Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-16 / 39.szám

2 ESZTERGOM le VIDÉKI! 1987 májúi 16 El hagyjuk menni a Petz-gyárat Esztergomból ?! Ezt a fájdalmasan éles cimet voltunk kénytelenek cikkünknek adni, mert úgy tudjuk, hogy a Petz-gyár telekkórési ügyét még mindig nem intézték el érdemileg. Nem akarunk újra visszatérni a kérdéskomplexum legelejére, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a Petz-gyár fejlődése folyamán odajutott, hogy telekre van szüksége és ezért kérvónyileg a városhoz fordult. A telekre a gyárnak szüksége van. Ha megkapja, akkor Esztergomnak a virágzását segítettük elő, ha nem kapja meg, úgy könnyen elképzelhetjük, hogy a gyár le fogja vonni a konzekvenciákat, különösen most, amikor az ipar decentralizációjának fontosságára rájöttek és amikor annyi vidéki város versenyez azért, hogy gyárat kapjon. Erre akarunk cikkünkben kitérni és idevonatkozóan cikkünkben két cikkből közlünk szemelvényeket, az elsőt a „Vegyi Ipar", a másikat a „Hitel" egyik számából vettük. íme, az első: A cim: „Kőt község harca egy cellulózgyárért. Egy tőkecsoport kb. háromszáz munkást foglalkoztató cellulózgyárat akar a főváros környékén létesíteni. A gyár építéséért két község versenyez egymással: Ercsi és Adony. Ercsi község a tőkecsoportnak 20 holdat ajánlott fel a gyár építésére és ezenfelül még 10 holdra elővételi jogot biztosítót a gyárat tervező tőkecsoportnak, ha azt ott épiti fel. Adony község is hajlandó ingyentelket adni. Az adonyiak különben legutóbb küldöttségileg jártak Bornemissza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszternél ebben az ügyben." A másik cikk: „Fejlődő gyáriparunk a más gazdasági ágakban az elhelyezkedést nem talált lakosságnak tömeges munkaalkalmat nyújt s ennek felismerése a vidéki városok vezetőiben azt az igyekezetet keltette fel, hogy anyagi áldozatok árán is a gyári üzemek letelepülését előmozdítsák. Rájöttek a városok arra, hogy a város csupán látszólagos áldozatot hoz, végeredményben az jó befektetés. A városok a gyártelepek részére legtöbb esetben ingyen telket bocsátanak rendelkezésre s hosszabbrövidebb ideig mentesitik az üzemet a községi adók fizetése alól. A trianoni béke óta nagy mértékben nyersanyagok behozatalára szorulunk rá. Ebből a szempontból is a szállítási költségek jelentős megtakarításával lehet a gyári termelést olcsóbbá tenni, ha a külföldről szállított nyersanyagot nem a fővárosban, hanem a határhoz közelebb eső valamely vidéki városban lehet feldolgozni." A vidéki városok közül a cikk konkrét példákat is emlit fel: „Szombathely város nemcsak telket, hanem a felszerelésre előkészi tett gyári helyiséget is bocsátana a vállalatnak rendelkezésére, sőt különféle kedvezményeken kivül még készpénzzel is támogatná a vállalatot. Szombathely minden körülmények között ragaszkodik valamilyen gyár letelepítéséhez. Nagyobb telket ajánl fel Nagykőrös város bármilyen ipartelep részére, amely különösen alkalmas nagykiterjedésű ipari telep céljaira, egyrészt nagy területe, másrészt közvetlenül vasút melletti fekvése folytán. A tiszántúli városok egész sora a kormánytól kéri valamilyen gyári vállalat letelepítését. A vidéki városok felismerték azokat az előnyöket, amelyeket nagyobb ipartelepek a környékre nézve jelentenek és a tőlük telhető áldozatra is készek ilyen telepek létesítése érdekében." íme, igy fest nagy vonalakban a vidéki városok versenyfutása a gyáralapitásért. Esztergomnak nem is kell versenyeznie, csak be kell ülni a kínálkozó lehetőségbe. Érdemes és kell is efölött elgondolkozni és bizonyosak vagyunk abban, hogy a logikus gondolkozásnak csak a kért telek átadása lehet a következménye. A múltban sok alkalmat könnyelÁ Nemzeti Egység helybeli szervezete Áldozócsötörtökön népes értekezletet tartott. Az egybegyűltek nagy tömege és a jelenvoltak társadalmi összetétele, valamint az ott elhangzott beszédek egyaránt megmutatták a Nemzeti Egység térhódításának méreteit. Éz a megmozdulás értékes volt nemcsak a Nemzeti Egység szervezete, hanem Esztergom politikai életében egyaránt. Délután 6 órakor a párt városi nagyválasztmánya tartott gyűlést a párthelyiségben. Ezen a párt teljes vezetősége és a választmányi tagok nagy száma, valamint sokan a városházi csoport tagjai közül vettek részt. Az elnökség sorában foglalt helyet dr. Radocsay László főispán, a vármegyei szervezet elnöke, Papp Sándor orsz. felügyelő, titkár, Kommer Gyula az új szervező titkár. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Marczell Árpád, a városi szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket és nyitotta még az értekezletet. Utalt arra, hogy minden szervezet meg-megáll egy pillanatra, hogy körültekintsen. Ez a körültekintés egyúítal seregszemle, hogy lássuk, kik vagyunk, hányan vagyunk, jelentünk-e valamelyes erőt és mekkorát. Ugyanekkor megnézzük a megtett utat, számot vetünk a jelen helyzettel és készülünk a jövőre. Amig parlamentáris a kormányforma, addig szükségszerűen lesznek pártok, amelyek céljaik megvalósítására törekszenek. Politikai párt ma többet jelent, mint a múltban, mivel a műen elszalasztottunk, amikor alakuló gyárak itt akartak letelepüni. Más, élelmes városok megszerezték ezeket a gyárakat s boldog felvirágzásuk mellett igazán szomorú a mi mai gazdasági elesettségünk. Itt a kedvező alkalom. Legyünk okosak I mai élet sokkal többféle és súlyosabb követeléseket támaszt a mai emberrel szemben. A Nemzeti Egység is sokkal többet akar jelenteni egy politikai pártnál: olyan magasabb szervezetet, amely az egész keresztény és nemzeti magyarságot egy hatalmas és erős politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális egységbe fogja össze. Ebbe az elgondolásba igyekezett a helybeli szervezet is beilleszkedni, amikor vezetősége, vezetői és szervezetei révén a párt programját szolgálta és a párt céljainak megvalósítására törekedett. Esztergom életében különös jelentősége van ennek, mivel a gazdasági helyzet szükségessé teszi, a város múltja pedig kötelez rá. Udvarias megértéssel volt a helybeli pártszervezet mindenki és minden iránt, az egységet és megértést igyekezett szolgálni még akkor is, amikór az a szorosabb értelemben vett pártérdek rovására történt. Átereszük teljes mértékben azt, hogy emelkedett szellemű, fejlett pártéletre nagy szükség van ; tudjuk jól, hogy passzivitással nem lehet egészséges jövőt formálni. Meggyőződésünk, hogy a mai pártok között a Nemzeti Egység igyekszik a legátfogóbbat és legtartalmasabbat a legerőteljesebben megvalósítani: azért teljes lelkesedéssel vállaljuk a további munkát a Nemzeti Egység törekvéseinek megvalósítására. Az elnöki bevezető után dr. Radocsay László főispán, a vármegyei szervezet elnöke emelkedett szólásra. A helytelen politikai kritika ellen beszélt a főispán a Nemzeti Egység legutóbbi seregszemléjén Megpihen a lelkem Állok csendben, egymagamban, A hosszú néma folyosón. Ablak, ajtó mindenütt zárva, Még rács is van az ablakon. Hogy jól őrizze néma foglyát, A szárnyakat is letöri, A méteres vén klastromfal még A vágyakat is megköti. Észak szele sir és rikolt, Ablakot, ajtót zörgeti; Az ablak és az ajtórésen Befurakodik, döngeti. Végig száguld a vén folyosón Az álmokat is elviszi, Olyan vagyok, mint alvajáró, Tán nem is élek, azt hiszi. De a lelkem nem láncolják le, A bezárt vastag kőfalak-' Ide látszik a dómnak tornya, Mint vigasztaló árnyalak. S túl a kőfalon, záron, rácson, Áthatol lelkem s megpihen Magasba nyúló dómnak tornyán Az Úr keresztje töviben. Buchnerné Nydrasdy Ilona Dr. Kamenszky István Újságunk tárca rovatában már több sorozatban jelentek meg kis megemlékezések O'sváth Andor ny. vá rosi főjegyző szakavatott tollából. Mindenki szeretettel és élvezettel olvasta ezeket a sorokat és hálás O'sváth Andornak, hogy városunk nagyjainak ily módon állit emléket. Most, ebben az újságcikkben, más veszi kezébe gyarló tollát, hogy egykori kiváló polgáráról, dr. kucsinyi Kamenszky István táblabiróról, Esztergom vármegye tiszti főorvosa életéről és munkásságáról megemlékezzék. Dr. kucsinyi Kamenszky István élettörtóneti adatai nem mindenben állnak rerdelkezésünkre, mégis hátramaradt munkáiból, természettudományi s bölcseleti értekezéseiből, róla fennmaradt irói és művészi alkotásokból pontos képet alkothatunk magunknak egy igazi magyar nemes úrról, egy kiváló orvostudósról, egy szociálisan érző emberről. Egész életére nagy hatással volt azoknak az érdemeknek a sorozata, amelyekért dédapja a nemesi oklevelet kapta ós amelyeket a nemesi oklevél fel is sorol: az ősök vitézsége, a hűség, az adott szó szentsége. A széleslátókörű tudósra mi sem jellemzőbb, ha meggondoljuk egyik megállapítását, amelyben kijelenti, hogy nem elég a magyar nemesnek, a hazáját igazán szerető állampol gárnak egy vármegyében letelepedni és szűk látókörrel szemlélni a haza áldatlan viszonyait, hanem kötelessége hazánk különböző vármegyéit tanulmányozni, különös tekintettel a népegészségügyi és kulturális berendezkedésére. Dr. kucsinyi Kamenszky Istvánnak legnagyobb emberi nagysága nemesi egyszerűsége volt. Ez a tulajdonság érvényesül nála minden tettében. Nem pompakedvelósnek hó dolt akkor, amikor gróf Sándor Móric házát vásárolta meg (jelenlegi Szent Gellért 0;thon), hiszen olvashatjuk az Archeológiai Értesítő idevágó kötetében: „A Jókai-u. 1. sz. ház relief-szerű, kiasszicistus igazolást rejtő vonalai, sem kapuja nem a főúri pompaszeretetnek, hatalmi öntudatnak és színpadias káprázatnak monumentális megnyilatkoztatása, hanem az egyszerű, de jobbmódú polgárias, városias életnek közvetlenebb művészi megnyilatkozásai. Itt a dekoráció nemcsak a tér- és formakitöltés szerepét tölti be, hanem a rejtett szépségnek, bájnak lesz hangulati kísérője." Esztergom vármegye egykori tisztiorvosának működését a közegészségügy terén inkább a prevenció járja át, mint a szigorú bírálat. Munkában a kritikát már csak azért is kerüli, nehogy a külföld rájöjjön közegészségügyünk akkori hátramaradottságára Tudományos értekezésében (A magyarországi levegő egészséges lété ről általányosan), sőt úgyszólván minden fejezetben megállapítható, természetkedvelése, a haladáskövetelte felfogási fejlődós, nemes erkölcsi érzület s a közegészségügy terén a nyugat kulurális eszméinek az érvényesítése. Általában véve feltűnik, hogy dr. Kamenszky Istvánt orvosi működésében az ideális emberszeretet vezérli. Arra törekszik, hogy megértesse a szegény, tudatlan néppel, hogy betegség esetén forduljon orvoshoz, ne pedig valamilyen kuruzslóhoz. A költészetet is pártolta ez a sokoldalú ember, amit fényesen bizonyítanak azok a versek, amelyeket ifjú költők hozzá, mint Maecenásukhoz írtak. Végül még röviden ismertetjük az egykori hires tudós életrajzát, amelyet Szinyei József „Magyar irók élete ós munkái" cimű könyvében olvashatunk i „Dr. kucsinyi Kamenszky István megyei főorvos, bölcseleti ós orvosdoktor 1797. július 17-én született Boldog-Kőváralján, nemes szülőktől. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pesti egyetemre iratkozott be, ahol bölcseleti és tanári oklevelet nyert. Azután a seborvosok gyakorlatára rendelt belső nyavalyagyógyitó-intézet segédje volt. Észtergomba több éves orvosi praxis után került. 1828 március 20 án Esztergom vármegye főorvosává választották meg. 1842-től tagja volt a pesti orvosi egyesületnek. Egyébként Esztergomban még táblabíró is volt. Egész sereg latinnyelvű munkát adott ki. Legnevezetesebb alkotása azonban, amely a pesti egyetemen első magyar orvosi értekezés volt : Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről általányosan és felelet azon három kérdésre : Melyek a köznép közönségesebb nyavalyái Magyarországon? Milyen okokból erednek azok ? S micsoda dietikai életmóddal lehetne megelőzni és elkerülni azokat? íme, dióhéjban egy régi esztergomi nagyságnak az élete, munkássága. Emlékezzünk meg róla kegyelettel és tisztelettel és nemes egyéniségét állítsuk magunk elé követendő mintaképül.