Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-20 / 15.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 15. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1936. FEBRUÁR 20 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KereSZtéliy politikai 03 társadaluli lap. Előfizetési ár 1 hóra: i pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Amiből kevesebb több lenne A legutóbbi statisztikai kimutatás szerint 14.365 egyesület van Csonkamagyarországon. Ezek között 431 hazafias, 157 vallásos, 497 bajtársi, 1083 kulturális, 744 művészeti, 102 tudományos, 1229 sport, 856 jótékonysági, 523 önsegélyző, 3807 társaskör, 2351 érdekképviseleti és 1617 különböző célú: summa summárum 14.365 egyesület. Ebből 2íi36 Budapesten, 10.446 a vármegyei és 1683 a városi törvényhatóságokban működik. A tagok összes létszáma 2.945.118. Ebből 2.283.491 a térfi és 562,090 a nő, a többi jogi személy. A világért sem akarjuk kétségbevonni az egyletek létjogosultságát, sőt hangsúlyozzuk, hogy a magasabb rendű egyesületi élet fokmérője a nemzeti kultúrának. Azt azonban nem lehet helyeselni, hogy a célcsoportok szerint tömörülő emberek 14.365 irányban r forgácsolják szét erejüket. És vegyük számításba, hogy a majd hárommilliónyi „beszervezett" tömeg korántsem jelenti a csonkaország lakosságának egyharmad részét. A kifejezetten egyesületi tag-lények faluhelyen 4—5, városokban 10—12 egyesületnek tagjai. Aki jótékony ember, az végig támogatja az Összes jótékonysági egyleteket. Az Öntudatos hazafi minden nacionalista csoportnak tagdíjfizető részese. A sportman-ek pedig minimálisan öt egyesületben élik ki buzgóságukat.. . Ezzel szemben csak most kezdjük belátni, hogy amit 856 jótékonysági egylet évi 11.247 P tiszteletdíj és 1.308.113 P ügyviteli kiadás mellett sem tudott megvalósítani, azt az egri norma például 36 törvényhatósági központtal, kiadás nélkül és tökéletesen meg tudja valósítani. Igy van ez a hazafias egyesületeknél is. Mert hazafias cél csak egy van: az integer Magyarországot szolgáló keresztény-nemzeti eszme. Hazafias egylet viszont 431 működik országszerte, s ha összehasonlítjuk a tagkönyveket, egy-egy név öt-hat helyen is előfordul. Nem beszélünk a szórakozást és barátságot szolgáló dalárdákról, az olvasókörökről, népművelési, betegsegélyző, egészségügyi, érdekképviseleti, tűzoltó stb. egyletekről. Ezek számát még szaporítani kellene. De kérdezzük: mi szükség van arra, hogy 1229 ernbersport-egyesülete legyen az országnak, amikor a vallási élet 157-el, s a tudomány 102-vel is beéri... ? Ez az egyesületi élet egyik abnormitása. A másikat híven tükrözi vissza a vitéz Mike Gyula miniszteri titkár szerkesztésében megjelent statisztikai zsebkönyv kimutatása, amelybői megtudjuk, hogy az Ezerkilencszázharmincnyolc Szent István emlékünnepéből részt kér magának a primási város, Esztergom is. Természetesen egy nagyszabású emlékév megrendezéséhez alapos készültség kell, épen ezért alakult egy bizottság, mely hivatva van a jubileumi év előkészületeinek és megrendezésének keresztülvitelére. A bizottság élén vitéz SzivósWaldvogel József ny. tábornok áll dr. Balogh Albin bencésigazgatóval, tagjai pedig városunk közéleti férfiai, akik nagy lelkesedéssel vállalták a nehéz feladat megoldását. A bizottság már megkezdte előkészületeit, az utóbbi időben többször ülésezett, ezen üléseken igen hasznos tervek kerültek elő, melyeknek megvalósítása feltétlen hozzájárulna az év sikeréhez. Az előkészületi programmon több útrendezési és városszépitési terv szerepel. A rendkivüli kiadások biztosítása érdekében a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a vármegye főispánját és a város képviselőjét, hogy járjanak közbe a kormánynál, hogy ezen év előkészítésére és rendkivüli szükségleteire Esztergom városát rendkivüli segélyben részesítse. Fontos közmunka lenne a sziget körüli partvédelemnek állami költségen való elkészíttetése és a Szent Tamás hegy elfogadható rendezése, melynek kivitelét a város főmérnöke ambicionálja és amely kérdés éppen a napokban került lapunk hasábjaira. Nagyszerű terv merült fel a város szobrokban való szegénységének orvoslására is. Szóba került Baross Gábor, Balassa Bálint és Rudnay Sándor szobrának elkészítése, a terv kivitelezésére szoborbizottság is alakult. * Kitűnő művészi terv a városház árkádjai felett lévő falsíknak domborművekkel való díszítése. A terv szerint a város tiz polgárának áldozatkészségéből Esztergom történelmi nagyjainak művészi plakettjét helyeznék el. (Bottyán, Balassa, Prohászka, Tomori, Malonyai, Sissai, Kukländer felesége stb.). A terv már több hivatott művészt foglalkoztat, összes egyesületek 83 milliónyi bevételéből csak 41.359.096 P szolgálja közvetlenül az egyesületi célt, tiszteletdijakra 2.647.234, ügyviteli kiadásokra 19.638.234, egyéb kiadásokra pedig 7.829.326 pengőt fordítanak. Mindebből az a tanulság, hogy minden városban, minden faluban célcsoportok szerint közös nevezőre kell hozni az egyesületeket. Természetesen nem úgy, hogy megalkossuk az Egyesült Egyesületek Egyesületét, s azzal létrejöjjön a 14366ik egyesület... azt a tiz férfiút pedig, akinek bronzdomborműve a városház falára kerülne, a Történelmi Társulat hivatott kiválasztani. Foglalkozott a bizottság azzal a tervvel is, hogy 1938-ban különböző országos kulturális egyesületek, igy a jogászegyesület, orvosok, tanárok, tanítók stb. itt tartanák gyűléseiket. Van a bizottságnak egy igen ünnepélyes, közjogi vonatkozású terve is, ami csak az érdekelt államhatalmi tényezők tetszésének találkozása után lesz nyilvánosságra hozható. A bizottság állandó munkában van és kéri Esztergom közönségét hogy ezen nagyfontosságú ünnepi év előkészületeiben teljes jóakarattal támogassa a szervező bizottságot. Az előkészítő munkálatokra szánt adományokat kéri a bizottság vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokhoz, vagy a cél megjelölésével bármelyik esztergomi pénzintézethez elküldeni. Szent István, az első magyar ki rály, Esztergom szülötte halálának kilencszázéves évfordulóján rendezendő ünnepség esztergomi előkészületeire a következő bizottságok alakultak: Szervező bizottság. Elnök: v. Szivós-Waldvogel József. Alelnök: dr. Balogh Albin. Titkárok : dr. Kőhalmy László és Szalva László. Tagjai: dr. Darvas Géza, v. Dudás László, Etter Ödön, dr. Gróh József, dr. Lepold Antal, dr. Meszlényi Zoltán, Reviczky Elemér, Obermüller Ferenc, dr. Sántha József, v. Szabó István. Al- és szakbizottságok. /. Propaganda és sajtóbizottság : Elnök: Túri Béla. Ügyvezető elnök : dr. Gróh József. Tagjai: Bodor Zoltán, dr. Etter Jenő, Laiszky Kázmér, dr. Lippay Lajos, dr. Marczell Árpád, Philipp József, Szalva László, Szvoboda Román, Vitái István. //. Művészeti és történelmi bizottság: Elnök: dr. Lepold Antal. Tagjai: Ammer József, vitéz BajorBayer Ágoston, dr. Balogh Albin, Béres István, Büchner Antal, Einczinger Ferenc, dr. Etter Jenő, Geyer Béla, dr. Horváth Detre, flomor Imre, Hajnali Kálmán, Horváth Dezső, Klinda Károly, Lux Kálmán, dr. Meszlényi Zoltán, Obermüller Ferenc, Paczolay Imre, dr. Sántha József, dr. Zwillinger Ferenc. Közlekedésügyi és elszállásolási bizottság: Elnök: Fogarassy István, Tagjai: Bodor Zoltán, dr. Darvas Géza, vitéz Dudás László, Etter Ödön, Fuchs György, Guttray Gyula. Lenkei Emil, Püspöki Aladár, Reicher József, Schal kház Ferenc, Ujszászy Imre. IV. Városszépitési bizottság: Elnök : vitéz Szivós-Waldvogel József. Tagjai: Blaskovics Piacid, vitéz Dudás László, Einczinger Ferenc, dr. Jármy István, Meszes Ferenc, dr. Perger Kálmán, Puskás Sándor, Schrank Ödön, Ujszászy Imre, dr. Zwillinger Ferenc. V. Sportbizottság: Elnök: dr. Darvas Géza. Tagjai: Adorján Gyula, Bárdos Béla, Berencz György, Boromissza Gyula, vitéz Dudás László, Gaál Tivadar, Makay László, vitéz Matus Gyula, Podhradszky Károly, Philipp József, dr. Rudolf Béla, vitéz Szivós-Waldvogel József, báró Ungár Károly. A hatalmas munkából, a nagy előkészületekből ki kell vennie a város lakosságának is a részét. A történelmi hagyományú Esztergom nem maradhat távol nagy szülöttének országos ünneplésénél. Egy kiépült, ujjárendezett Esztergomnak kell várnia az 1938 as Szent István évet wwwtmwMMtMmwmmmiM Tisztviselőcsere a városok között A Városok Lapjának legújabb számában Németh Károly tanácsnok a nemzetek kulturális érintkezésének egy egészen uj formáját javasolja a városközi kulturdiploinácia megszervezésével. Azt a gondolatot veti ugyanis fel, hogy a városok egy bizonyos időre cseréljék ki egymás között tisztviselőiket. A tisztviselőknek ezzel a cseréjével lehetővé válnék, hogy a városi tisztviselők megismerjék más városok igazgatását, cserehelyükön pedig előadásokban ismertetnék a maguk városának adminisztrációját. Ezzel egy városközi kulturdiplomáciai szolgálat alakulna ki, mely egyrészt hasznára válnék a városok igazgatásának, egyben azonban a nemzetek között is egy uj kulturkapcsolatot létesítene. Mindegyik tisztviselő uj helyen a cserébe eltávozott tisztviselő illetményeit kapja és igy az idegen tisztviselő semmiféle költségtöbbletet nem jelentene a városok számára, viszont ki volnának kapcsolva a valutáris nehézségek is. Ugyanezt a csereviszonyt egyébként az ország határain belül is rendszeresíteni lehetne, ami különösen nálunk bir különös jelentőséggel. Megkezdte előkészületeit a Szent István emlékbizottság