Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-16 / 39.szám

2 ESZTERGOM le VIDÉKI! 1987 májúi 16 El hagyjuk menni a Petz-gyárat Esztergomból ?! Ezt a fájdalmasan éles cimet vol­tunk kénytelenek cikkünknek adni, mert úgy tudjuk, hogy a Petz-gyár telekkórési ügyét még mindig nem intézték el érdemileg. Nem akarunk újra visszatérni a kérdéskomplexum legelejére, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a Petz-gyár fejlődése folyamán odajutott, hogy telekre van szüksége és ezért kérvónyileg a városhoz for­dult. A telekre a gyárnak szüksége van. Ha megkapja, akkor Esztergomnak a virágzását segítettük elő, ha nem kapja meg, úgy könnyen elképzel­hetjük, hogy a gyár le fogja vonni a konzekvenciákat, különösen most, amikor az ipar decentralizációjának fontosságára rájöttek és amikor annyi vidéki város versenyez azért, hogy gyárat kapjon. Erre akarunk cikkünkben kitérni és idevonatkozóan cikkünkben két cikkből közlünk szemelvényeket, az elsőt a „Vegyi Ipar", a másikat a „Hitel" egyik számából vettük. íme, az első: A cim: „Kőt község harca egy cellulózgyárért. Egy tőkecsoport kb. háromszáz munkást foglalkoz­tató cellulózgyárat akar a főváros környékén létesíteni. A gyár építé­séért két község versenyez egymás­sal: Ercsi és Adony. Ercsi község a tőkecsoportnak 20 holdat ajánlott fel a gyár építésére és ezenfelül még 10 holdra elővételi jogot biztosítót a gyárat tervező tőke­csoportnak, ha azt ott épiti fel. Adony község is hajlandó ingyentelket adni. Az adonyiak különben legutóbb kül­döttségileg jártak Bornemissza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter­nél ebben az ügyben." A másik cikk: „Fejlődő gyáriparunk a más gaz­dasági ágakban az elhelyezkedést nem talált lakosságnak tömeges mun­kaalkalmat nyújt s ennek felisme­rése a vidéki városok vezetőiben azt az igyekezetet keltette fel, hogy anyagi áldozatok árán is a gyári üzemek letelepülését előmozdítsák. Rá­jöttek a városok arra, hogy a város csupán látszólagos áldozatot hoz, végeredményben az jó befektetés. A városok a gyártelepek részére legtöbb esetben ingyen telket bocsá­tanak rendelkezésre s hosszabb­rövidebb ideig mentesitik az üzemet a községi adók fizetése alól. A trianoni béke óta nagy mérték­ben nyersanyagok behozatalára szo­rulunk rá. Ebből a szempontból is a szállítási költségek jelentős megta­karításával lehet a gyári termelést olcsóbbá tenni, ha a külföldről szál­lított nyersanyagot nem a főváros­ban, hanem a határhoz közelebb eső valamely vidéki városban lehet fel­dolgozni." A vidéki városok közül a cikk konkrét példákat is emlit fel: „Szombathely város nemcsak tel­ket, hanem a felszerelésre előkészi tett gyári helyiséget is bocsátana a vállalatnak rendelkezésére, sőt kü­lönféle kedvezményeken kivül még készpénzzel is támogatná a válla­latot. Szombathely minden körülmények között ragaszkodik valamilyen gyár letelepítéséhez. Nagyobb telket ajánl fel Nagykő­rös város bármilyen ipartelep ré­szére, amely különösen alkalmas nagykiterjedésű ipari telep céljaira, egyrészt nagy területe, másrészt köz­vetlenül vasút melletti fekvése foly­tán. A tiszántúli városok egész sora a kormánytól kéri valamilyen gyári vállalat letelepítését. A vidéki városok felismerték azo­kat az előnyöket, amelyeket nagyobb ipartelepek a környékre nézve jelen­tenek és a tőlük telhető áldozatra is készek ilyen telepek létesítése érde­kében." íme, igy fest nagy vonalakban a vidéki városok versenyfutása a gyár­alapitásért. Esztergomnak nem is kell versenyeznie, csak be kell ülni a kínálkozó lehetőségbe. Érdemes és kell is efölött elgondolkozni és bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a lo­gikus gondolkozásnak csak a kért telek átadása lehet a következmé­nye. A múltban sok alkalmat könnyel­Á Nemzeti Egység helybeli szer­vezete Áldozócsötörtökön népes ér­tekezletet tartott. Az egybegyűltek nagy tömege és a jelenvoltak társa­dalmi összetétele, valamint az ott el­hangzott beszédek egyaránt megmu­tatták a Nemzeti Egység térhódítá­sának méreteit. Éz a megmozdulás értékes volt nemcsak a Nemzeti Egy­ség szervezete, hanem Esztergom politikai életében egyaránt. Délután 6 órakor a párt városi nagyválasztmánya tartott gyűlést a párthelyiségben. Ezen a párt teljes vezetősége és a választmányi tagok nagy száma, valamint sokan a vá­rosházi csoport tagjai közül vettek részt. Az elnökség sorában foglalt helyet dr. Radocsay László főispán, a vármegyei szervezet elnöke, Papp Sándor orsz. felügyelő, titkár, Kom­mer Gyula az új szervező titkár. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Marczell Árpád, a városi szervezet elnöke üdvözölte a meg­jelenteket és nyitotta még az érte­kezletet. Utalt arra, hogy minden szerve­zet meg-megáll egy pillanatra, hogy körültekintsen. Ez a körültekintés egyúítal seregszemle, hogy lássuk, kik vagyunk, hányan vagyunk, je­lentünk-e valamelyes erőt és mek­korát. Ugyanekkor megnézzük a megtett utat, számot vetünk a jelen helyzettel és készülünk a jövőre. Amig parlamentáris a kormányforma, addig szükségszerűen lesznek pár­tok, amelyek céljaik megvalósítására törekszenek. Politikai párt ma töb­bet jelent, mint a múltban, mivel a műen elszalasztottunk, amikor ala­kuló gyárak itt akartak letelepüni. Más, élelmes városok megszerezték ezeket a gyárakat s boldog felvirág­zásuk mellett igazán szomorú a mi mai gazdasági elesettségünk. Itt a kedvező alkalom. Legyünk okosak I mai élet sokkal többféle és súlyo­sabb követeléseket támaszt a mai emberrel szemben. A Nemzeti Egy­ség is sokkal többet akar jelenteni egy politikai pártnál: olyan maga­sabb szervezetet, amely az egész keresztény és nemzeti magyarságot egy hatalmas és erős politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális egy­ségbe fogja össze. Ebbe az elgondolásba igyekezett a helybeli szervezet is beilleszkedni, amikor vezetősége, vezetői és szer­vezetei révén a párt programját szol­gálta és a párt céljainak megvalósí­tására törekedett. Esztergom életé­ben különös jelentősége van ennek, mivel a gazdasági helyzet szüksé­gessé teszi, a város múltja pedig kötelez rá. Udvarias megértéssel volt a hely­beli pártszervezet mindenki és min­den iránt, az egységet és megértést igyekezett szolgálni még akkor is, amikór az a szorosabb értelemben vett pártérdek rovására történt. Át­ereszük teljes mértékben azt, hogy emelkedett szellemű, fejlett pártéletre nagy szükség van ; tudjuk jól, hogy passzivitással nem lehet egészséges jövőt formálni. Meggyőződésünk, hogy a mai pártok között a Nem­zeti Egység igyekszik a legátfogób­bat és legtartalmasabbat a legerő­teljesebben megvalósítani: azért tel­jes lelkesedéssel vállaljuk a további munkát a Nemzeti Egység törekvé­seinek megvalósítására. Az elnöki bevezető után dr. Ra­docsay László főispán, a vármegyei szervezet elnöke emelkedett szólásra. A helytelen politikai kritika ellen beszélt a főispán a Nemzeti Egység legutóbbi seregszemléjén Megpihen a lelkem Állok csendben, egymagamban, A hosszú néma folyosón. Ablak, ajtó mindenütt zárva, Még rács is van az ablakon. Hogy jól őrizze néma foglyát, A szárnyakat is letöri, A méteres vén klastromfal még A vágyakat is megköti. Észak szele sir és rikolt, Ablakot, ajtót zörgeti; Az ablak és az ajtórésen Befurakodik, döngeti. Végig száguld a vén folyosón Az álmokat is elviszi, Olyan vagyok, mint alvajáró, Tán nem is élek, azt hiszi. De a lelkem nem láncolják le, A bezárt vastag kőfalak-' Ide látszik a dómnak tornya, Mint vigasztaló árnyalak. S túl a kőfalon, záron, rácson, Áthatol lelkem s megpihen Magasba nyúló dómnak tornyán Az Úr keresztje töviben. Buchnerné Nydrasdy Ilona Dr. Kamenszky István Újságunk tárca rovatában már több sorozatban jelentek meg kis meg­emlékezések O'sváth Andor ny. vá rosi főjegyző szakavatott tollá­ból. Mindenki szeretettel és élvezet­tel olvasta ezeket a sorokat és há­lás O'sváth Andornak, hogy városunk nagyjainak ily módon állit emléket. Most, ebben az újságcikkben, más veszi kezébe gyarló tollát, hogy egy­kori kiváló polgáráról, dr. kucsinyi Kamenszky István táblabiróról, Esz­tergom vármegye tiszti főorvosa éle­téről és munkásságáról megemlé­kezzék. Dr. kucsinyi Kamenszky István élettörtóneti adatai nem mindenben állnak rerdelkezésünkre, mégis hátra­maradt munkáiból, természettudo­mányi s bölcseleti értekezéseiből, róla fennmaradt irói és művészi alkotá­sokból pontos képet alkothatunk ma­gunknak egy igazi magyar nemes úrról, egy kiváló orvostudósról, egy szociálisan érző emberről. Egész életére nagy hatással volt azoknak az érdemeknek a sorozata, amelyekért dédapja a nemesi okleve­let kapta ós amelyeket a nemesi ok­levél fel is sorol: az ősök vitézsége, a hűség, az adott szó szentsége. A széleslátókörű tudósra mi sem jellemzőbb, ha meggondoljuk egyik megállapítását, amelyben kijelenti, hogy nem elég a magyar nemesnek, a hazáját igazán szerető állampol gárnak egy vármegyében letelepedni és szűk látókörrel szemlélni a haza áldatlan viszonyait, hanem köteles­sége hazánk különböző vármegyéit tanulmányozni, különös tekintettel a népegészségügyi és kulturális be­rendezkedésére. Dr. kucsinyi Kamenszky István­nak legnagyobb emberi nagysága nemesi egyszerűsége volt. Ez a tu­lajdonság érvényesül nála minden tettében. Nem pompakedvelósnek hó dolt akkor, amikor gróf Sándor Mó­ric házát vásárolta meg (jelenlegi Szent Gellért 0;thon), hiszen olvas­hatjuk az Archeológiai Értesítő ide­vágó kötetében: „A Jókai-u. 1. sz. ház relief-szerű, kiasszicistus igazo­lást rejtő vonalai, sem kapuja nem a főúri pompaszeretetnek, hatalmi öntudatnak és színpadias káprázat­nak monumentális megnyilatkozta­tása, hanem az egyszerű, de jobb­módú polgárias, városias életnek köz­vetlenebb művészi megnyilatkozásai. Itt a dekoráció nemcsak a tér- és formakitöltés szerepét tölti be, ha­nem a rejtett szépségnek, bájnak lesz hangulati kísérője." Esztergom vármegye egykori tiszti­orvosának működését a közegész­ségügy terén inkább a prevenció járja át, mint a szigorú bírálat. Mun­kában a kritikát már csak azért is kerüli, nehogy a külföld rájöjjön közegészségügyünk akkori hátra­maradottságára Tudományos értekezésében (A ma­gyarországi levegő egészséges lété ről általányosan), sőt úgyszólván min­den fejezetben megállapítható, ter­mészetkedvelése, a haladáskövetelte felfogási fejlődós, nemes erkölcsi érzület s a közegészségügy terén a nyugat kulurális eszméinek az érvé­nyesítése. Általában véve feltűnik, hogy dr. Kamenszky Istvánt orvosi működé­sében az ideális emberszeretet ve­zérli. Arra törekszik, hogy megér­tesse a szegény, tudatlan néppel, hogy betegség esetén forduljon or­voshoz, ne pedig valamilyen ku­ruzslóhoz. A költészetet is pártolta ez a sok­oldalú ember, amit fényesen bizo­nyítanak azok a versek, amelyeket ifjú költők hozzá, mint Maecenásuk­hoz írtak. Végül még röviden ismertetjük az egykori hires tudós életrajzát, ame­lyet Szinyei József „Magyar irók élete ós munkái" cimű könyvében olvashatunk i „Dr. kucsinyi Kamenszky István megyei főorvos, bölcseleti ós orvos­doktor 1797. július 17-én született Boldog-Kőváralján, nemes szülőktől. Középiskolai tanulmányainak elvég­zése után a pesti egyetemre iratko­zott be, ahol bölcseleti és tanári oklevelet nyert. Azután a seborvo­sok gyakorlatára rendelt belső nya­valyagyógyitó-intézet segédje volt. Észtergomba több éves orvosi praxis után került. 1828 március 20 án Esztergom vármegye főorvosává választották meg. 1842-től tagja volt a pesti or­vosi egyesületnek. Egyébként Esz­tergomban még táblabíró is volt. Egész sereg latinnyelvű munkát adott ki. Legnevezetesebb alkotása azonban, amely a pesti egyetemen első magyar orvosi értekezés volt : Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről általányo­san és felelet azon három kérdésre : Melyek a köznép közönségesebb nya­valyái Magyarországon? Milyen okok­ból erednek azok ? S micsoda dieti­kai életmóddal lehetne megelőzni és elkerülni azokat? íme, dióhéjban egy régi esztergomi nagyságnak az élete, munkássága. Emlékezzünk meg róla kegyelettel és tisztelettel és nemes egyéniségét állítsuk magunk elé követendő minta­képül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom