Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-18 / 49.szám

I Dr. LAKY VILMOS | őszinte megdöbbenéssel vettük á hirt, hogy dr. Laky Vilmos volt ben! céstanár, szatmári áldozópap, mai gyar királyi főtanár f. hó 11-én, csüj törtökön este Győrben, a katonai kórj házban életének 41 -ik, áldozópapsál gának 18-ik évében hirtelen elhunyt| A megbeldogultat az utóbbi időben| fájdalmas gyomorbaj kínozta és sú-| lyos operáción is keresztül esett, de' ereje folyton hanyatlott. Szerdán még érettségi találkozón volt a győri bencés gimnáziumban, vidám volt és semmi sem mutatta, hogy ily közel a vég. A volt kiváló bencéstanár hosszú éveken át a győri bencésgimnázium­ban tanított, honnan Esztergomba, majd 1931-ben Sopronba került tá­bori lelkésznek és a Rákóczi kato­nai reáliskolahoz tanárnak. Tanit á­nyai nagyon szerették, ismerték gyön­geségeit, — ember volt ő is — de ismerték kiváló tulajdonságait, nagy tudását, politikai működését, szociá­lis tevékenységét és főleg izzó ma­gyarságát. Szerették mint megértő, igazságos tanárt, aki valóságos atyja is volt diákjainak. Dr. Laky Vilmos nagy vesztesége a katolikus társadalomnak. Akiv ka­tolikus munkálkodása mindenkor iga­zi értéket jelentett. Hazafias moz­galmainkban szinte egyedül álló har cos tevékenysége, e téren különösen a nyugatmagyarországi fekelés ide­jén vitt jelentős vezető szerepet. Her­vadhatatlan érdemei a felkelés törté­netének aranykönyvében foglalnak helyet. Beszentelése 13-án volt a győri Újtemető halottasházában óriási részt vevő közönség jelenlétében, majd Keszthelyre szállították, ahol vasár­nap délután helyezték örök nyuga­lomra. Esztergomban is, ahol sok barátja és tisztelője volt, fájdalmas részvé­tet keltett a kivá ó pedagógusnak fia­talon, erejének teljében történt tra­gikus halála. Az elhunyt dr. Laky Vilmost édes­anyja és három testvére gyászolja, valamint a kiterjedt rokonság, bará­tok, tisztelők, tanítványok nagy tö­mege. Nyugodjék békében I aratott. Az egész sportbemutató élénk bi­zonyítéka annak az önzetlen, lelkes, hazafias és eredményes kiképzésnek és munkának, melyet a Vak Bottyán zászlóalj tisztikara végez a m. kir. honvédség egyik legszebben deko­rált tisztje, vitéz báró Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnok veze­tése mellett. iimumuMiiimimiiii Evezős-verseny inda! vasárnap városunkból A Magyar-Lengyel Egyesület jú­nius 21-én, vasárnap Sobieski Já­nos lengyel király a törökökön való esztergomi diadala emlékére evezős emlékversenyt rendez a Duna esz­tergom-budapesti 72 kilométeres sza­kaszán. A verseny inditása délután 2 órakor történik a Nagyduna-par­ton lévő Sokiesbi-emlékműnél. Délelőtt 11 órakor a Magyar-Len­gyei Egyesület a Sobieski-emlékmű­vet ünnepélyesen megkoszorúzza és utána dr. Csonkás Mihály reálgim­náziumi tanár ünnepi beszédet mond. A verseny a váci ágon és a Mar­gitszigetnél a pesti ágon fog lefoly­ni. A végcél Budapesten az Erzsé­bet-hid pesti hídfőnél van. A ver­senydijak : I. a lengyel állam ván­dordíja és a m. kir. honvédelmi mi­niszter tiszteletdija, II. Budapest szé­kesfőváros, III. a lengyel konzulátus, IV. a Magyar Evezős Szövetség tisz­teletdíja. A versenydijak kiosztása este 9 órakor lesz Budapesten a Nemzetközi Clubban (V. Deák Fe­renc utca 2. II. emelet) díszvacsora keretében. Az emlékünnepség és emlékver­seny rendezőségében a legelőkelőbb országos neveket olvashatjuk, a sze­replők és résztvevők pedig mind az ünnepségnek, mind pedig a verseny­nek nemcsak nagyszabású méreteit, hanem magas nívóját is biztosítják. Kedden délelőtt volt a városhá-| zán a részleges tisztújító közgyűlés, melyen a városi képviselők nagy számban jelentek meg. A választóközgyűlést Glatz Gyula polgármester nyitotta meg, aki be­jelentette, hogy a tisztújító közgyű-1 lésen való elnökségre ősi szokás szerint dr. Frey Vilmos alispánt kéri fel. Küldöttség ment az alispánért, amelybe a közgyűlés dr. Csárszky Istvánt, dr. Berényi Róbertet, Lenkei Emilt, Takács Istvánt, Csernyánszky Mihályt és Csákváry Mihályt válasz­totta meg. A terembe lépő népszerű alispánt lelkes taps fogadta, aki a