Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-23 / 33.szám

viselő, a Keresztény Párt fővárosi szervezetének elnöke arról a frázisról beszélt, mely a parlamentarizmus csődjét hangoztatja. Ennek megoldásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni azt, hogy a program nem determinálhatja egy kormány működését, az élet dolgozik abban s a programnak az életet kell szolgálnia. A programnál éppen ezért fontosabb, hogy kik intézik az ország ügyeit, az egyén szelektálása a megbízhatóság, jellem, a tudás. A parlamentarizmus kríziséről beszélünk, pedig talán az egyének oda nem valóságáról kellene nyíltan beszélnünk. — A parlamentarizmus helyett mi sem a fasizmust, sem a hitlerizmust nem hozhatjuk át, mert a magyar lelket nem lehet megváltoztatni. Szereti a szabadságot, az autonómiát. A magyar alkotmány jó volt ezer éven keresztül, és fejlődésre képes, az életkörülményekhez alakitható, de fontos, hogy ki képviseli a kerületet. Fontos, hogy a képviselő kellő súllyal és tekintéllyel rendelkezzék. Egy fiatal képviselőnek nehéz a helyzete. Mi törekszünk az az ifjúság ügyét előbbre vinni, a kiválóság, a tudás alapján. — Egy politikai élet gazdag tapasztalatát nem nélkülözheti a közélet. A miniszterelnök és az ellenzék is örvendezni fog, ha Ernszt Sándor ott lesz a parlamentben és biztos, hogy amit a megfontolt politikus kérni fog, azt Esztergom meg is kapja. — A miniszterelnök egyszer felvetette a kérdést, miért van az, — mondotta Wolff — hogy én Wolff Károllyal nem vagyok egy táborban „Getrennt maschieren, vereint schlagen" idézte Moltket. Azért, mert keresztény alapon állok, ezt követem megalkuvás nélkül s a nemzetnek csak akkor lehet jövője, ha ezt az irányt követi. Marx nem adhat az emberiségnek semmit. Keresztény országban mi nem alkalmazkodunk a törpe kisebbség törvényeihez, ők hajtsanak fejet! Békéért küzdünk, de békét nem lehet kívánni addig, amig egy bizonyos kisebbség elnyomja a nemzetet. Nem helyes, hogy a hitbizományokat elvesszük, de ugyanakkor a pénzhitbizományt meghagyjuk. — A keresztény irányzat le fogja törni a kartel- és a bankuralmat, mely lehetetlenné teszi a kisiparost és kiskereskedőt. A béke és együttműködés csak akkor jön el, ha a törpe minoritás helyett a keresztény irányzat fog uralkodni ebben az országban. — Ha Ernszt Sándort Esztergom beküldi a parlamentbe, nem neki hoznak hasznot, neki csak munkát adnak, az ő mandátuma a város nyeresége lesz. — Czettler Jenő, a képviselőház volt alelnöke, a párt agrárprogramját ismertette, mely egyidős a párttal. Az agrárprogram nemcsak földbirtokpolitika, az agrárpolitika piacpolitika, hitelpolitika és oktatási politika. A város érdeke, hogy azt az embert küldje parlamentbe, aki gazdasági téren is szolgálni tudja a várost. Nincs Magyarországon még egy ember, aki gazdasági kapcsolatainkat a külfölddel úgy ismerné, mint Ernszt Sándor. A gyűlés lelkes hangulatban, a jelölt általános éltetésével ért véget. Délután 3 órakor Esztergom-Táborban, 5 órakor pedig Szentgyörgymezőn volt népes gyűlés, ahol felszólalt Kócsán Károly volt orszgy. képviselő is. Szentgyörgymezőn Nádler István pápai kamarás, tanítónő képző intézeti igazgató és dr. fióka Imre plébános is felszólaltak. Ács István ismertette a városrész panaszait, az értékesítésre, a fővárosi piac megnyitására és gazdasági kérdésekre vonatkozóan. A Nemzeti Szocialista Párt választási propagan daja és gyűlései A gróf Festetics Sándor vezetése alatt álló nyilaskeresztes mozgalom Esztergomban is állított jelöltet Vargha Károly személyében. A jeToTí támogatására szombaton, a Magyar Királyban tartott program ismertetésre Esztergomba érkezett Meskó Zoltán, dr. Bozóki Lajos, ny. főszolgabíró, ifj. dr. Meskó Zoltán lapszerkesztő, *"dr. Dücső Jánosné és a pártnak több vezető tagja, akik vasárnap a Szentgyörgymezőn, Táborban és ismét a Magyar Királyban tartott gyűléseken is felszó laltak. Vargha Károly beszédében ismertette azokat az okokat, melyek a mozgalmat megindították. Hangoztatta a rendszerváltozás szükségességét, melyhez a nép összefogása szükséges. Ki kell szabaditani a nemzetet a kartel és bankrabszolgaságból, meg kell teremteni a munka, a dolgozók államát. Kárhoztatta a tízéves rendszert, a politikai felelőtlenséget, a diktatúrát, melyből sem burkolt, sem nyilt formájában nem kérnek. Uj erkölcsi alapokon akarják felépíteni a társadalmi és politikai életet, melyből kiirtva a spekulációs szellemet, mindenki megtalálja a megélhetését. A mozgalom konstruktív, alkotó. A földből, a nemzet keretein belül meglévő értékekből akar alkotni, üj idők új elgondolásokat, az új elgondolások új embereket termelnek ki. Gerincességre, az elvek mellett bátor kiállásra, hivja fel a hallgatóságot. Dr. Meskó Zoltán ny. államtitkár a mozgalom keresztény jellegét hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a Keresztény Párt és a mozgalom között vallási kérdésben különbség nincs, nem is lehet. Nemcsak a templomban keresztények, azt kiviszik az utcára is, harcos keresztények, nem hunyászkodnak meg senki előtt. A mozgalom százszázalékban magyar. Nem ültetnek Ledermann Mó rok mellé Pintér kanonokokat, Scheftsik Gyurka mellé Hevesi fő rabbit. Egységes nemzetre, de a dolgozó, verejtékező keresztény magyarság egységére van szükség. Az én idea lom is Prohászka — mondotta többek között — aki ennek a város nak falai között irta gyönyörű köny veit és cikkeit, melyekben kereszténységet követelt minden téren nemzeti alapon. Prohászka az első nemzeti szocialista, aki rámutatott elsőizben a liberalizmus bűneire, A mozgalom szociális téren a krisztusi evangélium alapján áll. Követeli a hitelkérdés rendezését, a bankok és pénzintézetek államosí tását. Egészséges telepítést és föld reformot követel, a föld azé, aki megműveli. Fájdalmas és szomoiú dolog, amikor magyar községeknek Budapestről kell inségbúzát küldeni Annak kell segélyt küldeni, aki szántja, veti, boronálja a földet. Nem lehet részletmegoldásokkal életet teremteni, a fajtáért mindent meg kell tenni. Ez az ország a honfoglaló keresztény magyarságé. Dr. Dücső Jánosné a gyermekne velés fontosságát hangsúlyozta. Megélhetés biztosítását, munkaalkalma^ kat követel. Egyke ellen küzdenek mikor a meglévőknek nincs fedél ligeti padokon kell éjszakákat eltölteni. Munkát és a munkáért kenyeret követel a Nemzeti Szocializmus Dr. Bozóky Lajos kéri, hogy támogassák ezt a mozgalmat, mely a magyarság jövőjéért küzd. Ifj. dr. Meskó Zoltán lélekbemarkoló szavakkal mutatott rá a magyarságot fenyegető veszedelemre. Romániában 12 %, Szerbiában 9.9 °/o, az ipari Csehszlovákiában 6.9 %, Magyarországon 5.5 %> az évi szaporulat. Fel kell rázni ezt a népet, nert elveszik. Harminc évvel ezelőtt Rákosi Viktor a Korhadt fakeresztekben vészesen megjósolta, hogy Erdély elveszik. Nem hittek. Most másodszor hangzik el az a velőkig ható figyelmeztetés: pusztul a magyarság. Össze kell fogni ezt a népet, különben elveszik. Végül Polacsek István szólt a választókhoz, kérte támogatásukat. A gyűléseket sokan hallgatták végig, majd a hallgatóság rendben szétoszolt. Emléket akar állíttatni a hercegprímás XL Ince pápának Budavára visszafoglalásának kétszázötven éves fordulója alkalmából Serédi Jusztinián dr. bíboros-érsek, Magyarország hercegprímása, felhívással fordult a magyar katolikus társadalomhoz: — Az idén kétszázötven esztendeje annak, — mondja a hercegprímás felhívása, — hogy Magyarország fővárosa, majd ennek nyomán lassan az egész ország felszabadult a török uralom alól és ezzel függetlenségét és keresztény kulturális művelődésének lehetőségét is visszaszerezte. Ennek a hatalmas országszabaditó tettnek kitervezője, lelke, sürgetője, pénzelője és 'legigazibb végrehajtója XI. Ince pápa volt, aki egész Európára kiterjedő hatal mas diplomáciai munkájával, szün telén buzdítással és tömérdek pénzáldozattal vitte diadalra a lehetetlennek látszó feladatot : Magyaror szág felszabadítását a török iga alól. Ezt a történelmi tényt minden ko moly történetismerő elismeri. Annál sajnálatosabb, hogy ennek a nagy országmentő pápának Budapesten eddigelé semmiféle méltó emléke nem áll. — A székesfőváros, amely közvetlenül a legtöbbet köszönhet XI. Ince pápának, a maga részéről ís hajlandó az emlékmű anyagi feltételeihez hozzájárulni. Mégis illő és méltányos, hogy ebből az áldozatkészségből a magyar katolikus társadalom kivegye a részét. Ezért a püspöki kar tavaszi konferenciáján ugy határozott, hogy valamennyi egyház megye templomi gyűjtést rendeljen el, hogy a katolikus hivek — hacsak flillérekkel is —• áldozzanak a szobor céljaira. A hercegprímás főegyházmegyéje területére a gyűjtést április 26-ra rendelte el. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara költségvetését jóváhagyta a miniszter A Győri Kereskedelmi- és Iparkamara decemberi közgyűlésén a ka mara 1,936. évi költségvetését 92,642.39 pengős keretben állapította meg, mely keretben az egyensúlyt két módon: a bevételek fokozása val és a kiadások csökkentésével kívánta biztosítani. —• A bevételek emelésére szolgál a kamarai illetékkulcsnak hat százalékban való megállapítása, amely kulcsot az előző évben a felügyelő hatóság a kamara tiltakozása ellenére szállította le öt és fél százalékra. A kiadások csökkentése terén nem volt könnyű feladat megfelelő határozatot hozni, mert a dologi kiadások, valamint a kereskedelem és ipar célját szolgáló kiadások már tovább nem csökkenthetők és az aktiv tisztviselők javadalmazása is ötven százalékát sem teszi ki már a korábbi tisztviselők fizetésének, igy a kamara vezetőségének megállapítása szerint nem maradt más megoldás, mint az aránytalanul magas nyugdíj terhek leszállítása. Ezért az 1936. évi költ ségvetésbe Szendrői Mórné, Kemény Rezső és Wennes Irén nyugdíját kb. húsz százalékkal csökkentett összeg ben, Józsa Ignác nyugdiját pedig ennél nagyobb mértékben csökken tett összegben állították be, utóbbinál azért eszközöltek nagyobb csök kentést, mert az ő nyugdiját eddig még nem redukálták. Az 1936. évi költségvetés egyéb rovatainál csak kisebb eltérések voltak az előző évi költségvetéshez képest. A kamara költségvetésére vonat kozóan most érkezett le a felsőbb hatóság leirata, mely a költségvetést teljes egészében, a legkisebb változtatás nélkül jóváhagyta, a kamarai illetékkivetési kulcsot pedig az 1936 évre a kamara kérelméhez képest hat százalékban állapította meg. Az érdekelt kamarai nyugdijasok föllebbezésében előadott azt a kérelmet, hogy nyugdijaiknak a kamara által javasolt csökkentését mellőzze, teljesíthetőnek nem találta a miniszter, mert — mint a leirat mondja — a költségvetés az illetékkivetési kulcsnak hat százalékra történt fölemelése ellenére is csak a nyugdijak csökkentése mellett volt egyensúlyba hozható. UM jgjn ju E héten a Rochtitz-gyógyszertár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot Angol képviselő Esztergomban. Major Henry A. Procter angol képviselő és kerületi pártelnöke J. Hindley Walker, Nagy Emil volt igazságügyminiszterrel és Schmidt-Papp Ernővel, a Revíziós Liga titkárával pénteken városunkban tartózkodtak és megtekintették nevezetességeinket és az ásatásokat. Lelke bensejéig meghatva hallgatta Mr. Procter annak elmondását, hogy az Árpádházi királyok alatt Esztergom volt a királyi székhely az ország szivében s most az átkos Trianon révén az el rabolt színmagyar területekkel az ország szivéből határvárost csináltak s úgy lementek a határral egészen Szobig, hogy onnan messzehordó ágyukkal elérhessék az ország mai fővárosát. Ezt a nagy benyomást kiegészítette azoknak az új ásatásoknak a látása, amik napvilágra hozták a magyar nemzet dicső múltját, Esztergommal mint királyi szókhellyel, ahol ma útlevél nélkül rá sem szabad lépni a dunai hidra. Mr. Procter révén mindez meggyőző módon fog az az angol képviselők szeme elé állíttatni. Széchenyi-emlékvacsora a Kaszinóban. Az esztergomi SzéchenyiKaszinóban folyó hó 30-án, csütörtökön este 8 órakor lesz a hagyományos Széchenyi-emlékvacsora, melyen az emlékbeszedet Ernszt Sándor dr. prelátus-kanonok, városunk képviselőjelöltje, mondja.