Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-27 / 17.szám

ESTERfiftlMhE ÖTVENHETEDIK ÉVF. 17. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. FEBRUÁR 27 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. á mi cigányaink Vége van a farsangnak, ami muzsikus cigányainkra egy kis konjunkturális jövedelmet je­lentett és most következik a hosszú böjt, ami a mi cigá­nyainkra nyomorúságot és Ín­séget jelent. Az a három-négy banda, a maga szép tudásával, illedelmes szerénységével né­mán és szótlanul viseli a reá­juk szakadt nyomorúságot. Pró­bálkoznak ők is keresni, de nincs aki hallgassa gyönyörű zenéjüket. Nyilvános helyiség­ben, ha egy-egy vendéghez kö­zelednek hegedűjükkel, csak el­utasításban van részük, nem kell a ielvidító, vagy megrí­kató melódiájuk senkinek. Csak aki ismeri a muzsikus cigány lélektanát, az tudja, milyen mély keserűség a cigánynak, amikor senki sem akarja őt meghall­gatni. Hisz a cigány húzza fi­zetés nélkül is, ha csak észre veszi, hogy van egy ember, aki őt gyönyörködve elhallgatja. Azonban hát a cigánynak is kell élni; nekik is van család­juk, akiket nevelni kell. És bi­zony ma már oda jutottak a mi cigányaink, hogy amikor valaki beteg náluk, önérzetük legnagyobb sérelmére kénytele­nek itt-ott könyöradományt kér­ni. Ez nem méltó hozzájuk, akiknek művészi értékük kell, hogy megadja nekik a min­dennapi kenyeret. Azért e sorokkal társadal­munk vezetőihez fordulunk, hogy juttassunk a mai ínséges időkben valami kis kenyeret a cigányoknak is. És pedig oly módon, hogy miután nagy az idegenforgalmunk és nyári es­téken fölötte vonzó volna, ha valamely erre alkalmas téren állandóan cigányzenét lehetne hallgatni, rendszeresítsünk az esztergomi cigánybandák bevo­násával a hét egyes napjain nyilvános cigányzenét városunk­ban. Esztergom zeneértő embe­rei meg fogják találni az erre alkalmas helyet és időpontokat. Ezzel kapcsolatosan pedig a cigányok honorálására társa­dalmi gyűjtést kellene szervez­ni és ebből olyan organizációt és látványosságot teremteni Esz­tergomnak, ami országos hirű legyen. A cigány a magyar nemzeti életnek mindig különös velejá­rója volt. És bár mindig elszi­getelt faj, szinte „ separatum cor­pus" a magyarság életében, a muzsikus cigány mindig egész közel állott a magyar ember lelkéhez. Mert senki sem tudta és tudja a magyar ember lel­két úgy megközelíteni, felvidí­tani és elszomorítani ugyanazon félórában mint a magyar ci­gány. Ezek a mi cigányaink is tiszteletreméltó bandákban osz­toznak a mi életünk sorsában. Kell, hogy legyen gondunk rá­juk és ne hagyjuk Őket nyo­morogni. Fegyelmezetten zajlott le az idei ipartestületi közgyűlés Az esztergomi ipartestület rendes évi közgyűlése február 23-án, vasár­nap zajlott le a Fürdő Szálloda nagy termében. Közel háromszáz iparos vett részt a közgyűlésen, melyen az iparosság régi fegyelmezettségéről, nyugalmá­ról és tárgyilagosságáról tett tanú­bizonyságot. Hosszú évek vihara ült el a mai közgyűlésen, az öntudatos, higgadt és megfontoltan cselekvő iparosság mutatkozott be újból, melynek so­rait a béke- és egységbontók nem tudták megtizedelni. A súlyos gaz­dasági helyzetet, az iparosság élni­akarását és együvétartozását a köz­gyűlés méltóságteljes lefolyása bi­zonyította. Az iparosság magára­ébredt, belátja azt, hogy helyzetén csak összefogással, egymást meg­értve és egymást támogatva tud segiteni. A sok sebből vérző iparos­ság, mely a csonkaország összlakos­ságának közel egytizedrészét kép­viseli, talán belátja, hogy egységbe tömörülve, egymásért küzdve fog elérni oly változásokat, melyek az iparosság helyzetét könnyíthetik és tisztességes megélhetését újból le­hetővé teszik. Az új ipari novella, az aggkori nyugdíjbiztosítás kizárólag az ipa­rosság impozáns összefogásának eredménye. Ha a kontárkérdésben is igy áll egy emberként érdek­képviselete mögé, a kormányhatalom e súlyos problémát is törvényho­zási alapon fogja mielőbb rendezni. Az iparosság megmutatta törhetet­len hitét, élniakarását és meg nem alkuvó öntudatát. A közgyűlés a Magyar Hiszek­egy-gyei kezdődött, majd Hermann Lajos elnök üdvözli a közgyűlésen megjelent Túri Béla kanonok, orszgy. képviselőt, Glatz Gyula polgármes­tert, Brenner Antal dr. városi fő­jegyzőt és Etter Jenő dr. iparhatósági biztost. Farkas Dezső ipartestületi jegyző az elöljáróság jelentésének felolva­sása és az adminisztratív munkák bejelentése után a mai súlyos ipa­roshelyzetet vázolva, egységre, ösz­szefogásra hívta fel az iparosságot, Ismertette az év fontosabb esemé­nyeit és elparentálta az iparosság halottjait. A jelentés felolvasása után az előadó jegyző bejelentette, hogy Túri Béla kanonok, ország­gyűlési képviselő a tárgyalás alatt álló ipari novellát kívánja az iparos­sággal megismertetni és felkérte az országgyűlési képviselőt, hogy is­mertető előadását tartsa meg. Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő bőven és részleteiben is ismertette az ipari novellát, rámutott annak előnyeire és örömének ad kifejezést, hogy a a gazdatörvény, a telepítési javaslat után, melyek végeredményben az ország lakosságának csak nagyon kis hányadát érintik, a kormány az ér­dekeltségek kérelmére, az iparosság érdekében is hozott egy törvényt, mely az ország lakosságának majd­nem egy tizedét érinti. Az élvezetes, tanulságos ismerte­tés után a közgyűlés felkérte Túri Béla prelátus-kanonok, országgyű­lési képviselőt, hogy a törvényja­vaslat részletes tárgyalásánál a ke­reskedők kiméleti idejének 2 évről 6 hónapra való leszállítását kérje. Elnök megköszönte az eiőadást és kérte az országgyűlési képvise­lőt, hogy az iparosérdekeket, mint eddig, ezután is viselje szivén. Ezután bejelentette, hogy a testű let ötven éves fennállása alkalmá­val augusztus hónapban rendezendő jubileumi kisipari kiállítást rendez és ünnepi közgyűlést tart. Már most felhívja az iparosságot, hogy mi­nél több és szebb mestermunkával vegyen részt a kiállításon, melynek céljára a Szent Imre-utcai iskola át­engedését a város polgármestere kilátásba helyezte. Előterjesztés tör­tént, hogy a kiállítás kamarakerületi legyen, mert ebben az esetben a közönség meggyőződést szerezhet a magyar kézműipar szépségéről, hiva­tottságáról és a kézműiparos szak­képzettségéről. Ezután a zárszámadás, a vagyon­leltár és az 1936. évi költségelő­irányzat mutattatott be, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott és a pénztárosnak a felmentvényt megadta. Impozáns módon nyilatkozott meg az iparosság egysége az előljáró­sági tagok megválasztásánál. A szak­osztályok által jelölt előljárósági rendes és póttagokat a közgyűlés szavazás nélkül, egyhangúlag vá­lasztotta meg. Az egységet egyet­len disszonáns hang sem zavarta meg és igy az elöljáróság kisorsolt egyharmada helyébe és alelnöknek három évi időtartamra Faragó Ist­ván asztalosmester, előljárósági ren­des tagokul Bátori István hentes és mészáros, Schweiczer Vilmos és Bűkor János szabómesterek, Aubéli József női szabó, Mészáros János és Harcsa Dániel csizmadiamesterek, Farszky János és vitéz Selmeczi Ignác cipészmesterek, Kiss Gábor és Zajda Ferenc borbélymesterek Sógor János bognármester, Nelhiebel Fe­renc vendéglős, Bádi Ferenc kőmi­vesmester ésSzokob János kőmives­ipáros, póttagokul Palotai János szobafestő és mázoló, Sáska Ferenc kőmivesmester, Paul Béla asztalos Bulyovszky Béla cipész választtattak meg. Egy évi időtartamra a megma­radt kétharmad előljárósági tagok pótlásául előljárósági rendes tagnak Király Mór ékszerész, póttagokul Strasser Bertalan kávés, Sörös Ede vendéglős, Gálicz József hentes és mészáros, Német Gyula sütő, Maeha­csek Gusztáv mázoló, Iványi Antal borbély és Németh Pál cipészmes­terek választtattak meg. Az egyhangú választás után az ipartestület jegyzője felolvasta az IPOK-nak az országos iparos nyug­ellátás tárgyában küldött leiratát. Megmagyarázás után az ipartestület közgyűlése a következő egyhangú határozatot hozta : 1. Az esztergomi kézműiparosság elvileg a kötelező öregségi és rok­kant biztosítás feltétlen bevezetése mellett foglal állást; 2. hogy a kötelező biztosítás be­vezetése esetén csupán és kizárólag a saját személyenkinti járulék ter­heit hajlandó viselni; 3. hogy a járulékok megállapítá­sát tárgyaló tervezet minden ipar­testületnek adassék ki előzetes hoz­zászólás és véleménynyilvánítás vé­gett ; 4. hogy az OTI-ba az iparossegé­dek után befizetett dijak, az öreg­ségi és rokkantsági alapba utaltas­sanak át; 5. hogy az Öregségi és rokkant­sági intézmény feltétlenül és garan­táltan állami intézmény legyen. Miután indítványok nem adattak be, az ipartestület ötvenedik köz­gyűlése a Hymnus eléneklésével véget ert. Nemzeti Egység Pártjának köszönete A Nemzeti Egység helybeli szer­vezetének női csoportja dr. Rado­csay Lászlóné főispánné elnöklete alatt karácsonykor jólsikerült gyer­mekruházási akciót rendezett, amely­nek során 90 pár meleg flanell alsó­ruha került kiosztásra, ezenkívül két mesedélután keretében megvendé­gelték a kis gyermekeket. A karácsonyi ünnepségen P. Burka Kelemen mondott közvetlen, meleg hangon szárnyaló ünnepi beszédet, a két mesedélutánon Hajnali Kál­mánné és Kovács Edith tanítónők meséltek kedvesen, élvezetesen a ki­csinyeknek. A táti cserkészcsapat pásztorjátékkal szerepelt szép elő­adásban. A ruhákat a Kat. Legény­egylet ruhatárából Schweiczer Vil­mos elnök kölcsönözte. Az adományok adakozásból és az önkéntes vállalkozások lelkes mun­kája nyomán kerültek ki. Dr. Ra­docsay László főispán révén 200 P, dr. Berényi Róbertné 5 P, Lőrincz György 6 P. A kis ruhákat varrták, cukrot, süteményt és kalácsot ad­tak : dr. Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Di­véky Istvánné, Gottmann Istvánné*

Next

/
Oldalképek
Tartalom