Esztergom és Vidéke, 1936

1936-12-03 / 97.szám

ESnERG(W«/BfKE Horthy Miklós a Vatikánban Nem a véletlennek, hanem az isteni Gondviselésnek kell tulajdonítanunk, hogy amikor mi itthon ünnepeltük a török uralom alól való felszabadulásnak 250 éves évfordulóját és hálából XI. Ince pápának szobrot állítottunk, ugyanabban az évben az országiő: vitéz Horhy Miklós megjelenik ennek a nagy pápának nagy utódjánál a Vatikánban, hogy megköszönje történelmi jelentőségű kihallgatásán a nemzet nevében mindazt a sok jóságot, amellyel a világegyház jelenlegi feje: XI. Pius pápa Magyarország talpraállításán fáradozik. A magyar kormányzó vatikáni látogatása egyúttal tanúságtétel amellett, hogy a magyar államfő kizárólagosan csakis a keresztény világnézetet tartja az egyetlen alapnak, amelyen a magyar jövő felépíthető. Ahonnan valaha elindult a fény és a szétszóródó pogány magyarokat a keresztény kultúrában egyesítette, Szilveszter pápától nyert korona alatt alkotmányos néppé fejlesztette, az izlám félholdjának rabságából megszabadította, most a római fogadtatásból a megcson-. kított, porig alázott magyar nép felé a megbecsülésnek fénysugara száll, amely a mai töredékben is megbecsüli a magyarság hivatását és jelentőségét. Mert ebben az egész római utazásban testet ölt az az elgondolás, hogy nemzeti és keresztény világnézeti alapon újjáépülő országoknak össze kell fogni — tehát ez nem egy udvariassági látogatás, hanem kihangsúlyozása annak, hogy ez az összefogás az európai keresztény kultúrának leghatásosabb bástyája és védelme. Ma, amikor Európa levegője a világháború előtti évek feszültségét idézi emlékezetünkbe és a vörös szovjet Nyugateurópa forradalmosításán keresztül új világháború tűzcsóváját akarja lángralobbantani, különösen nagyfontosságú a világnézetek szerint tagozódott európai államoknak az a csoportosulása, amelynek összekovácsolásán Európa két nagy vezére dolgozik, és amelyben reánk, magyarokra is fontos szerep vár. örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a főpásztorainktól vezetett kisebb-nagyobb magyar zarándokcsapatok után az államfő is megtalálta az Örök Városba, a Rómába vezető utat, amelyet számunkra a Gondviselés kiszabott. Igy könnyebben elérkezik hozzánk is a római szellem, amely megmenti a veszendő, a barbároktól lábbal tiport keresztény gondolatot Európában és amely megállítja az emberiséget a saját vesztébe rohanó lejtőn. És nekünk, magyaroknak ismét nagy hivatásunk lesz ebben az összefogásban. Amint a múltban saját testünkkel védtük a nyugati keresztény kultúrát az izlám barbársága ellen, úgy most is betöltjük majd hivatásunkat az európai béke, a keresztény kultúra védelmében. Köszönjük Rómának azt a fogadtatást, azt a megtisztelést, azt a dicsőséget, amallyel a magyar államfő személyén az egész magyar nemzetet tisztelték meg. Hová helyezzük a Mattyasóvszky-emlékművet ? Másfél év mult el Mattyasovszky Kasszián tragikus halála óta. Ez a másfél év úgy hullott bele a Matytyasóvszky-tragédia egymásra torlódó eseményeivel az idő végtelenségébe, mint ahogyan egy nyári zivatar ront bele a napsugaras délutánba s oszlik szét az alkonyat homályába. Jött a szörnyű esemény hire, mint váratlan villámcsapás, beledübörgött rettenetesóvével a közvélemény tudatába, hullott a könnyek zápora, bevonta a részvét és kegyelet gyá szos leple a sziveket, megindult a tervezgetés egy méltó emlékmű létesité-ére, el is készült a kedves professzor szivünkhöz nőtt emlékezetéhez méltó szobrászmű, aztán ráborult mindenre az alkonyat homálya. Nagy csend, a feledés szürkesége kezdi beborítani az emlékmű felállítása céljából megindult országos mozgalmat. Emlékezünk rá, hogy az év egyik tavaszutó-délutánján egy, a főigazgató barátaiból, tisztelőiből, művészszakértőkből s egyéb tekintélyekből álló bizottság tanácskozott ott a vizivárosi Mattyasóvszky-ház

w

Csernoch János-úti bástyafalánál a szokásos és elmaradhatatlan helyszíni szemlén, mikor is sok tanácskozás és még több hozzászólás után megállapítást nyert, hogy a bástyafal térfelülete a mellette felállított kőfeszülettel s a beépített honvéd-emlékművel már is teljesen ki van használva s igy a nagyméretű Mattyasovszky emlékmű odahelyezésével már túl lenne zsúfolva. Az elhunyt rokonai ragaszkodtak volna a minden tekintetben legalkalmasabb s kétségtelenül legszebb helyhez, de állítólag a szakértők ellenvéleménye miatt ezt a tervet a bizottság elejtette. Ekkor felmerült az a terv, hogy a gimnáziumi sporttelep csónakkikötőjénél, a Nagydunaparton állítsák fel az emlékművet, de ez a terv a hely eldugott, a forgalomból kieső, rendezetlen és alkalmatlan volta miatt általános ellenzésre talált. Voltak, akik a bencésgimnázium épületének Bottyán-utcai frontját ajánlottak az emlékmű elhelyezésére, de ez a terv is megvalósíthatatlannak bizonyult az épület strukturális beosztása miatt. Az „Esztergom és Vidéke", mely több izben foglalkozott ezzel a kérdéssel, most új elhelyezési lehetőséget ajánl az emlékmű-bizottságnak. Az javasolja, hogy állítsák fel a nagyméretű s igy nagy, szabad környezetet igénylő emlékművet, — természetesen kellő előkészítés ós környezetrendezés után, arégi Cifra-hídnak a szigeti parton álló, fehér kőből épült, alkalmas módon kiépíthető kisdunaparti hidfő-épitrnényóre, mely tnűvészieseen kiképzett, árkádos, vagy boltozatos, oszlopos kerettel, vagy egyéb stílszerű foglalattal talán megfelelő heiy lenne az emlékmű elhelyezésére. A gyönyörű gesztenyefákkal körülvett, homlokzatával szabad m alló, teljes világítást élvező, a Kisduna kék tükre fölött, csendes környéken s az innenső frekventált sétaútról jól látható helyen ez a nagyméretű emlékmű pompásan érvényesülhetne. A mögötte álló kis vendéglőépületet részben az emlékmű takarná, részben néhány fa, vagy bokor odaültetésével el lehetne födni a szem elől. Mattyasovszky Kasszián természetrajongó, költői lelkületű ember volt, aki szerette a fákat, a kék Duná

r

, melyen vízi cserkészeivel annyit járt, a napfényt, madárdalt. Ezt itt mind megtalálná — a holt emlékműre vésett, de tudatunkban elevenen élő kedves és szeretett paptanár, ki gyer mekkorában mindennap a regi Cifrahidon átsétált a gimnáziumba. Lehet, hogy a szakértők ezt a helyet sem fogják alkalmasnak találni, de akkor rajtuk a sor, hogy ennél jobbat ajánljanak. A hídfő kiépítéséhez, illetve a keret létesítéséhez szükséges azonos anyagú s az innenső hídfő lebontásából származó hatalmas mészkőtömbök ott hevernek még talán ma is a Komáromy-féle fatelep előtti dunaparton. Mi ennek az ötletnek a felvetésével csak az emlékmű-bizottság egy év előtt kátyúba jutott szekerén szeretnők megindítani, ha talán nem is az általunk javasolt terv irányában, de legalább is a célhoz vezető úton való megmozdulásra. Mindenesetre egy újabb, ha nem is ugyanazon tagokból álló bizottság által megtartandó helyszíni szemle megállapíthatná, vájjon érdemes-e ezzel a hídfő-felhasználási tervvel komolyan foglalkozni, avagy más, végtére is mindenki által elfogadható újabb hely után kutatni, esetleg, — bár ezzel a tervvel, melyről már egyszer egy célzást valahol tettek, igazán nem szabad foglalkozni, — a már kész emlékművet, mely a hozzáértők szerint elsőrendű művészi alkotás, — ha már szülővárosában e célra igazán nem akadna alkalmas hely, — úgy Budapesten, a fővárosi szülők és diákok által is annyira kedvelt főigazgató tragikus elhunytának helyén, — sed non „in nonum annum* — kellene felállítani. Hegalakalt a „Fala" Szövetség esztergomi helyi csoportja ~~ Vasárnap délelőtt féltizenegy órai kezdettel a

v Szentgyörgymezői Kat. Olvasókör nagytermében, nagy érdeklődés mellett tartotta alakuló közgyűlését a „Falu" Országos Földműves Szövetség helyi csoportja. Az alakuló közgyűlést Erős András vezette le, akit az alakulók egyhangúlag választottak meg elnökükké. Az alapszabályok ismertetése után a megjelentek egyhangúlag kimondották a megalakulást, majd pedig megválasztották a tisztikart és a választmányt. A tisztikar a következőkép alakult meg: Diszelnök: dr. Horváth Rezső plébános, elnök: Erős András (József fia), alelnökök: Erős István (József fia) és Ács István, pénztárnok : Korencsi István, ügyész : dr. Szalay Gyula, számvizsgáló bizottsági elnök: id. Gere János, tagok : Polacsek István ós Szolvik István, póttagok: Molnár István (Móczik veje), Erős Sándor (Móczik veje), Erős Sándor (Imre fia); választmányi tagok : -Bartus József Kis-Szölgyémy József (Sánc-u.), Petróczy István, Trexler Antal, Erős Sándor (Bartus veje), Fiola József, Mayer Lajos, Gere Mihály (Mihály fia), Győri János, Hajabács Károly gés Erős Béla. A megválasztottak nevében dr. Horváth Rezső plébános mondott köszönetet. Majd több fölszólalás hangzott el, melyek után az elnök az alakuló közgyűlést berekesztette. Ugylátszik, a szentgyörgymezői gazdák teljesen megértették a „Falu" Szövetség célját ós rendeltetését, mert az alakulás már szép tagszámmal történt. Tagul lehet állandóan jelentkezni. Tagsági dij évi 2 pengő. Akik még ez évben beiratkoznak, csak 1 pengőt fizetnek, de ez már a jövő évre számit tagdíjnak. Az új alakuláshoz és a tömörülésben való egyetértő munkához Isten áldását kívánjuk. Nősülendőknek: a legszebb fekete öltönyszövetek legolcsóbb beszerzési forrása, ILLÉS DIVATARUHÁZ Széchenyi-tér 21.