Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-11 / 29.szám

1037. április 11 3 Szent István arca A közelgő Szent István ünnepi év előkészületei során sokat foglalkoz­tatja a műtörténészeket a szent ki­rály személye. A kevés fennmaradt adat csupán uralkodói mivoltát örö­kítette meg. Mint emberről legelfo­gadhatóbb képet ad ujabban Kós Károly: „Az országépitő" c. kitűnő korrajzot nyújtó regénye. (Révai kia­dás 1934) Korának még fejletlen képzőművészeti tudása folytán, hite­les adat azonban nem maradt fenn arról, hogy arcképét minden bizo­nyossággal meg tudnánk állapítani. A közkézen forgó ma ismeretes I. István királyfejek szinte valamennyi a 63 éves korában elhunyt uralkodó utolsó idejére utalnak és szoros ro­konságot mutatnak a széltében is­mert mesebeli Mikulás-fejekkel. A halála után 45-ik évre szentté avatott első keresztény magyar ki­rálynak a koronázási paláston elő­ször megjelenő képe szolgál alapul a későbbi ikonográfiának, s ha utóbb mind öregebbnek, lengő fehér sza­kállal ábrázolják is, ideálképe száza­dok folyamán ugyanaz marad; a tekintélyes és bölcs; szent és jósá­gos öreg király. Igy látjuk pl. a XV. század elsőfeléből származó mateoci oltáron, melynek középrésze Szent Istvánt Szent Imrével együtt ábra zolja. A koronázó palást legalsó képkö­rében a donátorok között szereplő Szt. István ábrázolás csupasz képű ifjúnak tünteti fel. Hasonlólag nem hiteles ábrázolás a zágrábi székes­egyház ezüst ereklyetartó hermája, mely az 1549-ben megsemmisült ere­detinek 1635-ben készült másolata csupán. Nyitott kérdés marad tehát a szent király valódi arca, melynek kérdését napjaink kutatói a kalocsai király fej­ben vélik megoldani. Ez a valószi nűleg süttői márványból faragott szobortöredék is közel két évszázad­dal élete után készült, azonban ko­rát meghazudtoló tökéletessége a portréhűség minden feltételét birja. A szobortöredóknek itt bemutatott fényképe szolgált alapjául a készülő esztergomi Szent István ünnepségek plakátjához. Dex Ferenc festőművész a szakbizottság elnökének javasla­tára, ezt a képet használta fel a pla­kát főtárgyául. Alábbiakban felsoroljuk az ujabb művészettörténeti irodalom néhány forrásmunkáját, melyek a követke­zőkben tárgyalják a kérdéses király­fejet : Hekler Antal: A magyar művé­szet története. (Kir. m. egyetemi nyomda, 1934.) 28. lap 8. kép. Ki­rályfej (vörösmárvány) Kalocsáról Budapest, Nemzeti Múzeum. XIII. század. ... A francia templomhomlokzatok a XII. század folyamán kapták a je­lentőségteljes szobrászati diszitéssel elhalmazott kapuzatok révén ünnepi hangsúlyukat. Magyarországi román építészetünk is ismer díszes kapube­járatokat, de a szobrászat szerepe ezeken legfeljebb az oromzat kitöl­tésére szorítkozik. Azoknak az épí­tészeti szerepre hivatott szent és ki­rályszobroknak, melyek a francia templomok kapubéléseinek két olda­lán állanak diszőrséget, alig egy-két elvétett példáját találjuk. Annál na­gyobb jelentőségű az a vörös már­ványból faragott, Kalocsáról szár­mazó királyfej, mely a Magyar Nem­zeti Múzeumba került s melynek épitészileg kötött és leegyszerűsített formái architektonikus rendeltetésre vallanak. Valószínűleg a kalocsai XII. századi székesegyház kapubélés szobrainak egy töredékével van dol­gunk .. . Gerevich Tibor—Genthon István : A magyar történelem képeshöny ve. (Kir. m. egyetemi nyomda 1935.) XX. lap 18. kép. ... Vörösmárvány fej a kalocsai szé kesegyház kapu bélletérői a XII. szá­zadból. A király — aki vagy a nap­keleti királyok, vagy az Árpádházi uralkodók egyike — nyitott abroncs­koronát visel, mint aminő* III. Béla király és felesége sírjából előkerül­tek. Eredetije a Nemzeti Múzeum­ban ... Horváth Henrik : A magyar szob­rászat kezdetei. (Ars Hungarica. 12. 1936.) 25. lap. 16a kép. Kalocsai királyfej XII. század. ... A szobrászat örök tárgya és legfontosabb próbaköve mindig az emberi alak. Az emberábrázolásbau már jóval világosabban lehet látni a fejlődési vonalat, a formulaszerű kö­töttségtől bizonyos diszitőjellegű vo­nalönkényen, nagyobb természethű­ségen és antikizáló formanemességen át, az expresszionista kifejezésfoko­zásig. Kivált akkor, amikor bizonyos fokig feltehető az arcképalkotó szán­dék. A kalocsai kiralyfejen p. o. az arcformák sikszerű merevsége alól megcsillan valami a bizánci császár portrékra emlékeztető fenséges hie­ratikus nyugalomból... Einczinger Ferenc. Vitéz Szívós-Waldvogel József lemondott a „Virágos Esztergom'' vezetéséről Esztergom egyik legnemesebb moz­galmát, a „Virágos Esztergom "-ot súlyos csapás érte. Eddigi vezetője, vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József, aki ezen a téren úttörő, alig felbecsül­hető értékű munkát végzett, lemon­dott az egyesület végrehajtó bizott­ságának vezetéséről. E téren való hatalmas érdemeit nem kívánjuk mással elismerni, csu­pán azzal, hogy felszólítunk minden­kit : „Tegyen összehasonlítást a tíz év előtti Esztergom és a mai kö­zött." Az összehasonlítás gyümölcseit vitéz Szívós Waldvogel József férfias aktivitása, meleg ügyszeretete, ritka szakértelme érlelte meg. Mi az ösz­szehasonlitás után nem is tehetünk mást, mint azt, hogy a város közön­sége nevében hálás köszönetet mon­dunk Neki és kérjük ót, hogy Esz­tergomot továbbra is szeresse és ritka tudását városunk érdekében kamatoztassa. A lemondólevelet, amely egyben a „Virágos Esztergom" 1936. évi tevékenységét is felöleli, az alábbiak­ban közöljük szóról szóra : „A „VirágosEsztergom" 1936. évi tevékenységéről az alábbiakban szá­molok be: /. Bevétel: Varmegyei inségalapból 650, Esztergomi Taka rékpénztár 200, Esztergomi Keresk. és Iparbank 50, Eszergomi Séta­helyszépitő Egyesület 100, dr. Rado­csay László adománya 10, Kamat betét után 15*21 P. Össszesen 1025'21 P. II. Kiadás: 937"91 P. Kész­pénzmaradvány : 87"30 P. Az év folyamán a következő mun­kálatok hajtattak végre: 1. Szigeti gyalogjárók karbantar­tása. 2. Gesztenyefasor és a gr. For­gách-út vizmenti gyalogújának kő­alapozása, füves részek kaszálása. 3. Dunagőzhajózási Társaság mel­letti új park földmunkájának elkészí­tése, di&zcserjék beszerzése ugyanott, füvesítés 4. Ugyanott két kerticsap felsze­relése. 5. Betonpad beszerzése a Galló­féle szigeti nyárilak előtt. 6. Vaskorlát a szentgyörgymezői templomtéri parkosításhoz. 7. A Serédi-park további kikép zése, pázsitozása és bokrositása. 8. Virágszegélyek létesítése a pri­mási kertfal alatt, valamint a Serédi­sétány feltöltött része mentén. 9. Baton lejárólépcső készítése a Serédi-sétány feltől ött részén. 10. A dunai várfal (szövőgyártól a vasgyárig) melletti játszótér feltöl­tése 40 cm-rel (kb. 1500 térés föld). 11. A Serédi-sétány belső kocsi­útjának kiegyenlítése. 12. Egy beton-virágváza a kis­dunaparti mellvédre. Amint a fentebbi kimutatásból ki­tűnik, dacára a közeledő Szent István­évre való utalással közzétett hírlapi felszólításoknak, valamint a befizeté­sek megkönnyítése céljából a kö­zönség számara cserkészek ál­tal szétküldött póstabefuetési csek­keknek, a közönség részéről semmi­nemű megértés és áldozatkészség nem nyilvánult meg. A virágosítás terén 10 év óta foly­tattam úttörő tevékenységet, amely­nek során a továbbfejlesztéshez szük­séges városi szervek és intézmények létrehozattak, kertész és kertészet beállíttattak. Ha az eddigi eredmé­nyekre visszatekintek, úgy érzem, hogy a jól végzett munka nyugodt önérzetével adhatom vissza meg bizatásomat. A „Virágos Esztergom" végrehajtóbizoítságának vezetői tiszt­jéről ezért koromra való tekintettel lemondok és ezt fiatalabb kezekre kívánom bízatni.* m A HET KRÓNIKÁJA Darányi Kálmán miniszterel­nök megkezdte husvétutáni poli­tikai tanácskozásait. Mindenhol élénk érdeklődés kiséri a miniszterelnök tárgyalásait, amelyeknek főanyaga a közogi törvénytervezetek alapelvei. Mihalovics Zsigmond tb. kano­nok nyilatkozott az Eucharisztikus Szentévről. A nyilatkozatoól néhány részt az alábbiakban köz ünk : „Cé­lunk az, h?gy az Eucharisztikus Kongresszus hatását mind térbe ikg, mind időbelileg kibővitsük." „A ka­tolikusok azt látják, hogy az embe­riség bűnei, a sok gonoszság, az is­rentelenek káromló hadjáratai, a materiális pogányság megnöveke­dése, a végtelenül jó és magát az emberiségért feláldozó Krisztust mé­lyen megsértette." „A mi kötelessé­günk az engesztelés." A hercegprí­más a jövő hónapban ünnepélyesen nyitja meg az Euckarisztikus Kon­greszust megelőző Szentévet. „Mi nem külső demonstrációkat, nem nagy megmozdulásokat akarunk el­érni, célunk az, hogy a nagy alkal­mat, amit most Magyarország kapott, valóban a világ és az emberiség ja­vára használjuk fel. Hóman Bálint kultuszminisz­ter nagyszabá ú tervezetet dolgozott ki az állástalan diplomások elhelyezé­séről. A tervről már a miniszterta­nács is tárgyalt. Cikk az esztergomi ásatások­ról. Az Ui-Magyarság apr. 11 -i szá­ma szép cikket hoz az esztergomi ásatásokról. A cikk irója Dallos Sándor. Meghalt Odry Árpád A magyar színészet egyi< legnagyobb művé­szét vesztette el benne. Helye so­káig pótolhatatlan lesz a Nemzeti Színházban és a Színművészeti Aka­démia tanári székében. XI. Pius pápa aranyrózsát adott az olasz király és császárnénak. A nagy kitüntetést Borgencini Duca apostoli nuncius a kvirináli Paulinus kápolnában adta át fényes ünnepsé­gek keretében. A belgrádi kisantant konferen­cia zárójelentése a kisantant államok szövetségi politikájának megváltoz­váitozhatatlanságát hangsúlyozza. Ugyanekkor leszögezték készségüket, hogy hajlandók kiszélesíteni politi­kai ós gazdasági kapcsolataikat szom­szédaikkal. Elitélnek minden nem­zetközi eszmei konfliktust ós mege­légedéssel veszik tudomásul a dól­szláv-olasz és délszláv-oolgár kiegye­zést. A záróközleményből hiányzik a hagyományos támadás a revizió 03 a Habsburg-restauráció ellen. HIHEK E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Adalbert mise a Bazilikában. Ma, vasárnap d. e. 9 órakor az esz­tergomi főegyházmegye védőszentje, Szt. Adalbert püspöknek tiszteletére dr. Machovich Gyula általános érseki helynök ünnepi misét pontifikál. A szentbeszédet dr. Hóka Imre dorogi bányalelkász, az Aktio Catolica fő­titkára mondja. Turi Béla halálának évfordu­lója. Április 7 én volt első évfor­dulója annak, hogy a kitűnő pub­licista és politikus, Turi Béla esz­tergomi prelátus kanonok elhunyt. Ebből az alkalomból a Szent litván Társulat, amelynek egyik alelnöke volt, reggel 8 órakor székháza dísz­termének kápolnájában engesztelő szentmiseáldozatot mutatott be Turi Bala 1 lkiüd véért. A gyászmisót Er­d)si Karoly prelátus mondotta. ' Eljegyzés. Droppa Mária és Schalkház Ferenc városi főintéző jegyesek. (Minden küiön értesítés helyett).

Next

/
Oldalképek
Tartalom