Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-20 / 67.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 67. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1936. AUGUSZTUS 20 i Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 , KereSZtéüV politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hol vagy István király? Z^r^Zf^Z A nagy gondolat, amely a puszták fiainak ősi energiáit a kulturélet és az európai civilizáció ösvényére terelte, el nem fakuló világossággal fénylik át egy ezeréves történelem homályán, hogy ránkidézze századok tanulságait: csak az időszerű reformok menthetik át a nemzeteket egy jobb jövendő számára. Szent István államalkotó géniuszában a Gondviselés megjelölte a magyarság számára európai történelme első ezer esztendejének útjait s amikor Koppány utolsó embere is elvérzett a pogányság reménytelen ellenállásában, a keresztény Magyarország kiterjesztette határait az Északi tengertől a Balti tenger partjáig. Egyetlen sziklává nőtt ki Regnum Marianum és ezen a sziklán megtört a vándorló pogányság pusztító ostroma. A magyar sziklán elvérzett a tatár roham és véres fejjel takarodott vissza a mozlim emberáradat is. A nagy reform gondolata századokon táplálta a magyarság történelemformáló erejét és ma 1936. augusztusában, az első ezredév alkonyán az ország és nemzet sorsáért aggódó érzés riadva sóhajt fel a glóriás király alakja felé: Hol vagy István király? Hol van történelmi nagyságod, tisztaságod, hitedből áradó erőd, hol van ezredéveket átfogó gondolataid világitó fényessége, hol van mártiri elhatározottságod, amely szétzúzta a pogányság szikláit, amely kigyomlálta a bűnöket, amely megtalálta az ösvényt, melyen át a nemzet eljutott az első milleniumig ... Hol vagy István király, hogy megmutasd e tévelygő népnek második ezredéve útjait? Az idők elpusztították az országot, a Kárpátok ormain a rabló éhség és gyűlölet silbakol ; itt benn a nyomor pestise pusztít: a magyar milliókat új honfoglalásra kellene vezetni, de ez a nép fáradtan, szivenütötten, lethargiába sülyedve várja a szabadító gondolatot, a reformert, a tiszta és nemes elhatározottságot, amely vértelen, de annál elszántabb küzdelemre toborozza jobb jövendőnkért a magyar milliókat. A cselekvő Szent Jobb van csak itt s bár a káprázatos fényű ünnepi körmenet harang" zúgásából kihallaná ez a ma" gyar élet Szent István üzenetét: az Evangélium parancsa ételt adni az éhezőknek és italt adni a szomjazóknak . . . Bár megértenék a század uralkodó gondolatát, a milliókkal szemben való elkötelezettség parancsát! Sivár kép az, amelyet az egyéni és politikai önzés, a vagyon szomjúsága és a vak önzés vetit a vizsgálódó tekintet elé: a privilegizált önzés szervezett hadjárata, mint gyeptűz pusztít a magyar szteppén. Hol van István király, hogy eldörögje: bűn a milliós jövedelmek halmozása akkor, amikor százezer ember éhezik, amikor törtszemű gyermekek ijesztő síráskórusa zeng : kenyeret... kenyeret . .. A megváltozott idők szociális reformok végrehajtását sürgetik. Mint a fekélyt, úgy kellene kiégetni a nemzet testéből a vak, gonosz és korlátolt önzést és egyetemes érvényű pazületet, minden társadalmi osztályt és minden egyént, — hogy meggyógyuljon a beteg test és megmentsük a pusztulásra itélt országot egy biztatóbb, szebb és boldogabb jövendő számára. De István király hangja még nem dübörög bele a siket magyar éjszakába. Az önzés kiváltságai még sértetlenek. Agg álláshalmozók pipálnak kényelmes „hivatali" székeikben, míg a párnázott és nehezen nyiló ajtók előtt az állástalan diplomás fiatalság szomorú és reményvesztett hadserege ácsorog. A munkáskezek tétlenül hevernek, a nemzet életereje fogy, vannak még árdrágító kartelek. Még nem harsog elég hangosan minden zugból a megtérés, megújhodás és a reformok parancsa. Még játszunk a jelennel és jövendővel, de rrr'r nem lehet távol az az idő, amely a ránkszakadt éjszaka utolsó perceiben egy felhasadó, boldog hajnalon megmutatja a második millénium felé az útat. Idegenek sokasága lepte el ezidén városunkat Nagyboldogasszony napján Pénteken este városunk összes templomában megkondultak a harangok és hirdették Esztergom legnagyobb ünnepének, Nagyboldogaszszony napjának beköszöntét A ba zilika előtt felragyogtak a reflektorok és hatalmas főszékesegyházunk fényözönben úszó impozáns méreteit nemcsak Esztergom, hanem a meszsze környék is megcsodálhatta. Este 8 órakor indult a Hősökteréről a hódoló lampionos felvonu lás a Primas-térre, hogy ünnepi szerenádot adjon a biboros Főpásztor tiszteletére. A szeren?don közreműködött a Turista Dalárda brilliáns, remek énekszámokkal Hajnali Kálmán és a Levente Zenekar Szeredi Károly vezényletével. A szerenád után szépen sikerült tűzijáték volt a várfokon, melyet ezidén külön is meg kell dicsérnünk. Nem fontos, de érdekes megje gyezni, hogy a csehek „véletlenül" e napon tartották Párkányban gyakorta megismételt légvédelmi gya korlátaikat. Az egész községet el sötétítették és — ezen van a hangsúly és a főcél — senkinek sem volt szabad elhagyni házetáját és az utcára kimenni. Hogy miért, azt — úgy gondoljuk — felesleges rész léteznünk. Seombaton, az ünnep napján, reggel 8 órakor gyülekeztek a testületek és a zarándokok, hogy a Bazilikahoz induló ereklyéé ünnepi felvonulásban résztvegyenek. A menetben ott láttuk helybeli iskoláinkat igazgatóik és tanáraik vezetése alatt, a leventéket, a dorogi és tokodi bányászokat vezetőségeikkel, majdnem teljes számban, a frontharcosokat, a vasutasokat, a különböző egyesületeket és a zarándokok nagy tömegét. A körmenetet dr. Felber Gyula belvárosi plébános vezette, aki előtt a karinges papság hosszú sora haladt az ereklyékkel, még előbb az irgalmas nővérek négyes sorok ban. Ott volt a vármegye tisztikara dr Radocsay László főispán ós dr. Prey Vilmos alispán, a város tisz'ikara Glatz Gyula polgármester, a helyőrség tisztikara vitéz br. Ungár Károly alezredes vezetésével, továbbá az összes kongregációk, a Credoegyesület tagjai nagy számban és a hivők hatalmas serege. A körmenetet a vidéki zarándokok fejezték be, kik papjaik vezetésével zarándokoltak Esztergom Nagyboldogasszony ünnepére. A diszfelvonulás áhítatát négy fúvószenekar közreműködése tette még bensőségesebbé. A menetnek a bazilikába való bevonulása után dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás ünnepi szentmisét pontifikált fényes, nagy papi segédlettel. A kóruson a főszékesegyház énék- és zenekara, kibővítve a dorogi bányászzenekar tagjaival Büchner egyik miséjét adta elő. A szentmise után a Hercegprimás pápai áldást adott és szentbeszédet HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tiz világbajnokságot szereztünk a berlini világolimpiászon. — Ottó király kijelentette, hogy nem hive a liberalizmusnak. — A csehek letartóztatták, majd kiutasították Grieger Miklós legitimista vezért. — Nagy majomállományt vásárol a főváros az állatkertnek. — Baltazár református püspök súlyos betegen fekszik a debreceni klinikán. — Albrecht főherceg, Kozma Miklós belügyminiszter és ifj. Horthy Miklós látogatást tettek Hitlernél. — Kettészelt a „Duna" MFTR gőzös egy román hajót. — 3502 gyártelep van Magyarországon. — A malmok ujabb 2000 vagon liszt kivitelére kaptak engedélyt. — öt év alatt 450 millióról alig 100 millióra csökkent a külföldi gyártmánybehozatal. — A magyar gyárak 223.777 munkást foglalkoztam sik és 2.18 milliárd pengő értéket termelnek. — Csak pari jmenti képviselettel biró nyilaskeresztesek működhetnek a jövőben. — Alpár Gitta bérházat építtet Budapesten. — Magyarország 481 vagon zsirt szállított az idei első félévben Németországnak. — Hajózhatóvá teszik a Kőrös folyót. — Minden ötven évnél idősebb házat felülvizsgálnak. — Ötezren vettek részt Károly király tihanyi emlékünnepén. KÜLFÖLD A spanyol kommunista uralom napjai meg vannak számlálva. — Félmillió újoncot vonultat be az orosz szovjet. — Sok összeesküvőt fogdoslak össze Oroszországban. — Eden angol külügyminiszter eladta családi birtokát. — Óriási petroleummezőt fedeztek fel Angliában. — Szovjet tisztek vezetése mellett kezdődtek meg a felvidéki hadgyakorlatok. — Kétszáz hadirepülőgép gyakorlatozik az olasz Riviérán. — Hitler elmaradt válasza miatt aggóda lom Párizsban. — Palesztinában ismét véres zavargások voltak. — A francia tartalékos tisztek testületileg ellátogatnak Oroszországba. — Az angol király Korfu szigetén találkozik a görög királlyal. — Közel húszezer lengyel vándorolt viszsza hazájába. — Jugoszlávia a Dunát csatornával akarja összekötni az Adna tengerrel. — Szabad vallásgyakorlatot követel a szovjettől a genfi zsidó világkongresszus, — A spanyol kommunista kormány békeközvetitésre kérte fel a hatalmakat. — Franciaország hitelt nyújt Lengyelországnak hadserege gépesítésére. — Az angol király Dalmáciába vitette repülőgépét. — Véres zavargások vannak az indiai francia gyarmatokon. — Évente 800 új angol piíótát képeznek ki Angliában. — A lázadók megtámadtak egy gyakorlatozó századot Mexikóban. — Parisban lesz az 1938. évi futball világbajnokság. — A francia Marokkóban a riff-kabilok felkelésre készülnek. — 38 millió zsák kávét öntöttek augusztus hó 1 ig tengerbe Braziliában.