Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-12 / 56.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 56. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. JULIUS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kinevezések és előléptetések hirét közlik napok óta hasábokon keresztül a fővárosi lapok. Nem tagadjuk, Örömmel olvassuk e kinevezéseket, amelyek azonban csak cseppek a tengerben. A kinevezések legtöbbje, sajnos, nem jelent mást, mint cimet. Ezek a divatossá vált címbeli jutalmazások éppen az anyagi elismerést vannak hivatva pótolni. A magyar tisztviselőtársadalom ma éppen úgy érzi és szenvedi a trianoni sorsot, mint a nemzet bármelyik osztálya. Sőt a íizetésjavitást helyettesítő cim helyett szivesebben vennék az anyagiakban való elismerést. Mert a cim nemcsak megtiszteltetés, hanem kötelezettség is. Abban a nagy egymásrautaltságban, amelyben a mai kor minden rendű és rangú embere él, a cim még külön megterhelést, külön társadalmi adót is jelent. Az a köztisztviselő, aki ma pozíciót tölt be, ostroma alatt áll annak a sok jócélú igénylésnek, amely a munkanélküliség és szegénység növekedése folytán egyre több segítséget vár a legrosszabb sorsban lévő szegények számára. Ma az úgynevezett nagy fizetések, nagy terheket jelentenek. Az aránylag jófizetésű köztisztviselő életstandardja körül ma éppen olyan gondok felhőznek, mint a kezdőfizetésű gyakornoké körül. A közalkalmazottak kinevezése nem jelent anyagi fellendülést, csupán az éveken át végzett munkának némi elismerését. De ha a gazdasági élet frissebb lüktetését, a vérkeringés egészséges megindulását kívánjuk, akkor egyenest követeléssé kellene tenni a közalkalmazottak fokozottabb anyagi javadalmazását és az ifjú munkaerők elhelyezésével az inség enyhítését. Mi, az Esztergom és Vidéke, akik legközelebb érezzük magunkat a tisztviselőtársadalomhoz, lelkesedéssel veszünk részt az ő mostani örömükben, aminthogy teljesen átérezzük rossz sorsuk szülte fájdalmukat is. Boldogan olvassuk tehát nap-nap után a júliusi kinevezéseket és előléptetéseket, s egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy eljön az az idő, amikor a kinevezés nemcsak cim és jelleg csupán, hanem fehérebb és nagyobb kenyér, amelyet évtizedeken át tartó verejtékes munkával érdemelt meg a maga és családja számára a magyar köztisztviselő. Az idegenek megbecsülése Esztergomnak kétféle élete van: egy téli és egy nyári élete. Télen szürke, savanyú, unalmas vidéki kisváros, két mozival és sok adósság gal. Nyáron hangoskodó, vidám, mozgalmas fürdőváros, sok idegennel, de kevesebb adóssággal. Nyáron ugyanis az idegenforgalmi alanyok segítenek törleszteni a télen elmaradt részleteket... Mondhatnánk azt is, hogy Esztergom télen komoly, kissé konzervatív, pápaszemes iskolaváros, nyáron pedig kacér szépasszony, akinek kedvéért még messzi vidékről is idejárnak a hódolói. Mert szépsége, bája, kedvessége sok van Esztergomnak. Iparkodik is mindenki csinosítani, kedvessé, vonzóvá, kellemessé tenni, hogy jobban tessék az udvarlóknak. <S ebben az igyekezetben bizony elül/árnak a komoly, kimértszavú hatóságok is ... Lássuk mennyiben ? íme, itt van egy szépszavú, meleghangú hivatalos irás. A város polgármestere udvarias és kedves felhívásban biztatja a város polgárait, hogy szépítsék, csinosítsák házuk tájékát, tegyenek virágot ablakukba, erkélyeikre, ültessenek piros muskátlit, fehér violát a kapujuk elé. Fel kell ugyanis lendíteni az idegenforgalom révén a város pangó közgazdasági életét. Maga a város is, anyagi és erkölcsi áldozatot nem kiméivé, szépített, csinosított fásított, parkosított és utakat épített, hogy a mai megnövekedett kulturigényeknek megfelelő vonzó külsővel állhasson az idegenek szeme elé. Látogatóink — úgymond a polgármesteri felhívás, — az őszinte tetszés hangján ismerik el a megnyerő hatást, amit virágos városunk reájuk gyakorolt és az üde környezet mindig több és több vendéget hoz ismét vissza Esztergom falai közé... S ez igy is van. Visszajönnek mint kacér szépasszonyhoz, akinek kedvéért, csókjáért öleléséért még messzi vidékről is idejárnak hódolói. „Csak a mellékutcák felé nem jó benézni, azok bizony kicsit még falusiak ..." Írja helyi laptársunk tárcarovatában a felhívással egyidőben bizonyos Kő Benedek. Sőt ír még mást is. Kesereg a felhőkarcoló árak, a poros utcák, az öntözés szűkössége, „a modernséget nélkülöző kisvárosias levegő

11 miatt, de ezt kiírni most talán felesleges és időszerűtlen is, mert úgyis vagy észreveszi mindezt magától az idegen s akkor felesleges, vagy nem veszi észre s akkor bölcsebb dolog ilyesmit elhallgatni. Mert ismételem, a polgármesteri felhívás igen helyénvaló, mikor megismételi : „tegyük olyan vonzóvá városunkat, hogy aki egyszer itt megfordult, azt máskor is visszahozza a kellemes benyomás emléke. Ez az útja az idegenforgalom állandósításának és erre hi vom meg bizalommal és szeretettel a város egész közönségét." Igen, bizalommal és szeretettel kell fogadni ezt a felhívást, — a mellékutcákról pedig beszéljünk inkább télen, mikor kevésbbé figyelnek föl reá az itt forgó idegenek. ugyancsak a közelmúlt napokban egy másik rendelet is napvilágot látott. A rendőrhatóság adta ki a közlekedés korlátozása tárgyában s az üdülő, fürdőző, sétáló közönség érdekében. „E tárgyban korábban kiadott rendeletem és összes egyéb engedélyeim és rendelkezéseim hatályon kivül helyezése mellett Esztergom megyei városban a közlekedés korlátozásának egységes szabályozása, valamint az üdülő, fürdőző, sétáló közönség, különösképen a sétáló gyermekek és iskolás nhvendékek nyugalmának, kényelménm, általában jogos igényének és testi épségének védelme érdekében a következőkben rendelkezem ..." és itt felsorolja a rendelet azokat az utcákat és tereket, melyeket a másfél év előtt ugyanezen tárgyban kiadott s a mostanival szószerint azonos rendeletből már ismerünk s melyek fölé a tilalmat jelentő tábla úgyis ki van akasztva. Igaz, hogy ezeknek a tábláknak az elhelyezése nem mondható mindenütt a legszerencsésebbnek, de hisz itt nem is anynyira a tábla fontos, mint a tilalom s e tilalom megtartásának lehető biztosítása az őrszemélyzet útján. Ez pedig nálunk megvan. A rendelet 2. §-ában körvonalozva van, hogy milyen hivatalos kerékpározóknak szabad a tilalmazott utcákon „igazolt szolgálati érdek

11 esetén közlekednie, persze csak szolgálati és sürgős esetekben. Ellenben ezeknek sem szabad fürdőszezonban a strandfürdő előtti kisdunai útszakaszon még szolgálati sőt sürgős esetekben sem közlekednie. Ez a megszigorított rendelkezés is kizárólag a fürdőző közönség kényelmének biztosítását szolgálja. Látható, hogy az egész terjedelmében felújított rendelet intenciója : az idegenek megbecsülése. Nem ártott volna ezt a tilalmat a Csernoch János-útnak a tűzőrségig terjedő szakaszára is kiterjeszteni, hol a közönség — megfigyelésünk szerint — szivesebben és tömegesebben sétál. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Az osztrák alkancellár tárgyalásokat folytatott Budapesten a miniszterelnökkel, a belügy- és külügyminiszterrel. — Ausztria 2500 vagon búzát vesz át. — Kubikus szállót építenek 500 személyre a fővárosban. — Lebontják Budapesten a London szállodát. — Egymillió pengő kárt okozott a jégverés a csongrádi határban. — Négyszáz vagon nádat vett Németország. — Faluzó levélhordói szolgálatot létesitenek az alföldi tanyákon. — Befejezte budapesti tanácskozását az Interparlamentáris Unio. — Bevezetik az olasz nyelv oktatását a fővárosi kereskedelmi iskolákban. — Budapest 36,846.580 méi er mázsa húst fogyasztott' el a mult évben. — Építőipari sztrájk Székesfehérváron. — Miniszteri tilalom miatt elmarad Jávor Pal amerikai turnéja. — Májusban a szénbányák 51,147.034 métermázsa szenet termeltek. — Az ivdnci zászlóanyaságot Ottó király nővére, Etelka főhercegnő elvállalta. — Száz olasz diák érkezett Budapestre négy heti nyaralásra. — Badacsonyban új turistaotthon épült. — Tiltakozott a Magyar Szinház igazgatósága Törzs Jenő szegedi szereplése ellen. — Hat millió pengő kiviteli emelkedést vár a magyar textilipar. — Mozgósításra készül Jugoszlávia, hogy megakadályozza Ottó király trónralépését. — Földgázt találtak a sopronmegyei Kony községben. — Tárgyalni fogják a Népszövetségben a revíziós szakasz helyes értelmezését. KÜLFÖLD Lezuhant Egyiptomban egy katonai repülőgép. 7 halott. — Csicserin, a szovjet volt külügyi népbiztosa meghalt. — 97 éves lett Rockefeller. — Angliában 2000 repülőgépet és 3000 tankot építenek. — Megszállták a csikágói városházát a tüntető munkanélküliek. — Lemészárolták egy olasz katonai miszszió tagjait rabló abesszin csapatok. — Kiemelik Napóleonnak az egyiptomi partvidéken elsülyesztett hadiflntájat. — A négus amerikai elő* adó körútra indul. — A szovjet légi vezérkara látogatást tesz Prágában. — Kötelesség lesz a párbaj Németországban. — Franciaországban 140 ezer ember hal meg évente vérbajban. — Bécs lakossága csökkenőbea van. — Az angol postások 2000 tonna ruhát használnak el évente. — 52 fokos hőség pusztít Amerikában. — Poroszországban súlyos szolgálati vétségnek tekintik a hivatalnokok házasságtörését. — 300 millió dollár kárt okozott a nagy hőhullám Amerikában. — Hóvihar tombolt Törökországban. — 1931 óta 211 millió font értékű aranyat vittek ki indiából. — Dél ki nába kerültek a négusnak szánt fegyverek. — Egymillió marhát vágnak le Amerikában a nagy szárazság miatt és kiosziják az ínségesek között. — Ötszáz német frontiharcos megy Verdun be.