Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-03 / 36.szám

ÖTVENHETEDIK EVF. 36. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁJUS 3 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A vármegyék kötelessége Mint az őrtálló gém, a tó partján figyelünk és farkasszemet nézünk a végtelennel és a körülöttünk zajló habos és elnyelni akaró hullámokkal. Egy moccanás, egy pillantás nincs. Meredten nézünk előre, a bizonytalan jövőbe, melyet most gyarló emberi kezek zavarnak meg, hogy Isten tervét megakadályozzák. Flandin francia miniszterelnök a németeknek adott válaszában a reviziót egy mondattal akarta agyoncsapni: nem lehet 25 évig Európában semminemű határváltoztatás! Ez annyit jelent, hogy Magyarországnak még egy negyed évszázadig nyögni kell már az alig birt súlyos terhet: a területelrablást ! És még ezekután sem tehetünk semmit, mert mig körülöttünk új világ kezd kialakulóban lenni, addig mi egy moccanást sem kockáztathatunk meg, mert a körülöttünk nyakig íelfegyverkezett ellenségeink szerződésszegés jogcíme alatt abban a pillanatban ellepnének. Csak megmerevedett nyakkal s mindent figyelő szemmel nézhetjük a fejleményeket, melyeket az idő érlelt meg és fakasztott ki, mint tavasszal a fákból a nedvet. Megakadályozni nem lehetett. Anglia hiába akar segíteni: távol van. Németország Franciaországgal néz farkasszemet. Olaszország gyarmati háborújával van elfoglalva s igy segítséget nem nyújthat. Törökország a Dardanellák kérdését akarja dűlőre vinni, Bulgária pedig a neuilley-i békében meghatározott kötöttséget igyekszik a többi államok példájára magáról lerázni. Magyarország tehát ismét magára van hagyatva s ebből láthatjuk, hogy sorsunk a mi kezünkbe van letéve. A francia miniszterelnöknek revizióellenes tervezetét magunkak kell megsemmisíteni, de tapintatosan. Az egész országnak erélyesen kell tiltakoznia a készülő gyalázatos terv ellen. Ez a tiltakozás akkor volna leghatásosabb és birna súllyal, ha azok a szerves egységek nyújtanák fel karjukat, melyek az államnak főpillérei : a vármegyék, különösen a megcsonkított vármegyék. Hisz ők érzik legjobban az átkos trianoni békediktátum minden szerencsétlenségét. A 25 esztendő ellen egy szívvel, egy lélekkel tiltakozzunk s harsogjuk a világ fülébe, hogy ezt nem engedjük, elég volt már a magyar kálváriás életből ! D. I. Esztergom külföldi műtörténészek nyilatkozataiban Az elmúlt héten olasz, francia, angol, svéd műtörténész vendégei voltak Esztergomnak, akik Lepold Antal, Gerevich Tibor és Lux Géza vezetésével megtekintették a bazilikát, kincstárt, a világraszóló ásatásokat, melyről érdekes nyilatkozatokat adtak a budapesti napilapoknak. „Az esztergomi hid .. ,

u Brinckmann professzor, a Szövetség alelnöke, az olasz koronarend commendatoréja, a világraszóló német műtörténész elragadtatással beszél budapesti tudományos és személyes benyomásairól. Majd megemlékezik esztergomi kirándulásukról is. j — Legerősebb benyomásom Magyarországról Esztergom. De nemcsak az Árpádok felbecsülhetetlen értékű palotája, hanem az, hogy Szent István várából áttekint az ember arra a magyar vidékre, amely idegen aralom alatt áll. Minden kollégámnak ez volt az érzése, de én talán, mint német ember, sokkal inkább éreztem a látvány szomorúságát. Az esztergomi hid volt a legerősebb impresszióm. Láttam már római hidakat, csodálatos, régi, új hidakat, de ez a hid, amelyen nem lehet átmenni a túlsó oldalra, végtelenül elszomorító volt. Van Puyvelde nyilatkozata. Brinckmann professzor nyilatkozata mellett Van Puyvelde főigazgató, a brűszeli szépművészeti múzeum világhírű vezetője, aki a Műtörténészek Nemzetközi Szövetségének elnöke az esztergomi ásatásokon keresztül a magyar nép ősi kultúrájának bizonyságát látja. — Többször jártam már Magyarországon — mondotta többek között — amelynek kultúráját, művészetét jól ismerem. Mostani utunk mégis rendkívül tanulságos és érdekes volt. Az esztergomi ásatások során ugyanis minden kétséget kizáróan sikerült megállapítani azt, hogy a XIII. sőt XII. században, tehát több mint nyolcszáz évvel ezelőtt Magyarország már olyan magas fokán állt a civilizációnak, építészeti alkotásainak műemlékeiben olyan sajátosan egyéni módon jut kifejezésre a magyar gótikának elnevezett különleges stílus, hogy ez mindennél világosabban igazolja a felsőbbrendű szellemi és értelmi adottságokat, amelyekkel, a magyar nép ősidők óta rendelkezik. — Nagyon természetes, hogy a műemlékek vizsgálása során francia hatást is észleltünk egyes műemlékeken — folytatta a belga tudós — ez azonban korántsem jelenti azt, mintha a magyar nemzet egyénisége rovására utánozta volna a nyugati civilizáció középkori emlékműveit. Csupán azt bizonyítja, hogy a magyar királyok udvarában külföldi művészek, szakemberek számára nyílt munkaalkalom. — Ismétlem és hangsúlyozóin, mind zsámbéki, mind az esztergomi műemlékek világviszonylatban is jelentősek. Bizonyítékai egy ősi nemzet kivételes fogékonyságának, a civilizáció és a művészet iránt, ami nem lehet közömbös az európai kultúra fejlődéstörténeti megítélésében. Nagy jelentőségűek ezek a nyilatkozatok, az elragadtatott szavak a várhegyi ásatások nyomán egy nép ősi kultúrájáról idegen ajkakból s a párkányi hid keltette megdöbbenéssel szivükben a külföld figyelmét fokozottabb mértékben irányítják egy ezeréves műveltségű elnyomott népre... Propellerjáratot Esztergomnak! Amióta el vagyunk zárva a túlsóféltől, városunk közönsége nagyon érzi hiányát egy alkalmas tulsóféllel összekötő dunai közlekedési eszköznek. Amint emelkedik városunk idegenforgalma és szaporodik nyaralóközönségünk száma. mind-mind jobban lesz érezhető a fentemiitett hiány. Az a nyaraló, vagy huzamosabb ideig itt tartózkodó idegen különösen vasár és ünnepnapon, amikor kirándulók lepik el a várost, elkívánkozik néhány órára valahová csendesebb, nyugodttabb helyre. Élvezni akarja egy keveset a Dunát és annak úgy fel, mint lefelé pompás panorámáját. Igaz, hogy van két helyi hajójáratunk is, de az egyik túlkorán a másik későn indul Esztergomból. Elismerjük, hogy mind a két járatnak indokolt az indulási ideje, de nem szolgálja Esztergom idegenforgalmi érdekeit. A. hosszújáratú hajókat kivéve felfelé egyáltalán nincs dunai járatunk. Ami a vasúti közlekedést illeti drágasága mellett kényelmetlen és egyáltalán nem üdítő. Ugyanezt mondhatjuk a visegrádi autóbusz közlekedéséről is, melyet még az esetleges,, dunai átkelés is drágit. Úgy tudjuk, hogy a hajózási vállalatnak az egyik pesti kikötőjében HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Megkezdődött Budapesten a filmoktatás. — Az ellenzék túlsúlyban került be Újpest város képviselőtestületébe. — Chamberlain volt angol külügyminiszter pár napot Budapesten töltött. — Magyar leányt vett feleségül a monacói polgármester. — Tizennyolcezer pengőt adtak a fővárosi tisztviselők az ínségenyhítésre. — Hungária 3: 2 arányban legyőzte Ferencvárost. — 500 millió pengő házbérbevételből 43% az államé. — Pel függesztették a magyar—amerikai vizum-kényszert. — Megpeticiondljdk az újvesti városi választást. — Biharban a románok nem adnak határátlépési igazolványt. — Göring túzokvadászatra jön Hortobágyra. — Újpestnek 29 millió pengő tiszta vagyona van. — 12 ezer pengőt sikkasztott az egri főposta eltűnt pénztárnoka. — A zalaegerszegi polgármester fegyelmit kért maga ellen. — 270 ezer pengőjébe került a fővárosnak a várhegyi földsuszamlás. — Májusban ismét Budapestre jön a kapurtalai maharadsa. — Báró Fey volt osztráK alkancellár meglátogatta pesti bajtársait. — Vojnovich Géza lett a Kisfaludy Társaság elnöke. — Alfonz spanyol herceg feleségével Budapestre érkezett. — Biller Irén hazaérkezett Amerikából. — Asszonyok kifosztottak Békésen egy kenyeret szállító kocsit. KÜLFÖLD Abesszínia császára eltűnt. — Meghalt Egyiptom királya. — Goring lett Németország devizadiktátora. — A mars eil lei halálautót kiállítják Belgrádban. — Kitört a forradalom Hondurasban. — Csökkentették az angol udvartartás költségeit. — A lengyelek Magyarországgal közös határt követelnek. — A belga miniszterelnök Varsóban tárgyal. — Szigorú ellenőrzés alá helyezték a lengyel devizaforgalmat. — 3100 millió schilling az osztrák bankok betétállománya. — Zsidóellenes tüntetések voltak Pozsonyban. — A szerb királygyilkosokat ördögszigetre fogják száműzni. — Am olasz hadak már Abeszszinia fővárosa előtt állanak. — Barcelona rendőrfőnökét agyonlőtték az anarchisták. — A délamerikai államok ott akarják hagyni a Népszövetséget. — Ausztria kitiltotta a németnyelvű orosz lapokat. — Romániában 150.000 varázsló és kuruzsló van. — Ausztria 150 harci repülőgépet vásárolt Angliában. — Harmincmillió ingyen gázálarcot osztanak ki Angliában. — Az angol tüzérséget átszervezik. — Tibet mindent készpénzen vesz és tiszta arannyal fizet. — Százhúsz év után megkerült Napoleon elvesztett bőröndje. — Mussolini elhelyezte a negyedia új város alapkövét. — Amerika egy új óriás Zeppelint épit. — A volt sziámi király angol háztulajdonos lett. — A lembergi zavargások letartóztatottjait a kommunisták kivételével szabadon bocsátották.