Esztergom és Vidéke, 1936

1936-07-12 / 56.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 56. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. JULIUS 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kinevezések és előléptetések hirét közlik napok óta hasábokon keresztül a fővárosi lapok. Nem tagad­juk, Örömmel olvassuk e kine­vezéseket, amelyek azonban csak cseppek a tengerben. A kinevezések legtöbbje, sajnos, nem jelent mást, mint cimet. Ezek a divatossá vált címbeli jutalmazások éppen az anyagi elismerést vannak hivatva pó­tolni. A magyar tisztviselőtársa­dalom ma éppen úgy érzi és szenvedi a trianoni sorsot, mint a nemzet bármelyik osztálya. Sőt a íizetésjavitást helyette­sítő cim helyett szivesebben vennék az anyagiakban való elismerést. Mert a cim nem­csak megtiszteltetés, hanem kö­telezettség is. Abban a nagy egymásrautaltságban, amelyben a mai kor minden rendű és rangú embere él, a cim még külön megterhelést, külön tár­sadalmi adót is jelent. Az a köztisztviselő, aki ma pozíciót tölt be, ostroma alatt áll annak a sok jócélú igény­lésnek, amely a munkanélküli­ség és szegénység növekedése folytán egyre több segítséget vár a legrosszabb sorsban lévő szegények számára. Ma az úgynevezett nagy fizetések, nagy terheket jelentenek. Az aránylag jófizetésű köztisztvi­selő életstandardja körül ma éppen olyan gondok felhőznek, mint a kezdőfizetésű gyakor­noké körül. A közalkalmazottak kineve­zése nem jelent anyagi fellen­dülést, csupán az éveken át végzett munkának némi elis­merését. De ha a gazdasági élet frissebb lüktetését, a vér­keringés egészséges megindu­lását kívánjuk, akkor egyenest követeléssé kellene tenni a köz­alkalmazottak fokozottabb anya­gi javadalmazását és az ifjú munkaerők elhelyezésével az inség enyhítését. Mi, az Esztergom és Vidéke, akik legközelebb érezzük ma­gunkat a tisztviselőtársadalom­hoz, lelkesedéssel veszünk részt az ő mostani örömükben, aminthogy teljesen átérezzük rossz sorsuk szülte fájdalmukat is. Boldogan olvassuk tehát nap-nap után a júliusi kineve­zéseket és előléptetéseket, s egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy eljön az az idő, amikor a kinevezés nem­csak cim és jelleg csupán, hanem fehérebb és nagyobb kenyér, amelyet évtizedeken át tartó verejtékes munkával ér­demelt meg a maga és csa­ládja számára a magyar köz­tisztviselő. Az idegenek megbecsülése Esztergomnak kétféle élete van: egy téli és egy nyári élete. Télen szürke, savanyú, unalmas vidéki kis­város, két mozival és sok adósság gal. Nyáron hangoskodó, vidám, mozgalmas fürdőváros, sok idegen­nel, de kevesebb adóssággal. Nyá­ron ugyanis az idegenforgalmi ala­nyok segítenek törleszteni a télen elmaradt részleteket... Mondhatnánk azt is, hogy Esz­tergom télen komoly, kissé konzer­vatív, pápaszemes iskolaváros, nyá­ron pedig kacér szépasszony, aki­nek kedvéért még messzi vidékről is idejárnak a hódolói. Mert szép­sége, bája, kedvessége sok van Esz­tergomnak. Iparkodik is mindenki csinosítani, kedvessé, vonzóvá, kel­lemessé tenni, hogy jobban tessék az udvarlóknak. <S ebben az igye­kezetben bizony elül/árnak a komoly, kimértszavú hatóságok is ... Lássuk mennyiben ? íme, itt van egy szépszavú, me­leghangú hivatalos irás. A város polgármestere udvarias és kedves felhívásban biztatja a város polgá­rait, hogy szépítsék, csinosítsák há­zuk tájékát, tegyenek virágot abla­kukba, erkélyeikre, ültessenek piros muskátlit, fehér violát a kapujuk elé. Fel kell ugyanis lendíteni az idegenforgalom révén a város pangó közgazdasági életét. Maga a város is, anyagi és erkölcsi áldozatot nem kiméivé, szépített, csinosított fásí­tott, parkosított és utakat épített, hogy a mai megnövekedett kultur­igényeknek megfelelő vonzó külső­vel állhasson az idegenek szeme elé. Látogatóink — úgymond a pol­gármesteri felhívás, — az őszinte tetszés hangján ismerik el a meg­nyerő hatást, amit virágos városunk reájuk gyakorolt és az üde környe­zet mindig több és több vendéget hoz ismét vissza Esztergom falai közé... S ez igy is van. Visszajönnek mint kacér szépasszonyhoz, akinek kedvéért, csókjáért öleléséért még messzi vidékről is idejárnak hó­dolói. „Csak a mellékutcák felé nem jó benézni, azok bizony kicsit még fa­lusiak ..." Írja helyi laptársunk tár­carovatában a felhívással egyidőben bizonyos Kő Benedek. Sőt ír még mást is. Kesereg a felhőkarcoló árak, a poros utcák, az öntözés szűkös­sége, „a modernséget nélkülöző kis­városias levegő 11 miatt, de ezt ki­írni most talán felesleges és idő­szerűtlen is, mert úgyis vagy ész­reveszi mindezt magától az idegen s akkor felesleges, vagy nem veszi észre s akkor bölcsebb dolog ilyes­mit elhallgatni. Mert ismételem, a polgármesteri felhívás igen helyénvaló, mikor meg­ismételi : „tegyük olyan vonzóvá városunkat, hogy aki egyszer itt megfordult, azt máskor is vissza­hozza a kellemes benyomás em­léke. Ez az útja az idegenforgalom állandósításának és erre hi vom meg bizalommal és szeretettel a város egész közönségét." Igen, bizalommal és szeretettel kell fogadni ezt a felhívást, — a mellékutcákról pedig beszéljünk in­kább télen, mikor kevésbbé figyel­nek föl reá az itt forgó idegenek. ugyancsak a közelmúlt napokban egy másik rendelet is napvilágot látott. A rendőrhatóság adta ki a közlekedés korlátozása tárgyában s az üdülő, fürdőző, sétáló közön­ség érdekében. „E tárgyban korábban kiadott rendeletem és összes egyéb enge­délyeim és rendelkezéseim hatályon kivül helyezése mellett Esztergom megyei városban a közlekedés kor­látozásának egységes szabályozása, valamint az üdülő, fürdőző, sétáló közönség, különösképen a sétáló gyermekek és iskolás nhvendékek nyugalmának, kényelménm, általá­ban jogos igényének és testi épsé­gének védelme érdekében a követ­kezőkben rendelkezem ..." és itt felsorolja a rendelet azokat az utcá­kat és tereket, melyeket a másfél év előtt ugyanezen tárgyban kiadott s a mostanival szószerint azonos ren­deletből már ismerünk s melyek fölé a tilalmat jelentő tábla úgyis ki van akasztva. Igaz, hogy ezek­nek a tábláknak az elhelyezése nem mondható mindenütt a legszeren­csésebbnek, de hisz itt nem is any­nyira a tábla fontos, mint a tilalom s e tilalom megtartásának lehető biztosítása az őrszemélyzet útján. Ez pedig nálunk megvan. A rendelet 2. §-ában körvonalozva van, hogy milyen hivatalos kerék­pározóknak szabad a tilalmazott utcákon „igazolt szolgálati érdek 11 esetén közlekednie, persze csak szol­gálati és sürgős esetekben. Ellenben ezeknek sem szabad fürdőszezonban a strandfürdő előtti kisdunai útsza­kaszon még szolgálati sőt sürgős esetekben sem közlekednie. Ez a megszigorított rendelkezés is kizá­rólag a fürdőző közönség kényel­mének biztosítását szolgálja. Lát­ható, hogy az egész terjedelmében felújított rendelet intenciója : az ide­genek megbecsülése. Nem ártott volna ezt a tilalmat a Csernoch János-útnak a tűzőrségig terjedő szakaszára is kiterjeszteni, hol a közönség — megfigyelésünk szerint — szivesebben és tömegesebben sétál. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Az osztrák alkancellár tárgyalá­sokat folytatott Budapesten a mi­niszterelnökkel, a belügy- és külügy­miniszterrel. — Ausztria 2500 va­gon búzát vesz át. — Kubikus szállót építenek 500 személyre a fő­városban. — Lebontják Budapesten a London szállodát. — Egymillió pengő kárt okozott a jégverés a csong­rádi határban. — Négyszáz vagon nádat vett Németország. — Faluzó levélhordói szolgálatot létesitenek az alföldi tanyákon. — Befejezte bu­dapesti tanácskozását az Interparla­mentáris Unio. — Bevezetik az olasz nyelv oktatását a fővárosi ke­reskedelmi iskolákban. — Budapest 36,846.580 méi er mázsa húst fogyasz­tott' el a mult évben. — Építő­ipari sztrájk Székesfehérváron. — Miniszteri tilalom miatt elmarad Jávor Pal amerikai turnéja. — Má­jusban a szénbányák 51,147.034 mé­termázsa szenet termeltek. — Az ivdnci zászlóanyaságot Ottó király nővére, Etelka főhercegnő elvállalta. — Száz olasz diák érkezett Buda­pestre négy heti nyaralásra. — Ba­dacsonyban új turistaotthon épült. — Tiltakozott a Magyar Szinház igazgatósága Törzs Jenő szegedi szereplése ellen. — Hat millió pengő kiviteli emelkedést vár a ma­gyar textilipar. — Mozgósításra ké­szül Jugoszlávia, hogy megakadá­lyozza Ottó király trónralépését. — Földgázt találtak a sopronmegyei Kony községben. — Tárgyalni fog­ják a Népszövetségben a revíziós szakasz helyes értelmezését. KÜLFÖLD Lezuhant Egyiptomban egy ka­tonai repülőgép. 7 halott. — Csi­cserin, a szovjet volt külügyi nép­biztosa meghalt. — 97 éves lett Rockefeller. — Angliában 2000 re­pülőgépet és 3000 tankot építenek. — Megszállták a csikágói városhá­zát a tüntető munkanélküliek. — Le­mészárolták egy olasz katonai misz­szió tagjait rabló abesszin csapatok. — Kiemelik Napóleonnak az egyip­tomi partvidéken elsülyesztett hadi­flntájat. — A négus amerikai elő* adó körútra indul. — A szovjet légi vezérkara látogatást tesz Prágá­ban. — Kötelesség lesz a párbaj Né­metországban. — Franciaország­ban 140 ezer ember hal meg évente vérbajban. — Bécs lakossága csök­kenőbea van. — Az angol postá­sok 2000 tonna ruhát használnak el évente. — 52 fokos hőség pusztít Amerikában. — Poroszországban súlyos szolgálati vétségnek tekintik a hivatalnokok házasságtörését. — 300 millió dollár kárt okozott a nagy hőhullám Amerikában. — Hó­vihar tombolt Törökországban. — 1931 óta 211 millió font értékű ara­nyat vittek ki indiából. — Dél ki ­nába kerültek a négusnak szánt fegyverek. — Egymillió marhát vágnak le Amerikában a nagy szá­razság miatt és kiosziják az ínsége­sek között. — Ötszáz német front­iharcos megy Verdun be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom