Esztergom és Vidéke, 1936
1936-12-13 / 100.szám
2 • SZTERSSH is VIBIII 1936 december 13 ben amúgy is meg kellett volna csinálni. A legújabb események még új feladatok elé állítanak. Az Eucharisztikus Világkongresszust Budapesten tartják meg; egyébként is nagy tömegek látogatására számítunk: hogyan fogjuk ezeket az egy napra megforduló tömegeket ellátni, élelmezni, elhelyezni, elszállásolni ? Vendéglőink erre a nagy tömegre nincsenek felkészülve, nincs egyetlen olyan városi park, ahol gyülekezhetnének, várakozhatnának, néhány órát tartózkodhatnának. Lehetnek és lesznek olyanok, akik esetleg egy éjszakát itt akarnak tölteni, hogyan fogunk ezekről gondoskodni? Itt látom azután a következő dol got, amit nagyon fontosnak kell tartanom városunk jövője, idegenforgalma s gazdasági életében. Azok az alkalmi tömegfelvonulások, amelyek csak egy napra szólnak, minden egyéb roppant nagy értékük mellett, városfejlesztés és városunk távolabbi jövője tekintetében csupán arra jók nekünk, hogy városunkat megismer tessék, megkedveltessék, mintegy divatba hozzák. Hogy azután az itt megfordultak ismét visszajöjjenek és itt maradjanak máskor és sokszor, sokáig is, az megint más feladat és arra sem látok megnyugtató jeleket. Ha a zarándok vagy látogató csak egyszer jön ide, ennivalóját magával hozza és kényelmetlenül érzi itt magát, ak kor nem fog többét ide visszajönni és — a tapasztalat szerint — egyéb hasznunk nem lesz belőle, mint egy csomó eldobált papiros ós letaposott fű. Azok az értékek, amelyekre büsz kék vagyunk — és méltán, mert tényleg európai értékűek — azok nem tömegcikkek és csupán egyszer hatnak, tehát a teljes hasznot nem várhatjuk tőlük gazdasági eredmény tekintetében. Vagy legalábbis nem mellőzhetjük el az egyéb kínálkozó lehetőségeket. A közelmúltban olvastam, hogy az egyik vidéki város már most erősen készül a jubileumi esztendőre. Ez a város már most megalakította a „vendégeket fogadó és elhelyező' bizottságot." Sorra veszik a szóba jöhető házakat, a kiadható szobákaí, tárgyalnak a tulajdonossal, megbeszélik vele a berendezést, az árakat, sőt tanfolyamokat is rendeztek, amelyen a vendéglátás legszükségesebb tudnivalóit ismertetik. Emellett minden egyéb kedvezést megtesznek arra, hogy minél több legyen a vendéglátó és a vendégek náluk minél jobban érezzék magukat. Attól félek, ha egy idegen választani készül, hogy a nyár egy részét hol töltse, akkor — nem Esztergomra fog esni a választása. Azt tartom, hogy nekünk a kérdésnek ezt az oldalát is meg kellene fognunk, mert ez a hasznot hajtő és ez a tartós. Kell, hogy gondoskodás történjék arról: a megfelelő kiadó lakásokat, szobákat idejében hozzák rendbe, tartsák nyilván, a tulajdonosokat világosítsák fel, tájékoztassák, kapacitálják, hogy minél több, megfelelő lakás álljon majd rendelkezésre. Sietek hozzátenni, ezt nem várhatjuk csupán az Idegenforgalmi Hivataltól. Ehhez kapcsolódik az ellátás kérdése. Az esztergomi piac kérdésének rendezése nélkül idegenforgalmunk tényleges fellendítésére soha sem számithatunk. Kár minden ábránd szövögetése, rózsás kép festegetése. Amig itt tej ? vaj, baromfi, tojés, túró és gyümölcs nagy tömegben, jó minőségben és megfelelő áron nem áil rendelkezésre, addig nem beszélhetünk róla. Nem hiszem, hogy az esztergomi gazdák ezt meg ne értenék és közreműködni ne lennének hajlandók. Többekkel beszéltem, mindannyian belátták a kérdés fontosságát ős készséggel kifejezték közreműködésüket. Még csak egy rövid megjegyzést szeretnék tenni az esztergomi látványosságokkal kapcsolatban. Ma olyan nagy a verseny ezen a téran, hogy igazán elsőrangú országos érdekűt és értékűt kell nyújtanunk, ha eredményt akarunk. Egy kép, egy szobor elkészítése, egy lokális jellegű előadás érdekli az esztergomiakat, de másokat nem nagyon fog idevonzani. Ha tehát a város közönsége ilyenre is gondol, úgy alaposan nézze meg, mire költi a befektetés összegét. Tudom jól, hogy még elég hosszú idő áll előttünk a jubileumi észten dőig, de azt is tudom, hogy a kellő előkészülethez sok idő és fáradság kell; az eredményért pedig nemcsak a rendezőbizottságot, hanem a város vezetőségét és a képviselőtestületet is feleiősnek érzem, még pedig olyan értelemben, hogy 1. eleget tett-e a maga erejéből, 2. eléggé utána járt-e annak, amit másoktól remélt és 3. nem mulasztott-e el olyant, amit pe dig rnegtehehett volna, örömmel olvastam, hogy az új bizottságnak a polgármester személyesen állott az élére. Ugy is kell lennie. Azért is mondott le az előbbi bizottság elnöke, mert az előkészíteti tervek és elgondolások megvalósítását a múltban nem látta a kellő mértékben a megvalósulás útján előre jutni, a bizottságnak pedig csupán tervezési hatásköre volt, minden végrehajtó hatalom nélkül. Az új bizottság átvette a működési, megvan minden garancia a megfelelő eredményre. Talán még ezeket a fenti dolgokat is bele lehet illeszteni a szűkebb értelemben vett ünnepségek nivős és nagyszabású pontjai mellest a jubileumi év programjába, hogy a város idegen forgalmának távolabbi céljait is szolgáljuk. Igy aztán nyugodtan nézhetünk az 1938-as év elé és az eredmények számbavételénél teljes megelégedéssel állapíthatjuk majd falán meg, hogy megtettünk mindent és az méltó volt Esztergom városához. Dr. Marczell Árpád Gyermekfelrnbázás a Polgári Egyesületben Az Esztergomi Polgári Egyesület, városunknak egyik legtekintélyesebb társadalmi alakulata, kedden délután tartotta gyermekfelruházással egybekötött évi közgyűlését a Magyar Király nagytermében. Az egymás iránt érzett szeretet és jótékonyság gyakorlását tartja szem előtt mindenkor ez az egyesület, igy közgyűlését is gyermekfelruházási ünnepéllyel kapcsolatosan karácsony előtt, a szeretet ünnepének közeledő napjaiban szokta megtartani, hogy ezzel mintegy koszorúját tegye egész évi működésére. A szeretet egyik legrégibb megnyilvánulása az ajándékozás és ép pen ezért a szeretet nagy ünnepéjutását célozza az Esztergomi Polgári Egyesület azon ténykedése, hogy a tagsági dijakat és egyéb úton befolyó jövedelmét gyűjtögeti össze az év végére, hogy minél több szegénysorsú gyermeket tudjon felruházni. Ennek következménye, hogy az egyesület az idén 36 gyermeket tudott meleg ruhával és szeretetcsomaggal megajándékozni kb. 500 pengő értékben. A bensőséges szép ünnepély alkalmával a tagok és az érdeklődők, valamint a szülők teljesen megtöltötték a szépen díszített nagytermet. A diszes közönség körében ott láttuk: dr. Ernszt Sándor v. miniszter, országgyűlési képviselőt, dr. Czettler Jánő v. házelnök, egyetemi tanárt, dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, dr. Drahos János prelátus kanonokot, Glatz Gyu la polgármestert, vitéz Szívós- Waldvogel József nyug, tábornokot, Re viczky Elemér főszolgabírót, dr. Fel her Gyula plébánost, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt, dr. Krecsányi Kálmán rendőrtanácsost, Obermüller Ferenc reálgimnáziumi igazgató feleségével, Bartal Alajos tanítóképzői igazgatót, Kosztics Milán és dr. Fitz Artúr volt országgy. képviselőket, dr. vitéz Zsiga János várm. aljegyzőt, Kerschbaummayer Károly gyógyszerészt, Bezemek Bála ny. rendőrfelügyeíőt feleségével, Guttray Gyula hajóállomásfőnököt, Gyarmathy Lajos Hungária Rt. főmérnökét és még a tagokat nagy számban. A lélekemelő ünnepély a Kat. Legényegylet dalárdájának Hiszekegyével kezdődött, majd pedig Vodicska István elnök Üdvözlő szavai utándr. Felber Gyula plébános szólt a szegény gyermekekhez és a szülőkhöz, majd Glatz Gyula polgármester a viros nevében megköszönte az egyesület jótékonyságát. Ernszt Sándor szintén üdvözölte ez alkalomból az egyesületet és buzdította e nehéz időben a további jótékonykodásra. A gyermekek köszönő szavai után a megajándékozottak teritett asztalhoz Ültek, hol már Sörös Edóné jóvoltából habos kávé pirosra sült friss fonott kaláccsal várta őket, melylyel Einczinger Sándor ajándékozta meg a kicsinyjket. Nem hiányzott azonban a tányérok mellől a két szelet torta sem. Az ozsonna elköltése után minden gyermek kapott még egy szeretetcsomagot az egyesülettői és egyet PICA Jenő pékmestertől, Schwarz Lajos bútorkereskedő zsebkendővel, Izsák Rt. helybeli fiókja pedig szappannal ajándékozták m^g mindegyiket. A Himnusszal fejeződött be a megható szép ünnepség, mely nem egy könnyet csalt ki a megjelentek szeméből. Az ünnepség lezajlása után Vodicska István elnök megnyitotta a közgyűlést, majd Tóth László jegyző terjedelmes évi jelentésében beszámolt az egyesület mult évi tevékenységéről. A pénztári ós a számvizsgdói jelentések elfogadása után a tisztújítás következett s a régi tisztikart egyhangúlag ismét megválasztották. Városfejlesztési bizottság alakult a városházán nek, a közelgő karácsonynak igen kedves és felemelő szokása, hogy akik szeretik egymást, azok megajándékozzák egymást, szülő a gyermeket, testvér a testvért, rokon a rokont, s ami mindennél felemelőbb tett: szegényt a gazdag. Olykor tehát félre kell dobnunk a hétköznapok reánk kényszerűéit gondolatait és er zéseit s fel kell olvadnunk a szeretetben, amelynek egyik legnagyobb parancsa, hogy örömet szerezzünk mindazoknak, akiknek módunkba * van örömet szereznünk, főként mégis azoknál, kiknél az élet mostohaságai folytán az örömből vajmi kevés jut osztályrészül. Ezen nemes gondolatok érvényr^ Glatz Gyula polgármester szerda délutánra új bizottságot hivott össze, hogy őt az esetenkint felmerülő prob lémák megoldásában támogassa ás segítse. Lipunk nevében örömmel üdvözöljük ezt az új bizottságot, amelynek hivatalos neve „városfejlesztési bizottság" lesz, mert nagyfontosságú feladatnak tekintjük azt, hogy nehezebb kérdésekben, a város életére kiható problémákban a polgármester ne álljon teljesen egyedül, hanem legyen mellette egy olyan szerv, amely a városi képviselőkből alakult és amely bizonyára teljes szakszerűséggel, teljes ambícióval fogja előbbre vinni városunk ügyeit. Az új bizottság tagjai: dr. Brenner Antal, Büchler Mór, dr. Drahos János, dr. Ernszt Sándor, Erős István, Esztergom és Vidéke szerk, dr, Etter Jsnő, Etter Ödö.i, dr. Frey Vilmos, dr. Gróh József, Hermann L v jos, Kiffer Ferenc, Lenkei Emil, d'. Lepcld Antal, Magyar Sión Szerk., dr. Marczell Árpád, Meszes Ferenc, Nádler István, Oberműller Ferenc, Frommer Ferenc, dr. Sántha József, vitéz Szívós- Waldvogel József, Zwillinger Ferenc. Az új bizottság feladatát a polgármester a következőkben jelölte meg : a bizottságot az összes fontosabb városi ügyeket érdeklő állandó tanácsadás, városrendezés, gazdasági és pénzügyi kérdésekben véleményezés, jövedelmi források kellő kiaknázása, a teherviselés, adózás problémáinak megbeszélése, állás betöltési kérdések stb. Amint láthatjuk az új bizottságnak rendkívüli nagy és széleskörű hivatása van. Reméljük, hogy ez a nagyfontosságú megalakulás is előbbre fogja vinni városunk ügyeit, hiszen tagjainak megválasztása az erkölcsi garancia arra nézve, hogy az új bizottság száz százalékig hivatása magaslatán fog állni. Pedagógiai áthidaló értekezlet Az esztergomi és környékbeli kö zép- és alsófokú iskolák vezetőinek ós tanszemélyzetének részvételével dr. Kemenes Iiiés tankerületi kir. főigazgató elnök!e:e alatt Esztergomban a gimnázium dísztermében kö zös pedagógiai áthidaló értekezlet vo't, amelyen dr. Szabó Béla tanügyi fő'anácsos és viiéz Szabó István Komárom Esztergom vármegye kir. tanfelügyelője is megjelent. Az értekezletet dr. Balogh Albin bencésgímnáziumi igazgató nyitotta meg, aki lelkes szavakkal méltatta a kormányzó római úijának jelentőségét a magyar nemzet megbecsülésé nek és revíziós aspirációinak szempontjából, majd a nemzetnevelői hivatásnak és munkásságnak a magyarság sorsdöntő idejében való különös fontosságát hangsúlyozva, a kir. főigazgatótól irányítást kért a megjelent pedagógusok számára. Dr. Kemenes Illés kir. főigazgató utalt a nacionalizmusnak és internacionalizmusnak a kulturális életben is mind jobban kiélesedő harcára, azután szóleslátókörű előadásában ismertette az aktuális pedagógiai Kérdéseket és a lelkiismeretes magyar nemzeti irányú nevelés szükségességét hirdette. Többek között főként arra kérte a megjelent pedagógusokat, hogy a történelem és a földrajz új tanítási szellemében és módszerében rejlő nagy nemzetnevelő erőket gyümö'csöztessék az ifjúság nevelésénél. A meleg éljenzéssei fogadott beszéd után Mohácsy Károly tokodaltárói társulaíi tanitó adott elő az elemi iskolai fogalmazástanitás módszeréről, nevezetesen a dolgozatok javitásá r ól, amelynek szintén a gyermek és a tanitó közös élményének és munkájának kell lenni. Előadó
