Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-26 / 8.szám

zsef, Meszes Ferenc, dr. Meszlényi Zof tán, dr. Mike Lajos, Nádler István, Ober" müller Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. Építési bizottság'. Brutsy Jenő, Büch­ler Mór, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, Erős István, Hermann Lajos, Kersch­baummayer Károly, Lenkei Emil, dr. Marczell Árpád, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Simon Endre, Schweitzer Vilmos, vitéz Szivós­Waldvogel József. Könyvtár-bizottság: Brutsy Jenő, dr. Drahos János, dr. Kamenszky Gyula, dr. Marczell Árpád, Marosi József, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós-Wald­vogel József és dr. Zwillinger Ferenc képviselők. A bizottság tagjai még a polgármester meghívása folytán két Nyugdíjválasztmány: Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Zwillinger Ferenc. Egészségügyi bizottság: dr. Csárszky István, Erős István, Kerschbaummayer Károly, Kiffer Ferenc, dr. Lippay Lajos, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Re­viczky Elemér, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Szokolay Antal. Gazdasági szakbizottság: Cserép Lő­rinc, dr Drahos János, Erős István, Etter Ödön, dr. Jármy István, Kiffer János, Kubovics János, Meszes Ferenc, dr. Mike Lajos, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Szokolay Antal, Kórházi bizottság: dr. Brenner An­tal, dr. Drahos János, Etter Ödön, dr. Etter Jenő, dr. Fehér Gyula, Her­mann Lajos, dr. Meszlényi Zoltán, vitéz Matus Gyula, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. A bizott­ságba meghívandó a Simor-kórházzal fennálló szerződés értelmében dr. Je­szenszky Kálmán mint a tulajdonos érsekség megbízottja. Testnevelési bizottság: Etter Ödön, dr. Marczell Árpád és vitéz Szivós­Waldvogel József képviselők. Ezen­kívül tagja a vármegye főispánja által kinevezett három tag. Közjótékonysági bizottság: B ayler István, dr. Berényi Zzigmond, dr. Bren­ner Antal Csákváry Mihály, dr. Drahos János, Erős István, dr. Fehér Gyula, dr. Felber Gyula, Hirsch Izidor, Horváth j Mihály, dr. Hóka Imre, dr. Meszlényi' Zoltán, dr. Marczell Árpád, dr. Mike' Lajos, Schweiczer Vilmos, vitéz Szivós­Waldvogel József, dr. Zwillinger Fe­renc. Rudnay-emlékmű bizottság : dr. Le­pold Antal, Bayler István, Einczinger Ferenc, dr. Felber Gyula, Hellebrand Béla, Obermüller Ferenc, Müller Gyula, vitéz Szivós-Waldvogel József. Árvédelmi bizottság: dr. Brenner An­tal, Büchler Mór, Fodor-Tóth János, Hermann Lajos, Horváth Mihály, Ko­máromy Ferenc, ifj. Kovács Mihály, Kósik Ferenc, László István, vitéz Ma­tus Gyula, Pelczmann László, Pfalcz Tivadar, dr. Sántha József, vitéz Szi­vós-Waldvogel József, Szölgyémi Jó­zsef, Toldy János ; a bizottságba meg­hívandók a hajóállomások főnökei, a helyőrség, a csendőrség, a rendőrség, folyamőrség, vámőrség és állomáspa­rancsnokság képviselői, valamint a helyben lakó mérnökök. Idegenforgalmi bizottság: Bálint Lajos, Büchner Antal, dr. Csárszky István, dr. Csonkás Mihály, dr. Darvas Géza, Etter Ödön, dr. Etter Jenő, Erős István, Gutt­ray Gyula, Hermann Lajos, Fodor-Tóth János, Lenkei Emil, Homor Imre, dr. Lepold Antal, dr. Lippay Lajos, Kottler László, dr. Kőhalmy László, dr. Mike Lajos. dr. Meszlényi Zoltán, dr. Mar­czell