Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-26 / 8.szám

zsef, Meszes Ferenc, dr. Meszlényi Zof tán, dr. Mike Lajos, Nádler István, Ober" müller Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. Építési bizottság'. Brutsy Jenő, Büchler Mór, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, Erős István, Hermann Lajos, Kerschbaummayer Károly, Lenkei Emil, dr. Marczell Árpád, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Simon Endre, Schweitzer Vilmos, vitéz SzivósWaldvogel József. Könyvtár-bizottság: Brutsy Jenő, dr. Drahos János, dr. Kamenszky Gyula, dr. Marczell Árpád, Marosi József, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József és dr. Zwillinger Ferenc képviselők. A bizottság tagjai még a polgármester meghívása folytán két Nyugdíjválasztmány: Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Zwillinger Ferenc. Egészségügyi bizottság: dr. Csárszky István, Erős István, Kerschbaummayer Károly, Kiffer Ferenc, dr. Lippay Lajos, Meszes Ferenc, Nelhiebel Antal, Reviczky Elemér, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Szokolay Antal. Gazdasági szakbizottság: Cserép Lőrinc, dr Drahos János, Erős István, Etter Ödön, dr. Jármy István, Kiffer János, Kubovics János, Meszes Ferenc, dr. Mike Lajos, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Szokolay Antal, Kórházi bizottság: dr. Brenner Antal, dr. Drahos János, Etter Ödön, dr. Etter Jenő, dr. Fehér Gyula, Hermann Lajos, dr. Meszlényi Zoltán, vitéz Matus Gyula, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. A bizottságba meghívandó a Simor-kórházzal fennálló szerződés értelmében dr. Jeszenszky Kálmán mint a tulajdonos érsekség megbízottja. Testnevelési bizottság: Etter Ödön, dr. Marczell Árpád és vitéz SzivósWaldvogel József képviselők. Ezenkívül tagja a vármegye főispánja által kinevezett három tag. Közjótékonysági bizottság: B ayler István, dr. Berényi Zzigmond, dr. Brenner Antal Csákváry Mihály, dr. Drahos János, Erős István, dr. Fehér Gyula, dr. Felber Gyula, Hirsch Izidor, Horváth j Mihály, dr. Hóka Imre, dr. Meszlényi' Zoltán, dr. Marczell Árpád, dr. Mike' Lajos, Schweiczer Vilmos, vitéz SzivósWaldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. Rudnay-emlékmű bizottság : dr. Lepold Antal, Bayler István, Einczinger Ferenc, dr. Felber Gyula, Hellebrand Béla, Obermüller Ferenc, Müller Gyula, vitéz Szivós-Waldvogel József. Árvédelmi bizottság: dr. Brenner Antal, Büchler Mór, Fodor-Tóth János, Hermann Lajos, Horváth Mihály, Komáromy Ferenc, ifj. Kovács Mihály, Kósik Ferenc, László István, vitéz Matus Gyula, Pelczmann László, Pfalcz Tivadar, dr. Sántha József, vitéz Szivós-Waldvogel József, Szölgyémi József, Toldy János ; a bizottságba meghívandók a hajóállomások főnökei, a helyőrség, a csendőrség, a rendőrség, folyamőrség, vámőrség és állomásparancsnokság képviselői, valamint a helyben lakó mérnökök. Idegenforgalmi bizottság: Bálint Lajos, Büchner Antal, dr. Csárszky István, dr. Csonkás Mihály, dr. Darvas Géza, Etter Ödön, dr. Etter Jenő, Erős István, Guttray Gyula, Hermann Lajos, Fodor-Tóth János, Lenkei Emil, Homor Imre, dr. Lepold Antal, dr. Lippay Lajos, Kottler László, dr. Kőhalmy László, dr. Mike Lajos. dr. Meszlényi Zoltán, dr. Marczell Árpád, dr. Krecsányi Kálmán, Obermüller Ferenc, Nádler István, Pelczmann László, Sörös Ede, Sinka Ferenc, Szvoboda Román, Gábriel István, Vitái István, Fuchs György, Szatzlauer Gyula, Schweiczer Vilmos, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc, Reviczky Elemér, Komán Béla, Püspöki Aladár, Jeziersky Mihály, Kovancsek Jenő és Kutassy Lajos. Szinügyi bizottság: dr. Marczell Árpád, dr. Meszlényi Zoltán, Lenkei Emil, Obermüller Ferenc, vitéz Szivós-Waldvogel József. Vizvezetékügyi bizottság: Büchler Mór, dr. Drahos János, Erős István, Etter Ödön, Hermann Lajos, dr. Marczell Árpád, vitéz Matus Gyula, Marosi József, Meszes Ferenc, dr. Meszlényi Zoltán, dr. Mike Lajos, Nelhiebel Antal, vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc. Árvaszéki ülnöki tanács: Etter Ödön, dr. Felber Gyula, dr. Gróh József, dr Mike Lajos. A báli szezon fényes eseménye volt a MOVERO bál A vitorlázó repülés esztergomi örvendetes térhódításáról már számtalan cikkben beszámoltunk. Örömmel számoltunk be azért, mert a néhány kezdeményező fanatikus elgondolása megértő emberekre talált, a kicsi egyesület naggyá nőtte ki magát és elérte azt, hogy f. hó 18-án olyan társadalmi összejövetelt tudott megrendezni, amilyen hosszú évek óta nem volt Esztergomban. A zártkörű táncestély színhelye a Fürdő Szálló volt. A rendezői gárda hetek komoly munkájával készült erre az estélyre. Feldíszítette a termet, nagyon Ízléses díszpáholyt rendezett be, modern hangárbárban, kellemes világítás mellett olyan szórakozást biztosított megyénk elit társadalmának, amely a repülősikerek mellett hatalmas erkölcsi gyarapodást jelent. Nagyban emelte az estély fényét és jelentőségét a magas vendégek, a magyar repülés vezetőinek, Esztergom vezető társadalmának megjelenése. Ott volt Kenesse Waldemar Légügyi Hivatal főnökének megbízottja: vitéz Szávay József légügyi aligazgató és Schweiz Tibor légügyi felügyelő, Kara Jenő alezredes, az AERO Szövetség elnöke és leánya, Ratkóczy Bódog huszárezredes, a MOVE országos elnökségének megbízottja, Gál Elek, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület elnöke és Rubik Ernő mérnökpilóta, a Műegyetem műhelyfőnöke Budapestről. Dr. Radocsay László főispán és felesége, dr. Frey Vilmos alispán és felesége, Glatz Gyula polgármester és felesége, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok és felesége, Makay László alezredes, báró Ungár Károly alezredessel az élen a helyőrség tisztikarának tekintélyes része, dr. Csárszky István prelátus-kanonok, dr. Ibrányi Ferenc egyetemi m. tanár, vitéz Ronkay Antal szentszéki tanácsos, Csanády László kir. bányaügyi tanácsos, bányaigazgató és felesége, továbbá városunk és a környék elit társadalma igen szép számban. Háromnegyed tízkor kezdődő táncot légi riadó jelezte, azután megkezdődött a nyitócsárdás, melyen dr. Radocsay Lászlónéval Philipp József, az egyesület elnöke, dr. Frey Vilmosnéval Genersich Béla százados, Glatz Gyulánéval viréz Dudás László mérnök táncolt. A nyitó csárdás után megkezdődött az általános tánc, mely a szuppén kivül reggelig tartott. Kellemesen hatott a táncterem elegáns díszítése, a díszpáholy, melynek két feljárójánál városi és megyei hajdúk álltak őrséget. A foyer ízléses dohányzó lett, az egyik társalgó pedig hangárbárrá alakult át, s az est folyamán nagy sikert aratott. A kiválóan sikerült bál mindenütt, a vezető körökben is elismerést aratott. A rendezői gárdán kivül nagyban hozzájárult a sikerhez a tánc közbe beiktatott két szám, Fuchs Emmi magyar tánca, Rlekker Irén, Jeziersky Baba, fiamza Magda és Lili, Laping Rózsi és Riedl Csöppi tánca. Elismerés illeti meg a Hungária Villamossági Rt. ízléses világítását, Puxbaum Jenő festőművészt a bár művészies s stílszerű elkészítéseért. Nagyon ötletes és megnyerő volt ez a „mulató", a tapétán repülőgépek, a mennyezetről pedig a különböző szinű repülőmodellek valóságos hangárt varázsoltak, melyben zongora és gramofon zene mellett kellemesen szórakozott a közönség. A zenét Bangó Jancsi, a rádióból is ismert primás dzsesszel bővített kitűnő zenekara szolgáltatta, örömmel állapítjuk meg, hogy ezúttal a zene ellen sem hangzott el a legcsekélyebb kifogás sem. A bál után természetesen az egyesület újult erővel, nagyobb lendülettel, emelkedett önbizalommal dolgozik tovább a célért, amely mellett szombaton este olyan impozáns megértés nyilvánult meg. Zárszó a szálloda-kérdéshez A Fürdő Szálloda bérlője súlyos bírálat tárgyává tette e lap egyik előző számában írott, jórészben a szállodára vonatkozó, de inkább általános irányú cikkemet, azért akarva, nem akarva, kénytelen vagyok ismét e tárgyhoz szólni. Cikkem megírásához városom jól felfogott érdeke vezetett. E cikket, ha tényleg én is írtam, tulajdonképpen a közhangulat irta. A Fürdő Szálloda kérdése mértékadó körökben állandóan napirenden van. Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy ennek a szállodának városunk egyik legfőbb tényezőjének kellene lennie és szomorúan tapasztaljuk ürességét és halljuk hírét. Esztergom város közönsége két évtizede erejét messze felülmúló áldozatkészséggel törekszik városának szépítésére, vonzóvátételére, hogy ezáltal az idegenforgalmat ideterelje. A trianoni határ, Dorog községnek rovásunkra történő fejlődése legfőbb életereinket átvágta. Sem iparunk, sem kereskedelmünk. Városunk szép, fekvése, történelmi múltja az Árpádok palotájával, a strandfürdő, még azok a lehetőségek, amelyeknek kiaknázása némi pénzt hozhatnának. Jönnek is ide idegenek, megtekintenek mindent, meg is fürdenek a strandon, de a szállodát, ahová eleinte törték magukat, lehetőség szerint elkerülik. És itt akad meg a természetes pénzfolyam, amelynek a vendéglő pénztárán keresztül a városba kellene folynia. írhatja a bérlő, hogy üzemének forgalma 1933 óta csak emelkedik, olyan esztergomi polgár nincs, aki ezt elhigyje. Az év legnagyobb részében kinps és halálos csend uralkodik ott. És miért? mert... „mondják", mint a cikkíró úr kifejezi. Igaz, hogy ő azt állítja, hogy a mondjákra (on dit) nem lehet adni, de ennél a francia kifejezésnél van egy sokkal jobb magyar közmondás: „Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél!" Végzetteljes tévedése, hogy a „mondják"-ot teljesen figyelmen kivül kell hagyni, fia egy vendéglőre azt „mondják", hogy rossz, akkor az készen is van. „Egy elsőrendű szállóüzem mikénti szakszerű vezetésének elbírálását bizza a cikkíró rám, ezt laikus nem tudja elbírálni" — irja szórólszóra Kutassy úr. Hát én ezt kívánságához képest reá is bizom, de ha megengedi, teljes szerénységgel mégis csak bátor leszek megjegyezni, hogy más vendéglőknél ez úgy szokott lenni, hogy a közönség bírálja meg az ő izlése szerint a vendéglőt. Pl. lehet egy vendéglő a külváros közönségének nagyon jó, de Esztergom és Budapest úri publikumának nem jó. Tehát Isten őrizzen meg, hogy nevezett úr szaktudását kétségbevonnám, sőt el is ismerem, hogy az megfelelő, de . .. nem ennek a közönségnek. Azon „szerénytelenség nélkül" való állítás, hogy ez az üzem még ily magas nívón nem volt vezetve, talán egy kissé merész. Erről mi, régi esztergomiak, tudunk csak igazán mesélni. Mi volt a Fürdő Szálloda Schleiffer korában. Schleiffer egy fogalom volt az országban és mi büszkék is voltunk rá, becsültük és tiszteltük. Azt hiszem, sokaknak emlékezetében van még a pillanat, midőn nagy vacsorákon hirtelen kinyílott a nagyterem ajtaja, megjelent hosszú fekete szakállával — vezetve a pincérsereget — és hozták be nagyszerű beosztással a válogatottan finom ételeket. Akkor a kritika csak egy volt: „nagyszerű!" Schleiffer úgy élt polgártársaival, mint testvéreivel. De annyira is szerették őt, hogy életnagyságú képét is megfesttették. Hogy Esztergom városnak „hála Istennek egy fillérjébe sem kerül a szállóüzem", azt nagyon is kétlem. Mert ha ez tényleg igy volna, ugyan miért is kifogásolnánk? De bizony, igen is indirekt, nagyon sokba kerül a kiszámíthatatlan kár által, amelyet a szálloda ilynemű vezetése okoz az idegenforgalom elterelésével. A szállodás úr állítása szerint 60 ezer pengős felszerelést hozott és ennek kompenzációjaképpen nem elismerés, hanem a gáncsolások sorozata illeti és kérdi, hol itt a földi igazságszolgáltatás ? Ugyan nem tudom, mi köze ezen kijelentésének cikkemhez, épp úgy, mint tőkeerősségét sem vontam kétségbe. De ha már megírta és megállapította, hogy csekélységem „teljesen tájékozatlan a Kutassy-cég tőkeerősségéről, teljesítőképességéről és európai viszonylatban is számottevő szakmabeli pozíciójáról", hát ezen kijelentése után most már tájékozva vagyok és mindezt el is ismerem, csak egyet kérek viszonzásul: fordítsa ezeket a szálloda javára oly módon, mint azt az előző cikkemben körülirtam és meg fogja látni, hogy nem fogja érni a „gáncsolások sorozata" és megkapja „a földi igazságszolgáltatást" is. dr. á Kereskedelmi Társulat választmányi ülése. Szerdán este tartotta meg a Kereskedelmi Társulat Lenkei Emil elnöklésével választmányi ülését, amelyen nagy érdeklődés mellett több közérdekű tárgy került megvitatásra. Az elnök meleg kartársi ragaszkodással üdvözölte Nelhiebel Antal választmányi tagot azon alkalomból, hogy városi képviselővé választották és kérte őt, hogy új tisztségében is legyen az összkereskedelmi érdekek támogatója és szószólója l Bejelentette elnök, hogy íi társulat védnöksége aiatt megalakult „Kereskedelmi esti tanfolyam", mint a továbbképzés előmozdítója, nagy érdeklődést váltott ki a közönségből, majdnem 60 személy jelentkezett az előadások hallgatására, ugy hogy két csoportra kellett osztani a beirottakat, akikből ugyan többen kimaradtak, de a legnagyobb rész ki-