Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-06 / 36.szám

FSZTERf.ftn ,/líTKE ÖTVENNYOLCADIK £VF. 36. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Seresein? politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK. 1937. MÁJUS 6 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Esztergom, 1938. május 6. Kerek száz éve áll már ez a templom, amely a mai áldozócsütörtöki fényben pirosló kupolájával valóban beleillik Rudnay prímásnak, a nagy alkotónak fenséges álmai közé. Száz éve jár felette a nap, száz éve ragyognak rá a csillagok, száz éve hirdeti Szent Anna tiszteletét az esztergomiak Kerektemploma, amely hozzátartozik Esztergom arculatához, akár a várhegyi Bazilika, — az emberi bút, gondot, szenvedést, felajánlást, fohászt és imát az Ég számára összefogva száz éve borul a a kis tabáni házsorok fölött ez az érdekes kupola a dorogi és táti út kereszteződésénéi, körülötte jár a szántóvetők szekere, porzik a gulya hazafelé, elzörög a vásárosok kocsija, zúgnak az autók és zajlik a város élete, forgalma... A hosszú nemzedékeket eltöltő hálaérzet mellett a csodálat ragadja meg az ember lelkét, amikor a kétméteres kőangyalok között megállva a tympanonra tekint és Rudnay érsekről, a nagy templomépítőről emlékezik, aki világhírű, csodaszép művének színhelyéről, a Várhegyről erre tájékozódott és itt a legelhagyottabb részen, a legszegényebb nép vályogházai között emeltetett templomot. Azért kivánta-e ezt, hogy legalább kisebb kontúrokban lássa megvalósítva gyönyörű álmát, a Bazilikát, vagy azért láthatta és szemlélhette a kupolás templom hatásait, mert a nép lelki igényeinek kielégítésével és a városrész pazar megajándékozásával itt építtette fel ezt a templomot ?!... A kétféle elgondolás ugyanarra a szédületes lelki magasságra vezet. A mai ember előtt szinte szemkápráztató az önzetlen alkotásoknak ez a szintje, amelyen az alkotó primás templomokkal méri álmainak és terveinek artisztikus és vallásos szépségét és becsét. A föld terheit viselő ember számára templomot építeni, amelyben a hit fényessége mennyei utakra vezetheti és felemelheti a nyomorúság és keserűség poklából: az Isteni Színjátékba illő kép ez, hiszen a „Quae sursum sunt quaerite!" aranybetűit a Bazilika kupolája alól a kerektemplom köveire is ráírhatjuk. Amikor pedig az első évszázad határán egybekapcsoljuk a multat a jövővel és rámutatunk arra a nagy pasztorációs, szociális és kulturális hivatásra és munkára, amelynek betöltése és teljesítése a Szent Anna plébániára és új plébánosára vár a megváltozott viszonyok és modern kívánalmak közepette és amelyre a mai ünnepélyes alkalomból Isten áldását kérjük minden jó esztergomi polgárral együtt, — meg kell emlékeznünk Számord Ignácról. Amint belépünk a templom hajójába, mintha az ő tisztes hajlott alakját látnánk az oltár mellett, — hiszen közel fél évszázadon át napjról-napra itt mutatta be az Úrnak a legszentebb áldozatot ez a legesztergomibb pap, aki hivei és embertársai gondjait hordozta állandóan. Nem jubilálhat az a templom az ő lelkének és szellemének jelenléte nélkül. A templom padozata szép suttői márványból való, — irja a templomot és történetét tárgyaló könyvében — az 1838. évi nagy árvíz megviselte kissé, de még sok évszázadot túlélhet. Számord Ignácnak ehhez az erős hitéhez és reményéhez csatlakozunk mi a Kerektemplom jövő sorsát illetően. Három misét mondottak itt száz év előtt a templom felszentelésekor : egyet a királyért, egyet Rudnay érsekért és egyet azért, mert a templom építésénél nem történt szerencsétlenség. Száz év után az ország bíboros főpásztora muünnepi bangók Milyen tisztán dalolnak ma a baeangok 1 aranymezben feszül a szép azút?, házak fölé szállnak álom-galambok, s e bűs reggelen mosolyogoa muzsikál az. Út?, ló üolna ílyenkot? ketten messze menni, s banyatt feküdni a tat?ka t?étt?e, madáüdal tenne szivünk kosztja, s a nevető ég szemünkbe kéken belenézne ... De templomba bfo a bat?angszat>a tétmi, lelkünkbe ős dallamok beszőve —, itt lebet gyógyulni, könnyülní, kétmí és lebocutüa sűmí a bídegkeblű kőt?e. Itt fényekbe rezdül a megszentelt bomály, gyertyákról s szemünkből bu.ll a barmát, s mikor duvván eltapos az élet, s .gúnyol, nevetz be' j'ó tudni, bogy t>an, aki ballgat... A zsongó zsolozsma, a párolgó tömjén, Q&ötvött testünk' szent nevekbe oonj'ák, s a csillogó csarnok derengő kör jen szendén néznek ó képekről a gyönge Madonnák. Orgona szavába fonódik a tavasz, szárnyal az ének ajtón, falon át, remeg az Uníuerzum s benn és künn Istennek zengi az örök bímnusz-barmóníát ifj* Baláss lános tatja be a szentmiseáldozatot a Kerektemplom főoltáránál, mialatt három imát küldenek a az esztergomiak az Ég felé: egyet Rudnay Sándorért, egyet Számord Ignácért és a templom jótevőiért és egyet a plébániatemplommá ifjított Szent Anna templom szép hivatásának betöltéséért és jövőjéért. (8) * * Áldozócsütörtökön nagy ^ünnepre virrad Esztergom közönsége, hogy bensőséges áhítatban, igazi jubileumi lélekkel ünnepelje meg a százéves Szent Anna templomot (amint a nép nevezi: a Kerektemplomot). Száz év a mai idők lüktető ritmusában, tolongó sietésében is oly nagy idő, amely méltán megköveteli, hogy néhány pillanatig megemlékezzünk a száz év történelméről, a templom dicső nevű létrehozójáról és minden nagy jótevőjéről. A százéves templomot 1937. jan, 1-én dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás a plébánia templom rangjára emelte és beállította a modern katolikus hitélet oszlopai közé, hogy intenziven vegyen részt Krisztus országának felvirágoztatásában. Száz év történetét hiányosnak éreznénk, ha nem csatolnánk mellé a jövő fegyvereit, amelyeknek hivatása az, hogy a lelkeket közelebb vigyék Krisztushoz, az Örök Igazság kútfejéhez. 1828. július 2-án helyezték el a Szent Anna-templom alapkövét és kezdték meg az építkezést rudnai és divékújfalui Rudnay Sándor hercegprímásnak Esztergom város történelmében mindig aranybetűkkel megörökített 80.000 forintos hatalmas adományával. (Rudnay Sándor szinte csodálatos bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogyha meggondoljuk, hogy a Bazilika felépítéséhez is egy millió forinttal járult hozzá.) Rudnayt a templom építésében az az előrelátó bölcs elgondolás vezette, hogy a város déli irányban húzódó teijeszkedése idők folyamán elkerülhetetlenné teszi egy új templom építését. A nagy primás előrelátását mi, a mostani generáció tudjuk értékelni igazán, mert alig tudjuk elképzelni, hogy most a válságos idők közepette hogyan válna lehetségessé ilyen nagyszabású alkotás megteremtése. Rudnay hercegprímás adományához a város tanácsa is hozzájárult éa 20.000 darab téglát adományozott. A templom építését Pákh János vezette Khünel Pál bécsi ópitészművész tervei alapján. 1831. szeptember 7-én áldotta meg a nagy alapító érsek a templom kupolájának keresztjét. A templom befejezését Rudnay már nem érhette meg, mert a kereszt megáldása után néhány nappal váratlanul elhunyt. A Szent Anna templom végleges