Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-27 / 17.szám

ESTERfiftlMhE ÖTVENHETEDIK ÉVF. 17. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. FEBRUÁR 27 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. á mi cigányaink Vége van a farsangnak, ami muzsikus cigányainkra egy kis konjunkturális jövedelmet jelentett és most következik a hosszú böjt, ami a mi cigányainkra nyomorúságot és Ínséget jelent. Az a három-négy banda, a maga szép tudásával, illedelmes szerénységével némán és szótlanul viseli a reájuk szakadt nyomorúságot. Próbálkoznak ők is keresni, de nincs aki hallgassa gyönyörű zenéjüket. Nyilvános helyiségben, ha egy-egy vendéghez közelednek hegedűjükkel, csak elutasításban van részük, nem kell a ielvidító, vagy megríkató melódiájuk senkinek. Csak aki ismeri a muzsikus cigány lélektanát, az tudja, milyen mély keserűség a cigánynak, amikor senki sem akarja őt meghallgatni. Hisz a cigány húzza fizetés nélkül is, ha csak észre veszi, hogy van egy ember, aki őt gyönyörködve elhallgatja. Azonban hát a cigánynak is kell élni; nekik is van családjuk, akiket nevelni kell. És bizony ma már oda jutottak a mi cigányaink, hogy amikor valaki beteg náluk, önérzetük legnagyobb sérelmére kénytelenek itt-ott könyöradományt kérni. Ez nem méltó hozzájuk, akiknek művészi értékük kell, hogy megadja nekik a mindennapi kenyeret. Azért e sorokkal társadalmunk vezetőihez fordulunk, hogy juttassunk a mai ínséges időkben valami kis kenyeret a cigányoknak is. És pedig oly módon, hogy miután nagy az idegenforgalmunk és nyári estéken fölötte vonzó volna, ha valamely erre alkalmas téren állandóan cigányzenét lehetne hallgatni, rendszeresítsünk az esztergomi cigánybandák bevonásával a hét egyes napjain nyilvános cigányzenét városunkban. Esztergom zeneértő emberei meg fogják találni az erre alkalmas helyet és időpontokat. Ezzel kapcsolatosan pedig a cigányok honorálására társadalmi gyűjtést kellene szervezni és ebből olyan organizációt és látványosságot teremteni Esztergomnak, ami országos hirű legyen. A cigány a magyar nemzeti életnek mindig különös velejárója volt. És bár mindig elszigetelt faj, szinte „ separatum corpus" a magyarság életében, a muzsikus cigány mindig egész közel állott a magyar ember lelkéhez. Mert senki sem tudta és tudja a magyar ember lelkét úgy megközelíteni, felvidítani és elszomorítani ugyanazon félórában mint a magyar cigány. Ezek a mi cigányaink is tiszteletreméltó bandákban osztoznak a mi életünk sorsában. Kell, hogy legyen gondunk rájuk és ne hagyjuk Őket nyomorogni. Fegyelmezetten zajlott le az idei ipartestületi közgyűlés Az esztergomi ipartestület rendes évi közgyűlése február 23-án, vasárnap zajlott le a Fürdő Szálloda nagy termében. Közel háromszáz iparos vett részt a közgyűlésen, melyen az iparosság régi fegyelmezettségéről, nyugalmáról és tárgyilagosságáról tett tanúbizonyságot. Hosszú évek vihara ült el a mai közgyűlésen, az öntudatos, higgadt és megfontoltan cselekvő iparosság mutatkozott be újból, melynek sorait a béke- és egységbontók nem tudták megtizedelni. A súlyos gazdasági helyzetet, az iparosság élniakarását és együvétartozását a közgyűlés méltóságteljes lefolyása bizonyította. Az iparosság magáraébredt, belátja azt, hogy helyzetén csak összefogással, egymást megértve és egymást támogatva tud segiteni. A sok sebből vérző iparosság, mely a csonkaország összlakosságának közel egytizedrészét képviseli, talán belátja, hogy egységbe tömörülve, egymásért küzdve fog elérni oly változásokat, melyek az iparosság helyzetét könnyíthetik és tisztességes megélhetését újból lehetővé teszik. Az új ipari novella, az aggkori nyugdíjbiztosítás kizárólag az iparosság impozáns összefogásának eredménye. Ha a kontárkérdésben is igy áll egy emberként érdekképviselete mögé, a kormányhatalom e súlyos problémát is törvényhozási alapon fogja mielőbb rendezni. Az iparosság megmutatta törhetetlen hitét, élniakarását és meg nem alkuvó öntudatát. A közgyűlés a Magyar Hiszekegy-gyei kezdődött, majd Hermann Lajos elnök üdvözli a közgyűlésen megjelent Túri Béla kanonok, orszgy. képviselőt, Glatz Gyula polgármestert, Brenner Antal dr. városi főjegyzőt és Etter Jenő dr. iparhatósági biztost. Farkas Dezső ipartestületi jegyző az elöljáróság jelentésének felolvasása és az adminisztratív munkák bejelentése után a mai súlyos iparoshelyzetet vázolva, egységre, öszszefogásra hívta fel az iparosságot, Ismertette az év fontosabb eseményeit és elparentálta az iparosság halottjait. A jelentés felolvasása után az előadó jegyző bejelentette, hogy Túri Béla kanonok, országgyűlési képviselő a tárgyalás alatt álló ipari novellát kívánja az iparossággal megismertetni és felkérte az országgyűlési képviselőt, hogy ismertető előadását tartsa meg. Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő bőven és részleteiben is ismertette az ipari novellát, rámutott annak előnyeire és örömének ad kifejezést, hogy a a gazdatörvény, a telepítési javaslat után, melyek végeredményben az ország lakosságának csak nagyon kis hányadát érintik, a kormány az érdekeltségek kérelmére, az iparosság érdekében is hozott egy törvényt, mely az ország lakosságának majdnem egy tizedét érinti. Az élvezetes, tanulságos ismertetés után a közgyűlés felkérte Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselőt, hogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál a kereskedők kiméleti idejének 2 évről 6 hónapra való leszállítását kérje. Elnök megköszönte az eiőadást és kérte az országgyűlési képviselőt, hogy az iparosérdekeket, mint eddig, ezután is viselje szivén. Ezután bejelentette, hogy a testű let ötven éves fennállása alkalmával augusztus hónapban rendezendő jubileumi kisipari kiállítást rendez és ünnepi közgyűlést tart. Már most felhívja az iparosságot, hogy minél több és szebb mestermunkával vegyen részt a kiállításon, melynek céljára a Szent Imre-utcai iskola átengedését a város polgármestere kilátásba helyezte. Előterjesztés történt, hogy a kiállítás kamarakerületi legyen, mert ebben az esetben a közönség meggyőződést szerezhet a magyar kézműipar szépségéről, hivatottságáról és a kézműiparos szakképzettségéről. Ezután a zárszámadás, a vagyonleltár és az 1936. évi költségelőirányzat mutattatott be, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott és a pénztárosnak a felmentvényt megadta. Impozáns módon nyilatkozott meg az iparosság egysége az előljárósági tagok megválasztásánál. A szakosztályok által jelölt előljárósági rendes és póttagokat a közgyűlés szavazás nélkül, egyhangúlag választotta meg. Az egységet egyetlen disszonáns hang sem zavarta meg és igy az elöljáróság kisorsolt egyharmada helyébe és alelnöknek három évi időtartamra Faragó István asztalosmester, előljárósági rendes tagokul Bátori István hentes és mészáros, Schweiczer Vilmos és Bűkor János szabómesterek, Aubéli József női szabó, Mészáros János és Harcsa Dániel csizmadiamesterek, Farszky János és vitéz Selmeczi Ignác cipészmesterek, Kiss Gábor és Zajda Ferenc borbélymesterek Sógor János bognármester, Nelhiebel Ferenc vendéglős, Bádi Ferenc kőmivesmester ésSzokob János kőmivesipáros, póttagokul Palotai János szobafestő és mázoló, Sáska Ferenc kőmivesmester, Paul Béla asztalos Bulyovszky Béla cipész választtattak meg. Egy évi időtartamra a megmaradt kétharmad előljárósági tagok pótlásául előljárósági rendes tagnak Király Mór ékszerész, póttagokul Strasser Bertalan kávés, Sörös Ede vendéglős, Gálicz József hentes és mészáros, Német Gyula sütő, Maehacsek Gusztáv mázoló, Iványi Antal borbély és Németh Pál cipészmesterek választtattak meg. Az egyhangú választás után az ipartestület jegyzője felolvasta az IPOK-nak az országos iparos nyugellátás tárgyában küldött leiratát. Megmagyarázás után az ipartestület közgyűlése a következő egyhangú határozatot hozta : 1. Az esztergomi kézműiparosság elvileg a kötelező öregségi és rokkant biztosítás feltétlen bevezetése mellett foglal állást; 2. hogy a kötelező biztosítás bevezetése esetén csupán és kizárólag a saját személyenkinti járulék terheit hajlandó viselni; 3. hogy a járulékok megállapítását tárgyaló tervezet minden ipartestületnek adassék ki előzetes hozzászólás és véleménynyilvánítás végett ; 4. hogy az OTI-ba az iparossegédek után befizetett dijak, az öregségi és rokkantsági alapba utaltassanak át; 5. hogy az Öregségi és rokkantsági intézmény feltétlenül és garantáltan állami intézmény legyen. Miután indítványok nem adattak be, az ipartestület ötvenedik közgyűlése a Hymnus eléneklésével véget ert. Nemzeti Egység Pártjának köszönete A Nemzeti Egység helybeli szervezetének női csoportja dr. Radocsay Lászlóné főispánné elnöklete alatt karácsonykor jólsikerült gyermekruházási akciót rendezett, amelynek során 90 pár meleg flanell alsóruha került kiosztásra, ezenkívül két mesedélután keretében megvendégelték a kis gyermekeket. A karácsonyi ünnepségen P. Burka Kelemen mondott közvetlen, meleg hangon szárnyaló ünnepi beszédet, a két mesedélutánon Hajnali Kálmánné és Kovács Edith tanítónők meséltek kedvesen, élvezetesen a kicsinyeknek. A táti cserkészcsapat pásztorjátékkal szerepelt szép előadásban. A ruhákat a Kat. Legényegylet ruhatárából Schweiczer Vilmos elnök kölcsönözte. Az adományok adakozásból és az önkéntes vállalkozások lelkes munkája nyomán kerültek ki. Dr. Radocsay László főispán révén 200 P, dr. Berényi Róbertné 5 P, Lőrincz György 6 P. A kis ruhákat varrták, cukrot, süteményt és kalácsot adtak : dr. Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Divéky Istvánné, Gottmann Istvánné*