Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-29 / 34.szám

2 II TIDBKfl 1937 április 20 a kis orgona és az oratórium erkélye, a barokk faragóművészet szép termékei ragadták meg figyelmünket. A szentmise után fél 12 órakor újra vonaton a társaság, hogy tovább utazzon Veszprémbe, hova délután fél 1 órakor érkeztek. A vasúti állomáson nagy közönség a város vezetőségével az élen fogadta a kirándulókat, kik rendes menetté fejlődve, a leventezenekar hangjai mellett felvonultak a Várhegyre, hol az egyik várfalhoz épített impozáns Hősök-kapujában lévő hősi emléket megkoszorúzzák. Itt Boros Károly veszprémi polgármester üdvözölte meleg szavakkal az esztergomiakat, majd dr. Kőhalmy László városi aljegyző Gyula diák „Hősök emlékére" c. irredenta költeményt szavalta el a nála megszokott művészi előadásban, könnyeket csalva a megjelentek szemébe. Az ünnepély után ebédre vonultak a Korona szállodába, melyen részt vett Veszprém város vezetősége is. Megemlítésre méltó és megszívlelendő nekünk esztergomiaknak, hogy azon az útvonalon, amelyen a ki rándulok menete haladt, nagy tömegben álltak a veszprémiek és melegen üdvözöltek. Tanulhatunk tőlük, mert bizony Esztergomban ilyen al kálómmal nagy nemtörődömség van, nem gondolva arra, hogy ezzel milyen'nagy kárt okoznak idegenforgalmunknak. A jó, ízletes és olcsó ebéd elfő gyasztása után kisebb csoportokban szétmentek a városban idegenvezetők mellett a nevezetességek megtekintésére. Veszprém körülbelül ugyanakkora város, mint Esztergom, azzal a különbséggel, hogy élénk kereskedelme és ipara van, amit bizonyít a sok szép, modern, fővárosias üzlet. Több gyára is van. Püspöki székhely, melyet még Szent István alapított. A város ősi középpontja a hajdani erős ség, a Vár, több érdekes régi épü lettel: püspöki palota, Gizella kápolna (XII. század), székesegyház stb. A város legforgalmasabb pontja a tágas Rákóczi-tér. Odébb a Szabadság-tér van, mellette a szállodával összefüggő színház, ettől délre a gyönyörű püspöki kert, a püspöki kormányzói palota, a park hátterében az Angolkisasszonyok kolostora. A Szababság-tórről kiinduló Megyeházutcában van a szép megyeháza, mögötte a Plosser-sétány az újonnan (1925.) felavatott diszes és igen gazdag, szépen rendezett múzeummal. A Szabadságtérről a Kossuth Lajos utca vezet a pályaudvar felé. A Vá sártér közelében áll az 1907-ben épült kupolás Feltámadás templom. Festőies részletekben gazdag a Séd völ gye. Általában a dimbes-dombos vi dékre telepedett Veszprém sok érdekes, régies részlettel, több szobor ral stb. gazdag. A hosszú városi séta után elfá radva, ismét vonatra szállt a kirán dulók egy csoportja, hogy megtekintse a híres herendi porcelángyárat. A gyári vezetőség a legnagyobb előzékenységgel fogadta a kirán du lókat és két csoportra osztva, külön vezetővel keresztüljárták a sok gyári műhelyt, hogy lássák a hires porcéi Ián dísztárgyak készítését, amit ott ezúttal alkalmi munkások be is mu tattak. A gyárat 1839-ben Fischer Móric alapította, aki Prágában jól jövedéi mező kemónycserépgyár bérlője volt. A gyártáshoz szükséges anyagot és a munkások nagy részét is megtalálta az alapító Herenden. A gyár kezdettől fogva kitűnő porcellánt állított elő, mégis kénytelen volt a cseh verseny miatt a közhasználati cikkek gyártásával felhagyni és a keleti és kora európai ízlésnek meg felelő porcellánok nemesebb ízlésé ben kezdett dolgozni. Gyártmányai világhírre tettek szert. A gyáí is ha talmas virágzásnak indult. Ma már a herendi porcellán az egész világon ismert, kitűnő márkát jelent. Megjárta a nagy világkiállításokat. Min denütt a legmagasabb kitüntetéseket szerezte meg. Amit láttunk ott, az minden képzeletet felülmúlt. A gyár megtekintése után a társaság a gyári kaszinó helyiségében vacsorához ült, majd pedig este fél 8 órakor visszautazott Veszprémbe, hol a filléres vonatra átszállva, egy kellemes nap emlékeivel telítve, is meretekben gazdagodva indult el a vonat vig kedéllyel és nótaszóval és éjjel 2 órakor érkezett meg Esz tergomba. A kirándulás minden tekintetben sikerült és annak ügyes megrende zéséért a legnagyobb elismerés illeti Bodor Zoltánt, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét. Megjelent öt nyelven, diszes kiállításban az új prospektus Esztergomról A Szent István év várható nagymérvű idegenforgalmára való tekintettel feltétlenül szükségesnek s célszerűnek látszott egy olyan prospektusszerű tájékoztató füzet kibocsátása, mely az Esztergomba érkező idegent mindazokról a tudnivalókról pontosan és hűen informálja, útba igazítja, melyeket ismernie s Esztergom nevezetességeinek, érdekessé geinek, látnivalóinak, szóval megismerésének szempontjából bírnia kell. Ennek a tájékoztató füzetnek megszerkesztése nem volt könnyű feladat, mert egy ilyen történelmi s kulturális múlttal biró városról, annak európai viszonylatban is számottevő értékeiről s nevezetességeiről hű, pontos, kifogástalanul szavahihető felvilágosítást, tájékoztatást adni kétségtelenül nagyfokú felelősséggel jár különösen akkor, ha ez a tájékoztató szöveg nemcsak magyar, de még négy más európai, — mondjuk : idegen nyelven is iparkodik a célnak megfelelni. Erre a munkára vállalkoztak KoU lányi Ágoston tanárjelölt ós Sebők József hírlapíró, az „Esztergom ós Vidéke" munkatársai s megírtak Esztergom legújabb prospektusát. A 48 oldalas füzet az Esztergom városról szükséges tudnivalókat magyar, német, olasz, francia és angol nyelven tartalmazza. Felsorolja mindazt, amit az Esztergomba érkező idegennek tudnia keli, vagy ami őt a város megtekintése közben érdekelheti. Tájékoztatja a közlekedési eszközökről, nevezetes épületeiről, a világhírű esztergomi bazilikáról, annak kincstáráról, a városban található műkincsekről, múzeumokról, gyűjteményekről, a művelt világ ér deklődésének központjában álló esz tergomi ásatásokról (amely részlet Einczinger Ferenc szákavatott tollából való), szállodáiról, vendéglőiről, szórakozóhelyeiről, egészségügyi ^intézményeiről, kirándulóhelyeiről, fürdőiről, iskoláiról, — szóval mindarról, amit Esztergomról egy idejövő idegen tudni óhajt, s minderről abszolút alapossággal s pontossággal. A füzethez Glatz Gyula, Esztergom város polgármestere irt igen előkelő hangú s az igazgatása alatt álló város szeretetéről tanúskodó előszót, illetve meghívást, melyben az ország népét s a művelt európai nemzetek tagjait a Szent István év alkalmából Esztergom város meglátogatására kéri fel. Ez a meghívás s az egész ismertető szövegrész, mint már említettük, a magyaron kivül német, olasz, francia és angol nyelven is be nnfoglaltatik a füzetben s az ide gennyelvű fordításokat dr. Otrok Pál, a m. kir. Curia hiteles tolmácsának fordítóirodája végezte. Mind a magyar, mind az idegennyelvű szöveget egyébként minden illetékes tényező átnézte ós jóváhagyta. A füzet hosszúkás zsebrét-alakban csontszinű krétapapiion készült sötétbarna nyomással s 34 pompás mélynyomású klisé mutatja be művészi felvételekben Esztergom érdekességeit. Külön kell megemlékeznünk a füzet művészi kivitelű cim ós hátsó fedőlapjáról, melyeket plakátszerű beállításban Kollányi Ágoston ter vezett s rajzolt meg. A cimlap az esztergomi bazilika és vár képét térképszerű keretben, igen ötletes elgondolásban s kivitelben mutatja, mig a hátsó fedőlap az esztergomi Szent István strandfürdő látogatására invitál modern reklámplakát alakjában. A fedőlapok képei háromszínű nyomásban, mályvaszínű papíron, igazán művészi kivitelben készültek. A füzetet a helybeli Líwszky-nyomda állította ki a legelsőrangú fővárosi műnyomó intézetek színvonalán álló technikai kivitelezéssel. Büszke le het Esztergom e téren is fejlett s tökéletes grafikai műhelyére, minek kétségtelen bizonyítéka ez a kifogás, talán ízléssel kiállított füzet. A közeledő Szent István év egyik legszükségesebb előmunkálata : a várvavárt prospektus elkészült. Őszinte elismeréssel adózunk az elgondolásnak s az ötlet kitűnő megoldá sának : a füzet szerkesztőinek, mun. katársainak s az azt clőálli.ó nyompának. A füzet kapható a Sajtóközpont ban és a dohánytözs'dékben. Hajmássy Hona a Városi Színházban Az idei szinházi szezon legkimagaslóbb eseménye Hajmássy Ilona a bécsi Operaház művésznőjének vendégjátéka a Városi Színházban, a Josephine Császárné címszerepében. A budapesti sajtó egyöntetűen a legnagyobb elragadtatással irt Kálmán Imre a világhírű magyar zeneszerző e nagyszerű művéről, melynek címszerepét Hajmássy Ilona, a bécsi állami operaház dédelgetett kedvence játssza. Hajmássy Ilona, aki ma a budapesti operettszinpad legnagyobb énekesnője, először szerepel operettben és mindent felülmúló ragyogó hangjával és kitűnő játékával, csodás szépségével a legnemesebb élvezetben részesiti a közönséget. A vidéki publikum érdelődésérj külön számot tarthat Hajmássy Ilona vendégjátéka, mert a nagy művésznő elfoglaltsága miatt a vidéken eddig nem vendégszerepelhetett ós igy a vásár tartamára Budapestre ránduló vidéki közönség tulajdonképpen csak most ismerkedhetik meg ezzel a tüneményes művésznővel, aki az egész magyar sajtót és Budapest közönségét lázbahozta remek alakításával, bűbájos lényével és csodás hang jávai. Kiváló alakítást mutat be Napolen megszemélyesítője, Fehér Pál, a zürichi operaház magyar származású tenoristája, aki óriási sikert aratott nagyszerű alakításával és remek énekével. A humort, táncot és kacagást Feleky Camill, Latabár Árpád, Vágó Máry képviselik, hallatlan derűt árasztva mulatságos játékukkal és ragyogó táncaikkal. Külön érdekessége az estnek báró Kemény Melinda és Lieszkovszky Tibor szólótáncosoknak a 82 tagü ballettkar élén bemutatott nagyszerű táncaik. 64 tagú kórus, 130 szereplő, 42 tagú zenekar szolgáltatják a sikert és 350 új jelmez, valamint csodásnál-csodásabb díszletek ejtik bámulatba a Budapest szinházbajáró közönségét. Lapunk e számában található szelvény ellenében lapunk előfizetői e szelvény felmutatása ellenében 30 % kedvezménnyel válthatják meg a vásár tartama alatt a Josephin császárnéhoz szóló jegyeket a Városi Színház pénztáránál. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy csak kiadóhivatalunk által lebélyegzett szelvény ellenében nyújtja a Városi Színház ezt a jelentős kedvezményt. Meg vagyunk róla győződve, hogy olvasóink tetszésével és elismerésével találkozik, hogy Budapest ezidőszerinti legnagyobb szinházi eseményéhez kedvezményes jegyet biztositettünk előfizetőink számára. .ESZTERGOM ES VIDÉKE' E szelvény femutatójának ellenében a VÁROSI SZÍNHÁZ — Budapest, Vlil., Tisza Kálmán-tér — 30 % kedvezménnyel utal jegyet KÁLMÁN IMRE világhírű operettjéhez, IOSSPHINE CSÁSZÁRNÉ-noz. Főszereplő Hajmássy Ilona operaénekesnő. Aki a fenti szelvényt felhasználja, az előzőleg kiadóhivatalunkban a lap cégbélyegzőjével elláttatni szíveskedjék. Rövidesen megkezdik az esztergomi kultnrfllm felvételeit Már az elmúlt évben megindultak a tárgyaiások az illetékes tényezők és egy budapesti filmvállalkozó között, aki Esztergomról és annak múltjáról egy hosszabb kuíturfilmet akar készíteni. A tárgyalások akkor abbamaradtak, s az őszi idő beálltával a felvételek megkezdéséről nem lehetett szó. A kedvezőre fordult idő megadja a lehetőségeket, hogy a munka megindulhasson, s most értesültünk, hogy erre rövidesen sor is kerül. Egy ilyen film kétségkívül óriási propaganda-értékkel rendelkezik, amire soha nem volt nagyobb szükség mint most, a jövő évi ünnepségekkel kapcsolatban. A vállalkozó tavaly ismertette a film anyagának vázlatát, s bár ő maga hangsúlyozta, hogy „Esztergomról vagy világviszonylatban is elsőrendű filmet kell készíteni, vagy nem szabad filmet csinálni", már akkor is aggályaink merültek fel a tervezettel kapcsolatban, s ezekre még most, a tárgyalások befejezése előtt felhívjuk az illetékesek figyelmét. Az akkor ismertetett elgondolás szerint a film rászban a város múltjából vett történelmi képakbői, részben a mai Esztergom ismertetéséből állana. Ezt a hatalmas és heterogén anyagot nem lehet egyszerűen időrendi sorrendben egymásbavágni, mert, ez minden lehet, csak n:;m művészi fiilm. A tervezett 22 történelmi képet csakis egy kis ötletes cselekmény keretében lehetne a mai Esztergomról szóló filmbe beilleszteni, mert a hangsúly a mai Esztergom természeti és művészeti szépségein és kulturális értékein van, ez jelenti az idegen részére a vonzóerőt, s ehhez nem sokat adhatnak hozzá az olyan tervbevett történelmi jelenetek, mint pl. „IÍI. Valentin császár kora, aki Hadrián császár birodalmit Esztergomig terjesztette ki — Óbudától Esztergomig a római kultúra emlékei — Római korbeli