Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-02 / 10.szám

1936 február 2. ESZTERGOM és VIDÉKE gyonbiztonságáért ezer veszélynek kitett és sajnos gyakran fel is áldozott. A Frontharcos Szövetség tervszerű, következetes munkával és fáradhatatlan igyekezettel dolgozik azon, hogy a hadviselteknek, elsősorban a hadi gyámoltaknak nehéz helyzetén intézményesen segítsen, a legnagyobb sérelmeket jogszabályokkal orvosoltassa, s a minimális jogigények kielégítését törvényes úton biztosítsa. E célt szolgálja a magyar frontharcos törvény, amely — mint erről már ismételten hirt adtunk — az illetékes fórumok kezében van és amelyből, hisszük, még ez évben tőrvény lesz. Természetesen e törvény sem fog megszüntetni — tekintettel az adott lehetőségekre, az államháztartás nehéz helyzetére — minden sérelmet és kielégíteni minden jogos kívánságot. S addig is hosszabb idő telik el, mig a várt jogsegély meglesz. Hogy pedig momentan is letörülhessünk egy pár könnyet a szenvedő arcokról, elhallgattassuk a legindokoltabb panaszokat és enyhítsünk a legnagyobb szenvedéseken, a szövetség helyi csoportjai bajtársi segélyalapokat létesítenek, amelyekből kamatmentes, de visszatérítendő kölcsönöket folyósítanak a hozzájuk fordulók részére. A visszatérítés természetesen nem azt jelenti, hogy a segélyt nyújtó alap a törvény szerint rendelkezésre álló eszközök igénybevételével minden körülmények között behajtja a kölcsönöket, hanem a segélyezettek becsületére bizzák, hogy tehetségükhöz képest térítsék vissza a kapott segélyt s ezáltal adják meg a lehetőséget más bajtársaknak is, hogy ők is igénybe vehessék a segítséget. A frontharcost a világháborúbari is az a mentalitás jellemezte, hogy amikor elfogadta bajtársának segítő kezét, ezt mindig azzal az eltökélt I szándékkal és komoly akarattal tette, I hogy alkalomadtán viszonozza a jójtéteményt. Igy kell ennek lenni ma I is, sőt ma annyival is inkább, mert a segitő kéz — sajnos — nem erős, a forrás, amelyből a segítség kis csermelye csobog, nem bő; az erszény, amely a kérő szóra megnyílik, sovány. A Bajtársi Segély Alapot a Front harcos Szövetség tagjai a maguk keservesen félretett filléreikből létesítették és táplálják. A nagyközönség áldozatkészségét nem vehetik és nem is veszik igénybe, legföljebb azon alakban, hogy a Bajtársi Segély Alap javára szinielőadásokat, műsoros táncestélyeket, majálisokat stb. rendeznek. Az Esztergomi Főcsoport e segélyalap javára folyó évi február hó l-én a Magyar Király szállodában, este fél 9 órakor műsoros táncestélyt rendez és bizik abban, hogy a város hazafias gondolkozású polgársága méltányolja a nemes célt, a rendezők fáradozását és zsúfolásig megtölti a termet. Ez alkalmat ragadjuk meg, hogy i köszönetet mondjunk lharosi Sándor fűszerkereskedő bajtársunknak, J akinek kezdeményezésére és fárad-; hatatlan közreműködése mellett le-! zajlott teaesték a vármegyei rok- • kanták és fenti alap javára nagyobb összegét eredményeztek. Szövetségünk sürgetésére a m. | kir. kormány a nagyarany és többszőrösen adományozott nagy-ezüst vitézségi érmek pótdiját újból folyósítja. A bajtársi együttérzésnek és hálának felemelő tanújelét adták Löbl Marcel gyárvezető és v Leidenfroszt Pál nagytrafikos c. századosok, akik közül az előbbi a javára folyósított vitézségi érem pótdíjról a fenti segélyalap javára egyszer j s mindenkorra lemondott, utóbbi pedig a pótdíj egy havi összegét, 20 pengőt felajánlotta. szor akad néhány kalandra vágyó fiú, aki megpróbálkozik a katonák kai megszökni a harctérre. A fiúk átsétáltak Kenyérmezőre, vagy Do rogra s ott szálltak fel. — „Városszépítés" c. cikkből: „Ott van kisdunaparti Csernoch János-út, mely arra volna hivatva, hogy mint a városnak egyik szép sétáló és üdülő helye, állandó vonzó hatással legyen a helyiekre s idegenekre egyaránt." — Az esztergomi székesfőkáptalan két új tagot kapott. Ő Felsége a főkáptalan tagjává Halmos Ignác dr. nagyszombati kanonokplébánost és Báthy László lévai prépost-plébánost nevezte ki. Az új polgármester megtekintette az építésében félbehagyott városi vágó hidat. HH A városi számvevői választás elé Pénteken déli tizenkét órakor járt le \ az a pályázat, amelyet a polgármes- j ter Magyar Endre nyugalombavonu- j lásával megüresedett városi szám-' vevői állás betöltésére hirdetett. A választás a közeljövőben megtörténik. Értesülésünk szerint az állásra többen pályáznak és előreláthatólag a szavazásnál is erős lesz a harc. A város képviselőtestületének, i mint választó szervnek feladata \ magaslatán kell állnia. Félretéve minden szubjektív érzést, családi, vagy baráti és egyéb kötelékeket egy szempontnak, domináló szempontnak kell eldönteni a fontos választást : Esztergomról van szó. A szegény, végvári városról, melynek jőerét elvágták, anyagi romlásba döntötték. Esztergomról, a magyar katolicizmus bölcsőjéről, a hajdani királyi városról, a magyar Sionról. Az új számvevőnek megértő, humánus hivatalnoknak kell lennie. Finom lélekkel, szeizmográf érzékkel kell íróasztala mellé ülnie, de hatalmas tudassál és rátermettséggel is kell rendelkeznie, hogy a mai keserves adózás labirintusaiban tisztán lássa azokat az utakat, melyeken a városi számvevőnek haladnia kell. A feladat roppant súlyától anynyira áthatva kell lennie, hogy állását nem is hivatalnak, biztos kenyérkereseti lehetőségnek, hanem komoly hivatásnak kell tekintenie. Számolni kell azzal, hogy egy adóhivatalvezetőnek roppant nehéz és felelősségteljes a hivatása. Nehéz kifelé a nép, a gondokkal, a mindennapi kenyér gondjaival küzdő nép felé, felelősségteljes a felsőbb hatóság felé. A jó hivatalvezetőnek meg keli találni az aranyközéputat, melyen az adózó nép megtalálja azt a hivatalt, ahol a verejtékkel szerzett obulusait lefizeti egy város, egy szegény város életrentábilitásának alapjára. Ez a felelős, fontos pénzügyi ember Esztergomban nem is lehet más, mint aki ennek a városnak a talajából szívta a város, a haza, a szülőföld szeretetét, ennek a városnak a fia szívvel és lélekkel, ismeri a népet, annak a küzdelmét, szereti, megbecsüli azt a kérges kezet, melynek munkájából él ez a város, amellett szaktudásával, rátermettségével helyt tud állni hivatalában. A képviselőtestület minden tagjához intézzük e sorokat, kérjük őket, a város lebegjen szemük előtt, háttérbe szorítva minden személyi kapcsolatot, a választás azt hozza meg, amire a városnak, Esztergomnak, a magyar Sionnak szüksége van. Február 8=án Fehérrózsa-est a Fürdőben. Miről adott birt az „Esztergom és Vidéke" hnsz év előtt? 1916. febr. 2-től 9-ig. Idézünk egyik akkori cikkünkből két mondatot: „Beszélik, hogy az* egyke rendszer majdnem annyi kárt' tett a magyarságban, mint a háború ... Egyik-másik ezredben a három-négy gyermekes családapákat nem osztják be a menetszázadba, hanem kaszárnyaszolgálatra alkalmazzák őket." — A dohány drágulása február l-én életbelép. — Valahányszor egy-egy menetzászlóalj elmegy városunkból, mindannyiHÜKIIÍ Félévi bizonyítvány Most hapták meg a diákok a félévi bizonyítványokat, félévi munkájuknak érdemjegyekben visszatükröződő eredményét láthatják maguk előtt a diákok és a szülők Ezek a bizonyítványok megmutatják az elért sikert, azután azt is. hol volt elégtelen a szorgalom s a korlátoltabb szellemi képesség hol szenvedett pontozatos vereséget a tanulmányi követelményekkel szemben. „A mi generációnk más volt" — mondják az öregek, akik a megszépítő messzeség távolából ma már úgy látják — már-már elhiszik hogy az ő idejükben csupa kis Einstein figyelt a matematika órán s valamennyi fiók- Mezzofanti hajtogatta az igéket. Pedig csak jóhiszemű tévedés mondathat ilyesmiket. Nagyjában az elmebeli készség s a szorgalom nem csökkent; csak azt az előnyt amit az ered mény szempontjából az észszerűbb, Ökonomikusabb tantervek, a tani tás módszerének vitathatatlan fejlődése jelentenek, nagyban csök kentik azok a mostohább életviszonyok, amelyek között a mai diákgeneráció él. Ez a háborús, idegesebb, testi felépitettségében kevésbbé ellenálló I (az iskolai testnevelés nem tudja \ ellensúlyozni a test felépítésében a gyermekkort gyengébb táplálkozási következtében jelentkező gyengeséget) nemzedék olyan környezetben \ tanul, ahol sűrűn felüti a fejét az j anyagi gond. Kisebb lakásokba hú-' zódtak össze, nincs meg a családokban a nyugodt tanulás lehetősége, a gyermek érzékeny lelkivilága erősen reagál a gond és nélkülözés között hánykódó családi élet megnyilvánulásaira. (A tangens tétellel nem lehet elmélyüléssel foglalkozni, ha ugyanabban a szobában pl. az anya szemreh i ny ásókat tesz a kényszerűségből munkanélküli apának). Azután — háború előtt is voltak ilyenek — de most megsokszorozódott azok számi, akik maguk teremtik elő iskoláztatásuk költségeit, akik naphosszal tanítanak, elmennek felolvasónak s nyáron kőművesnek, cséplőmunkásnak szegődnek. A pénzkeresésre fordított idő elvész a tanulási idő • bői. Nem korlátoltabb és nem kevésbbé szorgalmas ez a generáció a réginél. Az élet más, amelybe rendeltetésszerűig beleszületett, amely' ben alk űmazkodni próbál s amely könyörtelenül rányomja bélyegét a diákokra is. A hölgyek estélyi ruháin Kovács Jenő üzletében (Excelsior. Kossuth u. 20) vásárolt ruhadiszek feltűnést keltenek 1 én 1 én 2-án 2-án 5-én 8- án 9- én 9-én 15-én 15- én 16- án 22- én 23- án 23- án 24- én Farsangi naptár. Február: „Öregcserkészbál* a Fürdőben. Frontharcosok műsoros estélye a Magyar Királyban. Kat Legényegylet műsoros táncestélye saját helyiségében. Vasutasbál a Fürdőben. Széchenyi Kiszinó farsangi tea estje saját helyiségében. A Női Kereskedelmi műsoros „Fehérrózsa* estélye a Fürdőben Ref. Ifjúsági Egyesület műsoros táncestélye a Fürdőben. Szentgyörgy mezei Kat Olvas 6 kór műsoros táncestélye saját helyiségében. Vitézek bálja a Fürdőben. Kereskedelmi Társulat táncestélye a Magyar Királyban. Ciganybál a Duna Kioszkban Öreg Hollók jelmezbálja a Fürdőben. Kat. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségében. Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör farsangzáxó táncmulatsága saját helyiségében. Polgári és Turista Egyesület farsangzáró estje a Magyar Királyban. Könnyen és jól csak DEL-KA cipőben táncolhat! A legszebb ruhadiszek: virágok, fémővek, gallérok a legolcsóbban Kovács-nál (Excelsior, Kossuth-u. 20.) kaphatók. Nézze meg a kirakataimat. A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot.