Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-16 / 14.szám

Vármegyei gyűlések A vármegyei közigazgatási bizottság és a kisgyűlés folyó évi február hó 11.-én tartotta meg dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt a vármegyeház kistermében szokásos havi ülését. A kisgyűlés hódolattal vette tudomásul a Bibornok Hercegprímás leiratát, amellyel megköszöni a vármegye közönsége és tisztikara részéről nyilvánított újévi jókivánatokat. örömmel értesült arról, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi miniszter 150.000 P transferkölcsönt adott az Esztergom-dobogókői út kiépítésére. A számonkérőszékbe 1936. évre az eddigi tagokat Etter Ödön takarékpénztári igazgatót és Lepold Antal prelátus kanonokot választották meg. A 41 pontból álló kisgyűléstárgysorozat keretében nagyobb érdeklődést váltott ki Komárom város képviselőtestületének azon határozata, amely dr. Varga Mihály ny. városi orvosnak az ügyvezetői orvosi teendőkkel való megbízására vonatkozik, hosszabb vita, s a törvényhatósági tiszti főorvos és az alispán felvilágosító nyilatkozatai után a kisgyűlés jóváhagyta a képviselőtestületi határozatot. A kisgyűlés kihirdette dr. Jávorszky orvosi és Szabó Jenő bábolnai lakos állatorvosi oklevelét, jóváhagyta Dorog községnek a községi orvosi állás megszervezéséről szóló szabályrendeletét. A közigazgatási bizottság ülésében az elnöklő főispán meleg szavakkal emlékezett meg a bizottság előadóinak, különösen pedig a gazdasági albizottsági referenseknek pontos és értékes munkásságáról, valamint a bizottsági tagoknak buzgó és lelkiismeretes tevékenységéről. Az alispáni jelentés mély részvéttel emlékezett meg dr. Alapy Gyula komáromvármegyei főlevéltárosról, aki az elszakított Komárom városban január hó 20.-án visszaadta nemes magyar lelkét teremtőjének. Január hó 18.-án a hercegprímás megtekintette a Komáromban épülő r. k. templomot és a látottak fölött teljes megelégedését nyilvánította. A büdapesividéki m. kir. pénzügyigazgatóság jelentése szerint január hóban 1935. január havához viszonyítva az állami egyenes adóknál a behajtás eredménye 3500 pengővel kedvezőbb, bélyeg- és jogilletéknél 5800 pengővel kevesebb, illeték egyenértéknél 250 pengővel több, általános forgalmi adónál 7200 pengővel több, fényűzési forgalmi adónál 50 pengővel kevesebb. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben levő közutak forgalomképes állapotban voltak. Folyamatban volt a felsőgallai — tarjáni, kisbér — császári és a tárkány — nagyigmándi vic. ut építése. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség jelentése szerint a január abnormisan enyhe, több napon át tavaszias volt. Ez előnyt jelentett azon gazdákra nézve, akik az őszi vetésekkel megkéstek, mert a bő csapadékos melegben az ősziek megerősödtek. Eddigi telelésük kifogásra nem ad okot. A napokban beállott hősülyedést vékony hótakaró előzte meg, aggodalomra tehát csak akkor lenne ok, ha erős fagyok lennének további hótakaró nélkül. A fagyok a tejtermelő gazdák nélkülözhetetlen jégszükségletének kielégítése szempontjából és a szántókra gyakorolt jótékony hatásuk miatt nem lennének anyagi szempontból károsak. A jószágállomány kiteleltetéséhez kellő beosztás mellett a szálas takarmány a tavaszi szalmák és tengeri szár pótlásával -elegendő. A jószágállomány kondíciója közepes, az állatárak némileg emelkedtek. A mezőgazdasági munkások januárban vajmi kevés munkaalkalomhoz jutottak. A kir. tanfelügyelő beszámolója szerint az általános taneredmény mindenütt kielégítő, ahol az iskolalátogatás alkalmával hiányt vagy mulasztást tapasztaltak, a szükséges intézkedéseket megtették. A tarkányi cigányiskolában és a felnőtt cigányok oktatásában különösebb zavar nem volt, az oktatás rendszeresen folyik. A várm. tiszti főorvos januári jelentése szerint a várm. közegészségügyi állapota az évszakhoz viszonyítva és általában kielégítő volt, a hatósági orvosok az egészségügyi munkálatok alkalmával kirívóbb rendellenességeket nem tapasztaltak. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint sertéspestissel fertőzve volt 5 község, sertésorbánccal 6 község. Állatkivitelünk volt Ausztriába 358 drb. vágósertés, Csehszlovákiába 100 drb. vágójuh és 160 drb. vágósertés, Franciaországba 135 drb. vágójuh és Németországba 20 drb. vágómarha. 150.000 P, amit az OTI új székháza építésére elkölt. Csakis ebből az öszszegből nyerhet a város valamelyes kárpótlást az előbb emiitett kiadásaiért. Ennek az összegnek lehetőleg teljes egészében városunkban kell maradnia, bele kell kerülnie varosunk gazdasági életébe, mert csakis igy találjuk meg számitásankat. Az OTI-val történő megállapodás ugyan kimondja, hogy az OTI részesítse a helybeli iparosokat meg felelő munkában, a városnak azonban ezzel a szerény kéréssel vagy jámbor óhajjal nem szabad beérnie, hanem biztosítania kell azt, hoiy a helybeli vállalkozók és iparosok túlnyomó részt kapjanak, fia ez nem történik meg, a városnak nagyon drága épülete lesz az új OTI palota. Van még egy elvi vonatkozása is ennek a házeladási ügynek. Ezt a telket a város még annakidején egy közgyűlési határozattal a felépítendő új és modern reáliskolája telkének szánta és elvben kitartott emelett az állásfoglalása mellett. Az első súlyos tényleges sérelem akkor történt, amikor legszebb frontja közepébe odaépitették a Legényegyletet. A második csonkítás az uj elemi iskola felépítésével érte. Az elv azonban még mindig csorbítatlan maradt és a későbbi időben történő gyakorlati megvalósítás sem látszott még teljesen kizártnak. Most azonban, hogy a Szent Imreutcai front teljesen be lesz építve, azzal, hogy az OTI palotát ideépitik, ugy látszik végképen le kell mondani arról, hogy az eredeti közgyűlési határozatot valamikor is végre lehessen hajtani az uj reáliskola ideépitésével. Ezt ugyan a képviselőtestület legutóbbi határozata nem mondja ki egyenesen, hanem éppen csak a megvalósítását teszi végképpen lehetetlenné. Emelkedik a vidéki városok pótadója Néhány észrevétel az OTI építkezéssel kapcsolatban Most jelent meg a vidéki városok idei költségvetésének összefoglaló statisztikája, amely szerint a tiz vidéki város összesített szükséglete 41,437.000 pengő, mintegy 360 ezerrel kevesebb az előző évinél. A megyei városok összes szükséglete 39 795.000 P s ez 650 ezer pengővel kevesebb a 44 városnál, mint tavaly volt. Feltűnő mértékben emelkedik a városok pótadója, mert a törvényhatósági városoknál több mint 6*5 ml lió, a megyei városoknál pedig 8"8millió hiányt kell pótadó utján fedezni. A költségvetési hiány miatt tizenegy város kénytelen száz százaléknál magasabb pótadót kivetni» mig az elmúlt évben csak nyolc városban volt erre szükség. Legmagasabb a pótadó Kiskunfélegyházán, ahol eléri a 183 százalékot. Nagykőrösön 155, Kecskeméten 138, Kiskunhalason 129, Hódmezővásárhelyen 140, Kalocsán 116, Makón pedig 111 százalékos a pótadó. Tizenhat vidéki város van, amely kisebb pótadókulccsal dolgozik a száz százalékosnál, ezek jobbára a kisebb megyei városok közül kerülnek ki, mint Mohács, Rákospalota, Eger, Kapósvá% Szentendre. Az idegenforgalom ABC-je i. A városi képviselőtestület mult pénteken tartott közgyűlésén szavazta meg azt az indítványt, a pénzügyi bizottság javaslata alapján, hogy a város jelenlegi egészségházát (Szt. Imre-u. 24.) az OTI-nak 15.000 P-ért adják el. Ennek fejében az OTI ezen a telken 150.000 P-ős költséggel székházat épit, továbbá az utca rendezéséhez szükséges területet viszszaadja a városnak. Esztergom közvéleménye örömmel veszi ezt a tényt tudomásul, hogy még a nyár folyamán nagyobb szabású építkezési munkálatok fognak itt megindulni, mert hiszen ez na gyon sokat jelent városunk gazdasági életében. Az sem utolsó dolog, hogy ezzel az építkezéssel utcarendezés szempontjából is nagyot szépül majd ez a környék. Nézzük meg azonban más oldalról is ezt a kérdést és vizsgáljuk meg mélyebben ezt a dolgot. A város kap 15.000 pengőt az el adott ház fejében. Itt volt eddig elhelyezve a Stefánia anya- és csecsemővédő intézet és a Tüdőgondozó. A két védőnő is ugyanitt kapott lakást. Most mindez hajléktalanná válik és el kell majd őket helyezni, mert az OTI erről nem gond skodik. A városnak azonban erre jelenleg megfelelő helyisége nincsen. Ha már most a város új egészségházat szándékozik építeni, az jelentékenyen többe fog neki kerülni 15.000 pengőnél, nem szólva arról, hogy jelenleg az egészségházban kiadott lakás is jövedelmezett valamit. Ha pedig a város házat vesz és azt alakítja át, ugy az sem fog a 15.000 pengőből kikerülni, hogy ott a két intézetet és a két védőnőt megfelelően elhelyezhesse. A vételár és az átalakítási költség lényegesen többet fog kitenni 15.000 P-nél. itt kapcsolódik bele aztán az a Magyarországon az utóbbi évek ben mondhatni divatba jött az idegenforgalom problémájával, annak fejlesztésével foglalkozni. Ez természetes folyománya azon országokban szerzett tapasztalatoknak, melyek idegenforgalommal iparszerűen foglalkoznak s amelyekben már régen megállapítást nyert, hogy az idegenforgalom a nemzetnek elsőrendű közhasznú gazdasági tényezője. Az idegenforgalomnak bizonyos primitiv formái már a Krisztus előtti időkben is mutatkoztak. Később az egyptomi karaván utak keletkezése idejében egészen jól, az akkori igényeknek megfelelően, irányították és bonyolították le az idegenforgalmat a mai Grand Hotelek ősei, a kara vánutak gócpontjain létesített megszállók, a tengerparti kikötők úgynevezett kaloztanyái. Az idegenforgalom természetes fejlődése fokozatosan lépést tartott a közlekedési eszközök tökéletesítésé vei, illetve fejlődésével. A postakocsijáratok, a gőzhajó, gőzmozdony s napjainkban az autó és repülőgépiáratok mind egy-egy fokozatos fejlődési állomásai az idegenforgalom nak. Énből is látható, hogy az idegenforgalom legfontosabb tényezője i közlekedés lehetőségei. Minél gyorsabban és kényelmesebben jut ei az utas azon távoli helyekre, ahol olyast láthat és hallhat, ami eddig ismeretein kivül esett, annál inkább okozódik az idegenforgalom. Ezzel (apcsolatban mindég olyat kell nyújtani az idegennek, mely benne érdeklődést kelt s amely megfelel gyéniségének. Köztudomású és ké .en fekvő, hogy azok az államok -onyolitják le a legnagyobb idegen őrgalmat, melyek természeti szépsé pékben, ritkaságokban és műreme -ékben gazdagok m. pl. Schweiz, tígyptom, a Földközi tenger partjii, Olaszország az ő régiségeivel és •gyéb műremekeivel. Rendkívül fontos és arra nagyon kell ügyelni, hogy mit mutassunk, mit adjunk a látogató idegennek. Ne etessünk vele itt articsókát, branzinot és ittassunk vele Cinzanot, hanem propagáljuk a mi kiváló nemzeti eledeleinket és világhírű italainkat. Ebben rejlik az idegenforgalomhoz szükséges rutin. Ezért igen gyakran mosolytkeitő holmi idegenforgalmi kontártudósnak boszorkányos receptje . . . Ehhez a kérdéshez kontár kézzel nyúlni nem szabad, ezzel kizárólag a hozzáértő szakavatottak foglalkozzanak. Az idegenforgalom fejlesztésére, fokozására igen sok tényezőnek kell harmonikusan összműködnie, hogy a megkívánt eredmény elérhető legyen. Az idegenforgalmi kereskedelmet elsősorban a „Qualität Fremde" érdekli. Gyors áttekintéssel külömbséget kell tenni tudni az u. n. luxus utas és a csoportosan utazó turista utas között. Ez utóbbi fogyasztó képessége jóval alatta marad a luxus utas teljesítő képességének, mely tekintet nélkül az árakra, kizárólag kényelmet, luxust, és elsőrendű ellátást kíván magának biztosítani^ Az itt eddig lefolytatntt, idegenforgalmat tárgyaló pour-parlé-k mindig csak általános, nem konkrét adatokat tartalmazó keretek között mozogtak, hol hozzáértőén, hol minden szakértelem nélkül. Állapítsuk meg végre a hivatalos nemzetközi idegenforgalmi irodák és hivatalok statisztikájából, hogy miként is áll ma európai viszonylatban az idegenforgalom s melyik volt az a tényező, mely az idegenforgalmat a mai nívójára emelte. Az előbbire vonatkozólag a statisztika sajnálatosan á llapitja meg, hogy a háború utáni n agy idegen invázió a rossz gazdasági viszonyok miatt 1930. év óta megtorpant. Az idegenforgalom fejlesztésére vonatkozólag pedig kétségkívül megállapítható, hogy annak