polgár­mester üdvözlő szavai után megnyi­totta a közgyűlést. A kijelölő bi­zottságba vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsefet, dr. Gróh Józsefet, Etter Ödönt és Cserép Lőrincet választották meg. Dr. Brenner Antal főjegyző ismer­tette a pályázókat, amely után a ki­jelölő bizottság a jelölést megejtette. Cserép Ferenc és Horváth Ferenc pályázatát hiányos felszerelés miatt nem fogadta el, a többieket pedig a következő sorrendben jelölte: Me­szes Ferenc, Kiffer Ferenc, Tóth Jó­zsef, Horváth Kálmán, Pifkó János, Tóth Imre, Kiffer János, Somlai Nándor. Miután a választás megtörtént, a szavazatszedő-bizottság elnöke dr. Fehér Gyula nagyprépost kihirdette az eredményt, mely szerint 50 sza­vazatot adtak le, ebből Meszes Fe­rencre 35, Pifkó Jánosra 7, Kiffer Ferencre 3, Tóth Imrére 3 és Kif­fer Jánosra 2 esett. Igy az alispán Meszes Ferencet nyilvánította megválasztott hegy­mesternek, aki az esküt rögtön le is tette, megköszönte a képviselő­A lengyel és a magyar nemzet az utóbbi időben mindjobban rájött arra a sok közös vonásra, amely mindkét nép múltját jellemzi s ösz­szekapcsolja, arra a sok közös tu-1 lajdonságra, amely mindkettőjükben azonos; és arra az egymásrautalt­ságra, amely kettőnket a jelenben is szorosan összefűz. Ebből nemcsak a rokonszenv és barátság, hanem a szoros együttműködés sok szála is szövődött s egyik záloga a szebb magyar jövőnek és Kéleteurópa sorsa jobbra fordulásának. Az egyik, tar­talomban és jelentőségben nagy megnyilvánulása lesz ennek a va­sárnapi emlékünnepély. A Nemzeti Egység szer­vezetének háromeszten­dős jubileuma Junius 15-én mult három eszten­deje, hogy a Nemzeti Egység orszá­gos szervezete az ország valameny­nyi községében és városában kibon­totta zászlaját és megindította azt a nagyarányú szervező és felvilágosító munkát, amely hivatva van a ma­gyarság erős keresztény és nemzeti egységét megteremteni a nagy elvi kérdésekben. A Nemzeti Egység szervezetei or­szágszerte ünnepélyes melegséggel emlékeztek meg a háromesztendős évfordulóról Komárom és Esztergom egyesített vármegyék községeinek és városainak NEP szervezetei, a vá­lasztókerületi és vármegyei szerve zetek ezen ünnepélyes alkalommal táviratilag üdvözölték vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt, a Nemzeti Egység vezérét, biztosítva őt a szer­vezetek tántoríthatatlan hűségéről és bizalmáról. [ testület bizalmát és megígérte, hogy ennek a bizalomnak mindenben meg is fog felelni. Az alispán eltávozása után a hir­telen gyászeset miatt eltávozott Glatz Gyula polgármester helyett, dr j Brenner Antal elnöklete alatt folyt tovább a közgyűlés, amelynek során 23 pontból álló tárgysorozatot tár­gyaltak le. A napirend előtt dr. Brenner An­tal elnök bejelentette, hogy a rend­kivüli házadómentességet 10 évre meghosszabbították. Dr. Zwillinger Ferenc megkérdezi a polgármestert, hogy városunkban időző állami közüzemeket racionali­záló bizottság milyen alapon végzi funkcióját és hogy ki fogja ittartóz­kodásuk költségeit viselni. Az elnök válaszában közli, hogy a bizottság működésének meg van a törvényes alapja és költségeiket a közüzemeknek kell viselni. A napirend tárgyalása során özv. Kitzinger Józsefnének a vett házré­szért a közgyűlés kölcsönelőlegképen 2000 P-t szavazott meg, de elutasí­totta Tleischmann Mór hasonló tár­gyú kérelmét. Tanulmányi és ösztön­díjakat Kreiniker, Bognár, Romváry, Szitás reáliskolai és Kuracz Károly tanitóképezdei tanulóknak ítélte oda. A zárszámadásokhoz dr. Zwillinger Ferenc szólt hosszasabban hozzá. Beszédének során több határozati indítványt terjeszt elő, melyek közül a közgyűlés az utolsót elfogadja, hogy küldöttséget kell szervezni a belügyminiszterhez, hogy a város­nak önálló törvényhatósági jogot en­gedélyezzen, mert ez a városra nézve erkölcsi és anyagi okokból is fel­tétlenül előnyös volna Ezután Schalkász Ferenc szolgá­lati szerződését terjeszti elő a fő­ügyész, amellyel szemben Jármy Ist­ván dr. bizonyos stilláris módosítá­sokat ajánl. A közgyűlés id. Gere János felszólalása után az előadói javaslatot fogadja el Különös érdeklődései tárgyalták még a bolgárkertészet céljaira átengedett 7 holdnyi terület, a köz­tenyésztésre szánt bikáknak a vár­megyei állattenyésztési alapból tör­ténő beszerzését, a gazdasági ismétlő iskolák 1936—37 évi költségelő­irányzatát, a jó Pásztor kápolna ja­vítása céljából utalványozott 250 P. EGYRŐL-MÁSRÓL Rómából jelentik — olvasom egyik napilapban —, hogy a r fasisztapárt direktóriuma az Olasz Állami Bizto­sító intézetnél hétmilliárd lírára biz­tosított hétszázezer mezőgazdasági munkást. Minden egyes munkás tíz­ezer lírára szóló biztosítási kötvényt kap. Ha eddig megfoghatatlan lett volna előttem az olasz nép óriási lelkese­dése és ragaszkodása a nagy Mus­solini iránt, ugy ezen szociális és köz­gazdasági szempontból nagy hord­erejű cselekedete minden kétséget eloszlatott. Mi a magunk elhagyatottságában, hitetlenül gondolunk arra, hogy hét­százezer mezőgazdasági munkás és családja a biztosítási idő lejárta után hétmilliárd lirát (több mint kétmil­liárd pengőt) visz bele a gazdasági vérkeringésbe s ha még ehhez hoz­zátesszük azt, hogy a hétszázezer családnak jövő jólétét alapítja, biz­tosítja ezen összeg, akkor a Duce hatalmas egyénisége előtt mélyen meg kell hajolnunk és óriási kon­cepciói előtt kalapot emelnünk. * * A Kossuth Lajos-utcában az Olasz Állami Biztosító Intézet magyar szer­vének az Astra Biztosító Rt. főügy­nökségének szines cimtábláját lát­tam a falon. Közérdekűnek véltem, hogy ezen hatalmas intézetről, amely­re hétmilliárdos biztosítást bízott a Duce, valamit megtudjunk. Felke­restem Margó István ny. OTI szv. tanácsos barátomat, aki a főügynök­ség helybeli vezetője, s megkértem őt, hogy árulja el alapját annak a megingathatatlan bizalomnak, amely­lyel az olasz nemzet ezen intézmény iránt viseltetik. Lelkes meggyőző előadásából táv­irati stílusban a kérdéseimre adott válaszát a következőkben jegyez­tem fel. Az Olasz Állami Biztosító Intézet az egész olasz nemzet alapítása s jelenleg a leghatalmasabb biztosító intézet Európában. A közgazdasági kompass szerint 1935 év derekán közel 6 milliárd pengő volt a biz­tosított tőke állománya. Hazánkban Astra Biztosító Rt. néven telepedett le pár évvel ezelőtt. Tisztviselő és üzletszerző kara majdnem százszá­zalékig az állástalan magyar diplo­másokból áll. Székhelye Budapest s az előző években különösen az Al­földön fejtette ki tevékenységét. A helybeli főügynökség ez év február havában kezdette meg működését s előnyös díjtételeivel népszerű tért hódít. Különösen az olasz földön népszerű s ide plántált úgynevezett „családbiztosítás" formájával köz­kedvelt, amikor filléres díjtételek mellett a családfő és annak min­den egyes tagja biztosítva van. Fog­lalkozik a biztosítás minden ágával: élet-, járadék-, nyugdij-, baleset-, tüz-, autó-, szavatosság- és szállí­tásbiztosítással. Nagyon kedvelt a a hozomány-, kiházasítás- és ta­nulmányiköltség biztosítási ágazata, mert díjtételei kedvezőek. Minden Ó iási érdeklődés melleit folyt le a honvédség atléti­kai versenye A m. kir. honvédség Hadsereg Sport Het-e keretében vasárnap, f. hó 7-én a m. kir. Vak Bottyán 3. honvéd kerékpáros zászlóalj atléti­kai versenyt és harcászati bemu­tatót rendezett a Move szigeti sport­telepén a m. kir. Kapisztrán János 6. honvéd kerékpáros zászlóalj és a m. kir. határőrszakasz részvételével. A versenyen a város intelligen­ciájának sztne-java jelent meg s az érdeklődők rég nem látott hatalmas tömege. A rendezőség az előző napokban bonyolította le a tisztek részére ki­írt számokat: közöttük a vívást, a céllövészetet és a tenniszt. Rendkívül szép eredményeket ér­tek el a zászlóalj tagjai a céllövé szetben s a budapesti m. kir. 1. honvéd vegyesdandár versenyén az öt esztergomi induló, az első öt helyből három helyezést nyert el. Áz atlétikai versenyszámok közül, valamint a jelentő futó, akadályver­senyben számos első helyezést ért el a zászlóalj legénysége. A jól si­került ünnepélyt harcászati bemutató i fejezte be, mely rendkívül tetszést Meszes Ferencet választották meg nagy több­séggel városi hegymesternek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom