Esztergom és Vidéke, 1936
1936-08-15 / 66.szám
egyes országok közötti csere-megállapodás révén. Kívánatos volna, ha a külföldi Collegium Hun gar icumok az iparos ifjúságnak éppen úgy otthont nyújtanának, mint a tudományos és művészeti pályán lévőknek A memorandum a továbbiakban azt fejtegeti, hogy gazdasági megalapozottságot kell adni az ipari pályáknak, gazdaságilag ki kell emelni az ipari pályákat abból a bizonytalanságból, amelybe a mai lehetetlenül súlyos viszonyok lesülyesztettók, mert a mai helyzetnek nyomorúsága és bajjal jajjal teli áldatlansága csöppet sem teszi kívánatossá az iskolázott ifjúság előtt, hogy az ipari pályát biztos megélhetési lehetőségnek tekintse. Komoly, mélyreható, intézményes rendelkezéseknek kell jönniök, hogy ezt a társadalmi osztályt is gazdaságilag végre a valóban megérdemelt és őt megillető sorshoz juttassák. Ide tartozik a kézműiparosság aggkori ellát jsának, az iparos-nyugdijnak intézményes biztosítása is, mert az ipari pályák iránti idegenkedésnek egyik legigazibb oka a biztosittatlan jövő. Ez a rövid vázlata a szombathelyi ipartestület elöljárósága értékes elaborátumának, — melyhez a magunk részéről csak azt a kívánságot fűzhetjük hozá: vajha az abban foglalt találó elgondolások mielőbb meghallgatásra találnának. Almaim élettelen álma. Mennyi tervem dőlt mdr dugába, hány vágyam, reményem kellett jelednem vagy magamba zárva mélyre, temetnem. Ami meg nem valósulhatott a tett, a lelkem vágya, Almaim élettelen álma, szívemből gyászolt drága halottPeregrinus. Impozáns ünnepség keretében avatták fel Tokodon az űj sportpályát A Tokod Üveggyári Sport Oub csendben folyó, minden feltűnést kerülő munkájának gazdag eredményét ünnepelte vasárnap az újonnan létesült sporttelepének avatása és tízéves jubileumának keretében. Az új pálya méltó lesz a tokodi futballcsapat eddigi országos híréhez és modern felszerelésében, berendezé seben sokáig egyedül fog áilani a maga nemében. A sporttelepet Aschner Lipót, az Egyesült Izzó Rt. vezérigazgatójának támogatásával maguk az egyesület tagjai létesítették a fillérenkint befolyó tagdijakból. Ez alkalomból külön kell megemlékezni Eggenhofer Jenő gyárigazgatóról, aki Tokodon nemcsak az irodában vezetője, hanem a gyáron kívül is számtalanszor beigazolta, hogy szerető apja is a munkásságnak. Az ő nagy szociális érzéke, nemesen érző szive mutatkozott most is meg, mikor életrehivta ezt a gyönyörű sporttelepet. Munkájában kiváló segítőtársai voltak: Missura Ferenc, a TÜSC ügyvezető elnöke, Mohos Antal intéző és Dukesz Andor tisztviselő. Az ünnepségre érkező előkelőségeket Eggenhofer Jenő, Missura Ferenc és Szoleczky Sándor igazgató-tanító vezetésével a munkásság képviselői fogadták. Eggenhofer Jenő rövid üdvözlő beszéde után magyarruhás kislány piros szekfűcsokorral köszöntötte Aschner Lipótnét. A megjelentek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk : Weisz Fülöp, az Egyesült Izzó Rt. elnökigazgatója, Aschner Lipót vezérigazgató és felesége, Aschner Dávid igazgató, Reviczky Elemér főszolgabíró, Kovács Mihály, a Közópmagyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Gácser János és Csanády László bányaigazgatók, dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató-főorvos, Bellus Béla és Halm Antal főjegyzők. A pályaavatásra a leventék és a munkásság zenekarral az élén dísz menetben vonult fel. A Hymnus eléneklése után Eggenhofer Jenő köszönte meg Aschner Lipótnak, hogy lehetővé tette a sporttelep létesítését. Beszédének további során a tiz éves jubileumát ünneplő csapat történelmét ismertette vázlatosan. Aschner Lipót válaszában megköszönte az üdvözlést és közölte, h°gy a jubiláns csapatnak ezüstserleget adományoz. Az Ünnepségen beszéltek még: Kovács Mihály, a Labdarúgó Szövetség, Bernáth Ferenc a munkásság, Gangl István pedig a sportolók neveben. A bensőséges, szép ünnepélyt a Magyar Hiszekegy fejezte be. Ezek után került sor Újpest és a TÜSC csapatainak mérkőzésére, a labdát a mérkőzés elején Eggenhofer Jenőné indította útjára. A félidőben az üveggyári leventék Szoleczky Sándor igazgató-tanító vezetésével zenés szabadgyakorlatokat, nagyszerűen sikerült gúlákat mutattak be a közönség szűnni nem akaró tapsvihara közepette. A második félidőben remek játékával különösen kitűnt a tokodi csapatból Gerendásy Sándor, Gangl István és és Berta István. A mérkőzést az Újpest csapata nyerte 5 :3 arányban. A tokodi üveggyár ünnepnapját este 400 teritékes bankett fejezte be. Mi pedig a kiváló tokodi csapatnak további lelkes munkát, sok szép jubileumot ós a bajnokságban szerencsés szereplést kívánunk. Járási szegényház létesítésével foglalkozott a vármegyei kisgyűlés Az augusztus hó 11-én megtartott rendes havi üléseken a szabadságon lévő főispán helyett dr. Frey Vilmos alispán elnökölt. A kisgyűlés tagjai nagy számban vettek részt a gyűle sen és számos hozzászólás hangzott el a negyvennyolc pontból álló tárgysorozat letárgyalása keretében, A kisgyűlés vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok indítványára táviratilag üdvözölte vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnököt betegségéből történt szerencsés felgyógyulása és hivatalának újbóli átvétele alkalmából. A kisgyűlés elutasította a komáromi igazoló választmány határozata ellen dr. Pákh János és társai és az ászári igazoló választmány határozata ellen Tánczos János és társai részéről beadott fellebbezéseket. A kisgyűlésen felolvasták a bibornok Hercegprimás köszönőlevelét a vármegye közönsége részéről az oxfordi egyetem díszdoktorává történt választása alkalmából kifejezett jókivánatokért. A kisgyűlés Teller János vármegyei irodaíiszt részére hat heti betegszabadságot engedélyezett és Balázs János törvényhatósági bajnai útkaparót saját kérelmére nyugdíjazta. Nagyobb érdeklődést váltott ki a patkoló kovács tanfolyamok ismertetése, amellyel kapcsolatban a kisgyűlés örömmel értesült arról a lehetőségről, miszerint a földmivelésügyi és honvédelmi miniszterek gondoskodása folytán, a vármegye közönségének aránylag csekély anyagi hozzájárulása mellett a kovácsmesterek és segédek szakszerű kiképzésben részesülnek. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József indítványára a kisgyűlés azon óhajának adott kifejezést, hogy az előadásokat és a gyakorlati bemutatókat ne ünnep- ós vasárnapokon rendezzék, nehogy ez az előadókat és a hallgatókat vallásuk szabad gyakorlatában megakadályozza és őket ünnepnapokon esetleg fizikai munka végzésére kényszerítse. Tóváros községi iparostanonciskolái igazgató és tanítók javadalma tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot megsemmisítette a kisgyűlés, minthogy az kormányrendeletbe ütközik, azonban dr. Garzuly József, Thaly Dezső, dr. Béltéky Gyula és az elnöklő alispán hozzászólása Után határozatilag utasította a község vezetőségét, hogy amenynyiben álláspontját továbbra is fenn tartja, az 1937. évi községi rendes költségvetés keretében gondoskodjók az illetők móltányos javadalmazásáról. A komáromi származási igazolványok költsége tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot a kisgyűlés jóváhagyta azon figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a díjszedés a tapasztalatok szerint a forgalmat csökkentené, a város vezetősége a város érdekében tegye a kérdést újabb megfontolás tárgyává. Az esztergomi járási szegényház létesítésének ügyével is foglalkozott a kisgyűlés, bár helyesléssel találkozott a terv, de a kigyűlés bizonyos kérdésekre kívánt még felvilágosításokat, adatok beszerzése vált szükségessé, miért is az ügyet levették a napirendről és a szeptember havi kisgyűlés az akció kezdeményezőjének, Reviczky Elemér járási főszolgabírónak jelenlétében és előadásában fogja az ügyet újból tárgyalni és fog dönteni. A kisgyűlés jóváhagyta a város két határozatát, mellyel a kórház központi fűtőberendezésének elkészítéséhez 60.000 pengő és a járványpavillon építéséhez 10.000 pengő kölcsönt vesz fel. Többek hozzászólása után egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a járványpavillon építéséhez a vármegye közönsége 9000 pengő segéllyel járuljon hozzá, mert ez a járványkórház az egész vármegye területéről felveszi a ragályos betegeket. Méltányos tehát, hogy amikor a 90 °/o-os pótadóval terhelt Esztergom város közönsége 10.000 pengő beruházást eszközöl a járvány kórház céljaira, ugyanakkor a vármegye közönsége a lehetőséghez képest segítségére siessen a városnak. A többi előadói javaslatot a kisgyűlés hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta. A kisgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésezett. A harminc pontból álló tárgysorozat keretében a törvényben előírt titkos szavazással, de egyhangúlag dr. Drahos János prelátus-kanonokot választották meg a gyámügyi fellebbviteli küldöttség és az adóügyi albizottság póttagjává, mely után a szokásos havi jelentések hangzottak el a bizottság egyhangú tudomásulvétele mellett. EGYRŐL-MÁSRÓL A költő „prózában" (Válasz Kolláayl Ágoston cikkére) Amidőn költeményemhez írt reflekszióit olvasom, önkénytelenül is elmosolyodom, vidám gyermekkorom napos mosolyának azzal a fáradt, halvány másával, ami még a keserű nap-gondok és a holnapért vívott, folytonos, kemény küzdelemben megmaradt nekem. Eszembe jut Nietzschenek, a nagy német filozófusnak megállapítása : „Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz". Nem azért citálom ez igazságot, mintha az ön cikke azt a látszatot keltené bennem, hogy „elpusztításomra" íródott volna, de megvallom, vannak az embernek olyan percei, mikor a legártatlanabb célzattal kimondott szó is elég ahhoz, hogy a lelket stabil helyzetéből kilendítse. őszintán szólva, erősebb hangú hozzászólást vártam költeményemhez a „jogosan felháborodó" közönség nevében, de ha ama „felháborodók" közül valaki, vagy ön próbálná meg egyszer az én életemet élni, csak egy hétig, úgy hiszem gyökeresen megváltoztatná ez egyetlen, elismerem, talán különös hangú költeményemen keresztül szerény személyemről, írásban talán nem, de gondolatban megalkotott elítélő véleményét. Mert cikke, amit: Dixi et salvavi animam meam —, lelkiismeretének megnyugtatására írt, s a világhíres írók írásaiból vett szép citátumok, melyekkel gondolatait támasztja alá, nem mutatnak rá az okozatnak, (költeményemnek) az okkal való öszszefüggésére, helyesebben nem vizsgálja ama költemény megírásának tulajdonképpeni ós psychologiai okait. Már pedig költeményem tartalma azokra és csak azokra a megírt költeményekre vonatkozik. Nem gondolhattam tehát az esetek minden egyesére kivétel nélkül, hogy : „Csak nálam érik gabona .. Hiszen ezzel az irodalmat tagadtam volna meg. Mert képzelje csak el mondjuk Homeros „Iliásza", „Odiszeiája", Schakespeare „Romeo és Júliája", Goethe „Faustja", vagy Dante hatalmas műveiből — amelyeket zseniális költőfordíiónk jóvoltából magyarul is élvezhet — mondjuk ezek közül valamelyik, de csak egyik, alkothatná az irodalmat ? Ugy-e gondolatnak is nevetséges I Az emberi szellemnek bármilyen csodálatos termékei is azok, az irodalmat egymagukban nem alkothatják, mintahogy az egyén nem alkothat államot. Megállapításom tehát, hogy: „Csak nálam érik gabona ..." költői túlzásnak minősíthető, s az csak az esetek egy részére vonatkozik. Belátom, hogy költeményem hangja Kissé bántó, de ha ismerné összes költeményeimet, főleg a kiadatlanokat, amelyek sokkal individuálisabbak és sokkal nagyobb „gyöngyszemek" az újságban eddig megjelenteknél, s amelyeket itt nem szándékozom kiadni — megbocsátaná ön is és más is költeményem bántó élét. Cikkében kijelenti, hogy korom ellen nincs kifogása, ennek ellenére, mégis, bizonyos mórtékig atyai hang érződik ki sorai közül, amely megdorgálja a csinytevő „gyermeket", azután cukrot igér neki, ha jól viseli magát. Legyen meggyőződve szerénységemről kedves Kollányi Ágoston I Engem már néhányszor megtanított az élet kemény ökle a szerénységre. Mert, amikor az este elfogyasztott krumplipaprikás után reggel keserű szájjal felébred az ember és látja sorsának sivár voltát, keze ökölbeszorul, fogait összeharapja, hogy szájaszéléből kiserked a vér, s mig némán befelé folyik a zokogása, az Csak a Pfaíf varrógép jár 30—40 évig csendesea javítás nélkül. — Egyedárasitó: SCHENKENGEL A. Esztergom WC áT"torV "mor o íyra" húzza^^ho gy
