Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-14 / 21.szám

2 ESZTERGOM El VIDÉKE 1037 március 14 irányítása mellett Petőcz Lajos és Siklósi Gyula III. é. növendékek festették. A kisebb szerepekben Szentgyörgyvári Andor, Nagy István, Gyimesi János, Jeles Ferenc, Hartai Géza, Kapa Mátyás, Karádi György, Az „Esztergom és Vidékéiben megjelent „Hol vásárolta a város a karácsonykor kiosztott cipőket ?" c. cikkünkre Farszky János, a helybeli cipész-szakosztály elnöke az alábbi megjegyzéseket küldte be, melyet — közérdekről lévén benne szó — teljes terjedelmében közlünk: „Áz Ipartestület cipészszakoszálya részéről 38 cipészmester végezte el a 139 pár cipő munkálatait. Igy csak 4—5 pár cipő juthatott egy-egy mesterre, de csak úgy, hogy a szakosztály 80 tagjából azok, akiknek esetleg akadt egy két rendelt cipőjük, lemondottak a munkáról. Tekintve, hogy a város vezetősége által adott anyag a legprímább minőségű volt, igy természetes, hogy ezen anyagok ára majdnem meghaladta a készen vásárolt cipők árát. Amennyiben a város megbízottja nem ragaszkodott volna ezen elsőrendű minőségű anyagokhoz, hanem a kész cipőkhöz hasonló anyagból lehetett volna megcsinálni a cipőket, igy a kisiparosok tudták volna az egész munkát elkészíteni, úgy, hogy akkor egy cipészre több munkadíj esett volna és igy könnyebben lehetett volna levonni az adótartozásokat, mert a cipészeknek még maradt volna né hány fillérje karácsonyra, amiből esetleg kenyeret vehettek volna, mert sajnos, a mai viszonyok mellett még a legszentebb ünnepen sem ehetnek kalácsot. A cipész-szakosztály tagjai páronkint 4.50 pengőt kaptak a cipők alsórészének elkészítéséért, amiből még a szükséges apróságokat is nekik kellett megvenni. Az 1935. évi ugyanezen munkánál 4,80 pengőt fizetett a város, pedig azóta nemcsak az élelem lett drágább, hanem a szükséges apróságok is. Visszaemlékezés a Tarkaságról irta O'sváth Andor. (Folytatás.) Mult vasárnapi számunkban megemlékeztem a régi Tarkaság illuszt ris tagjairól, most ezek utódairól irok, hogy e polgárok gyermekei miként érvényesültek az életben. Helcz János bőrkereskedő Antal fia, Maiina János vendéglős Lajos fia Esztergom polgármesterei lettek s hogy a fenti névsort kövessük, ifj. Heischmann Ferenc átveszi atyja szappangyárát, Laiszky János Jenő fia a budapesti Élet Irodalmi és Nyomdai Rt. igazgatója, Kázmér fia nyomdatulajdonos és az Esztergom és Vidéke felelős szerkesztője és tulaj donosa, Philipp Konrád József fia könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, Kornél fia intéző, késmárki Frey Ferenc országgyűlési képviselő fia Vilmos Komárom-Esztergom megye alispánja, Wanitsek Rezső hasonnevű fia fővárosi igazgató, Waldvogel József hasonnevű fia honvédtábornok, Sziklay Nándor könyvkereskedő hasonnevű fia az egri főkáptalan főtisztje, Brenner József Ferenc fia az Esztergomi Takarékpénztár főtisztviselője, Károly fia fővárosi tiszti orvos' és Antal fia Esztergom város főjegyzője és h. polgármestere, Rudolf Mihály István fia az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója, Béla fia kir. ítélőtáblai biró, Grósz Ferenc István fia bányaigazgató, Paulovits Géza hasonnevű fia a Budapesti Kisiparosok Hitelintézetének igazgatója, Farkas Tivadar Jenő fia festőgyáros, Németh János, Füzesi Emil, Huber Mátyás, Lugosi Gyula, Réder Ferenc, Spáth Endre jól játszottak. A szép és hatásos színdarab kitűnő előadására méltán lehet büszke az egész intézet. Megemlíti a t. cikkiró Ur, hogy akadtak olyan mesterek is, akik olcsóbb munkabérért készítették el a cipőket. Ezek ketten voltak, akik azután 40 pár cipőt készítettek el felügyelet mellett a szegényházban. Azt hiszem, ez minden iparosra sérelmes, hogy felügyelet mellett kelljen dolgozniok, ezen cipészektől a város csak ilyen esetekben tudja az adót lefogni. Sérelmesnek tartjuk azt is, hogy ennek a két mesternek csak a felét fogták le adóba. Tudjuk nagyon jól, hogy adót fizetni kell, azonban van a városnak több olyan polgára, akik ezrekkel tartoznak adóval és akik talán nem is éreznék meg azt a néhány pengőt úgy, mint az a kisiparos, akinek a munkadija 18 pengő volt, ezért egy hétig dolgozott és mikor a pénzét fel akarta venni, kapott egy nyugtát, ebből azután vehetett a családnak karácsonyfára valót ? Két helybeli cipőkereskedő kapott 172 pár cipő szállítására megbízást, mig a 38 kisiparos 139 párat csinálhatott. Ez helytelen dolog. Ezt viszont csak úgy lehetett volna helyesen elosztani, ha a t. intézőbizottsági megbízott Ur olcsóbb, de jó anyagból — mint fentebb is emiitettem — csináltatja a cipőket. Ha az az anyag megfelelt 172 párra, akkor azt hiszem, még a 139 vagy 172 pár cipő is ugyanolyan jó lett volna. A Polgármester Ur, midőn ezen ügyben nála jártunk, megígérte, hogy a jövőben, mint azelőtt is volt, mikor Mátéffy plébános úr intézte a szegény gyermekek ügyét, kiadja a cipészeknek a teljes cipő elkészítésére a megbízást és igy az iparosok nemcsak a munkájukért, hanem az általuk adandó anyagért is teljes felelősséget vállalnak. Nem kell a váMalus Gyula hasonnevű fia festőgyáros, Oltósy Ferenc hasonnevű fia az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank főtisztviselője, Rezső fia meggy fagy áros, Oltósy Lajos Oszkár fia meggyfagyáros, Schalkház Ferenc hasonnevű fia Esztergom város gazdasági főintézője, Schenkengel Antal hasonnevű fia atyja jónevű üzletét vezeti, László fia főerdőtanácsos, Schleifer Lajos nevelt öccse Mátyás tb. megyei főorvos, Berán Antal fia Károly az Esztergomi Takarékpénz tár főtisztviselője, Brutsy János Jenő fia atyja szeszgyárát örökölte, Brutsy Gyula kereskedő Pál fia az Esztergomi Takarékpénztár főtisztviselője, Fekete Pál vendéglős Árpád fia her cegprimási főszámvevő, Fekde Géza volt ipartestületi pénztáros Géza fia a fővárosi köztisztasági hivatal he lyettes igazgatója, Ödön fővárosi főszámtanácsos, Jenő és Győző fővárosi igazgató tanitók, Prokopp János építőmester Gyula fia Esztergom város főügyésze, Horacsek János ecetgyáros Gyula fia, magyarosított nevén Huszár, vármegyei tb. főorvos, Vándor Ferenc vendéglős Ödön fia a Simor-kórház főorvosa, Daubner János szabómester fia, Darvas Géza Máv. főorvos, Kutsera János fia, magyarosított nevén dr. Körösi László, iró és fővárosi tanár, Niedermann nevű földmives családból származott Pál főkáptalani ügyész, Gyula, a lipótmezei orsz. elmegyógyintézet or vosigazgatója, József Esztergom város főjegyzője, később rendőrkapitánya, Szölgyémy Ferenc iparosmester Gyula fia igazgató-tanitó, Ferenc rosnak a bőrösökkel külön tárgyalni, nem kell külön a cipészekkel a munkadíj miatt egyezkedni, hanem egyszerűen a cipőszállitásra a megbízást kiadni, természetesen árajánlat útján. A szegény gyermekek is jól járnak, mert a cipészek teljes felelősségük mellett jó munkát és anyagot fognak szállítani," •••••••••••••••••••••• A tatai továbbképző tanfolyam záróvizsgája A Tatán működő vármegyei továbbképző tanfolyam első záróvizsgái ünnepsége folyó év február hó 23 án folyt le a vármegye összes községeinek vezető jegyzői, a községi bírák, törvónybirák vagy más kiküldöttjének jelenlétében. Ott voltak dr. Frey Vilmos alispánnal az élen a járások főszolgabírái és a vármegye tisztikarának küldöttei. A vizsgabizottságban résztvett Mille Géza, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara h. igazgatója. A vizsgát a „Magyar Hiszekegy* elhangzása után dr. Frey Vilmos alispán-elnök nyitotta meg néhány üdvözlő és buzdító szó elmondása után. Azután Kutas János igazgatótanár mezőgazdasági tárgyaiból következtek a kérdések és a feleletek, melyek- bravúros gyorsasággal ejtették bámulatba a figyelmes és lelkes hallgatóközönséget. A záróvizsgán 44 tanfolyamhallgató tett tanúbizonyságot meglepő felkészültségéről, ami Kutas János igazgató-tanár és előadó tanártársainak a legszebb dicsérete. Az egyszerű földmivesifjú hallgatók úgy a közismereti tárgyakból, mint földrajz, történelem, természettan, nemkülönben az emberi egészségtan, állategészségtan tárgyaiból és a főtárgyat képező mezőgazdasági szaktárgyakból egyaránt nagyon szépen feleltek és az énekkaruk, önképzőkörük is meglepő precizitással és ügyességgel gyönyörködtette a szülőket és a hallgatóságot. Az érdem oroszlánrésze természetszerűen Kutas János igazgató-tanár fia a budapesti Ferenc József fiúnevelőintézet országos hírű igazgatója, Witimann János volt esztergomi postamester fia, magyarosított néven Ereky Károly miniszter, Fleischmann Ignác kereskedő fia, magyarosított néven Faragó Jenő, a csepeli Weisz Manfréd gyár mérnöke, Löwy Lajos borkereskedő Egon fia fővárosi orvos, Zwillinger Hermann lisztkereskedŐ fia, Ferenc és József ügyvédek, Deulsch Mór divatkereskedő fia, magyarosított néven Décsi Ferenc fogorvos, Dux Gyu'a bőrkereskedő fia fővárosi orvos, Eggenhofer József fakereskedő hasonnevő fia építészmérnök, Einczinger György pékmester Ferenc fia takarékpénztári főtisztviselő, Sándor pedig a hires péküzlőtet vette át, Grubics iparos fia, magyarosított néven Gyarmati József igazgató-tanitó, Prommer iparos Ferenc fia városi főszámvevő, Meszes földműves fia Ferenc községi jegyző, Huray gazdálkodó Ferenc fia városi főszámvevő, Burány (török eredetű család; ősneve Burána, ma gyárul Vihar) földműves család fia : Gergely premontrei kanonok, ennek öccse : János városi főügyész, Reiter Ferenc kocsigyártóZ-cjyos fia Máv fő felügyelő, Bayer Ágost kékfestőgyáros Károly fia átvette atyja örökét, Neumajer János remekes asztalosmester fia: Károly igazgató-tanító és évemig ipartestületi titkár, Homor Imre kocsigyártó hasonnevű fia tanitóképzőintézeti tanár, Kálmán városi mérnök, Lajos pedig atyja örökét vette át, Iványi Géza papiszabó Lajos fia OTI tisztviselő, Adorján János bérnevéhez fűződik, aki szinte művészetszámba menő ügyességgel feleltette tárgyaiból a hallgatóifjúságot, melynek feleletei gyors készséggel, precíz szabatossággal, zuhatagszerűen peregtek a film gyorsaságával feltett kérdésekre. A gazdasági üzemtan, gyümölcstermelés, talajművelés, általános növénytermesztés, részletes növénytermesztés, szarvasmarhatenyésztés, tejgazdaság, takarmányozás, ló- ós sertéstenyésztés, juhászat, baromfitenyésztés és földméréstan, gazdasági számtan változatos területeiből hallottuk a legszabatosabb feleleteket olyan falusi ifjak tói, akik legfeljebb hat elemit végeztek. Közöttük egynéhány német anyanyelvű ifjú is gondolkodás nélküli biztossággal felelt a feltett kérdésekre. Kutas János teljesítménye nemcsak mezőgazdasági, hanem pedagógiai szempontból is olyan bravúr, amely a közönség tetszésnyilvánításait mindegyre provokálta. Az önképzőköri gyűlés mintája volt egy községi gazdakör érdemes közgyűlésének, amelyen mintegy tizenkét felszólaló részéről a legszabatosabb előadásokat, sőt vitatkozást hallottuk. Az önképző gazdakör bravúros lefolyása is Kutas János igazgató-tanár érdemének tudható be, de nem lehet az elismerést és a dicséretet megvonni a 44 tanulóifjútól sem. Akik a négyéves világháborút a frontokon végigcsinálták, azok megállapíthatták, hogy a magyar paraszt a föld legintelligensebb, leg ' tökéletesebb, legéletrevalóbb katona" anyaga. A tatai ünnepélyes záró vizsga beigazolta, hogy a mai ma gyar földmivesfiatalság, mint iskola anyag is a lehető legrövidebb id-. alatt az elérhető legszebb eredtnél' nyek biztosítására alkalmas, meg-, felelő pedagógiai érzékkel és szakképzettséggel biró tanárok kezében. Szerencsés találkozásnak mondható, hogy a mezőgazdaság jövője iránt megértő lélekkel és cselekvőképességgel biró vármegye választása éppen Kutas Jánosra esett, akinek munkássága, ha még 10—15 évig zavartalanul fejtheti ki hivatását ebben a megcsonkított vármekocsivállalkoz í Gyula fia városi községi biró és anyakönyvvezető, Nádler József vendéglős István fia pápai kamarás, tanitóképző-int, igazgató, Mitter János vendéglős fia : Mezei Ferenc orvos, Reusz József volt tb. várm. főjegyző, takarékpénztári igazgató atyja molnármester volt; hasonló iparos volt néhai Bleszl Ferenc volt takarékpénztári vezérigazgató és néhai Brunner Ferenc volt iparbanki titkár atyja is. Ezt a névsort folytathatnám az ujabb nemzedék részéről is, azonban közel másfél évtizede távol lévén Esztergomtól, erre nincs módom, de le kell szegeznem, hogy amely városban a polgári elem olyan apákból áll, mint a mult században Esztergomban, ott ehhez az eredményhez gratulálni kell, annyival is inkább, mert utódaik nemcsak kiválóan érvényesültek, hanem szülővárosuk iránt való szeretetük példaszerű. Sajnálom, hogy e visszaemlékezés keretein belül egyéb neveket nem emiithetek, de meg kell jegyeznem, hogy Budapesten rendkívül sok esztergomi fiú helyezkedett el a különböző lateiner és szabad pályákon. Többet mondok, az esztergomi származású Viola Imre volt székesfővárosi tanácsnok ós a Fcigler-család révén esztergomi vonatkozású néhai Márkus József volt budapesti főpolgármester pártfogásából közel 200 esztergomi fiatalember nyert a fővárosban állási, kenyeret s valamennyi becsületet szerzett szülővárosának. Hozzászólás az inségcipőkhöz