Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-16 / 14.szám

Vármegyei gyűlések A vármegyei közigazgatási bizott­ság és a kisgyűlés folyó évi február hó 11.-én tartotta meg dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt a vár­megyeház kistermében szokásos havi ülését. A kisgyűlés hódolattal vette tu­domásul a Bibornok Hercegprímás leiratát, amellyel megköszöni a vár­megye közönsége és tisztikara ré­széről nyilvánított újévi jókivána­tokat. örömmel értesült arról, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi miniszter 150.000 P transferkölcsönt adott az Esztergom-dobogókői út kiépítésére. A számonkérőszékbe 1936. évre az eddigi tagokat Etter Ödön taka­rékpénztári igazgatót és Lepold An­tal prelátus kanonokot választották meg. A 41 pontból álló kisgyűlés­tárgysorozat keretében nagyobb ér­deklődést váltott ki Komárom város képviselőtestületének azon határo­zata, amely dr. Varga Mihály ny. városi orvosnak az ügyvezetői or­vosi teendőkkel való megbízására vonatkozik, hosszabb vita, s a tör­vényhatósági tiszti főorvos és az alispán felvilágosító nyilatkozatai után a kisgyűlés jóváhagyta a kép­viselőtestületi határozatot. A kisgyűlés kihirdette dr. Já­vorszky orvosi és Szabó Jenő bá­bolnai lakos állatorvosi oklevelét, jóváhagyta Dorog községnek a köz­ségi orvosi állás megszervezéséről szóló szabályrendeletét. A közigazgatási bizottság ülésé­ben az elnöklő főispán meleg sza­vakkal emlékezett meg a bizottság előadóinak, különösen pedig a gaz­dasági albizottsági referenseknek pontos és értékes munkásságáról, valamint a bizottsági tagoknak buz­gó és lelkiismeretes tevékenységé­ről. Az alispáni jelentés mély rész­véttel emlékezett meg dr. Alapy Gyula komáromvármegyei főlevél­tárosról, aki az elszakított Komárom városban január hó 20.-án vissza­adta nemes magyar lelkét teremtő­jének. Január hó 18.-án a herceg­prímás megtekintette a Komárom­ban épülő r. k. templomot és a lá­tottak fölött teljes megelégedését nyilvánította. A büdapesividéki m. kir. pénz­ügyigazgatóság jelentése szerint ja­nuár hóban 1935. január havához viszonyítva az állami egyenes adók­nál a behajtás eredménye 3500 pen­gővel kedvezőbb, bélyeg- és jogille­téknél 5800 pengővel kevesebb, illeték egyenértéknél 250 pengővel több, általános forgalmi adónál 7200 pengővel több, fényűzési forgalmi adónál 50 pengővel kevesebb. Az államépitészeti hivatal jelen­tése szerint az állami és törvény­hatósági kezelésben levő közutak forgalomképes állapotban voltak. Folyamatban volt a felsőgallai — tarjáni, kisbér — császári és a tár­kány — nagyigmándi vic. ut épí­tése. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség jelentése szerint a ja­nuár abnormisan enyhe, több napon át tavaszias volt. Ez előnyt jelen­tett azon gazdákra nézve, akik az őszi vetésekkel megkéstek, mert a bő csapadékos melegben az ősziek megerősödtek. Eddigi telelésük ki­fogásra nem ad okot. A napokban beállott hősülyedést vékony hóta­karó előzte meg, aggodalomra tehát csak akkor lenne ok, ha erős fagyok lennének további hótakaró nélkül. A fagyok a tejtermelő gazdák nél­külözhetetlen jégszükségletének ki­elégítése szempontjából és a szán­tókra gyakorolt jótékony hatásuk mi­att nem lennének anyagi szempont­ból károsak. A jószágállomány kite­leltetéséhez kellő beosztás mellett a szálas takarmány a tavaszi szal­mák és tengeri szár pótlásával -ele­gendő. A jószágállomány kondíciója közepes, az állatárak némileg emel­kedtek. A mezőgazdasági munkások januárban vajmi kevés munkaalka­lomhoz jutottak. A kir. tanfelügyelő beszámolója szerint az általános taneredmény mindenütt kielégítő, ahol az iskola­látogatás alkalmával hiányt vagy mulasztást tapasztaltak, a szüksé­ges intézkedéseket megtették. A tarkányi cigányiskolában és a fel­nőtt cigányok oktatásában különö­sebb zavar nem volt, az oktatás rendszeresen folyik. A várm. tiszti főorvos januári je­lentése szerint a várm. közegészség­ügyi állapota az évszakhoz viszo­nyítva és általában kielégítő volt, a hatósági orvosok az egészségügyi munkálatok alkalmával kirívóbb rendellenességeket nem tapasztaltak. A törvényhatósági m. kir. állat­orvos jelentése szerint sertéspestis­sel fertőzve volt 5 község, sertés­orbánccal 6 község. Állatkivitelünk volt Ausztriába 358 drb. vágósertés, Csehszlováki­ába 100 drb. vágójuh és 160 drb. vágósertés, Franciaországba 135 drb. vágójuh és Németországba 20 drb. vágómarha. 150.000 P, amit az OTI új székháza építésére elkölt. Csakis ebből az ösz­szegből nyerhet a város valamelyes kárpótlást az előbb emiitett kiadá­saiért. Ennek az összegnek lehető­leg teljes egészében városunkban kell maradnia, bele kell kerülnie va­rosunk gazdasági életébe, mert csakis igy találjuk meg számitásankat. Az OTI-val történő megállapodás ugyan kimondja, hogy az OTI ré­szesítse a helybeli iparosokat meg felelő munkában, a városnak azon­ban ezzel a szerény kéréssel vagy jámbor óhajjal nem szabad beérnie, hanem biztosítania kell azt, hoiy a helybeli vállalkozók és iparosok túl­nyomó részt kapjanak, fia ez nem történik meg, a városnak nagyon drága épülete lesz az új OTI pa­lota. Van még egy elvi vonatkozása is ennek a házeladási ügynek. Ezt a telket a város még annakidején egy közgyűlési határozattal a felépítendő új és modern reáliskolája telkének szánta és elvben kitartott emelett az állásfoglalása mellett. Az első súlyos tényleges sérelem akkor tör­tént, amikor legszebb frontja köze­pébe odaépitették a Legényegyletet. A második csonkítás az uj elemi iskola felépítésével érte. Az elv azon­ban még mindig csorbítatlan ma­radt és a későbbi időben történő gyakorlati megvalósítás sem látszott még teljesen kizártnak. Most azonban, hogy a Szent Imre­utcai front teljesen be lesz építve, azzal, hogy az OTI palotát ideépi­tik, ugy látszik végképen le kell mondani arról, hogy az eredeti köz­gyűlési határozatot valamikor is végre lehessen hajtani az uj reális­kola ideépitésével. Ezt ugyan a képviselőtestület leg­utóbbi határozata nem mondja ki egyenesen, hanem éppen csak a meg­valósítását teszi végképpen lehetet­lenné. Emelkedik a vidéki városok pótadója Néhány észrevétel az OTI építke­zéssel kapcsolatban Most jelent meg a vidéki városok idei költségvetésének összefoglaló statisztikája, amely szerint a tiz vi­déki város összesített szükséglete 41,437.000 pengő, mintegy 360 ezer­rel kevesebb az előző évinél. A me­gyei városok összes szükséglete 39 795.000 P s ez 650 ezer pengővel kevesebb a 44 városnál, mint tavaly volt. Feltűnő mértékben emelkedik a városok pótadója, mert a törvény­hatósági városoknál több mint 6*5 ml lió, a megyei városoknál pedig 8"8millió hiányt kell pótadó utján fedezni. A költségvetési hiány miatt tizenegy város kénytelen száz szá­zaléknál magasabb pótadót kivetni» mig az elmúlt évben csak nyolc városban volt erre szükség. Legmagasabb a pótadó Kiskun­félegyházán, ahol eléri a 183 száza­lékot. Nagykőrösön 155, Kecskemé­ten 138, Kiskunhalason 129, Hód­mezővásárhelyen 140, Kalocsán 116, Makón pedig 111 százalékos a pótadó. Tizenhat vidéki város van, amely kisebb pótadókulccsal dolgo­zik a száz százalékosnál, ezek job­bára a kisebb megyei városok kö­zül kerülnek ki, mint Mohács, Rá­kospalota, Eger, Kapósvá% Szent­endre. Az idegenforgalom ABC-je i. A városi képviselőtestület mult pénteken tartott közgyűlésén sza­vazta meg azt az indítványt, a pénz­ügyi bizottság javaslata alapján, hogy a város jelenlegi egészségházát (Szt. Imre-u. 24.) az OTI-nak 15.000 P-ért adják el. Ennek fejében az OTI ezen a telken 150.000 P-ős költséggel székházat épit, továbbá az utca ren­dezéséhez szükséges területet visz­szaadja a városnak. Esztergom közvéleménye örömmel veszi ezt a tényt tudomásul, hogy még a nyár folyamán nagyobb sza­bású építkezési munkálatok fognak itt megindulni, mert hiszen ez na gyon sokat jelent városunk gazda­sági életében. Az sem utolsó dolog, hogy ezzel az építkezéssel utcaren­dezés szempontjából is nagyot szé­pül majd ez a környék. Nézzük meg azonban más oldal­ról is ezt a kérdést és vizsgáljuk meg mélyebben ezt a dolgot. A város kap 15.000 pengőt az el adott ház fejében. Itt volt eddig el­helyezve a Stefánia anya- és cse­csemővédő intézet és a Tüdőgon­dozó. A két védőnő is ugyanitt ka­pott lakást. Most mindez hajlékta­lanná válik és el kell majd őket he­lyezni, mert az OTI erről nem gon­d skodik. A városnak azonban erre jelenleg megfelelő helyisége nincsen. Ha már most a város új egész­ségházat szándékozik építeni, az je­lentékenyen többe fog neki kerülni 15.000 pengőnél, nem szólva arról, hogy jelenleg az egészségházban ki­adott lakás is jövedelmezett valamit. Ha pedig a város házat vesz és azt alakítja át, ugy az sem fog a 15.000 pengőből kikerülni, hogy ott a két intézetet és a két védőnőt megfe­lelően elhelyezhesse. A vételár és az átalakítási költség lényegesen töb­bet fog kitenni 15.000 P-nél. itt kapcsolódik bele aztán az a Magyarországon az utóbbi évek ben mondhatni divatba jött az ide­genforgalom problémájával, annak fejlesztésével foglalkozni. Ez termé­szetes folyománya azon országok­ban szerzett tapasztalatoknak, me­lyek idegenforgalommal iparszerűen foglalkoznak s amelyekben már ré­gen megállapítást nyert, hogy az ide­genforgalom a nemzetnek elsőrendű közhasznú gazdasági tényezője. Az idegenforgalomnak bizonyos primitiv formái már a Krisztus előtti időkben is mutatkoztak. Később az egyptomi karaván utak keletkezése idejében egészen jól, az akkori igé­nyeknek megfelelően, irányították és bonyolították le az idegenforgalmat a mai Grand Hotelek ősei, a kara vánutak gócpontjain létesített meg­szállók, a tengerparti kikötők úgy­nevezett kaloztanyái. Az idegenforgalom természetes fejlődése fokozatosan lépést tartott a közlekedési eszközök tökéletesítésé vei, illetve fejlődésével. A postakocsi­járatok, a gőzhajó, gőzmozdony s napjainkban az autó és repülőgép­iáratok mind egy-egy fokozatos fej­lődési állomásai az idegenforgalom nak. Énből is látható, hogy az ide­genforgalom legfontosabb tényezője i közlekedés lehetőségei. Minél gyorsabban és kényelmesebben jut ei az utas azon távoli helyekre, ahol olyast láthat és hallhat, ami eddig ismeretein kivül esett, annál inkább okozódik az idegenforgalom. Ezzel (apcsolatban mindég olyat kell nyújtani az idegennek, mely benne érdeklődést kelt s amely megfelel gyéniségének. Köztudomású és ké .en fekvő, hogy azok az államok -onyolitják le a legnagyobb idegen őrgalmat, melyek természeti szépsé pékben, ritkaságokban és műreme -ékben gazdagok m. pl. Schweiz, tígyptom, a Földközi tenger partjii, Olaszország az ő régiségeivel és •gyéb műremekeivel. Rendkívül fontos és arra nagyon kell ügyelni, hogy mit mutassunk, mit adjunk a látogató idegennek. Ne etessünk vele itt articsókát, branzi­not és ittassunk vele Cinzanot, ha­nem propagáljuk a mi kiváló nem­zeti eledeleinket és világhírű itala­inkat. Ebben rejlik az idegenforga­lomhoz szükséges rutin. Ezért igen gyakran mosolytkeitő holmi idegen­forgalmi kontártudósnak boszorká­nyos receptje . . . Ehhez a kérdés­hez kontár kézzel nyúlni nem sza­bad, ezzel kizárólag a hozzáértő szakavatottak foglalkozzanak. Az idegenforgalom fejlesztésére, fokozására igen sok tényezőnek kell harmonikusan összműködnie, hogy a megkívánt eredmény elérhető le­gyen. Az idegenforgalmi kereskedel­met elsősorban a „Qualität Fremde" érdekli. Gyors áttekintéssel külömb­séget kell tenni tudni az u. n. luxus utas és a csoportosan utazó turista utas között. Ez utóbbi fogyasztó ké­pessége jóval alatta marad a luxus utas teljesítő képességének, mely tekintet nélkül az árakra, kizárólag kényelmet, luxust, és elsőrendű el­látást kíván magának biztosítani^ Az itt eddig lefolytatntt, idegen­forgalmat tárgyaló pour-parlé-k min­dig csak általános, nem konkrét adatokat tartalmazó keretek között mozogtak, hol hozzáértőén, hol minden szakértelem nélkül. Állapít­suk meg végre a hivatalos nemzet­közi idegenforgalmi irodák és hiva­talok statisztikájából, hogy miként is áll ma európai viszonylatban az idegenforgalom s melyik volt az a tényező, mely az idegenforgalmat a mai nívójára emelte. Az előbbire vo­natkozólag a statisztika sajnálatosan á llapitja meg, hogy a háború utáni n agy idegen invázió a rossz gaz­dasági viszonyok miatt 1930. év óta megtorpant. Az idegenforgalom fejlesztésére vonatkozólag pedig két­ségkívül megállapítható, hogy annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom