindulót is. „Bálint bá' irni tanul" cimű kis vígjátékban Varga Klárika, Hámori Tibor és Szamosújváry Gáspár jeleskedtek. Szilágyi Imrénó, Dóczy Etelka énekművésznő szűnni nem akaró tapsorkán és ujrázás mellett adott elő szép magyar dalokat remek hangján. A fővárosi színvonalú művészdélután műsorát Vicenty Árpád fürdőigazgató talpraesett zárószavai fejezték be, aki meleg köszönetet mondott a műsor lelkes ós fáradhatatlan létrehozójának és rendezőjének, Csenke István annavölgyi igazgató-tanítónak, aki nagy hozzáértéssel, igen élvezetes délutánt nyújtott BalatonFenyves közönségének és a nyaraló bányászgyermekeknek. Ha társaságba megy, akkor vagy „Chez NOXÍS" • illatot használjon. Egyedárusító: EOCHLITZ ABTHDB örökösei gyógyszertára Esztergom Széchenyi-tér és Kossuth L.-u. sarok A vidéki városok csak kormányhatósági jóváhagyással vásárolhatnak Speyer-kötvényt Iskoláink az értesítők tükrében Az esztergomi szentbenedekrendi kat. Szent István gimnázium A dorogi bányászüdülő jólsikerült tarkadélutánt rendezett Balaton-Fenyvesen