Árpád, dr. Krecsányi Kálmán, Obermüller Ferenc, Nádler István, Pelcz­mann László, Sörös Ede, Sinka Ferenc, Szvoboda Román, Gábriel István, Vitái István, Fuchs György, Szatzlauer Gyula, Schweiczer Vilmos, vitéz Szivós-Wald­vogel József, dr. Zwillinger Ferenc, Reviczky Elemér, Komán Béla, Püspöki Aladár, Jeziersky Mihály, Kovancsek Jenő és Kutassy Lajos. Szinügyi bizottság: dr. Marczell Ár­pád, dr. Meszlényi Zoltán, Lenkei Emil, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós-Wald­vogel József. Vizvezetékügyi bizottság: Büchler Mór, dr. Drahos János, Erős István, Etter Ödön, Hermann Lajos, dr. Marczell Ár­pád, vitéz Matus Gyula, Marosi József, Meszes Ferenc, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Mike Lajos, Nelhiebel Antal, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillin­ger Ferenc. Árvaszéki ülnöki tanács: Etter Ödön, dr. Felber Gyula, dr. Gróh József, dr Mike Lajos. A báli szezon fényes eseménye volt a MOVERO bál A vitorlázó repülés esztergomi ör­vendetes térhódításáról már szám­talan cikkben beszámoltunk. Öröm­mel számoltunk be azért, mert a néhány kezdeményező fanatikus el­gondolása megértő emberekre talált, a kicsi egyesület naggyá nőtte ki magát és elérte azt, hogy f. hó 18-án olyan társadalmi összejövetelt tudott megrendezni, amilyen hosszú évek óta nem volt Esztergomban. A zártkörű táncestély színhelye a Fürdő Szálló volt. A rendezői gárda hetek komoly munkájával készült erre az estélyre. Feldíszítette a ter­met, nagyon Ízléses díszpáholyt ren­dezett be, modern hangárbárban, kellemes világítás mellett olyan szó­rakozást biztosított megyénk elit társadalmának, amely a repülősike­rek mellett hatalmas erkölcsi gya­rapodást jelent. Nagyban emelte az estély fényét és jelentőségét a magas vendégek, a magyar repülés vezetőinek, Esz­tergom vezető társadalmának meg­jelenése. Ott volt Kenesse Walde­mar Légügyi Hivatal főnökének meg­bízottja: vitéz Szávay József lég­ügyi aligazgató és Schweiz Tibor légügyi felügyelő, Kara Jenő al­ezredes, az AERO Szövetség el­nöke és leánya, Ratkóczy Bódog hu­szárezredes, a MOVE országos el­nökségének megbízottja, Gál Elek, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesü­let elnöke és Rubik Ernő mérnök­pilóta, a Műegyetem műhelyfőnöke Budapestről. Dr. Radocsay László főispán és felesége, dr. Frey Vilmos alispán és felesége, Glatz Gyula polgármester és felesége, vitéz Szi­vós-Waldvogel József ny. tábornok és felesége, Makay László alezredes, báró Ungár Károly alezredessel az élen a helyőrség tisztikarának te­kintélyes része, dr. Csárszky István prelátus-kanonok, dr. Ibrányi Ferenc egyetemi m. tanár, vitéz Ronkay Antal szentszéki tanácsos, Csanády László kir. bányaügyi tanácsos, bányaigaz­gató és felesége, továbbá városunk és a környék elit társadalma igen szép számban. Háromnegyed tízkor kezdődő tán­cot légi riadó jelezte, azután meg­kezdődött a nyitócsárdás, melyen dr. Radocsay Lászlónéval Philipp Jó­zsef, az egyesület elnöke, dr. Frey Vilmosnéval Genersich Béla száza­dos, Glatz Gyulánéval viréz Dudás László mérnök táncolt. A nyitó csár­dás után megkezdődött az általános tánc, mely a szuppén kivül reggelig tartott. Kellemesen hatott a táncterem elegáns díszítése, a díszpáholy, mely­nek két feljárójánál városi és me­gyei hajdúk álltak őrséget. A foyer ízléses dohányzó lett, az egyik tár­salgó pedig hangárbárrá alakult át, s az est folyamán nagy sikert aratott. A kiválóan sikerült bál minde­nütt, a vezető körökben is elisme­rést aratott. A rendezői gárdán ki­vül nagyban hozzájárult a sikerhez a tánc közbe beiktatott két szám, Fuchs Emmi magyar tánca, Rlekker Irén, Jeziersky Baba, fiamza Magda és Lili, Laping Rózsi és Riedl Csöppi tánca. Elismerés illeti meg a Hungária Villamossági Rt. ízléses világítását, Puxbaum Jenő festőművészt a bár művészies s stílszerű elkészítéseért. Nagyon ötletes és megnyerő volt ez a „mulató", a tapétán repülőgépek, a mennyezetről pedig a különböző szinű repülőmodellek valóságos han­gárt varázsoltak, melyben zongora és gramofon zene mellett kelleme­sen szórakozott a közönség. A zenét Bangó Jancsi, a rádióból is ismert primás dzsesszel bővített kitűnő zenekara szolgáltatta, öröm­mel állapítjuk meg, hogy ezúttal a zene ellen sem hangzott el a leg­csekélyebb kifogás sem. A bál után természetesen az egye­sület újult erővel, nagyobb lendület­tel, emelkedett önbizalommal dolgo­zik tovább a célért, amely mellett szombaton este olyan impozáns meg­értés nyilvánult meg. Zárszó a szálloda-kérdéshez A Fürdő Szálloda bérlője súlyos bírálat tárgyává tette e lap egyik előző számában írott, jórészben a szállodára vonatkozó, de inkább ál­talános irányú cikkemet, azért akarva, nem akarva, kénytelen vagyok ismét e tárgyhoz szólni. Cikkem megírásához városom jól felfogott érdeke vezetett. E cikket, ha tényleg én is írtam, tulajdon­képpen a közhangulat irta. A Fürdő Szálloda kérdése mértékadó körök­ben állandóan napirenden van. Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy ennek a szállodának városunk egyik legfőbb tényezőjének kellene lennie és szomorúan tapasztaljuk ürességét és halljuk hírét. Esztergom város közönsége két évtizede erejét messze felülmúló áldozatkészséggel törekszik városá­nak szépítésére, vonzóvátételére, hogy ezáltal az idegenforgalmat ide­terelje. A trianoni határ, Dorog köz­ségnek rovásunkra történő fejlődése legfőbb életereinket átvágta. Sem iparunk, sem kereskedelmünk. Vá­rosunk szép, fekvése, történelmi múltja az Árpádok palotájával, a strandfürdő, még azok a lehetősé­gek, amelyeknek kiaknázása némi pénzt hozhatnának. Jönnek is ide idegenek, megtekintenek mindent, meg is fürdenek a strandon, de a szállodát, ahová eleinte törték magu­kat, lehetőség szerint elkerülik. És itt akad meg a természetes pénz­folyam, amelynek a vendéglő pénz­tárán keresztül a városba kellene folynia. írhatja a bérlő, hogy üzemének forgalma 1933 óta csak emelkedik, olyan esztergomi polgár nincs, aki ezt elhigyje. Az év legnagyobb ré­szében kinps és halálos csend ural­kodik ott. És miért? mert... „mond­ják", mint a cikkíró úr kifejezi. Igaz, hogy ő azt állítja, hogy a mondjákra (on dit) nem lehet adni, de ennél a francia kifejezésnél van egy sokkal jobb magyar közmon­dás: „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél!" Végzetteljes tévedése, hogy a „mondják"-ot teljesen figyel­men kivül kell hagyni, fia egy ven­déglőre azt „mondják", hogy rossz, akkor az készen is van. „Egy elsőrendű szállóüzem mi­kénti szakszerű vezetésének elbírá­lását bizza a cikkíró rám, ezt laikus nem tudja elbírálni" — irja szóról­szóra Kutassy úr. Hát én ezt kíván­ságához képest reá is bizom, de ha megengedi, teljes szerénységgel mégis csak bátor leszek megjegyezni, hogy más vendéglőknél ez úgy szokott lenni, hogy a közönség bírálja meg az ő izlése szerint a vendéglőt. Pl. lehet egy vendéglő a külváros kö­zönségének nagyon jó, de Eszter­gom és Budapest úri publikumának nem jó. Tehát Isten őrizzen meg, hogy nevezett úr szaktudását két­ségbevonnám, sőt el is ismerem, hogy az megfelelő, de . .. nem en­nek a közönségnek. Azon „szerénytelenség nélkül" való állítás, hogy ez az üzem még ily magas nívón nem volt vezetve, talán egy kissé merész. Erről mi, régi esztergomiak, tudunk csak iga­zán mesélni. Mi volt a Fürdő Szál­loda Schleiffer korában. Schleiffer egy fogalom volt az országban és mi büszkék is voltunk rá, becsül­tük és tiszteltük. Azt hiszem, sokak­nak emlékezetében van még a pil­lanat, midőn nagy vacsorákon hir­telen kinyílott a nagyterem ajtaja, megjelent hosszú fekete szakállával — vezetve a pincérsereget — és hozták be nagyszerű beosztással a válogatottan finom ételeket. Akkor a kritika csak egy volt: „nagyszerű!" Schleiffer úgy élt polgártársaival, mint testvéreivel. De annyira is sze­rették őt, hogy életnagyságú képét is megfesttették. Hogy Esztergom városnak „hála Istennek egy fillérjébe sem kerül a szállóüzem", azt nagyon is kétlem. Mert ha ez tényleg igy volna, ugyan miért is kifogásolnánk? De bizony, igen is indirekt, nagyon sokba ke­rül a kiszámíthatatlan kár által, amelyet a szálloda ilynemű vezetése okoz az idegenforgalom elterelé­sével. A szállodás úr állítása szerint 60 ezer pengős felszerelést hozott és ennek kompenzációjaképpen nem elismerés, hanem a gáncsolások so­rozata illeti és kérdi, hol itt a földi igazságszolgáltatás ? Ugyan nem tu­dom, mi köze ezen kijelentésének cikkemhez, épp úgy, mint tőkeerős­ségét sem vontam kétségbe. De ha már megírta és megállapította, hogy csekélységem „teljesen tájékozatlan a Kutassy-cég tőkeerősségéről, tel­jesítőképességéről és európai vi­szonylatban is számottevő szakma­beli pozíciójáról", hát ezen kijelen­tése után most már tájékozva va­gyok és mindezt el is ismerem, csak egyet kérek viszonzásul: fordítsa ezeket a szálloda javára oly módon, mint azt az előző cikkemben körül­irtam és meg fogja látni, hogy nem fogja érni a „gáncsolások sorozata" és megkapja „a földi igazságszol­gáltatást" is. dr. á Kereskedelmi Társulat választmányi ülése. Szerdán este tartotta meg a Ke­reskedelmi Társulat Lenkei Emil el­nöklésével választmányi ülését, ame­lyen nagy érdeklődés mellett több közérdekű tárgy került megvitatásra. Az elnök meleg kartársi ragaszko­dással üdvözölte Nelhiebel Antal vá­lasztmányi tagot azon alkalomból, hogy városi képviselővé választották és kérte őt, hogy új tisztségében is legyen az összkereskedelmi érdekek támogatója és szószólója l Bejelentette elnök, hogy íi társu­lat védnöksége aiatt megalakult „Kereskedelmi esti tanfolyam", mint a továbbképzés előmozdítója, nagy érdeklődést váltott ki a közönségből, majdnem 60 személy jelentkezett az előadások hallgatására, ugy hogy két csoportra kellett osztani a bei­rottakat, akikből ugyan többen ki­maradtak, de a legnagyobb rész ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom