Esztergom és Vidéke, 1936

1936-12-13 / 100.szám

különben az új „játékos" módszer követőjének vallja magát, mert a gyermek munkája a játék. Ezen az alapon szükségesnek tartja a tanítás eredményességének érdekében, hogy a középiskola alsó osztályaiban is ezt a modern tanítási módszert al kalmazzák, amely a gyermekvilágát a középiskola nehezebb és komolyabb kötelességteljesitésének világával összekötné. Dr. Szabó Béla tanügyi főtanácsos is ebben az irányban szólt hozzá az alapos felkészültségű, szép előadáshoz, amelyet meleg elismeréssel fogadott az értekezlet közönsége. Dr. Kemenes Illés kir. főigazgató és Nádler István p. kamarás, tanitónőképzőintézeti igazgató elismerő hozzászólása után dr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató zárta be az értekezletet, aki egyben a Szent István jubileumi ünnepségekre hívta fel a figyelmet és az esztergomi nagy ünnepségekben és kiállításokban való közreműködésre kérte az esztergomi és környékbeli pedagógusokat. A tanulságos szép értekezlet után barátságos közös vacsora volt a Három Szerecsen vendéglőben. Szabályozták az üzletek karácsonyi nyitvatartását A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a nyilt árusítási üzleteknek december 10-étől 24-éig köznapokon és a 13 i és 20 i vasárnapakon való nyitvatartásáról rendeletet adott ki, amely a következőket tartalmazza: Budapest területén, valamint azoknak a városoknak és községeknek területén, ahol az üzleti záróórát az 1921. évi XXXVII. törvénycikk alapján kiadott miniszteri rendelet vagy az 1913. évi XXXVI. törvénycikk 8. §-a alapján alkotott szabályrendelet állapítja meg, azokat a nyilt árusítási üzleteket, amelyeket egyébként este hét óra előtt kell bezárni, december 10 élői december 24 éig bezáróan, valamint december 31 én este hét óráig, a túlnyomóan ólelmiszereket árusító üzleteket pedig este nyolc óráig szabad nyitva tartani. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek az említett napokon vagy azok közül egyes napokon későbbi zárórát állapítanak meg. A december 13-ára eső vasárnapon a túlnyomóan élelmiszerek árusítására berendezett üzletek forgalma alá nem eső nyilt árusítási üzletek, ideértve az áruházakat is, reggel kilenc órától délután két óráig tarthatók nyitva. A december 20-ára eső vasárnapon azokat a nyilt árusítási üzleteket, amelyeket egyébként egész napon át zárva kellene tartani, reggel kilenc órától délután hat óráig, az egyéb nyilt árusítási üzleteket reggel hét órától délután hat óráig szabad nyitva tartani. Ezidő alatt az üzletekből az illető üzlet üzletkörébe tartozó minden árucikk árusítható, az áruházak élelmiszerosztályain azonban december 13-án az árusításnak szünetelnie kell. A húsipar vasárnapi munkaszünetét szabályozó általános rendelkezések a december 20-ára eső vasár napon is irányadók. Halfélét, élő és levágott baromfit december 20-án az ország egész területén reggel hét órától délután hat óráig szabad forgalomba hozni. Az utcákon és tereken az árusítani szokott cikkek, hacsak a rájuk vonatkozó rendelkezések hosszabb időtartamot nem állapítanak meg, december 13-án ós 20-án a nyilt árusítási üzletekre megállapított időtartam alatt árusíthatók. December 20-án az ország egész területén az égetett szeszesitalok forgalombahozatalára berendezett nyilt árusítási üzletekből azok nyitvatartásának tartama alatt kivételesen égetett szeszesitalokat is szabad árusítani. A vasárnapi munkaszünet említett felfüggesztése folytán az alkalmazót tak pótpihenőben részesítése céljából december 25-én az ország egész területén valamennyi nyílt árusítási üzletet zárva kell tartani, ideértve az élelmiszerüzleteket is; december 26án és 1937 január l-én a nyílt árusítási üzletek nyitvatartása tekintetében a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelkezéseket kell alkalmazni azaz ezeken a napokon a nyilt árusítási üzleteket a vasárnapra megállapított idő alatt szabad nyitva tartani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a mészáros- és hentesüzletedre, valamint az utcákon és tereken szokásos árusításra. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság ülése F. hó 4-én tartotta meg a komáromi városház kistermében téli rendes közgyűlését a fenti bizottság gróf Esterházy Móric elnöklete és a tagok élénk érdeklődése mellett. A gazdag tárgysorozatot Jeziersky Mihály várm. m. kir. gazd. főfelügyelő és vitéz dr. Zsiga János vármegyei aljegyző ismertették. A bizottság foglalkozott a vármegyei állattenyésztési alap 1937. évi költségvetésével, a lótenyésztés fejlesztése érdekében készült várm. felirat javaslat tervezettel, a gyümölcsfákra kártékony állatok és növények elleni kötelező védekezést kimondó vármegyei szabályrendelet módosításának tervezetével, mely szerint a jövőben minden gyümölcsfaültetést be kellene jelenteni a Vármegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyletnek, hogy ez és a közigazgatási hatóságok pontos statisztikával rendelkezzenek a vármegye gyümölcsállományáról és mindenkor Könnyen ellenőrizhessék, vájjon a gyümölcsfa tulajdonosok eleget tesznek-e a szabályrendelet rendelkezéseinek. A nagyobb, egy magyar holdat meghaladó telepítések csakis az országos pomoiógiai bizottság által megállapított gyümölcsfajtákkal történhetnek. A közgyűlés tárgyalta a faiskolákról és fásításról szóló várm. szabályrendelet-tervezetét és ezzel kapcsolatban azon vélemény alakult ki, hogy célszerű lenne, ha az útmenti ingatlantulajdonosok a saját ingatlanaikra ültetnének szegétyfákat, melyek természetesen az ingadan tulajdonosok tulajdonát alkossák. A közgyűlés még foglalkozott a legutóbbi közgyűlés óta megjelent agrár jellegű kormány és alispáni rendeletekkel, mely után a résztvevők megtekintették a Fiedler Jánosféle lengyárat. A mezőgazdasági bizottság legközelebbi közgyűlését májusban Tokod községben tartja. Az Orion rádiók 1936/37-es sorozata mindan Orion rtídiókereskedőnél kopható Hill ISK Esztergom város keresztény közönségéhez ! Minden korszak borzalmait felülmúlják azok a rettenetes kegyetlenkedések, amelyekkel ma a vallásukhoz és hazájukhoz ragaszkodó spanyol testvéreinket pusztítják Moszkva \ bévencei és hóhérai. I Mi, esztergomiák, Szent István kij vály földiéi, hitünk és hazánk hűséges gyermekei, nem nézhetjük mind\ezt némán! Kifejezést kell adnunk i mélységes felháborodásunknak és fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat keresztény testvéreink kegyetlen mészárlása és a minden emberiségből kivetkőzött istentelen hordák rémtettei ellen. Kérjük Esztergom érző szivű keresztény közönségét, hogy 1936. december 13 án, vasárnap délelőtt 11 órakor szíveskedjenek megjelenni a Kat, Legényegylet dísztermében, ahol a társadálom minden rétegét képviselő kitűnő előadók saját köz vétlen tapasztalataik álapján tájékoztatnak bennünket spanyol testvéreink szenvedéseiről és bízó reményeiről. Esztergomi Tanult Férfiak Mária Kongregációja KÉHJlÍM a Pestre utazó hölgyeket, hogy szőrme vagy bunda vásárlás előtt tekintsék meg nagyon érdekes kirakatainkat és raktárainkat, ahol minden vételkényszer nélkül szívesen szolgálunk kimerítő felvilágositássaí. szűcs és szőrmeáruház, Király-u. 35—37. Szűcsmankáink elsőrangúak. Gyár: Csepel Alapítási óv 1883. Farsangi naptár Január Cigánybál a Rákóczi-vendéglőben, Szent Er/sébet Jótékony Nőegylet műsoros táncestélye a Fürdőben. MESE műsoros sportmulatsága a Magyar Királyban. Ipartestűlet műsoros farsangi estélye a Fürdőben. Őregcserkész-bál a Fürdőben. Frontharcosok műsoroi farsangi mulatsága a Magyar Királyban. Vitézi-bal a Fürdőben. Szentgyörgymezei Olvasókör műsoros táncestélye saját helyiségében. Február 1- én öreg Hoüók állarcosbálja a Fürdőben. 2- án Katolikus Legényegylet műsoros farsangi mulatsága saját helyiségében. 6- án Széchenyi Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségében. 7- én Szentgyörgymezei Olvasókör farsangzáró táncestélye saját helyiségében. E héten a Rochiitz-gyógyszertár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot 3-án 6-án 9-én 10-én 16-án 16-án 30- án 31- én A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás csütörtökön reggel a fővárosba utazott, hol személyesen résztvett az Országos Felsőoktatási Kongresszus ülésén. Ma, vasárnap reggel 8 órakor a Hermina-uti apácák új kápolnáját áldja meg, délelőtt 11 órakor a Szent István Akadémiának ünnepi ülésén elnököl, délután 5 órakor pedig a Katolikus Hölgyek Országos Sajtó egyesületének jubiláris díszközgyűlésén mond ünnepi beszédet. Dr. Reviczky Qábor vármegyei főjegyző meghalt. Nagy megdöbbenést keltett szombaton a kora reggeli órákban Esztergom városban a hir, hogy Reviczky Gábor dr. Esztergom vármegye főjegyzője, tart. népfölkelő hadnagy, f. hó 12.-én, szombaton reggel fél 8 órakor szívszélhűdés következtébsn váratlanul elhunyt. Ravicaky Gábor már régebben betegeskedett s ezért már október hóban benyújtotta nyugdíjazás iránti kérvényét s a vármegye örvénynatósága 1936. d^c. 31. i hatállyal ki is mondotta nyugdíjazását. Reviczky Gabor 1878. febr. 24 én szüle ett Esztergomban, atyja a hercegprimási uradalmak főpénztárosa volt. Iskoláit Esztergomban végezte, 1900 november havában államtudori oklevelet nyert. A közigazgatási pályára lépett s 1900 dec. 1-től Esztergomban, 1901. április 1-től Komáromban volt várm. közigazgatási gyakornok, 1902. január 1-ón Hont vármegye szolgálatába lépett s Szobon volt tb. szolgabíró, 1908. febr. l-én ismét Esztergom vármegyénél telj esitett szolgálatot, hol 1913-tól kezdődőleg négy éven át főispáni titkár volt. 1934 dec. 21 én választották meg Esztergom vármegye főjegyzőjévé. Háború alatt a II. oszt. polgári hadiórdemkereszttel tüntették ki. A nagytudású s rokonszenves főtisztviselő elhunyta mély részvétet keltett nemcsak a kettős vármegyében de azon túl is, hol ismerték, szerették és becsülték őt. Temetésé f. hó 14-ón, hétfőn délután 3 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából a családi sírboltba. A belvárosi plébánia kogreganista avatása. December 8 án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén har-