Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-06 / 45.szám

2 eSZXEROBB II SiDEHi 1987 június 6 ne manquez pas de visiter la ville de Székesfehérvár, qui vous présente á la fois le passé et ls présent." Székesfehérvárott a vámnál minden autós kap egy röpcédulát, amelyen a következő jelmondatot olvashatjuk : „Szenteljen 5 fillér üzemköltséget és 5 percnyi időt Székesfehérvárnak". íme apró mozaikok a céltudatosan megszervezett idegenforgalmi propagandából, amelyhez hozzáadhatjuk még a hírlapokkal való szoros kapcsolatot, a Vendégforgalmi Szövetséggel való legintenzívebb együttműködést, rádió és propaganda előadások egész sorozatát stb. stb. Előkészület a Szent István évre. A városnak egész idegenforgalmi apparátusát jelenleg a Szent István jubileumi év előkészítése foglalja el. Nem irunk most a székesfehérvári ünnepségekről, hanem csak azokat a létesítményeket soroljuk fel, amelyeket a város részint saját erej éből, részint állami támogatással alkot. Ezek közül is csak azokat említjük fel, amelyek vagy már megvannak, vagy pedig megalkotásuk biztosított : központi elemi iskola 24 tanteremmel, tiszti és legénységi vitézi házak, a cisztercita Szent István gimnázium, Szent István szobor, azonkívül még négy szobor, utcarendezés, az aranybulla kihirdetésének megfestése, közegészségügyi intézmények egész sora stb. Azt hisszük, hogy ehhez a felsoroláshoz nem kell semmiféle kommentár, a létesítmények beszélnek mindenki más helyett. íme egy kis kirándulás tapasztalata. Érdemes rajta elgondolkodni és levonni belőle a konzekvenciákat városunk javára. Sebők Jóasef. Hatvanéves az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület Élénk érdeklődós mellett tartotta meg május 28-án az Esztergomi Sétahelyszépitő Egyesület ezévi közgyűlését, amely egyúttal jubileumi közgyűlés is volt: most töltötte be az egyesület működésének eredményekben gazdag hatvanadik esztendejét. Az egybegyűlt közönség körében megjelentek városunk hivatalos körei ós számottevő tényezői, továbbá mindazok, akik érdeklődnek Esztergom fejlődése és város szépítése iránt. Glatz Gyula polgármester, a Szépítő Egyesület elnöke terjedelmes és kimerítő elnöki előterjesztésében számolt be a multóvi munkáról és a jövő terveiről. Hangoztatta, hogy az Egyesület munkaköre a közelmúlt ban megváltozott, mivel a legköltségesebb részt, a parkosítás és fásítás nagy munkáját a városi kertészet vette át, igy az Egyesülel számára tulajdonképpen az a munkakör marad, amit eddig a „Virágos Esztergom" mozgalom végzett, mint a Szépítő Egylet eddigi alosztálya. Megállapította az elnöki beszámoló, hogy az Egyesület költségvetése a múlthoz képest bizony csökkent, igy a mult esztendő 879' 17 P bevétele mellett 308*57 P kiadást mutat fel, tehát 570 P marad lánnyal zárul. 230 fizető tagja van az Egyesületnek, az 1936-iki újjászervezés alkalmából 16 tag kivált, azonban 8 új tag lépett be, á tagdijak fizetése általában rendesen folyik. A% 570 pengőt az Egyesület már bölcs előrelátással az 1938-as esz tendő számára tartalékolja, hogy akkorra városunk méltó külső formában ülhesse meg a jubileumi esztendőt. Mivel ez nemcsak Esztergom ünnepe lesz, az Egyesület kiterjesztette a gyűjtést a megyebizottság tagjaira is. Ennek eredménye eddig 522 pengőt tesz ki. Ezzel az öszszeggel, továbbá az 1935—6—7. évi városi hozzájárulás 600 pengős öszszegével ós a mult évi 570 pengős maradvánnyal együtt 1937.re 2142 P fog rendelkezésre állani, amiből már tekintélyes új létesítésekre lehet gondolni. Igy mintegy 300 P költséggel tervbe vette az Egyesület a Prímás-téri kis parkban egy 2"5 m átmérőjű, barokhatású szökőkút építését, diszkutat emelt az Erzsébet-liget melletti öntözőcsap helyébe és amenynyiben az anyagi eszközök engedik, szökőkutat tervez a vasútállomás előtti parkba is. A városi szervekkel egyetértésben történt a parkosítás, a Baross Gábor-út ós a Tábor utca kereszteződésénél, a Kenderföld-utcáig terjedő szakaszon, ahova 200 P értékben 40 darab fenyőt vásároltak. Az Erzsébet-ligetbe 2 darab ezüstfenyő és 197 drb. rózsatő került. A kiveszett fák pótlására 5 drb. tölgy ós 4 drb. galagonya került a Deák Ferenc-utcába és 10 drb. gömbszil a Horthy Miklós útra. Igy a rendelkezésre álló 2142 pengőből 427 pengőt költött az Egyesület. Az idei év további programja szt* rint a Vörösmarty-utcai transformátor előtti terület kerül rendezésre, a Hősök-tere újjáfüvesitése, a Gőzhajó Út Porga vendéglő melletti szakaszának fásítása, a Paikovicspad környékének rendbehozatala és a Serédi-parkban a Sobieski-emléken túli táblák füvesítése kerül sorra. Anyagi segítséget nyújt az Egyesület a gr. Apponyi Albert utcában a kékfestőgyár melletti kis tér rendbehozatalához, végül az ünnepségek előtt napszámbérekkel járul hozzá a városi kertészeti csinosításhoz. Örvendetes tényként emelte ki az elnöki beszámoló, hogy a város közönsége mindjobban megkedveli a parkosítás és virágositás gondolatát és most már mindenütt örvendetes fogékonyság tapasztalható az eddigi sivár utcakép vonzóvá és tetszetőssé varázsolása terén. A kiültetett fákat rongálás helyett mindenütt maga ápolja a közönség, sőt sok helyen a háztulajdonosok létesítenek kedvessn naiv virágágyakat a fák körül, ahol ezt az Egyesület még nem tehette. Melegen emlékezett meg Glatz Gyula elnöki beszámolója vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József ny. tábornok közismerten odaadó ügyszeretetéről és agilitásáról, amely a „Virágos Esztergom" mozgalmit nagy és szép eredménnyel fejlesztette ki az elmúlt években. Megemlékezett még az Egyesület elmúlt hatvan esztendejéről, az alapító lelkes kis csoportról, amely a szépet és jót kedvelve a rideg szürkeségnek hadat üzent, elhintette a növénykultusz magvát, megszerettette a virágot és a fát és döntő szerepet vitt városképünk kedvező kialakulásában. Tisztelettel emelünk kalapot előtük, csendes és szép munkájuk előtt; kedves alapításaikra — a sétányodra, parkokra, ligetükre —• pedig úgy tekintünk, hogy azokról egy emberöltő lelkes, kitartó és Önzetlen munkájának eredménye tekint le reánk. Az Egyesület megalakulásakor négy célt tűzött ki maga élé: 1. a szigeti sétány rendezését, 2. a város utcáinak fásítását, 3. a Vaskapu rendezését, 4. kirándulóhelyek létesítését. Jóleső örömmel szögezhető le, hogy az első három már megtörtónt, sőt az Egyesület a város csinosítása körül jóval többet tett, mint amenynyira az elindulásakor csak gondolhatott volna is. A közgyűlés nagy tetszéssel és elismeréssel fogadta az Egyesület hatvanévi munkásságát méltató elnöki szavakat és lelkesen megéljenezte vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József ny. tábornokot eddigi lelkes és kiválóan eredményes városszépitósi munkájáért. A pénztárosi jelentési a fenti ada tokkal, valamint a „Virágos Esztergom" jelentését Marosi József Olvasta fel. Ez utóbbi 1025*21 pengős bevétele msllett 93791 pengő kiadás és igy 87"30 pengő maradvány szerepel. Részletesen beszámolt a mult évben végzett munkákró', köztük a Serédi park, a Gssztenye-fasor, a dunai várfal ós a Prímás-sziget, valamint Szen'györgymezőn a templomkörüli munkálatairól, a vaskorlát ós padok elhelyezéséről, szegélyek és betonlejáró építéséről, virágágyak, valamint kocsiút létesitéséről. Sajnálattal szólt a jelentés arról, hogy a közönség nem fogadta mindenütt kellő megértéssel a „VirágosEsztergom" mozgalom törekvéseit ós az újságban megjelent felhívásra, valamint a cserkészek után kikézbesitett csekkeken nem támogatta kellő mértékben a mozgalmat. Vitéz SzívősWaldvogel József egyúttal lemondását is bejelentette a „Virágos Esztergom" mozgalom elnökségéről. Glatz Gyula polgármester sajnálattal hallgatta a lemondást bejelentő szavakat, mivel a város nem nélkülözheti vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József értékes tevékenységét. Felkéri ezért a közgyűlést, válassza meg vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot a Sétahelyszópitő Egyesület e'nökének. A „Virágos Esztergom" mozgalom, — amely eddig a Szépítő Egyesület alosztályaként működött, — most amúgy is beolvad az Egyesületbe, mert annak eddigi tevékenysági körét, a parkosítást, fásítást a városi ksrtészet veszi át, igy tuPetrarca nem így írt szonetteket Ez a gyár- Itt sötét tömbökben nyílik az élet, itt minden mélyszínű, tarka, s acélok a torkomra futó rímek. — Be máskép Irt szonetteket Petrarca. Hazafelé a könnyes alkony-kertek várnak s a tdrimellü fák zsongva súgják: „Szivedet mégis a nőknek nevelted, s befonnak, mint a piros szeder-indák." S ahogy a hid árnya remeg a vízen, összecsókolóznak a virágcsomók, a tavaszi láz termő ágya üzen, s a beérő nők most szebben lángolók. Nézd Jean — szól a kedves — ne légy ily hajunkra virágpihét szór a fasor- [komor, ifj. Baldas Jdnos Egy radikális feúra története. irta 0'sváth Andor. Azt hiszem, hogy azok, akik utánuk maradiak, nem veszik rossz néven, hogyha elmondok két kiváló egyéniség élettörténetéből egy-egy — különben teljesen hasonló — fejezetet. Régen, igen régen, körülbelül a mulí század derekán élt Esztergomban két tekintélyes úr, nevezetesen Földváry Imre városi törvényszéki biró és Burián Pál ügyvéd. Nemes urak voltak és Esztergom társadalmának megbecsült tagjai. Mindkettő házasember volt ós fiaik voltak. Földváry bírónak kettő, Burián Pálnak is kettő. A két úr állandóan jóban vol? egymással és mi sem természetesebb, minthogy örömeiket és bajaikat megosztották egymás között. Történt pedig, hogy a biró István nevű és az ügyvéd János nevű fiai, — mintha csak összebeszéltek volna — a bencés gimnázium harmadik osztályából jelentékenyen beszekundáztak. Ez a szerencsétlenség igen igen elbúsította a két apát és arra az elhatározásra birta őket, hogy a fiukkal radikális úton járjanak el. Kellő megfeddés után a biró az ő Pista fiacskáját elvitte az érseki vas gyárba inasnak, az ügyvéd pedig a testileg gyengén fejlődött fiúcskát egy szabómester gondjaira bízta. A radikális döntés további folyománya volt az is, hogy a fiúknak tilos volt hazajárni mindaddig, amíg a mesterséget ki nem tanulják. Hát bizony keserves napok következtek a két elkényeztetett fiúra. *A vasgyárban örök koromban,, kohók forró levegőjében, hideg munkahe lyisógben, alárendelt helyzetben, folytonos munkában és vasfegyelemben szenvedett a Pista gyerek. Jánoska helyzete sem volt valami rózsás, mert folyt a munka éjjel ós nappal és az volt a legboldogabb napja, amikor a mester a másik két inassal kivezényelte a szőlőbe, holott is a kötözésnek derekat kinzó mesterségébe avattattak. Pista és Jánoska már az iskolában is jó barátok voltak és ha jöttek a vasárnapok, felkeresték egymást és a határba kibalagva, sírták el szomorú sorsukat. Júliustól a következő esztendőnek júniusáig találkozott a két gyerek. Eoben a júniusban kezdődött a diákság szünideje. Ment, mendegélt a két árva inas. Velük szemben rajzott a sok-sok vidám diák és a találkozás igen meg rendítette őket. Már-már kiértek a a határba, amikor megszólalt Pista. — Te Jancsi 1 Nekern elég volt az inaskodásból és a szenvedésből. Én tanulni akarok tovább. — Én is, — szólalt meg Jancsi. Igy történt, hogy ki-ki hívatlanul hazament és őszinte bűnbánással m'gigerte, hogy a jövőben jó diák lesz. Lett is mindkettőből első emitt ms és az érettségi után a jogot választották, majd letették az ügyvédi vizsgát és Esztergomban irodát nyitottak. János, illetve Burián János, Esz tergom vármegye tiszti főügyésze lett, Pista, vagyis dr. Földváry István pedig Esztergom szab. kir. város főügyésze, aki a száraz perek vitele és a közszolgálat idegölő munkássága közben dalolt. Költő is volt. Elhivatott, ihletett tollú költő. Ma már mindkettő a múlté, de emlékük fennmarad Esztergomban, ahol Jánoska a legkedvesebb társasági egyéniség, Pista pedig utolérhetetlen képességű, lebilincselő szónok, ellenállhatatlan debattőr ós a város hűségas, nagyon értékes, haláláig fáradhatatlan és önzetlen, igazlelkű tisztviselője volt. Mi sem igazolja ezt a megállapítást jobban, mint az a mélységes megdöbbenés, amit halálának híre keltett, az a bensőséges gyász, amely a városházán felállított ravatalához zarándokoltatta az egész város lakosságát és a temetési menet, amelynek útvonalán gyászflóros kandeláberek során ezrek es e?rek búcsúztak néhai való doktor Földváry Istvántól. A két fiú esetéből az igazság : A tehetség — bárhogy gátolják is — ellenállhatatlanul érvényesül, de vannak esetek, amikor radikális kúra ébreszti fel azt a jövőbe való látás eshetőségével! * +++ * Ezt a történetet baráti társaságban sokszor elmondotta mindkettő.