Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-08 / 28.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 28. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS 8 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kereszt, keresztek, sarló és kalapács Krisztus kereszthalála a keresztfát tisztelet tárgyává emelte a hívő lélek előtt. „íme a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött" énekli az Egyház nagypénteken. A kereszt, mint a megváltás szent jelvénye, felkerült a pápai tiarára, a királyi koronára, bent van az országok címerében, templomok tornyán, hegyek csúcsán, utak mentén, szoba, iskola falán. A kereszt tanít, prédikál, utat mutat. A kereszt jegyében államok alakultak, törvényeket hoztak és végrehajtottak: diadalt arattak a kereszt ellenségei felett. A kereszt hitet, szeretetet, kultúrát vitt és visz a pogányok közé. A kereszt kétezer év óta ragyog és irányt mutat. Es korunkban mégis mintha elhomályosodott volna a Krisztus-kereszt fénye. Korunk modern „nemzetmentői" Krisztus keresztje nélkül, sőt az ellen akarnak győzni és államot alapítani, új társadalmi rendet kialakítani, jólétet teremteni. Az új tanok hirdetői is „kereszttel" jönnek, de az Ő keresztjük nem Krisztus keresztje. Aztán jönnek sarló és kalapács jelvénye alatt a földi paradicsomot igérő „új" világot „teremtő" (?) nemzetfelforgatók !! Be akarnak lopózni a nemzet testébe, hogy ott elvégezzék romboló munkájukat! És ezt a romboló munkát a sarló és a kalapács annál jobban el tudja végezni, minél jobban eltávolítják a nemzeteket Krisztus üdvözítő keresztjétől. A nemzetközi és nemzeti életből hiányzik „az üdvösséges jel, az igazi erőnek a jelképe", nincs megértés, őszinteség egymás között akkor sem, amikor az egész keresztény kultúrát veszélyezteti: a sarló és a kalapács. Ha .vannak országok, ahol ideig-óráig elhomályosodott Krisztus keresztje, később annál dicsőségesebben fog ragyogni. Nekünk, maroknyi magyaroknak ragyogtatnunk kell Krisztus keresztjét, mert ez nemzeti létünk alapja (Szt. István), ez a magyar erő és győzelem záloga (Hunyadi, Kapisztrán, Budavár felszabadítása). Álkeresztény, az, aki Krisztus keresztje nélkül, sőt a kereszt tana ellen akar „keresztény" államot alapítani, vagy földi paradicsomot teremteni a sarló és kalapács jelvénye alatt. A keresztben az üdv, az élet és a győzelem — a magyar élet és a magyar győzelem is! Szent Benedek ünnepségek a bencés gimnáziumban Szombaton ünnepelte a bencés gimnázium a nagy rendalapitónak Szent Benedeknek ünnepét. A gimnázium dísztermét, ahol ez alkalommal kifüggesztették Széchenyi György érseknek, a gimnázium alapitójának arcképét, melyet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás engedett át ez alkalomra, nagy és előkelő kö zönség töltötte meg dr. Radocsay László főispánnal az élen. Az ünnepi beszédet dr. Frey Vilmos alispán mondotta. A magasszárnyalású, mély gondolatokkal telt beszédből az alábbiakban idézünk néhány mondatot. — Ha valaki a történelmet végiglapozza, tapasztalhatja, hogy annak során millió és millió ember élt és halt meg névtelenül, csak keveseknek emléke maradt meg mindörö kké. Az igazi maradandó, örökkévalóságot megközelítő ténykedések az Istenben birják eredetüket. Azok az elvek, amelyek az emberek jobbítására törekszenek, örökre megmaradnak. Ilyen elveket hirdető apostol volt Szent Benedek, tanításai, regulái ma is élnek és tanítják az emberiséget. A clugni szellemben virágzott Szent Benedek szelleme, innét indult ki a nagy pápa, VIII. Gergely. — Magyarország is sokat köszönhet a bencés rendnek. Szent István a rend tagjai közül választotta ki munkatársait. Szent István birodalma ós Szent Benedek rendje elválás zthatatlanok. — A bencés rend által elültetett erkölcsi erő tette lehetővé a magyarság történelmi szerepét, amely oly dicsőséges volt a múltban. Rá kell jönnie minden nemzetnek, hogy ez a szerep még nem ért véget. — A főelvnek az „Ora et labora

w-nak kell lenni, enélkül nincs feltámadás. Ebben a szellemben kell dolgozni a béke ügyén, amely Isten legnagyobb ajándéka és kegyelme. Az alispán beszédét a közönség lelkes ovációval fogadta és az illusztris szónokot hosszasan ünnepelte. A műsor további során Beréuyi Szilárd Szent Benedek ünnnepére c. költeményt szavalta el szépen, Kiss János Emlékezés a régi diákokra cimen emlékezett meg a 250 éves gimnázium híres növendékeiről, akik az intézet falai közül szétrepülve, a bencésgimnáziumnak hirt, dicsőséget szereztek. A szavalókórus Hajnali Kálmán vezetésével szépen kidolgozott előadásban Adjatok nekünk boldogságot c. költeményt adta elő, az énekkar pedig Kodály Zoltán egyik négyszólamú gyermekkarát mutatta be hatásosan. Igen nagysikerű volt a vegyesker száma (Népdalok Bartók Béla gyűjtéséből). A nehéz, igazi szépségű kórusnak minden szépsége kibontakozott Hajnali Kálmán betanításában. A műsor utolsó számaként Bohdaneczky—Paczolay remek énekes mesejátéka került szinre. A mesejáték szövege és zenéje olyan szép, olyan kristálytiszta költészet volt, amilyenhez hasonlót már régen nem hallottunk városunkban. A librettó könnyen pergő színes nyelvezete minden zökkenő nélkül csengett a szereplők ajkán. A zenéje pedig anynyira bájos, annyira szines és stílszerű volt, hogy az hamarosan országunk minden "középiskolájának színpadán népszerű lesz. A szerzők, akik egyike Paczolay Imre a gimnázium zenetanára, ritka nagy sikert könyvelhetnek el maguknak ezzel a művükkel. Külön dicséret illeti az ízléses szép díszleteket. A főszerepet Nelhibel Ágoston játszotta színesen, bájosan, ritka ügyességgel. A második előadáson pedig Tarczay Tibor. Nagyon szépen énekelt és játszott Homor Kálmán. (A második előadáson Huszty Tamás). De a többi szereplőket is legnagyobb elismerés és dicséret illeti meg. Az előadást az intézet zenekara kisérte meglepő készséggel és szokatlan nagy felkészültséggel Paczolay Imre vezényletével. A nagysikerű előadást másnap megismételték. Ekkor dr. Kemenes Illés tanker. kir. főigazgató nemesveretű beszédben emlékezett meg Széchenyi György esztergomi érsekről, ki fejedelmi adományával lehetővé tette az intézet megalapítását. Bény és Muzsla népe résztvehetne-e az esztergomi Szent István ünnepségeken ? Érdekes levél fekszik előttünk, amely azt vitatja, hogy az esztergomi Szent István jubileumi ünnepségekre nem lehetne-e áthozni a vármegye túlsóféli tiszta magyar népét, amely most a cseh megszállás miatt elszakítva él tőlünk. A Szent István ünnepségek el sem képzelhetők népi motívumok nélkül. Mivel pedig Esztergom lakossága — egyrészt a 900 év néppusztitó viszontagságos, háborús korszakai, másrészt a keveredés, divatozás és városiasodás miatt — ma már alig tartalmaz sajátságos magyar népsajátságokat, körül kell néznünk Esztergom vármegye és az esztergomi főegyházmegye területén magyar népi sajátságokkal rendelkező népcsoportokért. Igy esik tekintetünk a túlsóféli Muzsla, Bény ós a környékbeli községek kedves magyar népére, amelyet természetesen sohasem felejthetnek el az esztergomiak, A régi jó időkben Bény karcsú, ringóderekú, pirosszegéses rövidszoknyás menyecskéi és bájosarcú, piroscsizmás leányai derítették fel az esztergomi utcákat a szerdai és szombati heti vásárok idején. Mostanában csak ritkán, szomorú alkalmakkor látjuk őket: akkor, amikor nehéz betegeiket hozzák a Kolos-kórházba. Szívszorongva Agy éljük ilyenkor ezt a nevetésre, örömre teremtett népet, hogy mindig csöndesebb, lassúbb járású, halaványabb lesz, pántlikáik, ezerráncú szoknyáik pedig mindig színtelenebbek. A hegyesorrú, magassarkú, csikorgós piros csizmából pedig de régen láttunk egyetegyet mutatóba. Néztük, amint az egész Lőrinc-utca megfordult ós szomorúan mosolygott utána. Arról van tehát szó, hogy a bény i és muzslai népet áthívjuk a Sz. István ünnepségekre. Milyen szép volna ez a festői nép a felvonulásban és milyen szép volna az ünnepi műsorban egy népi jelenet Bényből, va

gy e

gy bényi lakodalmi menet énekszóval. Arra gondolunk, hogy mindez nehézségekbe ütközik és hogy az egész ügy meg fog akadni az elszakítottság kényszerű helyzetén ? Annyira áthidalhatatlan akadály volna ez? Mi azt hisszük, hogy nem l Csak idejében meg kellene tenni az átjöveteit előkészítő lépéseket — akár diplomáciai úton is. Ki tudja, hogyan alakulhatnak addig a nemzetközi viszonyok és a Szent István jubileumi ünnep mégis elsősorban vallási, katolikus ünnep a pápa követének részvételével és az eucharisztikus napokra az összes nemzetek katolikusai hivatalosak. Furcsa színben tűnne fel a világ előtt Csehszlovákia, ha az ünnepségek idején azzal tüntetne, hogy a magyarság előtt lezárná a határt. Még ebben a szomorú esetben is megmarad a főegyházmegye népei közül Ludány, Érsekvad kert és környékének népe, amely érdekes nemzeti sajátosságaival feltétlenül szerepelhetne az ünnepségeken a főegyházmegye többi községeinek népével együtt, — persze a megszervezés és előkészítés munkája máris sürgős. 120—250 m függöny kézimunka filé 1350 Keménynél. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes termeszein ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Kesztyű, harisnya pompás választékban — szolid árak Keménynél,