Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-22 / 32.szám

1937. április 22 RllTIROQM li 3 egyiket lehet magyarázni, és mint egyedül jót és alkalmasat indokolni mégis veszedelmesnek és sajnála­tosnak gondolom, mert a vérem minden lüktetésével érzem, hogy nem ez az igazi. Jómagam csak ak kor vagyok mindenkinek egyformán magyar, ha azt mondhatom, ami' régen mondottunk: „Adjon Isterj jónapot I" HIREK Ne illess engem! Még a húsvéti szózatokból ma­radt a hivő keresztények lelkében ez a pár evangéliumi szó, amely isteni ajakról hangzott el, — a feltámadt Krisztus mondotta Má­riának, amikor meglepetéséből fel­ocsúdva át akarta karolni a Mes­ter lábait. Ne illess engem! A túlvilági fényében fölséges Krisztus állott ott, akit ember nem érinthet, aki földi dolgokkal nem érintkezik. Míg a földön járt, ruhája szegélyét megfoghatták az Isten-embernek, de megdicsőült mennyei \lényét ember nem illet­heti. Szinte égi visszfényük van ezek­nek a szavaknak, amelyek azon­ban nemcsak az Urat ragyogják be, hanem a lélek kapuján át az ember életébe is bevilágítanak. Ne illess engem ! Hangos szóval lehetne kiáltani ezt a szent tiltakozást az emberi élet azon legbensőbb és legnagyobb értékei nevében, amelyek minden­nek, mindenkor és mindenkivel szemben érintetlenséget parancsol­nak. Amikor belső, lelkiismereti Ügy­ről, olyanról, amelyben kinek-kinek lelki, becsületbeli élete húzódik meg akár önérzetesen, akár sze­mérmetesen, — ne érints engem l A nemzeti gondolat és érzés vi­lágában, a hazafiasság szent esz­mekörében soha semmiféle körül­mények között — ne érints engem! És igy folytathatnánk a politi­kai és társadalmi élet útjain, a divatos emberi, polgári és köz­életi törekvések és tanítások útjain, az egyéni és szociális igazságo­kért folyó küzdelmek különféle te­rein, — egészen addig, amig el­érkezünk valahová a krisztusi ta­nításokon felépülő új világba, ahol a lélek a lelkiismeret húrjai­nak finom rezgésén ál hallja és érzi a szót; Ne illess engem! Hallja úgy is, ha nem kiáltja senki... A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolga­latot. A keresztény gárda ünnepi va­csorája Ernszt Sándor tisztele­tére. A keresztény gárda, amely Ernszt Sándor alapitása, szombaton este a budai Vigadó nagytermében többszáz terítékes vacsorát rendezett Ernszt Sándor hatvanadik születés­napja alkalmából. Elsőnek Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, majd Friedrich István köszöntötte Ernszt Sándort, aki válaszában rámutatott arra, hogy a mult század második feléből ránkmaradt nemzetiségi és szociális kérdés most még nagyobb erővel jelentkezik. Ezeknek a kérdé­seknek a megoldásába a magyar nem­zet csak részben folyhatik be, mert elvesztette területének kétharmadát. A népet a nagy feladatok megoldá­sára nevelni kell s ezzel a munkával a nemzet legkitűnőbb szellemeinek kell foglalkozniuk. Ezután Eckhardt Tibor beszélt Többek között azt mon­dotta, hogy a kormánypártban es az ellenzéken egyaránt apró csoportot alakulnak, amelyek hadat üzenne) a rendnek, mert a felforgatásból ke letkezik a diktatúra. A vörös zászl* [ és a nyilaskereszt egyformán jelen ené a magyar szabadság halála márpedig szabadság nélkül a nemze örténelmi misszióját a Dunavölgyé­ien képtelen lenne betölteni. Me* cell alakítani a látható keresztem frontot, amely minden idegen példa íihagyva, a magyar fejlődés kiépíté­sével szervezi meg a népi erőket. Requiem Rudnay hercegprimá sért a Sz. Anna plébánia-temp lomban. A Sz. Anna Egyházközség háláját leróni óhajtja templomának nagy alapítója ós építtetője : Rudnay Sándor bíboros, volt esztergomi her­cegprímással szemben és ezért an­nak lelkiüdvéért ünnepélyes requie­met mutat be f. hó 26-án (hétfőn) reggel 8 (nyolc) órai kezdettel a Szent Anna plébánia templomban. Rudnay Sándor nemcsak a Kerektemplomnak és zárdának, de városunknak is egyik jótevője volt, igy az emlékét tiszte­lőket szeretettel várja az ünnepélyes requiemre az egyházközség. Mise után pedig a Bazilikában levő sirem lékre koszorút helyez a felvonuló küldöttség. Magyar bencés tudományos ki­tüntetése. Koller Piust, az öröklés­tan kitűnő kutatóját az edinburgi tudományos akadémia tagjává vá­lasztotta. A fiatal magyar bencés, aki doktori oklevelét a budapesti egyetemen nyerte el és tanári mű ködését a b udapesti bencés reálgim­náziumban kezdte meg, különösen a sejtkutatás terén elért feltűnést keltő eredményeiért kapta ezt a szép elismerést az angol tudományos kö­röktől. Frontharcos propaganda gyű­lés. Az Országos Frontharcos Szö­vetség f. hó 9-én Dad községben és 10-ón Éte községekben tartott pro­paganda gyűlést. Mindkét helyen vi­téz dr. Zsiga János várm. szervező­tiszt mondott hatásos beszédet, amely­nek nyomán a községbeli hadvisel­tek nagy része elhatározta, hogy csat­lakozik a szövetséghez és ezzel is támogatni akarja a hadviseltek érde­kében a múltban is kifejtett eredmé­nyes működését és a frontharcos tör­vény mielőbbi megalkotására irányuló törekvését. Búcsú Szentgyörgymezőn. F. hó 24-én, szombaton van a szent­györgymezői templom búcsúja. A búcsú előestéjén, pénteken d. u. 4 órától gyóntatás, este 6 óra 30 perc kor litánia. A búcsú napján reggel 8 órakor orgonás szentmise, 10 óra­kor szentbeszéd és ünnepélyes szent­mise. D. u. 3 óra 30 perckor litánia. Este az Olv asókörben táncmulatság. — Vasárnap, Szent Márk napján reggel 8 órakor énekes szentmise, körmenet és buzaszentelés, 10 óra­kor orgonás szentmise. Filléres gyors Esztergomba. F. hó 25-én, vasárnap Győrből filléres gyors jön városunkba az ásatások és nevezetességeink megtekintésére. Esztergom és Székesfehérvár. A magyar rádió hétfőn este „Ho­gyan ól a pesti diák?" címen hely­színi képsorozatot adott. A bölcsé­szeti karon épen Gerevich Tibor ta­nár tartott előadást a román építé­szetről. Példaként hivatkozott az ujabban feltárt esztergomi várká­polna gyönyörű kapujára és meg­említette, hogy a román építészet ily irányú emlékei Ausztriában csak jóval későbbi időből, a XV. század­ból származnak. Előadását vetitett kép bemutatásával szemléltette. Igy jutott hozzá a puszta véletlen révén városunk, hogy a rádió jóvoltából pár perces ismertetésben volt része. Ezzel szemben és a véletlennel szem­ben a rádió e heti műsorában a tervszerinti propaganda munka ko­moly megnyilvánulását látjuk — má­mtt. E hét péntekjén esti 6 órára elzi a műsor a következőt: Az or­zágépitő szent király városa. Csi­áry G. felolvasása Székesfehérvár /árosáról. Nem lenne üdvös, hogy a ni részünkről is történjék a rádióban •gyszer-kétszer ilyen hivatalos pro ^aganda előadás ? Ugy hisszük, hogy zépen fejlődő idegenforgalmunkat ez lágyban emelné. Március 15 legyen teljes mun­kaszünet. A kereskedelmi és ipar­Kamara felterjesztést intéz a keres­kedelmi és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez aziráuyban, hogy március 15 e teljes munka­szünet legyen. Gyászhír. Szalay Jánosné szül. | Márkus Ilona f. hó 19-én hosszas I betegség után 58 éves korában el| Ihunyt. Temetése ma, csütörtökön d. u, 4 órakor lesz a szentgyörgy­mezői temetőben. Dr. Szalay Gyula! vármegyei alügyész édes anyját gyá­szolja az elhunytban. Buzaszentelés a Belvárosban. A belvárosi kegyúri plébánia f. hó 25-én, vasárnap tartja buzaszente­lési körmenetét. Előtte reggel 6 óra­kor nagymise lesz. Utánna körme­net indul a Kossuth Lajos és Má­ria Terézia-utcán át a Szentléleki­úton lévő kereszthez s ott fog le­folyni a buzaszentelési szertartás. A Belv. Olv. Ifj. Egyesülete a nyári hónapokban minden vasárnap és ünnepnap d. u. 2 órára várja tagjait felüdítő nemes szórakozásra; ugyanekkor lesznek az eddig kedd, pénteken tartott énekpróbák is. Első összejövetel ápr. 25-én vasárnap lesz. Uj tagoknak jelentkező fiúkat sze­retettel várunk. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 23-án, pénteken este 7 órakor tartja ez iskolaévi utolsó ülé­sét, a bencés gimnáziumban. Fontos megbeszélések miatt a tagok teljes megjelenését kéri a Vezetőség. A Szt. Anna-plébánia buza­izentelő körmenete, f. hó 25-én reggel 9 órakor indul a táti uton lévő kereszthez. Utána 10 órakor ünnepi nagymise. A vidéki lapok és a közönség. A pécsi lapok a következő felhívás­sal fordultak a közönséghez: „Felhí­vás! Felhívjuk az i. t. egyesületek intézetek stb. vezetőinek szives figyel­mét arra, hogy a közgyűlési meghí­vókról szóló értesítéseiket mindenkor csak díjazás ellenében közölhetjük. Továbbá számlázzuk mindazon köz­leményeket, amelyek belépődíjjal ren­dezett hangversenyeket, mulatságo­kat, összejöveteleket propagálnak. Dí­jazás alá esnek a tárlatok, kiállítások stb. közleményei is. A közleménye­ket abban az esetben is számlázzuk, ha azok a szerkesztőség címére kül­detnek be. Tisztelettel: Dunántúl és Pécsi Napló kiadóhivatalai." A Szt. Anna plébánia-templom Jézus Szive Szövetsége J. hó 25-én (vasárnap) d. u. 4 órakor, a litánia után gyűlést tart az Egyház­község tanácstermében (Szent Imre iskola, Hősök-tere). Tornaünnepély a tanítóképző ben. Az esztergomi érs. rk. tanító­képző intézet ez évi tornaünnepé­lyét május hó 30*án tartja d. u. fél 4 órai kezdettel a tanítóképző intézet udvarán. A tatai járási mezőgazdasági bizottság közgyűlése. A felsődu­nántúli gazdasági kamara tatai já­rási mezőgazdasági bizottsága most tartotta évi rendes közgyűlését Ti lesch Leó főerdőmérnök elnöklésé­vel. A gazdakamarát Ágh László gaz­datiszt képviselte. A közgyűlés beha­tóan foglalkozott a fontos mezőgaz­dasági problémákkal. Szó volt a me­zőgazdasági szakoktatás fejlesztésé­ről, a gazdakamarák reformjáról, az adók egyszerűsítéséről, mezőgazda­sági munkás és cseléd védelméről, baromfikeltető, hizlaló ós gyüjtŐál­lomás feléllírásáról, növénytermesz­tés, valamint az állattenyésztés újabb irányairól, kendergyár alapításáról, a gazdasági tanárok képzéséről és me­zőgazdasági kamarai külső tisztvise­lők alkalmazásáról. A szakszerű fel­szólások után Ágh László, a gazda­kamara képviselője méltatta a bizott­ság eredményes munkásságát, ame­lyet a gazdaközönség érdekében ki­fejt. Felfüggesztették a lapkorláto­zási rendeletet.A m. kir. miniszter elnök kedden megjelent 2300/1937 M. E. sz. rendelete a rotációs és íves nyomópapír felhasználásáról szóló, a lapterjedelem ideiglenes korlátozá­sát életbeléptető 4810/1931 és az ezt módosító 5110/1931. M. E. sz. rendelet hatályát a Budapesten meg­jelenő politikai napilapokra és hetila­pokra nézve ideiglenesen felfüggeszti. 214 altiszti állásra hirdet pá­lyázatot a MÁV. A hivatalos lap legutóbbi számában a MÁV pályá­zati hirdetést tett közzé, amelyben az 1931. évi. III. törvénycikk 20. §-a alapján elsőbbségi igénnyel biró vité­zek, frontharcosok és hadirokkant részére 214 különböző altiszti állásra hirdet pályázatot. Az állások közül 40 fűtői, 33 kocsirendezői, 120 vo­natfékezőí és 21 páiyaőri. A pályá­zatokat április 30-ig csak postán le­het beküldeni az államvasutak igaz­gatóságához. Az esős időjárás következtében elmaradt gyümölcsvédelmi munkála­tok pótlásáról ír a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikke­ket közöl még a csiperkegomba sza­badbani termesztéséről, az almamoly és a levéltetvek sikeres irtásáról, az öntözhető gyümölcsösökről, a szőlő­tőkék könnyezéséről, a csemegesző­lő-termesztésről, a gyümölcsös tava­szi kártevő rovarairól, a virágágyak készítéséről, a bor tavaszi erjedésé­ről stb. A dúsan illusztrált, színes gyümölcskápet is közlő két szaklap ból a „Növényvédelem" kiadóhiva­tala (Budapest, V., FöldmivelésÜgyi Minisztérium) egy alkalommal lapunk­ra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Az útmenti vendéglőknek ko­csivárakozóhelyről kell gondos­kodni. A belügyminiszter elrendelte, hogy az állami ós a törvényhatósági utak mentén vendéglőt nyitni akaró iparos részére italmérési engedély kiadása csak az esetben javasolható, ha az illető a vendéglővel kapcso­latban kocsibejáróhelyről is gondos­kodott, mivel a vendéglők előtt meg ­álló kocsik a forgalmat akadályozzák és sok esetben balesetek okozói is lehfttnek. Összeírják a kiadó szobákat. Mint értesültünk az Idegenforgalmi Hivatal, tekintettel az induló szezonra, megbízottakat küldött szét a város­ban, hogy a kiadó lakásokat, szo­bákat összeírják. Ezúton is felhívjuk a város közönségét, hogy ezen fon­tos ügyben az Idegenforgalmi Hi­vatal kiküldötteit támogassa. Baleset. Lik B. János 36 éves gyári munkás pilismaróti lakosnak munkaközben mikor a hajóra rakták a téglát, a hajó drótkötele a ballábát elrántotta és eltörte. Kolos kórházba hozták. Megerősítés. A rendőrkapitány ság értesiti a közönséget, hogy a szabad Dunában való fürdőzés tár­gyában alkotott rendőrhatósági ren­deletét a vidéki főkapitányság 1937. évre is megerősítette. A nyugdíjas vasutasok a ma­gasabbösszegű lakáspénz kiuta­lását kérik. Az 1923. május elseje előtt nyugdíjazott vasutasok azt kér­ték a pénzügyminisztertől, hogy ré­szükre is a többi közalkalmazottak­nak járó magasabbösszegű lakáspénzt engedélyezze. A pénzügyminiszter kérelmüket nem teljesítette. Azért most ujabb mozgalmat indítanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom