Esztergom és Vidéke, 1936

1936-08-13 / 65.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 65. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. AUGUSZTUS 13 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ébredő, virágzó vidék Ki ne örülne annak a pompás, pezsdülő életnek, mely az eddig alvó magyar vidék városaiban megindult? Ki nem érzi, hogy itt egy eddig nem látott, csak hőn óhajtott kultúrmunka megindításáról van szó? A háború előtti magyar kultúrélet — egészségtelenül — egyedül és kizárólag Budapestre központosult, Budapest minden vidéki tehetséget felszívott és elnyelt s hallgatásra kényszerítette a vidéki kultúréletet. Vidéki városaink nagy faluk maradtak, a magyar falu szépségei nélkül, a magyar falu műveletlenségével és szellemi mozdulatlanságával. Nemzeti kultúréletünk épen Budapest kizárólagos szellemi egyeduralma következteben került oly gyorsan a romboló, lélektelen, idegszellemű körúti sajtó befolyása alá s vetette le lassanként zamatos magyar népi jellegét, hogy felöltve az idegegenek kolportálva erkölcstelen nemzetközi látszatműveltség harlekimruháját. Budapesten lett idegen szelleművé politikai, gazdasági, irodalmi, művészeti s — mondjuk ki — erkölcsi életünk is s ezt az átkos, nemzetrontó álműveltséget „sugározta" az idegenszellemű sajtó vidékre, iskoláinkba és legeldugottabb falvainkba is. Mindenki, elsősorban az elbódított vidék, meg volt győződve, hogy ez a kultúra a magyar kultúra s az a lélek, mely a kultúrát táplálta, a magyar nemzeti lélek. Az öszszeomlásnak, a forradalomnak s a bolsevízmusnak kellett jönnie, hogy észheztérjünk és rádöbbenjünk szellemi nincstelenségünkre s u. n. nemzeti kultúránk s a budapesti kultúrszellem igazi mivoltára. Szekíű Gyula és mások szinte durva igazmondására volt szükség, hogy rájöjjünk nemzeti kultúránk idegenszelleműségére és a magyar vidék teljes műveletlenségére. Hála Istennek, a magyar vidék felébredt. A magyar városok életerejük végső megfeszítésével országgá-világgá kiáltották, hogy van élet, kultúrélet még vidéken. Eger, Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc s a többi magyar városok ünnepi hetein és játékain tárták fel nemcsak az áldott magyar föld izes és illatos termékeit, de a vidék és a falu sajátos magyar kultúráját is az egész magyarság szine előtt. A gyöngyösbokréták, ünnepi játékok csodás szinpompája és a művészi nivója bebizonyította, hogy van még magyar kultúrérzék és tehetség, érdeklődés és áldozatkészség a vidéken. Ezek a vidéki városi ünnepi hetek és játékok ismertették meg az odaözönlő idegenekkel és más vidékről jöttékkel a magyar föld és nép őserejét s ezek vitték az igazi magyar kultúrát az eddig alvó, műveletlen vidéknek, a magyar vidék kultúrára szomjas népének. Kezdtük látni, hogy nemcsak Budapest létezik, kezdtük érezni, hogy van magyar lélek s ez a vidéki, most éledő kultúrközpontokból sugárzik. Kezdtük megismerni eddig ismeretlen, dúsan termő hazánk különböző tájait s most . . . most kezdjük érezni, hogy műveletlenek is vagyunk, tehetségünk, erőnk van s a magunk erejével még nemzeti kultúréletet is teremthetünk. Felébredt a magyar vidék, megindult a magyar városok kultúrélete, kialakulóban van, legalább is csírában ez a magyar kultúrszellem, mely a lelkében és szellemében magyar, sajátos ízű és szinü, zamatos nemzeti kultúréletet van hivatva megteremteni és az egész nemzet közkincsévé tenni. 53 nemzet „kiváló lövészei között a T-ik helyet foglalta el Tölgyessy Sándor Tiz nappal ezelőtt indult el városunkból Esztergomnak és az egész magyar sporttársadalomnak egyik olimpiai reménysége : Tölgyessy Sándor, hogy hazájának az Olimpián elérendő erkdmónyességével 53 résztvevő nemzet fiai között dicsőséget szerezzen. Csak kevés versenyzőnek adatott meg az a kiváltság, hogy ily rövid versenyműit után olimpiai kiküldetésben részesüljön, mert tudni kell, hogy az Olimpia az, ahol a versenyzőnek az emberi teljesítőképesség maximumát kell nyújani akkor, ha a nyerők, vagy helyezettek között akar szerepelni. Mindennek ellenére Tölgyessy Sanyit ezen útjára bizalommal kisértük el annál is inkább, mert a céllövészet az a sportág, ahol az idegek is közrejátszanak a verseny kimenetelében és ismerve Tölgyessy nyugodtságát, — mondhatnók — angol hidegvérét, — tudtuk, hogy e körül baj nem lehet. Féltettük azonban attól, hogy idegen környezetben, kellő versenyrutin nélkül nem lesz képes kifejteni tudását oly mértékben, hogy aszal he lyezést érjen el. Aggodalmunkat tetőzte az Olimpián szereplő atlétáink eredménytelensége, mely az ilyen nagy tétért menő küzdelemben a többi versenyzőre is deprimálólag hat. Ezen aggodalmunk — sajnos — valóra vált, mert nem került be azon helyezettek közé, akik közé az eddigi eredményei révén joggal be kellett volna kerülnie. Ez részben és nem kis mértékben annak tudható be, hogy a verseny első napján szeles és esős időben, mint első induló vett részt a küzdelemben. Mindezen körülmények figyelembe vételével és látva sporttársainak egymás utan való kidőlését, Tölgyessy Sándor összeszorított fogakkal, mindjobban lüktető szivének csillapításával, igazi magyaros „csakazértis" -sei vette kezébe pisztolyát és 528pont jávai lőtte a nap legjobb eredményét, felhíva az 53 nemzet fiainak figyelmét arra, hogy van egy kis nemzet, aki, miként a múltban, úgy a jelenben is a fegyvernemekben mindenkor kiválót tud nyújtani. Hogy ezen eredménnyel — mely a tréningben elért eredményét nem is közelitette meg, — csak a hetedik helyet tudta magának biztosítani, oly kiváló teljesítményt nyújtott, hogy minden elismerést megérdemel. Nem csekély teljesítmény 53 nemzet kiváló és rutinos versenyzői között a 7-ik hely kivívása. Tölgyessy Sándor eredménye előtt meg kell hajtanunk az elismerés zászlóját annál is inkább, mert bebizonyította, hogy minden igyekezetével azon volt, hogy hozzájáruljon egyensúlyba hozni az Olimpián már félrebillent sportunk mérlegét. Ami nem sikerült a jelenben, sikerülhet a jövőben. Csak tovább is fel a fejjel Tölgyessy Sándor és mi büszkén hirdetjük a te, 7-ik helyedet is. H. K. Szigűrúbbao ellenőrzik a pékeknél a feldolgozott lisztmennyiséget A pénzügyminiszter a liszt szigorúbb ellenőrzése ügyében ujabb rendeletet adott ki, melyben megálla pitja, hogy egyes sütőiparosok azokon a napokon, mikor náluk az ellenőrző közeg az aznapi felsütött lisztmennyiséget ellenőrizte, lényegesen több liszt feldolgozását mutatták ki, mint amennyit az előző hét vagy hetek megfelelő napjain raktarkönyvükből feldolgozás cimén a kiadásba helyeztek. A miniszter szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az előző hetekben a sütőiparos a tényleg feldolgozott mennyiségnek szintén csak egy részét könyvelte el. A miniszter ezért utasitja az ellenőrzéssel megbízott közegeket, hogy esetenkint a sütőiparosnál több héten keresztül váratlan időpontban — a hót más-más napján — meg kell állapítani a tényleg felsütött liszt mennyiségét és azt össze kell hasonlítani az előző hetek megfelelő napján feldolgozás cimen kiadásba helyezett lisztmennyiséggel. Ha az ellenőrzés napján feldolgozott liszt mennyisége következetesen és lényegesen nagyobb, mint az előző hetekben, keresni kell a különbözet okát. Amennyiben a sütőiparos a forgalom növekedését kellően megokolni nem tudja, a'többi heti adat alapján becsléssel meg kell állapítani az igazolatlanul beszerzett, illetve feldolgozott liszt mennyiségét ós elő kell irni az ellenőrzött terhére a lisztforgalmi adóváltságot és ha a jövedéki hihágás bizonyítására elegendő adat nincsen, szabálylalansági bírságot kell kiszabni. nnnep programmja Ünnepi harangzúgás nyitja meg az ezeréves múltú város ünnepségeit. Aug. 14-én: Este 8 órakor hódoló felvonulás dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás elé. A primási palota előtt ünnepi szerenád. Közreműködik a Turista Dalárda, vezényel Hajnali Kálmán karnagy; a Levente Zenekar, vezényel Szeredi Károly karnagy. Szerenád után tűzijáték a várfokon. — Este fél 10 órakor garden-party a Fürdő Szálloda kerthelyiségében. Tombola, játék és tánc. Aug. lS-én: D. e. 9 órakor ünnepi felvonulás a főszékesegyházba az Árpádházi szentek ereklyéivel. — D. e. 10 órakor pontifikális ünnepi mise a Bazilikában, mondja dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás. Mise után ünnepi szentbeszéd és pápai áldás. — D. u. 3 órakor a MOVE aratóünnepélye a szigeten. Aug. 16 án: Este 8 órakor lampionos velencei csónak felvonulás és szerenád a Kisdunán. Az aug. 15-iki d. e. 8 órai ünnepi felvonuláson való részvételre ezúton is felhívjuk a helyi vallásos és társadalmi egyesületek vezetőit és tagjait, hogy zászlóik alatt a felvonuláson testületileg vegyenek részt. Felhívjuk egyúttal a háztulajdonosokat, hogy házaikat nemzeti zászlókkal feldíszíteni szíveskedjenek. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyénéket fel' kutat, úgy bel- mint külföldön.