Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-24 / 42.szám

A Szociális fflissiótársnlat kirándulása városunkba Nincs nap, hogy a kirándulók tö­megei ne érkeznének a városba. Csü törtökön a középiskolás kirándulókon kívül harminc fővárosi hírlapíró nézte meg Esztergom nevezeteségeit, egy külön hajón pedig a Szociális Misz­sziós társulat hétszáz főnyi kirán­duló tagja jött el, hogy megkoszo­rúzzák a szeminárium előtt levő Prohászka-emlékművet és hódoljanak a biboros főpásztor előtt. Délben szentmisét hallgattak a fő­székesegyházban, utána a Prohászka emlékhez vonultak, ahol emlékbeszéd volt, öt órakor pedig a primási pa­lota elé vonultak, ahol az alelnöknő a Társulat hódolatát tolmácsolta a biboros hercegprimás előtt. A hercegprimás megköszönve az ünneplést örömét fejezte ki, hogy Észtergomba zarándokoltak, emlékez­tek a nagy püspökről, aki ebben a városban kezdte meg magasröptű pályáját, az ősi királyi városban, a katolicizmus magyar szülőföldjén. Lankadatlan katolikus és hazafias életre buzdította a kirándulókat, végül főpásztori áldását adta rájuk, majd elbeszélgetett a nővérekkel. A pápai himnusz eléneklésével búcsúztak Magyarország főpapjától. Pénteken budapesti és monori diá­kok érkeztek mintegy hatszázan, szombaton és vasárnap szintén nagy kiránduló tömegek vannak jelezve, filléres gyors Miskolcról, örömmel látjuk, hogy fiúk és leányok milyen szépen eleget tudnak tenni az ide­genvezetői állásnak és ezzel is hoz­zájárulnak a kirándulások sikeréhez. Mattyasovszky Kasszián emlékezete 1935. május 21. A reggeli órák­ban izgatott emberek kérdezgetik egymást, igaz, hogy meggyilkolták Mattyasovszky Kassziánt ? A megdöbbenés lett úrrá a váro­son. A rádió "aztán megerősítette a a hírt, hogy az igazgató inasa volt az az elvetemült ember, aki a leg­nemesebb szivű papnak, a tudós ta­nárnak, a cserkészek atyjának, az esztergomi cserkészek főparancsno­kának életét elvakult balta csapások­kal kioltotta. Égy ország szive rez­dült meg a szörnyű tett hallatára. Egy ország részvéte kisérte utolsó útjára a szentgyörgymezői temetőben. A friss virágok, az örökzöldek amiket a cserkészek sírjába szórtak, azóta már bizonyára megsemmisül tek. De a lélek, az emlékezés virá­gai nem semmisülhetnek meg soha. Mattyasovszky Kasszián nemes szi­vének emlékét őrzik Esztergom falai, — emlékműve is nemsokára — de a hideg márványemléknél sokkal melegebb az az emlékezés, ami a kis és öreg cserkészek, tanítványok, szülők, barátok, tanártársak szivé­ben él. Csütörtökön délelőtt kivonult a szentgyörgymezői temetőbe a bencés­gimnázium, ott volt az Öreg Hollók csapata is, melynek zászlójára ömlött a kihulló vér és ott emlékeztet egy nagy halottra, akinek emléke örökké élni fog. Dr. Kemenes Illés tanker, főigazgató mondott kegyeletes sza­vakat a sírnál, majd elhelyezték a gimnázium és az Öreg Hollók ko­szorúját. Mattyasovszky Kasszián most felül­ről figyeli tovább fiai életét . . . Nagy költséggel újraépül a „Rákóczi" vendéglő Már tető alatt áll az új vendéglő hatalmas méretű ablakaival. Az új helyiség két nagy teremből fog ál­lani, egy tizenkétméteres kávéházi teremből és egy tizenegyméteres pol­gári étteremből. A kávéházi terem­nek külön bejárata is lesz a Páz­mány-utcából. A város a rendezés fejében a ven­déglő előtti teret átengedte terrasz céljaira. Újvári Ferenc tervei szerint épült új helyiség előtt kőkerítéssel, virággal körülvett terrasz kimegy a korzóig, közepén zeneemelvényel, ahol este nyolc, vasárnap déli tizen két órától kezdve cigányzene lesz. Parragi István vendéglős na gy ál­dozatokkal épiti újjá régi Rákóczi vendéglőjét. Kitűnő ételekről, italok­ról gondoskodik. A megnyitást a pünkösdi ünne­pekre tervezik. Pedagógiai értekezlet városunkban Esztergom város és környékének pedagógusai f. hó 20-án, szerdán d. u. 6 órakor intézetközi értekezletet tartottak a gimnázium dísztermében. Az értekezleten dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató tartott elő­adást az új közoktatásügyi törvény­ről, amelynek életbeléptetése új kor­szakot nyit a magyar oktatás- és neveléstörténetben. I A főigazgató hangsúlyozta, hogy az új törvény végrehajtásában peda­gógiai egységre, azaz minden ma­gyar pedagógus megértő összefogá­sára van szükség és hogy ennek az együttes értekezletnek is ebben az irányban szimbolikus jelentősége van. Azoknak a válaszfalaknak, amelyek a különféle rendű és fokú iskolák között eddig fennállottak, le kell om­laniok, a pedagógusok ismerjék meg egymást és becsüljék meg egymás munkáját. A nemzet szempontjából nincs különbség az egyes iskolák munkája és pedagógusai között, itt csak minőségbeli különbségek lehet­nak, amelyek az értéket nem érin­tik. _ A szép előadás végeztével a pe dagógusok meleg ünneplésben ré­szesítették dr. Kemenes Illést. Koch Róbert táti plébános Kanada tanügyi életéről tartott ezután igen érdekes előadást, majd az 1938-as jubileum, Szent István év előkészü­leteiről értekezett dr. Balogh Albin bencés gimnáziumi igazgató. A pe­dagógusokat érdeklő tervek között a történeti emlékek és hagyományok, a népművészeti értékek összegyűj­tése, egy nagyszabású pedagógiai kiállítás és ifjúsági sportünnepélyek rendezése szerepel elsősorban. Vitéz Szabó István kir. tanfelü­gyelő a kiállítás anyagi feltételeinek előteremtésére hívta fel a figyelmet. IIIIIIIIMIllllllllllllHlflO Liszt Ferenc emlékünnep az Izraelita Hitközség Knltorottbonában. Az esztergomi zsidóság tradicio­n áTisan_jiejnjsjire^ merést kiérdemlő, komoly kultur­műnkát fejtenek ki Hit Községük Ku l­türosztályában. Kedden f. hó 19-én, fél 9 órai kezdettel magasszinvonalú Liszt em­lékünnepet rendeztek. A szakadó eső sem .riasztotta vissza a zenéért, iro­dalomért lelkesedő közönséget. Meg­telt a kultúrterem, melynek falain, a kultúráért fáradozó, küzdő vezetők tiszteletreméltó elődeinek művészi kivitelű portréi emlékeztetnek arra, hogy minden nemes törekvés, önzet­len munka, amit egyesek és közű letek érdekében jóindulatú emberek kifejtenek, maradandó érték, mely generációk hosszú sorát inspirálja hálára és példát mutató munkára. A műsor 1-ső számát a kultur­osztály vonószenekara játszotta meg­kapó készültséggel. Megható ós im­ponáló ez az együttes, mely a kü­lönböző korú, foglalkozású és állású muzsikálókat a kultúrának szolgá­latában és az együttérzésnek test­vériségében tartja Össze. Dr. László György, Vörösmarthy­nak Liszt Ferenchez cimű költemé­nyét szavalta el nagy hozzáértéssel. Kinszker Árminné Liszt Ferenc éle­tét irta és olvasta fel oly közvet­len előadásban, hogy a háromnegyed óráig tartó felolvasást feszült figye­lemmel hallgató közönség a gyö­nyörűségnek, művészi élvezetnek, elismerésnek és hálának érzelmeiben valósággal ünnepelt. Kinskerné elő­adásában érdekesek és újak voltak azok a mozzanatok, amelyek a gyer­mek Lisztet Hirschnénihez, a kora­beli zsidó zeneművészeket és köl­tőket pedig Liszt Ferenchez a nagy emberbaráthoz fűzték. Lőfvy Sándorné, a Liszt Polonaise virtuóz zongorázásával hódította meg a közönséget. Ügy a szereplők, mint a rendezők a legőszintébb elis­merést érdemlik. Mennyi tagdijat kell fizetni a Turista Egyesületben? Az Esztergomi Turista Egyesület vezetősége, hogy tagjainak számát növelje és alkalmat nyújtson a sze­rényebb fizetésűeknek, hogy az egye­sület tagjai lehessenek, az alábbi újításokat léptette életbe: Pártoló tagok lehetnek azok, kik a turista sportban aktive nem vesznek részt, de a nemes célt támogatni óhajtják. Évi tagdíjuk 3 P. Családtagul számítanak a rendes és alapító tagok felesége és ellátat­lan gyermekei évi 2 P tagdíjjal. Ifjúsági tagok a 18 éven felüli, de 30 éven aluli egyének (nőtlenek, hajadonok) kik szerényebb, vagy nem állandó jövedelemmel rendel­keznek, ugyancsak évi 2 P tagdíjjal. Mindezekre bővebb fölvilágosítás­sal az osztály titkára szolgál. Esztergom város közönsége min­dig meleg érdeklődéssel kisérte az egyesület működését hiszük, hogy az ujabb 25 év küszöbén is megér­téssel fogadja a tagok toborozására tett intézkedést s nem fog elzárkózni az elől, hogy ezt a szép múltú és szép terveket kovácsoló egyesületet filléreivel támogassa. Miről adott túrt az „Esztergom és Vidéke" busz év előtt? 1916. máj. 25—31-ig. Einczinger Ferenc cikket ir a lap­ba, melyben először veti fel az ele­sett hősök emlékére felállítandó em­lékmű gondolatát. — Vimmer Imre polgármester nyugdijbavonulásával a városi iskolaszék elnökévé dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokot választot­ták meg. — A megyegyűlésen me­leg ünneplésben volt része dr. Peré­nyi Kálmán alispánnak, ebbeli hiva tali működése 10-ik évfordulója al­kalmából. — A Magyar Turista Egye­sülét Esztergomban tartotta vándor­gyűlését. — Viola Má ia 72 éves korában elhunyt. — Polgárdin meg­nyitották az első rokkant-otthont. Minden vasár- és ünnepnap össztánc a Kaszinóban. Májas dalol az ablakom alatt Boldogság-tóban fürdik a lelkem, puha fészket rakok a vdgy-paloták faldn ; sóhajom felzokog a szines rózsaberken, s lázverő szivemben megszépül az imám­Tűz lángol a piros sziv-oltáron, az arany felhők alatt bódult illat sikolt; a tavasz szagos ize becsorog a számon... Isten, ily májusod talán sohasem volt! Titok-csodák hajnala rámköszönt, s a szines virágokra lehajtom a fejem; magamba olvasztom a pazar illat-özönt, s a rongy muszáj-gondot kacagom, nevetem. Lelkem felszáll a Mindenség fölé, s rózsákból építek a vágyig piros hidat, bár utak kanyarognak a temetők felé... — Május dalol halkan az ablakom alatt. Ifj. Baldes János, EGYRŐL-MÁSRÓL Dajak már... Őszintén szólva nem csodálkoz­nánk, ha kapnánk egy névtelenleve­let, hogy foglalkozzunk mással, ne mindig csak azzal a barbár visel­kedéssel, amely annyiszor gátolja, majdnem lehetetlenné teszi a város­szépítést. Ez már olyan unalmas kezd lenni . . . Hiszen annyi komoly, szomorú, fájdalmas dolog van körülöttünk. Valami távoli vészes varjúkárogást hallunk, talán a dögmadarak, vagy ki tudja ki és mi közeledik, de va­laminek lennie kell, mert a mai hely­zet lehetetlen. Ez is kezd már unal­mas lenni. A közöny, a politika, a fásultság, a lelkiismeretlenség, az elvakultság, az elvtelenség, a gerinc­telenség, hályogot von az emberek szemére, megrándittatja a vállat: minden mindegy. Már alig fáj valakinek a költség­vetés tárgyalásán előkerült botrány sorozat, Rajnis§-ügy, Eckhardt-ügy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom