Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-25 / 33.szám

[SZTtRf.ftHJ/KFKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 33. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. ÁPRILIS 25 Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Két szegedi beszéd. Darányi Kálmán miniszterel­nök két nagy beszédet mondott Szegeden. A Városi Színház­ban elhangzott beszédében szé­les alapon, a magyar élet égető kérdéseit felölelő megnyilatko­zásban fejtette ki álláspontját és mutatott rá követendő poli­tikájának irányvonalaira, esti felszólásában pedig azokról az egészséges európai szellemi áramlatokról szólott, amelyek a nemzet életében már sokszor jelentkeztek és arra hatással vol­tak. Már a költségvetés számada­taiban megmutatkozott, hogy a miniszterelnök elgondolásai an­nak a népies nemzeti politiká­nak jegyében kívánják meg­munkálni a magyar jövő útjait, amely magán viseli a szociális gondolkodás bélyegét. Nem vé­letlen az, hogy a kormány népies szociális politikát hirdet és azt nem szentimentális okokból te­szi, hanem azért, mert az a meggyőződése, hogy olyan in­tézkedésekre van szükség, ame­lyek a magyarság anyagi ere­jét megsokszorozzák és bizto­sítják azokat az előfeltételeket, amelyek a nép anyagi boldo­gulását jelentik. Ezért kell gon­dos körültekintéssel, mérlegelés­sel egyaránt foglalkozni a gaz­dakerdésekkel, az ipar problé­máival és a kereskedelemmel, vagyis mindazon tényezőkkel, amelyek a nemzet anyagi ere­jét gazdagítani hivatottak. Hogy azonban a nemzet mind­eddig fennmaradhatott és azo­kat a csapásokat, amelyek a magyarságot sorozatosan súj­tották, erőben túlélte, annak nemcsak az az oka, hogy anya­gi megalapozottságunk mindig biztosítva volt, hanem az is, hogy a szellemi erők kifejlesz­tésére is mindig gondot fordí­tottunk és mindig helyesen tud­tuk a magyarság szellemével összeegyeztetve átvenni és fel­használni azokat az egészséges európai szellemi áramlatokat, amelyek minden nemzet életé­ben jelentkeznek, s amelyeknek megismerése és felhasználása elől elzárkózni nem volna helyes politika. Fontos azonban az, hogy az európai eszméket ne válogatás nélkül préseljük át szellemi életünkbe, hanem a magyarság adottságaihoz hason­lítva megfelelő átszűrés és fel­dolgozás után igyekezzünnk azokat a magyarság sajátos ér­dekeinek szolgálatába állítani. A szellemi erők rendkívüli jelentőségének latolgatásakor ki kell térni az egyházak szere­pére is, mert azok kivétel nél­kül jelentősen gyarapítják a nemzet szellemi erejét és erköl­csi ellenállását. Azt a kultúrát és nemzeti erőkészletet, amelyet a feladatuk magaslatán álló egy­házak működése jelent, semmi sem pótolhatja s annak hiánya óriási veszteségét jelentené a történelemnek. Darányi Kálmán szegedi kettős megnyilatkozása nevezetes nap­ja volt az egész magyar poli­tikai életnek ismert mesterkélt­ség és taktikázás nélkül muta­tott rá azokra az igazságokra, amelyek jövőbeni célkitűzéseit meghatározzák. Bátor kézzel nyúlt hozzá a miniszterelnök a legkényesebb kérdésekhez is és olyan határozott hangon, az államférfiúi bölcsességnek olyan félreismerhetlen élességével sza­bott irányvonalat a kül- és belpolitika minden vonatkozásá­ban, hogy még azok is, akik nem értenének egyet a kormány­elnök felfogásával, elismeréssel kell, hogy adózzanak nemes ter­veinek és átgondolt érveinek igazsága előtt. A magyar nemzeti társada­lom bizalommal és örömmel fi­gyelt fel Darányi Kálmán sza­vaira az ország minden részé­ben és várja a megvalósu­lást. Mussoliniról teret nevezett el a városi közgyűlés Csütörtök délután a városi kép­viselőtestület Glatz Gyula * polgár­mester elnöklete alatt rendes köz­gyűlést tartott. A polgármester elnöki megnyitó­jában indítványozta, hogy a kép­viselőtestület dr. Serédi Jusztinián hercegprímást név- és születésnapja alkalmából feliratilag üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ugyancsak napirend előtt bejelen­tette a polgármester, hogy a nyug­díjazás folytán megüresedett végre hajtói állás betöltése céljából a szük­séges iratokat megküldte az alis­pánnak. Köszönettel tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az iparos- és kereskedő-tanonciskola részére 1.500 P segélyt folyósított. Dr. Zwillinger Ferenc megkér­dezte a város vezetőségét, hogy hogyan áll az OTI és a kórház­építés ügye, mert az építőipar sa­nyarú helyzete követeli az építkezés sürgős megindítását. Az előadói felvilágosítás szerint a pénzügyminiszter az ügyet kedvezően javasolta s igy remélhető, hogy a belügyminiszter idevonatkozó ren­delete hamarosan megérkezik. Ezek szerint valószínűnek látszik, hogy az építkezés júniusra megindulhat. Az üzleti záróra-szabályrendelet­nek a kereskedelmi miniszter rende­lete értelmében eszközölt módosítása után sor került a belvárosi kegyúri templom helyreállítási költségeiről való gondoskodás letárgyalása. Erre vonatkozóan a város vezetősége jelentette, hogy a költségek fedezé­sére szolgáló évi 3000 pengőt a kis­gyűlés jóváhagyta és kilátásba he­lyezték az illetékes tényezők, hogy a belügyminisztérium is megadja jó­váhagyását ehhez a pénzügyi műve­lethez. Egyébként az egyházközség­nek a szükséges kölcsönt sikerült megszereznie. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József hozzászólva a kérdéshez, kifejti, hogy sokáig húzódik ez az ügy, pedig a munkálatokat minél előbb meg kel­lene kezdeni, mert a restaurálásnak október végéig el kell készülni. Meg­kívánja, hogy a kérdés a leggyor­sabban intéztessék el. Aggódik amiatt, hogy az Ígéreteket elfelejtik. Indít­ványozza, hogyha a szükséges jóvá­hagyás tizennégy napon belül nem érkezik meg, akkor a város képvi­selőtestülete rendkívüli közgyűlés keretében vállalja magára az ön­hatalmú megindításért a felelősséget. Vitéz Szivós-Waldvogel József in­dítványát a közgyűlés egyhangúan a magáévá tette. A képviselőtestület ezután az újjá­alakított iskolaszék és kereskedelmi és iparos-tanonciskola felügyelőbizott­ságának tagjait választotta meg. Az iskolaszék tagjai lettek: dr. Balogh Albin, Bartus József, dr. Brenner Antal, dr. Drahos János, Erős István, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, Glatz Gyula, dr. Gróh József, Hermann Lajos, Kerschbaummayer Károly, Kiffer Fe­renc, Kovancsek Jenő, dr. Lepold Antal, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, dr. Mike Lajos, Nádler Ist­ván, Obermüller Ferenc, Prommer Ferenc, Schweiczer Vilmos, Szöl­gyémi Gyula, vitéz Szivós-Waldvo­gel József. A tanonciskola felügyelő-bizottsá­gának elnöke Glatz Gyula polgár­mester lett, tagjai pedig Lenkei Emil, vitéz Matus Gyula, Nádler István, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós­Waldvogel József. Bejelentette a polgármester, hogy pályázat alapján a táti vámház épí­tési munkájának kőműves részét Bády Ferencnek, az asztalos munkát pedig Ujváry Józsefnek ítélte oda. Dr. Etter Jenő főügyész jelentése szerint a Hungária Rt. által indított frank árfolyampert a város az első­fokon elvesztette, azaz az előfokú ítélet szerint ugyanolyan árfolyamon kellene számolni a frankot, mint amilyenen felvették. A főügyészi jelentés után az 1935. évi zárszámadásra vonatkozó bel* ügyminiszteri leiratot tárgyalta a képviselőtestület. A leiratnak három lényeges észrevétele van: 1. a fe­deztetési dijakat fel kellene emelni; 2. a bolgárkertészetet, a réteket és szántókat házi kezelésbe vegye a város; 3. a tehenészetet szüntesse meg. Az előadói vélemény ezzel szem­ben az volt, hogy a fedeztetósi di­jak emelése az amúgy is nehéz gaz­dasági viszonyok miatt nem kívána­tos ; a rétek, szántók házi kezelésbe vétele ellen szociális szempont szól, a tehenészet megszüntetése nem indokolható, mert az 1935. évi rá­fizetés csak látszólagos, mert a szám­adásból bizonyos hozamokat akkor kihagytak. Dr. Zwillinger Ferenc szerint a mult évi gazdasági számadások nem fekszenek még az illetékes bizottsá­gok előtt. Indítványozza, hogy a képviselőtestület ezekben az ügyek­ben később határozzon, mert hiszen a kérdés elintézése nem sürgős. Ha már ennyi ideig vártak, akkor két hét nem sok idő, bár amellett van, hogy a tehenészetet szüntessék meg. A felszólaló ezek után adatokat em­lít fel, amelyek a ráfizetést bizonyít­ják. A tehenészet megszüntetése mellett szól az a momentum is, hogy a tehenek árai felmentek, tehát ked­vező az értékesítési lehetőség. Dr, Jármy István véleménye az, hogy a gazdaságot fenn kell tartani (dr. Zwillinger Ferenc közbeszól: „A legújabb véleménye a képviselő úr­nak."), ez a városnak érdeke, meg­vizsgálta az üzemeket és megálla­pította, hogy nem volt ráfizetés. Gere János hivatkozva a régi el­számolásokra és megbeszélésekre, megállapítja, hogy a városi gazda­ságnak deficitje van. Sebők Ferenc kifogásolja, hogy a földek bérbevételénél a gazdáknak előleget kell letenni, erre nem igen van lehetőség. Dr. Zwillinger Ferenc a végszó jogán előadja, hogy dr. Jármy véle­ménye a határozathozatal elhalasz­tása mellett szól. Kifogásolja, hogy a földek bérbeadását nem tették közhírré. Dr. Sántha József tanácsnok sze­rint a földek bérbeadásáról minden érdekeltet értesítettek, valósággal könyörögni kellett a bérletek elfoga­dásáért. A gazdasági ráfizetés ügyé­ben idézi dr. Jármy István elaborá­tumát, amelyből kitűnik, hogy a gaz­daságnak 3Va% hozadéka volt. A határozathozatal elhalasztásának nem volna sok értelme. A felvilágosítás után az elnök a kérdést szavazásra tette fel. A sza­vazás előtt azonban hosszabb vita volt az ügyrendről. Végre azután a közgyűlés az előadói indítványt sza­vazta meg. A képviselőtestület megadja a fel­hatalmazást a polgármesternek, hogy a vármegyei állattenyésztési alap által hitelművelettel beszerezni kí­vánt bikák vásárlása alkalmából a szokásos kötelezvényt aláírja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom