Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-12 / 56.szám

gel József és neje ültek. Az iskola­fenntartó várost dr. Brenner Antal városi főjegyző képviselte. A társa­ságot diszes hölgykoszorú ékesítette, mert a volt növendékek közül töb ben, igy Brutsy Jenő gyáros, vitéz Dudás László városi mérnök, Pataki Sándor főmérnök (Bpest), Tóth Ist­ván postafőtiszt (Bpest) stb. felesé­gükkel jelentek meg, valamint az intézetben érettségizett leányok-asz­szonyok közül is többen vettek részt. Az első felköszöntőt vitéz Szivós­Waldvogel ny. tábornok mondotta a Kormányzóra, majd dr. Brenner Äintal főjegyző a hercegprímás őemi­nenciáját éltette. Guttray Gyula az iskolafenntartó várost és annak kép­viselőjét köszöntötte, dr. Palkovics Pál a Szövetség elnökét és az inté­zet jelenlegi igazgatóját éltette. Kósa Lajos közp. titkár gyönyörű beszéd­ben fejtegette az intézet nevelési principiumainak az életben bevált ér­tékállóságát és a további virágzásra ürítette poharát. Végüli Obermüllet Ferenc igazgató a Szövetség elnö­kének a reáliskola iránt mindenko tanúsított nagy jóindulatát köszönt* meg és őt, valamint a méltóságos asszonyt éltette. A társaság a mult sok szép em­lékének felelevenítésével a késő dél­utáni órákig maradt együtt. Majd egy részük a helyi hajóval Dömösre rándult ki, honnét az esti hajóval egy szép nap emlékével térték vissza. A Szövetség taggyűjtóse megindult. A jelentkezés módozatairól legköze lebb értesítjük a volt növendékeket. Az adótartozásokra befizetett késedelmi kamato­kat is levonják ezután a jövedelemadó-alapból A közgazdasági bíróság egy konk rét esetből kifolyólag igen érdekes elvi döntést hozott, ami alkalmas arra, hogy az adóhivataloknak kia­lakult gyakorlatát, mely az adózók nagy táborát sérelmesen érintette, éppen az adózók javára megváltoz­tassa. A közigazgatási bíróság legutóbbi, 262. számú jogegységi megállapítása ugyanis kimondja, hogy a köztarto­zásokra befizetett kamatokat, behaj tási és egyébb illetékeket a jövede­lemadó alapjából a tőkével együtt le kell vonni. A jövedelemadóról szóló hivatalos összeállítás kimondja ugyanis, hogy amennyiben az adózó vallomása számszerű, vagyis nem becslés út­ján készül, az adóalapból a jöve­delem megszerzésének évében befi zetett köztartozásokat le kell vonni. Ezt a rendelkezést az adóhatóságok eddig meglehetősen szigorúan alkal mázták, még pedig egyáltalán nem az adózó javára. Az adóhatóságok ugyanis csak az adótartozás törlesz­tésére befizetett összegeket vonták le az adóalapból, azokat az össze­geket, amiket az adózó késedelmi kamat fejében, behajtási és egyéb illeték cimén fizetett be, nem hoz­ták levonásba az azévi jövedelem­adó alapjából. Ez a magyarázat azonban az adózókra nézve sérelmes volt, mert hiszen előfordult az az eset is, hogy az adózó többévi adóhátralékát kifi­zette és akkor jelentékeny összeget tett az adóbehajtási illeték és a ké sedelmi kamat. Minthogy ezt az összeget a jövedelemadó-alapból nem vonták le, a helyzet tulajdonképpen az volt, hogy a késeáelmi kamatot, behajtási és egyébilletékeket megegy­szer megadóztatták, holott ezek az összegek az adózónak éppen nem je­lentettek jövedelmet. A közigazgatási biróság döntésé­vel most már ez a gyakorlat meg­szűnik és a lövőben már a teljes összeget hozzák levonásba a jöve­delemadó alapjának megállapításánál. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. yária-hegyi pincéje és présháza, az ez alatt fekvő Brenner-féle pince, majd tovább a Kenderesben Brutsy Gyula, Fekete Géza, Draxler Alajos, Maiina Lajos és Kerschbaummayer Károly pincéi. Fenn az Arany-hegyen Kaán János (Kaán papa) és Takács Géza pincéi voltak látogatottak. Az Arany-hegy alatt Schleifer Lajos, a Fürdő Szálloda bérlője volt kitűnő vendéglátó gazda, mig a református templom mögött lévő pince boraira Meisler János, a Magyar Király szál­loda tulajdonosa csábította vendé­geit. Kusztuson a borairól hires Laiszky-pince is gyakran hangos volt a vendégek jókedvétől. Én csak a leglátogatottabb he­lyekről emlékeztem, hiszen szinte lehetetlenség felsorolni azoknak a pincetulajdonosoknak neveit és pin czéjük helyeit, akik és ahol állan­dóan vendégeskedtek. Említettem, hogy a pincék között a leglátogatottabb volt a Frey-féle. Tulajdonosa Esztergom legnépsze­rűbb embere volt, Nemes úr a leg­javából, európai műveltségű, sokat látott, utazott férfiú. Személyében egyesült a lelki jóság, a felebaráti szeretet, a barátság megbecsülése és a vendégszerető házigazda. Gazdag ember volt és személyes tulajdon­ságai révén Esztergom kedvence. Esztergom képét több cikluson át képviselte az országgyűlésben, ter­mészetes tehát, hogy vonzódtak hozzá, annyival is inkább, mert an­gyali jóságú felesége maga volt a megtestesült szivélyesség. Kálvária­úti pincéje jóbarátainak kedvelt ta­lálkozó helye volt. Itt jöttek össze legszemélyesebb barátai és tisztelői. A többi pincékben is mozgalmas volt az élet. A vén diófák árnyéká­ban, vagy a lugasok hüsében esten­den felhangzott a cigányzene és a dal, szünetekben pedig kedves éve­lődések töltötték ki a gyorsan múló időt. Ma már mindez épúgy a multté, mint azoké, kik egykor hajtóvadá­szatot tartottak a vendégekre. A kedves pincegazdák sirba hajlottak vendégeikkel együtt és gazdát cse­réltek a pésházak és pincék is ke­vés kivételével, de változott viszo­nyokkal együtt más már az élet is. Ma már csendesek a hajlékok s ki-ki magának él. Évekkel ezelőtt elköltöztem ifjúsá­gom egykori színhelyéről, Eszter­gomból és hogyha néha-néha visz­szalátogatok, idegen már majdnem mindenki és csak ez emlékek azok, amelyek oda vonzanak. Nem is me­gyek már a szőlőhegyek közé, leg­feljebb a temetőbe, ahol azok pi­hennek, akiket szerettem, becsültem és akikkel annyi feledhetetlen órát töltöttem el meghitt, vonzó és sze­rető baráti körben s ha a pincékre és a bennük folyt kedélyes esti órákra emlékezem, szinte azt képze­lem, hogy a présházak homlokzatán Dante hires figyelmeztetése áll: Las ciate ogni speranza I Hagyjatok fel minden réménnyel... I Gazdik figyelmébe! Árjegyzék kivonat: 1 kg. kocsikenőcs fekete 1 kg. szénsavas takar­úszó •32 mánymész darabos — -07 1 kg. kocsikenőcs, sárga 1 kg. vaslakk elsőrendű — im vagy kék úszó —•48 1 kg. Olaj festék, fehér vagy 1 kg. gépzsír nehezékmentes —•80 szürke — — — —— — 1-20 1 kg. gépolaj vékony — 56 l kg. olajfes'ék nem külön­1 kg. gépolaj 5 /e —•80 leges színek — — r— 1 kg. motorolaj — 1 06 (Az olajfestékek doboz nél­1 kg. traktorolaj — — — —•98 kül sűrűn értendők.) 1 kg. hengerolaj — — — 1 rud .IZSÁK" szijkenőcs —•90 1 kg. metallum, rozsda­1 kg. hengerolaj — — — 1 rud .IZSÁK" szijkenőcs 1-40 gátló viharálló olajfesték 180 1 kg. halzsir — — — — —•86 1 kg. borostyán padtólakk 1 kg. bőrzsir 160 középminőség — — — 2 — 1 kanna bőrfeketitő szer­1 kg. zománclakk középmi­számolaj cca 1 kg. — 1-90 nőség 2 — 1 kg. kátrány — — 26 1 kg. brunolin 1-20 1 kg. kátrány zöld és piros -80 1 db. „IZSÁK" szinszap­1 kg. karbolineum —•38 pan V* —•20 1 kg. karbolineum zöld és 1 db. „IZSÁK" szinszap­piros — — — —•80 pan 1 /a — —•40 1 tek. kátránypapir 200-as 1 üveg „IZSÁK* rovarirtó 10 m. 4-54 Vio — — — —•90 1 kg. szurok — — — — -26 1 üveg „IZSÁK* fémtisz­1 kg. káliszappan permete­titó 0-ás —•20 —•50 1 drb. súrolókefe 00 ás -•16 1 kg.kénpor —•36 1 doboz .IZSÁK" cipő 1 kg. rézgáiíc napi ár on krém 0-ás —•14 1 kg. raffia — — 154 1 iv csiszolóvászon — — — 16 Gabonás zsákok a legolcsóbb áron kaphatók! IZSflH JÓZSEF H.T vegyészeti gyár, Magyarország legnagyobb festékkereskedelmi vállalata. Központ: Bndapest, V. Pozsonyi-út 63. — 37. számú fiók: Esztergom Széchenyi tér 21 Telefonszám 92 Beszámoló a középiskolák értesítőiről II. Tanítóképző Esztergom város egyik legnagyobb fontosságú és hivatású intézete az Érseki Róm. Kath. Tanítóképző In­tézet. Falai közül kerülnek ki a ta­nítók, akik „majdan emberi sorsok irányitói és a magyar jövendő meg­alapozói lesznek." Nagy és szent feladat a tanítók nevelése, kétszeres örömmel számolunk be tehát arról a nagyértékű, komoly pedagógiai munkáról, amely az intézet falai között folyik. Az esztergomi tanítóképzőt Ko­pácsy József hercegprimás alapi totta 1842-ben. Az intézet jelenlegi igazgatója Bartal Alajos, ő teszi közzé az intézet 1935—36 tanévéről szóló beszámoló értesítőt, amelynek első lapján a képző hatalmas épü­letének fényképét látjuk. Az első cikk Homor Imre tollából Keményffy Kálmán plébánosról, az intézet volt tanáráról emlékezik [meg, aki nemcsak nagy irodalmi, politi­kai, szociális és papi, hanem nagy­értékű pedagógiai munkásságot is fejtett ki, amelyben mindig nemes puritánsága, atyai jóindulata és ne­mesen érző szive vezette. Árpássy Gyula hatalmas érteke­zését olvashatjuk a továbbiakban a tanitóképzőintézeti növendékek ne­veléséről. Sok érdekes adat, peda­gógiai megfigyelés világlik ki a ki­váló nevelő munkájából. Egy másik fejezet az intézet ha­tóságait és tanári karát ismerteti. Főhatóság dr. Serédi Jusztinián her­cegprímás, főtanfelügyelő dr. Lepold Antal prelátus-kanonok. A tanári karból fiidegh Béla 35, Bartal Ala­jos, Homor Imre, Milakovszky László Szkalka Alajos 30 éve működik pe­dagógiai pályán, munkásságuk fé­nyes eredményét és jutalmát a ke­zük alól kikerült tanítványok nagy száma fémjelzik. Gazdag beszámolót kapunk a to­vábbiakban az intézet felszerelései­ről, szertáráról, könyvtáráról, az in­ternátusról, ez utóbbi 1932 óta mű­ködik vitéz Ronkav Antal érseki ta­nácsos, rektor vezetése alatt. Az internátusnak az idén 99 növen­déke volt. Az intézet azon célja megvalósí­tásának, hogy az életre neveljen, fontos segédeszközei voltak a tnin­tatanitások, hospitálások, gyakorlati tanítások, a gyakorló iskola és az ifjúsági egyesületek. Az első három évfolyam növendékei az ifjúsági Ön­képzőkörnek, a negyed és ötödéve­sek a pedagógiai szemináriumnak voltak tagjai. „Ez a kettéválás tette lehetővé, hogy mindkét csoport a maga külön célja szerint az eddigi­nél is eredményesebben szolgálja az önképzést." Nagyon mozgalmas és lelkes munka folyt a Sportkörben, a cser­készcsapatban, a Kongregációban az ifjúsági ének- és zenekarban. Képesítő vizsgálatot az idén 30-an tettek, akik közül jeles oklevelet 6, jót 16, elégségest 7 növendék ka­pott. Kántori képesítést 31 en nyer­tek. A képesítő vizsgálatokon dr. Lepold Antal főtanfelügyelő elnökölt, a miniszteri biztos dr. Ősz Béla tan­ügyi tanácsos, Budapest székesfő­város kir. tanfelügyelője volt. Az intézetben 137 növendék ka­pott az év végén bizonyítványt. A bizonyítványok közül 5 jeles, 52 jó, 70 elégséges és 10 elégtelen volt. Feketebetűsök a negyedik osz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom