Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-09 / 55.szám

tagjai között, akik később a kincstárt és az ásatásokat tekintették meg és a látottak felett őszinte csodálkozá­sukat és megelégedésüket fejezték ki. Reméljük és biztosak vagyunk abban, hogy az előkelő nemzetközi vendégek, akik itt Esztergomban, forrásánál tekintették meg a magyar­ság kultúráját és történelmi bölcső­jét, hazájukba visszatérve segítségére lesznek a magyar nemzeti ügynek és nagyban hozzáfognak járulni or­szágunkról szóló sok tévhit eloszla­tásához. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat választmányi ülése A csütörtökön este tartott választ­mányi ülésen Lenkei Emil elnök örömmel jelentette, hogy Glatz Gyüa, Etter Ödön és vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József levélben igazolták, hogy a társulat örökös disztagságát elfogad ják és készségüket nyilvánították a kereskedelmi érdekek további támo­gatására, amit a megjelent választ­mányi tagok nagy lelkesedéssel vet­tek tudomásul. Elnök meleg szavakkal emlékezett meg Hirsch Izidor választmányi tag elhunytáról, aki mindenkor buzgó odaadással szolgálta a helyi keres­kedelmet és példája volt a tisztes­séges és szolid kereskedőknek. Em­lékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Majd az új választmányi tagokat üdvözölték, kiknek nevében Giegler Ferenc köszönte meg a személyük iránt jelentkezett bizalmat. Szóba került a bajnai autóbusz járat ügye is, amely a legnagyobb mértékben sérelmes az esztergomi kereskedelem és iparra nézve, mert a kicsiny vármegye egy tekintélyes hányadát szoktatják mesterségesen a fővárosba vásárlások eszközlésére Ebben az ügyben az elnökség a ha tóságokhoz fog fordulni orvoslásért. Több lokális jelentőségű ügy le­tárgyalása után az őszi hónapokig a választmány elnapolta magát. ket Antal Zoltán balassagyarmati ref. lelkész, tanügyi elnök és bei­missziói előadó; a pénzügyeket és zárszámadásokat Nyirő Károly pilis­maróti lelkész, egyházmegyei egyházi számvevő referálták. A közgyűlés megválasztotta az egyházmegye kép­viselőiül a Dunántúli Ref. Egyház­kerületbe Kovács Sebestyén József egyházi, Szenthe Kálmán világi ren­des és dr. Makai Sándor egyházi és Sáska Dezső világi póttagokat. A gyűlés végeztével özv. László Istvánné vendéglőjében 60 személyes közebéd volt, melyen a jelenlevőket dr. Dános Tivadar t. tiszti főügyész, az egyház pres bitere látta vendégül igaz magyaros vendégszeretettel. Eel egyházmegyei közgyűlés Pilismaróton A Drégelypalánki Református Egy­házmegye ez évi rendes közgyűlését Pilismaróton tartotta f. hó 2-án. Előzőleg bizottsági gyűlések voltak, fél 10 órakor ünnepi istentisztelet volt, melyet Bálint Ambrus, mária­nosztrai fegyintézeti ref. lelkész vég­zett. Az istentisztelet végeztével Gregus Dániel nyug. főv. főkapitány helyettes, mint a pilismaróti ref. egyház főgondnoka köszöntötte a Drégelypalánki Egyházmegyét abból az alkalomból, hogy Pilismaróton ez az első egyházmegyei közgyűlés. A közgyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött a Ref. O vasókörben, me­lyen megjelentek: Nagy István es­peres, Fodor Vilmos ny. főszolga­bíró egyházmegyei gondnok-elnökök, Labancz László egyházi, Sáska De­zső balassagyarmati főszolgabíró, világi főjegyzők, Baranyai Karoly, dr. Makai Sándor, Kovács Sebestyén József egyházi és Pályi Pál ny. fő­ispán, Szenthe Kálmán balassagyar­mati kir. törvényszéki e nök, Varga Kálmán salgótarjáni ügyvéd, világi tanácsbirák, továbbá a lelkészi és segédlelkészi kar, valamint a tanitói kar teljes számban és az egyházak képviselői. A gyűlést Foáor Vilmos egyház­megyei gondnok nyitotta meg az el­múlt év eseményeit remekül magá­ban foglaló gyönyörű beszédével. Az esperesi jelentést és a közigazgatási ügyeket Labancz László lelkészi fő jegyző: a tan- és belmissziói ügye­50 éves találkozó a tanítóképzőben Az Isteni gondviselés különös ke­gyének tekinthető, ritka szép alka­lomra gyűltek össze családtagjaikkal a helybeli tanítóképző 1886 ban vég­zett növendékei a képző helyiségei­ben, hogy mégegyszer felidézzék a mult emlékeit s talán utoljára bú­csúzzanak egymástól egy meleg kéz­szorítással. Huszonöt évvel ezelőtt ugyancsak itt találkoztak a még életben levő két tanáruk dr. Walter Gyula és Czenczik János jelenlété­ben. Programm szerint 9 órakor gyász­misét hallgattak elhalt tanáraik és kartársaikert a vízivárosi plébánia­templomban, majd az új képző mo­dern helyiségeit tekintették meg s rövid értekezletet tartva elhatározták, hogy csoportfényképükkel együtt élettörténetük rövid vázlatát felajánl­ják a képző könyv-, illetve irattárá­nak. A képző képviseletében Bartal Alajos igazgatót hivatalos távollété ben Arpássy Gyula tanár helyette­sitette. Megtekintették a várhegy ásatá­sait, elragadtatással szemlélték a vi­rágos varost, végül a „Kis Pipa" külön helyiségében ebédhez ülve, kedélyes, vidám hangulatban töltöt­tek pár órát azzal az elhatározással hogy ha a Gondviselés is úgy akarja ezután minden évben összejönnek 1886-ban végeztek tizenkilencen Ezek közül meghalt tizenegy. Két társukról mit sem tudnak. Jelen vol tak : Dobos János ny. szfv. el. isk főigazgató Budapest, Horváth István ny. el. isk. tanitó Érsekújvár, B Klinda Gyula ny. szfv. leányipar­isk. főig, felsőkeresk. isk. tanár, Esztergom, Láng János ny. el. isk. tanitó Mosón, Ntkolényí Károly ny. el. isk. igazgató, Vajda János ny kántortanító, Alsó-Győröd. Tölgyessy Sándor az olimpiai válogatokeret első belyeseüje F. hó 5-én Budapesten megtartott olimpiai keret céllövő pisztoly válo­gatóversenyén Tölgyessy Sándor, a MOVE Szent István Lövészcsapat tagja 551 pont eredménnyel a Ber lini Olimpiászra mint Magyarország kiküldöttje, első helyezett lett és egyben ezzel az eredménnyel, 4 pont többséggel túllőtte az olasz világ rekordot. A céllövő sport országos vezetői nagy reménnyel és biztos siker je­gyében jelölték az első helyre Töl gyessy Sándort, aki a hónapok óta tartó tréningen állandóan jobb és jobb eredményeket ért el és mi esz­tergomiak büszkék vagyunk arra, hogy városunk fia képviseli Magyar­országot első helyen az olimpiai cél­lövőversenyen. Végre kiderül talán az esztergomi céllövősport borult ege és az oly sok országos bajnokság után, me­lyeket a csapat már szerzett, egy olimpiai siker az arra hivatottakat nagyobb megértésre és pártfogásra fogja birni a lövészcsapat küzdelmes életében. A vendégjog az a természeti törvény, amelyet már a vadnépek is magukra nézve kötelezőnek tartottak. Amerika fel­fedezői és Ázsia kutatói leírják, hogy a primitiv népek annyira tiszteletben tartották ezt a törvényt, hogy ellenségeiket hajlékukban meg is ajándékozták és csak akkor tá madhatták meg őket, ha már há­zuk tájékát messze elhagyták. A törzsek megvetették és elítélték ezen törvény megszegőit. Annál kirívóbb hogy van szom­szédságunkban egy állam ma a kultúra és a törvényhalmazok ko­rában, amely egyáltalán nem tartja kötelezőnek magára nézve ezt a szabályt. Ez az állam Ma­gyarország feldarabolásának kö­szönheti létét és mégis ártatlan magyar polgárokat nemcsak állan­dóan zaklat, hanem sokszor sú­lyos büntetés kitöltésére is kény­szerit. Vannak egyének, akiket azért tartóztatnak le mert ma­gyar társadalmi egyesületnek tag­jai, vagy mert a zsebükben levente­igazolványt találnak, vagy akár a „Levente" cigaretta védőpapirját felejtették zsebükben. Vannak ár­tatlan magyar egyének, akik fog­házakban ülnek és igazságuk vé­delmére nincs semmi törvényes fórum. Mindezt az „állam vé­delme" érdekében teszik. A békeszerződések testvéreket, családtagokat, barátokat és isme rősöket szakított el egymástól. Kö­zöttük áll a határ és a találkozás évről-évre nehezebbé lesz. Érthető, hogy ezek minden alkalmat meg­ragadnak hogy egymással talál­kozzanak. Azok azonban, akik szó rokozás, kíváncsiság, vagy üdülés kedvéért utaznak Csehországba, azok, ok nélkül teszik ki magukat súlyos veszélynek, amint ezt a Magyar Távirati Iroda is meg állapítja. Nálunk Esztergomban ez a kér dés különösen is fontos. Szom szédságunkban van Párkány köz­ség, ahova sokan szoktak átkelni akár kíváncsiságból, akár a béke­időkből hires párkányi vásár ked­véért. Ezeknek szól különösen a M. T. I. figyelmeztetése. Ne költsük el magyar pénzünket egy olyan államban, amely tudatosan zak­latja polgártársainkat és ottlakó testvéreinket. Olyan állam, amely igazságtalanul tőlünk elvett terű léten polgártársaink közül túszo­kat szed, nem segítséget, hanem teljes megvetést érdemel. Ifj. G. E héten a Rochíitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Nyugdíjazás. Keplinger Gézám, kir. rendőrfőfelügyelő július hó 1-től nyugdíjba vonult. Gyászhír. Szovátai Hajdú Má­tyás OTI tisztviselő, emléklapos m kir. honvéd hadnagy f. hó 7 én 32 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma, csütörtökön délután fél 7 órakor lesz a szent györgymezei temetőben. — Özv. revisnyei Reviczky Gáborné sz. Etter Helén, az Esztergomi Oitáregylet volt elnöknője, a Magyar Vörös Kereszt II. oszt. érdemkeresztjének, a Pro Ecclesia et Pontifice ós a TESz ér­demkeresztjének tulajdonosa f. hó 6-án Székesfehérvárott életének 82-ik évében elhunyt. Temetése ma, csü­törtökön délután 5 órakor lesz a belvárosi temetőben lévő családi sír­boltba. Az elhunytban dr. Reviczky Gábor vármegyei főjegyző édesany­ját gyászolja. Szabadságon. Hegedűs Zoltán dr. rendőrkapitány, a bűnügyi osz­tály vezetője öt heti szabadságát meg­kezdte. Főjegyzőválasztás Pilismaró­ton. Bády Ferenc nyugdíjazásával esedékessé vált főjegyzőválasztás f. hó 3 án volt Pilismaróton Reviczky Ele­mér járási főszolgabíró elnöklése mellett. A község képviselőtestülete egyhangúlag Mezei Mihály csolnoki adóügyi jegyzőt választotta meg. Pilismarót község közönsége nagy reményeket füz a megválasztott fő­jegyző működéséhez, aki csolnoki működése alatt bebizonyította nagy szaktudását és rátermettségét a köz­ség vezetésére. A választói közgyű­lésen Bády Ferenc nyugalombavo­nult főjegyző szívélyes szavakkal bú­csúzott el a községtől, melynek 15 éven át vezető jegyzője volt. A köz­gyűlés után társasvacsora volt, me­lyen 80-an vettek részt, a község lakói, a megválasztott főjegyző ba­rátai és jóakaró ismerősei. Kinevezés. Malompataki Béla m. kir. postasegédellenőrnek a kormány­zó az ellenőri címet és jelleget ado­mányozta. Az Emericana megkoszorúzta a Hősök-szobrát. A nyári egyetem­mel kapcsolatban városunkban tar­tózkodó Emericánás szervezetek va­sárnap délelőtt megkoszorúzták a Hősök-szobrát. A Levente zenekar hangjaira vonultak fel a zöld forma­sapkás főiskolai hallgatók a hősi emlékműhöz. A koszorút dr. Vargha Jenő helyezte el a szoborra szép és nemes veretű beszéd keretében. „Dulce et decorum est pro patria mori" — mondotta többek között — édes és ékes dolog a hazáért meg­halni. A magyar fiatalságnak köte­lessége elzarándokolni a Hősök em lékéhez és ott erőt meríteni a jövő­höz, amely esetleg újra megkívánja a hazáért a harcot és a hősi halált. A kegyeletes szép ünnepségen vá­rosunk fiai közül is sokan vettek részt. Primicia Pilismaróton. Június hó 28.-án mutatta be első szent miséjét ifj. Bády Ferenc a pilisma­róti templomban. Az ünnepi szertar­tás annál inkább is megható és fi­gyelemre méltó volt, mert újmisés első szt. miséjének bemutatása em­ber emlékezet óta nem volt Pilisma­róton. A templom zsúfolásig meg­telt az ájtatos hivőkkel és az újmi­sés rokonai és ismerőseivel. Az ün­nepi szónok Balázs Lajos Eszter­gom-vízivárosi káplán volt, manu­duktora Vaszary Mihály kanonok, váci egyházmegyei püspöki titkár volt. Az újmisés fia Bády Ferencnek a most nyugalom Da vonuló községi főjegyzőnek. Az Esztergomi Oltáregylet jú­lius 12-én, vasárnap tartja szoká­sos havi szentségimádását a vízivá­rosi zárda templom ban. D. u. 5 óra­kor szentbeszéd és szentségbetétel. Az Esztergomi Polgári Egye­sület szokásos csütörtöki összejöve­telét július hó 9-ón a Magyar Ki­rály kerthelyiségében tartja meg, melyre a tagok minél nagyobb szám ban való megjelenését kéri az El­nökség. Székesfehérvárott épiti fel a Nemzeti Bank első vidéki bér­házát. A Magyar Nemzeti Banknak régi terve, hogy azokban a vidéki városokban, ahol fiókjai vannak, bér­házakat ís létesítsen. A Magyar Nem­zeti Bank ezzel a tervével egy rósz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom