Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-01 / 26.szám

2 eSZTEROQR li VIDESB 1037 április 1 Megemlékezik a jelentés további része arról, hogy a lakosság oktatást nyert a kémek és a légitámadások elleni védekezésről, továbbá arról, hogy a lakosság figyelmét felhívták a Szent István-év országos jelentősé­gére. „Az egyesitett vármegyék terüle­tén ma 29 népház (kultúrház, mun­kásotthon) van, amelyek az iskolán­kívüli népművelésnek legmelegebb otthonai. Ezen 29 népház azt jelenti, hogy az országos viszonylatban és a vármegyék lakosait véve tekintetbe, második helyen áll Komárom-Esz­tergom vármegye." „Az elmúlt évben 12 község kapott a Vármegyei Népművelési Bizottság költségvetésének terhére új népkönyv­tárat és igy a vármegye községeinek fele már el van látva jó népkönyv­tárral." Ennek a fejezetnek a bevezetése a következőket mondja: „Ezen nemzeti szempontból any­nyira fontos intézménynek országos viszonylatban is elsőrangú erkölcsi és anyagi sikeréért őszinte köszönet illeti meg a vármegyei népművelési titkárt és mindazon előadókat, kik az ő szakszerű és körültekintő irá­nyítása mellett lelkesedéssel és ön­zetlenül áldozzák idejüket és mun­kásságukat a nemes cél szolgála­tának." A tizenegyedik fejezet a testneve­lés és leventeintézmény ügyéről szól. Megemliti a jelentés a vármegyei levente-egyesületeket. Szépen fejlődik a vármegye terü­letén a vitorlázórepülés. Jelenleg 18 A-, 25 B- és 2 C-vizsgás repülőnk van. A fejezet további része az oktató­kérdésről és a Levente Egyesületek anyagi helyzetéről, a különböző ver­senyekről, fegyelmi ügyekről szól. „Megnyugvással állapíthatom meg, hogy a levente egyesületek — úgy a központi irányítást és ellenőrzést, valamint az oktatók működését és a leventék magatartását illetőleg — tel­jes mértékben megfelelnek a hozzá­juk fűzött várakozásnak." A tizenkettedik fejezet a várme­gyei inségakciót imeríeti. „Az 1935—36. évek téli hónapjai­ban lefolytatott inségakció céljaira a vármegye által adományozottt 20.000 pengő, a m. kir. kormány által ado mányózott 10.000 pengő és a Ma­gyar Általános Kőszénbánya, Salgó­tarjáni Kőszénbánya és a Tokodi Üveggyár részvénytársaságok által a dorogi, illetve tokodi inségjárulék megváltása cimén — egyezségileg — Vármegyei Központi Inségalapba be­fizetett 6.14457 pengő, összesen 36.144'57 pengő állott rendelke­zésre." Kifejti a fejezet további része, hogy az egész összeget nem lehetett csupán inségmunkabérekre fordítani, hanem abból a szegényházaknak, népkonyháknak, tej-, ruha- és cipő­akcióknak is kellett juttatni. Megemliti a jelentés a jégkárosul­tak megsegítését, az útépítéseknél az ínségesek felkarolását. „örömmel jelenthetem, hogy in­ségakciónk az arra hivatott hatósá­gok gondos előkészítése és ellenőr­zése mellett a mult évben is kellő eredménnyel és általános megelége­désre lett lefolytatva." Az alispáni jelentés tizenharmadik és egyben utolsó fejezete a követ­kezőket mondja: „Megcsonkított vármegyéink gaz­dasági fellendülésére rendkívül fon­tos hatással biró idegenforgalom a mult évben örvendetesen emelke­dett. Ugy az esztergomi, mint a tatai idegenforgalmi szervek mindent megtesznek, hogy ezen „láthatatlan export" minél nagyobb számban és minél több helyen terelődjék várme­gyéink felé." „Az idegenforgalmat irányító szer­vekkel való állandó kapcsolat és az érdeklődésnek újabb- és úiabb ter­mészeti, gazdasági és kulturális adottságokra való kiterjesztése szép eredményekkel biztat. Nagy érdeklő­dést mutat vármegyéink iránt az Országos Vendégforgalmi Szövetség, mely főleg » „fizető vendég" intéz­ményét igyekszik több, nyaralásra kiválóan alkalmas községünkben nép­szerűsíteni és meghonosítani." Az alispáni jelentés befejezése a következőképpen szól: „Amidőn a sok lelki szorongással várt 1936 ik esztendő végéhez értünk és annak eredményeiről és lefolyá­sáról főbb vonásokban volt szeren­csém fentiekben beszámolni, öröm mel és megnyugvással állapithatom meg, hogy ezt az évet is minden különösebb hivatali, politikai, gazda­sági és társadalmi zökkenés nélkül éltük át és végeredményben — ha nem is rohamos és számottevő —, de mindenesetre biztató fellendülést észlelhettünk. Ezért elsősorban a mindnyájunk sorsát intéző jó Isten­nek mondok hálát, de a legmele­gebb köszönet illeti vármegyénk egész lakosságát, mely Istenbe vetett Április lón a Szent István Fürdő Szállót úf Mrlő veszi át. Ebből az alkalomból keressük fel sorainkkal az új bérlőt, yenes z Jánost lapunk nyilvánosságán keresztül, még jó előre, hogy figyelmeztessük néhány dologra, néhány tapasztalatra, mert még van idő mindenre, akár az új bérletre, akár az új szezonra gon­dolunk is. Joggal lehetne megkérdezni, hogy milyen cimen, milyen alapon szólunk bele olyan dologba, ami a szállodás és vendéglős magánügye ós egyben jól felfogott üzleti érdeke is. De talán magyarázatul szolgál az a meggondolás, hogy Esztergom idegenforgalmának nagyjelentőségű tényezője a Fürdőszálló és vendéglő, aminek jó vagy kevésbbó jó voltától Esztergom jó hirneve nem kis mér­tékben függ. Nem kell itt másra gon­dolnunk, csak a város nevezetessé­geit megtekintő turistákra vagy a strandon üdülést kereső fürdő ven­dégekre. Ezek jórészének végállo­mása a Fürdő és nagyon jól ludjuk azt, hogy mindig az utolsó impresz­sziótól függ az, hogy kellemesen vagy kellemetlenül emlékezünk visz­sza valamire. Nem kell tehát sokat meditálnunk afelett, hogy megértsük azt, hogy a Fürdő jóhírraeve városunk nagy er­kölcsi értéke, másoldalról pedig a vendéglős üzleti érdeke. Az új bérlőnek sem szabad zokon venni, hogy irunk erről a kérdésről. Csak a jóakarat és városunk szere­tete vezet benne és különben ne Ki sem fog kárára válni, ha néhány speciális esztergomi dologra felhívjuk figyelmét. Legelőször is őszintén örülünk an nak, hogy a Fürdő olyan ember ke­zébe került, akinek Budapesten ki­terjedt ismeretsége és nagy üzlet­köre volt. Nemrégiben nagy örömmel olvas­tuk ezzel kapcsolatban a Reggeli Újság egyik rovatában, hogy az in duló szezon legnépszerűbb helye Es^tergom lesz, mert Venesz János az új bérlő, aki a pesti társaságok­ban, különösen a művész körökben általános közkedveltségnek és Sciere tétnek örvend. Mi is reméljük, hogy Venesz Já­nost pesti ismerősei Észtergo nban is nagy számmal fogják felkeresni és Esztergom népszerű lesz Budapesten. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell azt is állapítanunk, hogy az új hitével, szorgalmas munkájával, pél­dós béketűrésóvel, társadalmi meg­értésével és politikai fegyelmezettsé­gével lehetővó tette, hogy a nehéz és küzdelmes jelen ne a mindent pusz­tulással fenyegető kétségbeesésnek, hanem a reményteljes, szebb és bol­dogabb jövőnek képezze biztos alapját. Végül köszönetet mondok úgy a magam, mint tisztviselőtársaim nevé­ben a Főispán úr Őméltóságának és a Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság minden egyes tagjának az ez évben is tanúsított megértésért és jóindulatú együttműködésért és ké­rem jelentésem szives tudomásul vételét," Végére értünk dr. Frey Vilmos alispán évi jelentésének, amelynek értékes adathalmazából kibontakozik az az erős, de jóságos kéz, amely vármegyénk kormányrúdját kezében tartja ós amelynek nagy részben kö­szönhetjük azt, hogy vármegyénkben a fokozatos fejlődés jelei mutatkoz nak. Kérjük az Istent arra, hogy az alispánnak s tiszt viselőtársainak mun­káját a vármegye szebb és boldo­gabb jövőjével jutalmazza. bérlőnek üzleiét elsősorban Eszter­gomra kell baziroznia, mert az ide­gen publikum csak szombaton és vasárnap rándul ki nagyobb töme­gekben Esztergomba, felőlük hétköz­nap akár egész nap zárva tarthatják a vendéglőt. Persze van itt is kivé­tel, de ez csak szórványos jelenség. Ha az esztergomi társaságok hét­köznap nem járnak el a Fürdőbe, akkor ez a körülmény nagyon meg­fogja * bőszülni magát. Nem kell itt másra gondolnunk, csak arra, hogy a hétköznapi rezsit a vendéglősnek vasárnap kell behozni és akkor az árak rögtön emelkedni fognak. Ez pedig nagyon káros lesz, mert a pol­gári olcsóságon fog eldőlni a vendég­lős sikere és egész üzlete. Helyesnek tartanánk az üzletme­net állandó egyenletessége érdeké­ben, hogy hétköznap az árakat né­hány százalékkal leszállítanák. Ter­mészetes azonban, hogy vasárnap sem lehet a polgári olcsóság törvé­nye ellen véteni. Az alacsonyabb hétköznapi árak mellett remélhető, hogy a kispénzű esztergomi közön­ség hétköznap is fel fogja keresni a Fürdő ritka szép ós kellemes helyi­ségeit. A múltban igen sok panasz hang­zott el a kiszolgálásra. Hogy jogo­san vagy jogtalanul, azt most nem kívánjuk vizsgálni, csak ezeknek a panaszoknak könnyen megtalálható okaira szeretnénk rámutatni­Az egyik ok első pillanatban saj­nos szinte kiküszöbölhetetlennek lát­szik. A Fürdő konyhája az ügyetlen építés miatt olyan messze van a kerthelyiségtől, különösen a strand melletti felső terraszról, hogy még a legiparkodóbb pincérnek is állan­dóan futni kellene, ha minden ven­dég óhajának időben eleget szeretne tenni. Célszerűnek tartanánk ennek a kérdésnek megoldása érdekében azt, hogy legalább egy provizórikus ki­mérő helyiséget állítanának fel a strandterrasz mellett (ott, ahol nyá­ron strandoüffé szokott lenni). Igy legalább az italkiszolgálás simán és gyorsan menne. Ugyancsak a kiszolgálással függ össze a pincérkérdés is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy Budapestről hozattak le kisegítő pincéreket va­sárnapra. Eleknek azután idejük sem lehetett kiismerni az esztergomi körülményeket. Arrói meg egyáltalán szó sem lehetett, hogy az egyes ven­dégek szokásait, ízlését kitapasztal­hatták volna. Pedig, hogy ez meny­nyire hozzátartozik a vendégek ké­nyelméhez, azt teljesen felesleges hangsúlyozni. Erre vonatkozóan az lenne javas­latunk, hogyha már az esztergomi pincérekkel egyedül nem lehet a ki­szolgálás simaságát biztosítani, akkor legalább Budapestről mindig ugyan­azokat a pincéreket hozassák le, akik azután könnyebben kiismerik az esztergomi viszonyokat. Általános a kívánság az itt nya­raló közönség körében, hogy jó és olcsó (!) menű és penziórendszert vezessenek be a Fürdő szállóban. Ez megvan minden nagyobb idegen­forgalomnak örvendő helyen, itt sem lehet ezt a fontos kérdést elhanya­golni, hanem kellő ügyességgel be kell vezetni és azt országszerte pro­pagálni. Egészen bizonyos, hogy meg lesz a kellő erkölcsi és üzleti eredmény is. Végül nem szabad elfeledkezni az új bórlőnek a fiatalságról sem. Lát­juk hirdetményében, hogy gondolt is erre, amikor szombat és vasár­nap estére táncot hirdet. Mi még egy lépéssel tovább szeretnénk menni. Lehetővé kell azt tenni, hogy ha hétközben összejön valamilyen jó­kedvű társaság, akkor is legyen tán­colási lehetőség. Persze itt nagy nehézséget okoznak a rendőrségi, vigalmi és egyéb dí­jak. De át kell látni az összes ér­dekelt faktoroknak, hogy erre Esz­tergomnak idegenforgalma érdedében feltétlenül szüksége van, tehát me­rev bürokratizmussal ezt a kérdést semmi esetre sem lehet elintézni. Minden esetre az új bérlőnek már jó előre meg kell tenni a szükséges lépéseket és bizonyosak vagyunk benne, hogy nem lesz lehetetlen egy olyan táncengedélynek a megszer­zése, amely esetről-esetre, bármely alkalomra szól. A nyári idényre egyébként még egy grill felállítását sem tartanánk teljesen illuzórikusnak. Csak a formát és a módot kellene ügyesen meg­találni. Még sok mindent lehetne az új bérlettel kapcsolatban felsorolni (jó zene, néhány szombaton különleges művészi csemege, jó és sima tánc­hely stb.), de egyelőre csak a leg­fontosabb tennivalókat kívántuk kör­vonalazni. Őszintén kívánjuk, hogy az új bérlő erkölcsileg, anyagilag is meg­találja számítását Esztergomban és, hogy a Fürdő szálló és étterem a ma­gyar ,és külföldi utazó közönség előtt egyaránt úgy szerepeljen, mint ame­lyet nemcsak egyszer, hanem gyak­ran is érdemes meglátogatni. S. Egy kis község érdekében Kevés olyan szegény község van megcsonkított hazánkban, mint Pilis­szentlélek, melynek földje alig van. Ta­lányéi hold sem jut egy-egy felnőttre. Erdei munkával szerzett, vagy vett fá­val kínlódnak. Meszet égetnek pénzért vett rőzsével és azt lehetetlen úton szállítják Esztergomba, egyetlen pia­cukra a fával együtt. Ujabban az épülő dobogókői út, habár nem vezet keresztül a közsé­gen, mégis némi fellendülést jelentene a község részére a Hangya szövet­kezeten keresztül. Eddig is elég szép számú turista kereste fel a regényes fekvésű falut és az új út megépítésé­vel feltétlenül fokozódnék a falu for­galma, ha volna megfelelő vendéglő­helyisége. Á Hangya az egyik alapítványi épületben tart fenn egy kis szobából álló korcsmahelyiséget és egy pará­nyi boltot. Az ottani lakosságnak talán elég ez a két helyiség, de sem­Néhány szives tanács a Fürdő Szálló űj bérlőjéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom