Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-23 / 16.szám

1996. február 23. ESZTERGO M és VIDÉKE 3 A liberális Franciaország, sőt néhány balkáni állam ipartörvénye nemcsak a kontárt, hanem súlyosabban és elsősorban bünteti, ki kontárral dol goztat. A magyar iparosság is évek óta küzd egy oly rendelet, vagy tör­vénymódosítás érdekében, mely szi­gorúbb büntetéssel sújtsa a kontárt, de büntesse meg a munkáltatót is. Városunkban is oly súlyos gon­dot okoz a kontárkérdés az iparos­ságnak, hogy kérve-kéri a nagykö­zönséget, álljon az iparosérdekek mellé és azért a megtakarítani vélt fillér vagy pengő miatt ne kontár­ral fésült essen, ny irattasson, talpé 1­tasson, varrasson (férfi és kü'önö sen női ruhákat) készíttessen és ja­víttasson bútort, csatornát, kereket, kutakat és vízvezetéki szereléseket és javításokat, hanem forduljon bi­zalommal szakképzett mesterhez, mert az a mester mégis csak job­ban ismeri szakmáját, nagyobb és több a gyakorlati tudása, mint — a kontárnak. Hogy az igy készített munka va­lamivel talán drágább, de feltétlenül jobb, megbízhatóbb és gondoljunk arra, hogy az iparos adót fizet, mű­helyt tart, villamosáramot fogyaszt, kenyeret ad munkásainak és akkor talán több munkaalkalom lesz és a kontár is újból szakmájában tud elhelyezkedni, többet tud tanulni és szakismereteit bővítheti. Az esztergomi iparosság megér­tést és becsületes, tisztes munka ellenében támogatást kér a megren­delőtől, a munkáltatótól és az ipart szerető nagyközönségtől. Farkas Dezső MIMMII I tl miről adott hirt az „Esztergom ég Vidéke" busz év előtt? 1916. febr. 24-től márc. l-ig. Borz Gyula középiskolai tanár, Zichy János volt kultuszminiszter fiának nevelője, városunk fia, a bu­dapesti tudományegyetemen böl­csészdoktori szigorlatot tett. — Laiszky Miklóst, lapunk kiadótulaj­donosának s felelős szerkesztőjének fiát a király a koronás ezüst érdem­kereszttel tüntette ki, az ellenség előtt teljesített különösen köteles­séghű szolgálatainak elismeréséül. — Niedermann József nyug. eszter­gomi rendőrkapitány Budapesten meghalt. — A szavazati jog elnye­réséhez szükséges irni-olvásni tu­dást igazoló vizsgára Esztergomban csupán két polgár jelentkezett. — A háború elején felfüggesztett vasár­napi munkaszünetet a kereskedelmi miniszter újból országszerte köte­lező hatállyal visszaállította. HMHIH Búcsúzás a farsangtól! Már jeleztük, hogy az idei jól si­került farsangtól az Öreg Holló gárda búcsúztatja városunk úri közönségét a Tarka Bálon. Azok az ifjabb és öregebb fiúk, akik ebben a tevékeny egyesületben dolgoznak ismét va­lami egészen újszerűt fognak nyúj­tani a jelmezest vendégeinek, hogy az utolsó farsangi emlék minél ked vesebb és felejthetetlenebb legyen. Az a fesztelen vidámság és önfeledt jókedv fog uralkodni Karnevál utolsó éjszakáján, amely az öreg Hollók Tendezéseit évek óta a maradékta­lan siker jegyével fémjelzi. Tarka, szines kép, a fiatalságnak már ma­gában is meg vesztegetőén kedves látványa, ötletes jelmezek vidám fel­vonulása nemcsak a'táncolók, hanem a nézők számára is bizonyára em­lékezetessé teszik majd az idei far­sangi búcsúzást. Ezért, de meg a rendezők tevékeny szelleme miatt is minden támogatást megérdemel ez a bál. A rendezőség felkérésére közöljük, hogy a jelmezek gyülekezése 9—fél 10-ig lesz a szálloda hallja melletti külön teremben, felvonulás pontosan fél 10 órakor. Az igazoló, jegy nél­kül érkező maszkokat igazoltatják, mert a bál szigorúan zártkörű. Iga­zolójegyek a Cserkészboltban előre is válthatók. Ne lehessen bárki kereskedő! A kenyérkereső pályák megfo­gyatkozásával fordított arányban nő azon kereskedők száma, akik a mes­terséget soha sem tanulták, fogal­muk sincs az üzleti kalkuláció mi­benlétéről, nem ismerik a beszer­zési forrásokat, de azért nyugodt lelkiismerettel iparigazolványt válta­nak és a hatóság természetesen készséggel áll rendelkezésükre! Ezzel a ténykedésükkel néhány száz, vagy ezer pengőnyi megtaka­rított pénzüket kevés kivétellel el­veszítik, önmaguknak pótolhatatlan kárt okoznak, de ugyanakkor a le­gitim és tapasztalt kereskedőink­nek az exisztenciáját is tönkre te­szik, mert ezek a lehetetlen ver­senyviszonyok folytán minden szá­mítási bázist elveszítenek. A Debreceni Kereskedelmi és Ipar­kamara most országos mozgalmat indított, hogy úgy mint más orszá­gokban, csakis az nyithasson üzle­tet és foglalkozhasson kereskedelem­mel, aki megtanulta a mesterséget. A mai Németországban még ez sem elégséges, hanem ott szabályszerű vizsgát kell annak tennie, aki bár­miféle üzletet akar nyitni, vagy át­venni. Kontárok lepték el az ipari pá­lyákat és kontárok rontják a ke­reskedelmi piacokat. Ellenük irányul a magyar kereskedelem erélyes ak­ciója, amely az összefogásnak ha­talmas erejével érvényt fog sze­rezni az általuk helyesnek vélt fel­fogásnak. Állandóan gáncsolják a kereskedőket azt állítván róluk, hogy nivótlanok és a mai válságos idő­ben nem tudnak a közérdeknek meg­felelően helytállani. Ez a vád fen­tiek szerint nagyrészt indokolt és különösen a tanult kereskedők, akik egy szenvedésteli inaskodás, tanonc­iskolái végzettség és sok évi egész napon át tartó fárasztó szolgálat után jutnak önállósághoz, hibáztat­ják joggal, hogy mindezen előkép­zettség nélkül is, bárki, akár nyug­díjas vasutas, postás, vagy katona, minden nehézség nélkül azonnal megnyithatja üzletét. Ebben a kérdésben az összes ma­gyar kereskedelmi kamarák egy vé­leményen vannak. Együttesen jár­nak el a minisztériumban, hogy szükség esetén törvényhozás útján orvosolják a bajokat. Ha minden laikus kénytelen lesz tanult szakér­tőközeget maga mellé, venni, máris hány ezer ember fog kenyérhez jutni? Feltétlenül meg kell szorítani az üzletnyitás jogát; ki kell választani, hogy kiknek adnak iparigazolványt, de akik aztán a szigorú szűrőn át­esnek, azok élvezzék a teljes keres­kedelmi szabadságot, mert csakis igy tudják a vásárlóközönség jogos igényeit kielégíteni. Csakis ezen egyetlen esetben lehet az összke­reskedelmet a magyar múlthoz méltó magas piedesztálra emelni. Lenkei Emil • »•>••» Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. mm m mm 'MJ* WZ üti Ü. mm MM HL A héten a Kersch ba urn may er gyógyszertár tart éjjeli szolga, latot. Az emmausi bencés apát váró sunkban. Pénteken délután Kele­men Krizosztom pannonhalmi főapát kisáretében városunkba érkezett az emmausi (Prága) bencésapátság apátja s a bencés székházban szállt meg. Tisztelgő látogatást tettek a bíboros Hercegprímásnál, majd ennek vé­geztével Balogh Albin dr. bencésgim­náziumi igazgató kalauzolása mellett megtekintette a bazilikát, az ásatáso­kat s nevezetességeinket. Turi Béla előadása az Ipar­testület közgyűlésén. Az esztergomi Ipartestület mai közgyűlésén, melyet délelőtt 11 órakor tartanak a Fürdő Szálló nagytermében, fel fog szólalni Turi Béla prelátus-kanonok, váro­sunk országgyűlési képviselője is. Felszólalásában ismertetni fogja iparo sainkkal az új Iparnovellát. Erre leg­alkalmasabbnak találta az ipartestü­leti közgyűlést, amikor az iparosság tekintélyes számban sereglik össze. Az értékes előadásra iparosaink figyel­mét felhívjuk ! Ezfistmennyegző. Hortobágyi (Holczer) János igazgató-tanító és neje diószegi Karsay Vilma február hó 21-én tartották meg házasságuk 25 éves évfordulóját szűk családi körben. A pannonhalmi főapát előa­dása Budapesten. Az Országos Nemzeti Klub szerdai összejövetelén az Országos Kaszinóban Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát tar tott előadást „A falu jövőjéről". A nagy tetszéssel fogadott előadásért Karafiáth Jenő elnök mondott kö szönetet, majd a vitaestén több ér­dekes hozzászólás hangzott el. Hó­man Bálint közoktatásügyi miniszter teljes elismeréssel adózott az előadó beszédének. Utána dr. Ravasz László református püspök szólt hosszan a kérdéshez és mindenben megerősí­tette a Kelemen Krizosztom által vallott pedagógiai elveket Ézt köve tőleg Darányi Kálmán földmivelés­ügyi miniszter mondott köszönetet az előadónak azokért a mezőgazda­sági vonatkozású elgondolásokért, amelyeket a falu ifjuságánik lekébe beültetni kíván. Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke is hozzászólt a vitához, amelyben még mások is felszólaltak. Névmagyarosítás. Schalkház Ist­ván, a Ludovika Akadémia III. éves növendéke családi nevét „Salkahizi"­ra változtatta. Keresztúti ájtatosság a Kálvá­rián. Esztergom városnak kereszt úti ájtatosság végzésére a szabad természetben csak egy kálváriája van, amely a belvárosi temető mögött emelkedő domboldalon fek­szik. A nagyböjtben minden pénte­ken délután 5 órakor keresztúti áj­tatosság lesz papi vezetés mellett. Esős idő esetén az ájtatosság el­marad. Az Esztergomi Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesü­let 1936 évi március hó 1 én, va­sárnap délután 5 órakor tartja ren­des évi közgyűlését a Városháza nagytermében, melyre az Egyesület tagjait és az érdeklődő közönséget ezúton is tisztelettel meghívja a Ve­zetőség. Farsangzáró est a Magyar Ki­rályban. A Magyar Turista Egye süiet Helyi Osztálya és az Eszter­gomi Polgári Egyesület f. hó 24 én, hétfőn este félkilenc órai kezdettel a „Magyar Király" nagytermében szinielőadással egybekötött farsang­záró táncestélyt rendez. Szinre kerül: Hoffmann-Schamburg György; „Ni­hilisták*' cimű háromfelvonásos bo­hózata. A Turisták és a Polgári Egyesület farsangzáró táncestélyét a hagyományos siker jellemzi, mert a jókedv és humor jegyében búcsúzik el a mókás Karnevál herceg a far­sangi hangulatú vigadozóktól. A pon­tos megjelenés éppen ezért' kívána­tos, mert az elhelyezés az érkezés sorrendjében fog történni. Jegyárak : Személyjegy 1 pengő, táncosjegy 50 fiillér. Elnökváltozás a Sétahely és Szépítő Egyesületben. A közeli napokban tartja meg az egyesület szokásos évi választmányi és köz­gyűlését, melyen tárgyalni fogja az évi jelentést és a számadást. Dr. Perger Kálmán egyesületi elnök je­lentésében röviden összegezi az egye­sületnek az ő tizenegyéves elnöksége ideje alatt kifejtett tevékenységét ós alkotásait végül pedig elbúcsúzik az egyesülettől, mert további elnöki meg­bízatást nem vállal és az egyesület vezetéséről végleg visszalép. A köz­gyűlés tehát az esedékes tisztújítá­son új elnököt fog választani. Szentségimádás Vízivároson. A vízivárosi plébánia-templomban far­sang utolsó három napján tartják a szentségimádást. A hagyományos áj­tatosságra városunk minden részé­ből seregesen zarándokolnak a hivők minden esztendőben, a szentségi Úr Jézus imádására, mind a három napon, reggeltől-estig. Különösen a főistentiszteletek alatt: a szentség­kitétel, a nagymise és az esti szent­beszéd, litánia és szentségbetétel idején bizonyult szűknek a nagy vízivárosi templom az ájtatoskodók befogadására. A farsangvégi ájtatos­ság, mintha hid akarna lenni a zajos, gondtalan, sokszor önfeledt tobzó­dásokkal tele, borgőzös, mámoros farsang és a nagyböjti időszak kö­zött, amelynek hajnalán : hamvazó­szerdán, az Egyház hangos mementó­jára megtalálja az ember a lelkét és a bűnbánat hamujával jelet tétet homlokára: a kereszt jelét. Ezen a hidon áthaladva fölébred a bűn tu­data a nagyböjt küszöbén. A kereszt jele eszébe juttatja a megváltást. A hamu a mulandóságot: Porból lettél, porrá válsz ! S vége a farsangi örö­möknek ! Magába száll a bűnös lélek. A háromnapos szentségimádás, a kiváló egyházi szónokok átvezetik a lelkeket észrevétlenül a farzang zajá­ból a nagyböjti csöndes magába­szállásra. Ma, vasárnap reggel 7 óra­kor lesz az ünnepélyes szentség­kitétel, utána szentmise, délelőtt folyamán minden órában szentmise, 10 órakor pedig ünnepélyes nagymise, este 5 órakor szentbeszéd, litánia és szentségbetétel. Hétfőn ós kedden azonos a sorrend. A kedd esti ünne­pélyes befejező ájtatosságot a bíbo­ros Hercegprímás tartja Te Deum­mal. Az Esztergomi Széchenyi Ka­szinó f. hó 25 én este 6 órai kez­dettel saját helyiségében tánccal egybekötött, hagyományos héring­schmaus-os farsangzáró Összejöve­telt rendez. Belépődíj nincs. Cigány­zene mellett tánc 12 óráig. Ipartestületi közgyűlés. Az esz­tergomi Ipartestület f. hó 23-án, (va­sárnap) d. e. 11 órakor a „Fürdő Szálloda"-ban tartja rendes évi köz­gyűlését az alábbi tárgysorozattal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. 2. Jegyzői jelentés az elöljáróság 1935. évi működéséről. 3. Javaslat az ipartestület 50 éves fennállásának alkalmából augusztus hónapban összehívandó jubileumi közgyűlés és kisipari kiállítás tár­gyában. 4 Szám izsgáló bizottság jelentése, az 1935. evi zárszámadás bemutatása és a pénztáros részére a felmentvény megadása. 5. Vagyon­leltár bemutatása. 6. Az 1936. évi költségvetés megállapítása. 7. Az alapszabályok ércelmében kisorsolt 1 alelnök, 14 elöljárósági tag és 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom