Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-10 / 3.szám

Tiz éve van már Esztergomban a vízvezeték üzemben Tiz évvel ezelőtt, 1927. január 12-én szökkent fel először a magasba ünnepélyes keretek között a Széchenyi-téren két sugárcsövön keresztül Esztergom város vízvezetékének vize, hogy egy újabb, egészségesebb és modernebb városi élet kezdetét sisteregje a körülállók fülébe. Az első tiz év, a legnehezebbnek vélt első évtized már elmúlt. Tíz év sem egy vizmű, sem az ember életében még nem túlságosan nagy idő, de már alkalmas arra, hogy a mult tapasztalataira támaszkodva a következő évtizedek körvonalait helyesebben tudjuk megrajzolni. * Most, amikor a vízmű évfordulójáról akarok megemlékezni, nem szándékozom történeti visszapillantást adni, csupán egy-két gondolattal szeretném az olvasókban a reminiszcenciákat megindítani, mert hiszen mi még mindnyájan emlékezünk az utolsó tiz év eseményeire. Ha a vizmű létesítésével kapcsolatban sok békétlenkedés is hangzott el, de ma már talán egy lakos sincs Esztergomban, aki a jubileumi évre készülő Esztergomot vízvezeték nélkül szeretné látni. Amíg a „viz-adó" nagysága, egyes vizdijnemek sérelmes volta, a hátralékok törlése és azok behajtásának megszüntetése érdekében népes kül döttségek jártak a városházán, addig a vizműtelepen a két turbinászivatytyú: „Béla" és „Aladár" serényen forgott percenkint 1440 fordulattal és tiz év leforgása alatt már cirka 6,000.000 m

8 vizet nyomott be a városba anélkül, hogy hatásfokuk érezhetően romlott volna. Tiz év után elmondhatjuk, hogy a vizmű a gyermekbetegségeket kiheverte. A kátrányos viz, a főnyomócső törése miatt az egész városra kiterjedő vízhiány, a szolgálati medence túlfolyása, a kövezetek süp~ pedése stb. ma már nem szerepelCsengő percek A percek lopva jönnek kis csengetyűk mellett, s nagy haiangozássá lesznek, ha századokká telnek. Csengve-bongva jönnek-mennek, mesét hoznak, mesét visznek, a távolba messze tűnnek, s belőlük századok mesélnek. Ha az arcok ifjak, kedvesek, a percek rájuk ráncredőket vetnek, holnap már öregek, vének, aztán csak nevek és sírkövek. Elmúlnak a csengő percek, vidám s bús történetek, mint ködbe némult napjai a jelennek, — rég-mult-dohos századokká lesznek .. . K. László Endre Száz év előtt... Apróságok Esztergom múltjából összeszedegette: dr. larczeü Árpád III. Érdekes és erre a korra jellemző a szenttamási zsidóság előadódott ügye. Schultheisz Jakab bajnai, Valfisch Simon, Tauber Fülöp, Lövi Márk és Valfisch Jakab szenttamási kereskedő zsidók folyamodványt adnak be, mely szerint: „a zsidóság már sok pallérozott nemzetnél nemcsak megtűreítetik, sőtt polgári jussal is diszeséttetik", a helybéli polgárok által buzdittatván, kérik, hogy a már 1832ben beadott kérelmüket vegyék most figyelembe. Ügyesen érvelve utalnak arra, hogy a kereskedés nemcsak a zsidónak, de a keresztény boldogulásnak egyik ágazattya, Eszergomban kiválóan űzhető; ha nenek a panaszok között, sőt az esztergomi talaj erős kémiai hatása ellen, ami a vizmű földbe™ helyezett részeit helyenként meglepően rövid idő alatt kezdte ki és tette tönkre, mindig eredményesebben vesszük fel a harcot. Reményünk van arra, hogy a kővetkező évtizedek már nem lesznek a vizmű üzemének fenntartása szempontjából nehezebbek. Természetesen egy vizmű nem holt dolog. A problémák állán dóan érlelődnek és időnkint felvetődnek. A vizmű mai problémái között a fejlesztésen kívül a város nyári magas fogyasztásának mérséklése és légvédelmi biztonsági intézkedések vannak előtérben. Az előbbi probléma felvetődése világos bizonysága annak, hogy Esztergomban mennyire szükség van a vizre. A tizedik évben azonban a vízdíjak terén is kisütött egy reménysugár. Ez évben történt ugyanis a vizdij általános leszállítása. A város anyagi helyzetének általános javulása esetén a következő években a vizdij további leszállítása is várható. A tiz éves évforduló alkalmával mondhatjuk el először azt is, hogy a vizdijhátralékok emelkedése az igen nehéz gazdasági helyzet ellenére megállott és a vizmű a jövőben előreláthatólag nem fogja a város háztartását terhelni. Az elmúlt tiz év nehéz személyi harcai, nézeteltérések, ellenkezések, kifogások lassan-lassan teljesen elmosódtak, igy a következő idő alkalmasabb lesz a vizmű fejlesztésére és tökéletesítésére. A tiz éves évfordulón arra kérem a város közönségét, hogy ezt az igen értékes, drága, városfejlődési szempontból pedig korszakalkotó művet szaresse, támogassa (vizpocsékolás kerülése, vizdij pontos fizetése stb.), de használja is egészséggel a jobb kik a bolt megnyitása engedélyeztetik, mind a város közönségének, mind pedig a város pénztárának ebből sok haszna származik s a Nemes Város polgárai nem kénytelenittetnek pénzüket a portékáért Szenttamásra kihordani s a városban a pénz forrását kisebbíteni. Már régebben is laktak a Nagy! városban zsidók, Tauber Fülöp atyja itt lakott s a fiú is itt született. A következő héten, július 8 án azt határozzák a város vezetői, hogy majd később határoznak. Ugyanezt teszik a következő alkalommal — július 15 én is. Több helybéli kereskedő és polgár közben észrevételeket ad be. A zsidóság azonban nem nyugodott, mert az október 21-én tár gyalt 108 kebelbéli polgár kérvénye alapján a zsidóság befogadása irán'i tárgyat minél előbb tanácskozás ah kell vétetni. Hivatalosan azt állapítják meg, hogy a látszat szerint a többség kívánja a zsidóság kérésének teljesítését, a gazdasági érdek is mellette áll, szavazásra kell tehát bocsátani. A befogadás mellett 21, ellene 6 szavazat szól, a kérés teljesítését ezért elhatározzák, de külön szabályzat elkészítését mondják ki. Ezt a kiküldött bizottság el is végzi s november 18-án mér tárgyalják. A főbb pontok a következők : 1. Jámbor életükről hiteles bizonyítványt mutassanak fel. 2. Csupán Tabán, Terézia- ésFerenc-városban vehetnek házat. 3. A Nagyvároson más ingatlant sem, mert a zsidóság „az hazai törvények értelmibe még ekkoráig nem gyökös, hanem tűrött letelepedési joggal élhet, ennélfogva ... ezen városban is sem személlyes, sem bír jövőt remélve. S ha az idegenek a város tisztaságát és szép parkjait dicsérik, jusson eszébe az a több mint hatvan locsoló csap és 190 drb. tűzcsap, amelyekről a parkok és utcák öntözése történik, és amelyek a város tűzbiztonságát is szolgálják. Az alpesi városon a Salzach folyó — ősi kelta néven Iuvarus, Igonta — üde, smaragdzöld vize ringatódzik végig. Hullámai, mint a tovaszálló, fűszínű pihegő, bodros bárányfelhők serege. Hidakkal ívelt zúgó, rohanó zöld szalagja két részre szakasztja az emberi szellem, erő és akarat ágyazta évezredes települést. A balparti rész az óváros. Itt ragyognak a káprázatos műemlékek. Csaknem minden palotája, háza a századok patinájától vert. Erre árad a kereskedelmi élet. A jobb part az újabb idők újabb igényeinek szolgál. Forgalmasabb, zakatolóbb az ipar lázas, hangos dobogásával. A város szíve, középpontja a „Platzl". Kis tér. Innen indul, ágazik a lüktető nagy vérkeringés. Zuhog az áradó élet. Iramlásába bele kerülnek emberek, járóművek. Világvárosi nyüzsgő kavargás I E mozgalmas térről ível a balpartra a komor „Staatsbrücke". Boltíves kapuba torkollik. Az áthaladó balra fordulva a városháza elé ér. Az 1407-ből származó épület a német rendszert jellemző négyszögletes tornyával, tetején a szűkített kisebb hatszögű harangtoronnyal komoly, a feltűnően szűk utca miatt kevéssé érvényesülő külsőt nyújt. Tőle jobbra a 348 m hosszú Getreidegasse nyílik. Salzburg kereskedelmi életének főütőere. Üzletektől, kirakatoktól zsúfolt. A 9. számú ház a zenertitán Mozart szülőháza. Itt vetődött 1756. január 27-én Isten marasztaló napjára a kis Wolfgang Amadeus Mozart mosolygó toki polgári jogokkal élhetni nem fognak." 4. Az engedély megvonásának jogát a város fenntartja magának. 5. Egy ember egyszerre idebenn és Szenttamáson boltot nem tarthat. 6. Felvevése esetén minden család 100 forintot fizet a kaszárnya nagyobbitására s a megállapított idom szerént kereskedelmi just köteles megváltani. 7. A közönséges dijon kívül minden család évente 1 f. pp. oltalomdijat fizet. 8. Ha szükséges imádház és temető később fog kijelöltetni. Czinege Antal helybeli polgár ké sőbbi beadványa a város polgársága részéről azt fejtegeti, hogy a zsidók betelepedése mindenképen haszon. Nemcsak a lakosság számát növelik, hanem a pénzmennyiség nagyságát is. Házvételükkel emelkedik a ház értéke, ezzel az építkezés megindul s a kereseti lehetőség növekszik ; több az adó, több a jövedelem, nagyobb lesz a jólét. Az érdekelt zsidó kereskedők viszont azt kérik, ne kelljen saját házat venniök és másutt lakniok, mint ahol a boltjuk van. Ha mégis, úgy ez a kereskedés rovására megy. Ha házat keli venniök, kifogynak a pénzből, nem birnak akkora tőkét forgatni, ez a kereskedésüket rontja. Ellenben megajánlják, hogy ha a Nemes Város valamely külső váj rosban korcsma nyitására 5 évre i szólóan engedélyt ad nekik, a kiköjtött 100 forint helyett csak magáért |a passzért évenkint 100 forintokat fizetnek. A választott polgárság határozaíáoan a 100 forint fizetéshez ragaszkodik, egyébként az ittlakást bőAdjon a jó Isten hazánknak és városunknak békét, hogy a jövő évtizedekben a vizmű, mint békés technikai alkotás, a lakosság boldogulásának elősegítésében eredményesen kivehesse részét. Homor Kálmán városi főmérnök. sugárszeme. A harmadik emeleten Őrzik a szobát, ahol született. Mellette a család lakószobája. A látogatók lábujjhegyen járják az isteni szikra ragyogásától megszentelt szobákat. Áhítatba merülve állanak meg a zongorák, hangszerek előtt. Jártatják tekintetüket az eredeti képeken, kéziratokon, okleveleken, ajándékokon. Tovább színháztörténeti kiállítás. Mozartnak a színpadon való halhatatlanságát örökíti. Az ötemeletes ház földszintján az utca felől élelmiszer-üzlet. Egy lobogó hajú ifjú zeneművész megvetően magyarázza az égi harmóniák s a kirakat különféle sajtjainak egy fedél alá való lehetetlen kerülését I A szűk utca benyílójában a régi piacra jutunk. Mai neve Ludvig Viktor-Platz. E derékszög-négyszögű teret hatalmas, kellemes külsejű négy-öt emeletes paloták körítik a XVIII. század végéről. A piac közepén művészi rácsozatű márvány kútkáva Szent Flórián szobrával. A szobor, amely udvariasságból az érseki palota s nem a városház felé tekint, Josef Anton Pfaffinger dicsőségét, a művészi vasrács Wolf Guppenberg remeklését hirdeti. A tér megtárulásával az érseki palotához — Residenz — jutunk. Iratos tábla s Marcus Sitticus érsekfejedalem címere hirdeti, hogy jelen alakjában 1614 ben építették. Az épület és környéke küszöb, melyen keresztül az egyszerűbb ízlés talajáról a ragyogó érseki negyed területére lépünk, A hajdani elülső fronrelt lakásban megengedi nekik, há* zat venni, ópiteni imaházat, vendégházat építeni is szabad, de akkor ezek Szenttamáson nem kereskedhetnek. A Tanács is a jövő ülésre határozza a végleges döntést. December 2-án végre elkészült a változtatott szabályzat, mely igy szólt: 1. A beköltöző család bötsületes és jámbor élete módjáról hivatalos bizonyítványt tartozik felmutatni. 2- A beköltöző családok számát 15-ben állapítják meg. 3. A belső városban nem engedik meg nekik „külön sajátsági jussal házat bírni és venni", egyedül csak Tabán, Terézia- és Ferentzvárosokban. 4. Házaikkal és esetleges külső telkeikkel „sem személyes, sem polgári birtoki jogokkal élhetni nem fognak", sőt 5. bizonyos esetben a város őket ebből kibecsültetheti, ha a város érdekeivel szembehelyezkednek. 6. Szabadon bérelhetnek lakást, raktárt, de egyúttal Szenttamáson nem kereskedhetnek. 7. A bevétetós alkalmából a város közösségébe tartozik minden család 100 forintot fizetni a kaszárnya bővítésére, ezenfelül a kereskedési és boltnyitási jusst is megfizetni. Ha az 5. pont alapján kiutasittatnak, ezen összegeket nem kapják vissza. 8. A rendes adókon kivül minden család után minden esztendőben 1 pengőforintos oltalomdíjat tartoznak fizetni. 9. Imádházuk és temető helyükről annakidején történik gondoskodás Ezzel a Nagyváros megnyílt a szenttamási zsidók előtt. (Folytatjuk.) Saö^lby(rgo emlékeik Irta: VÉRTES ZOÁRD IIÍ.