Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-14 / 48.szám

Elutasította a kisgyűlés a felsőgallai és alsógallai községi előljárósági választás ellen beadott fellebbezéseket, az utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy a fellebzők oly kijelentéseket tettek, amelyek hatóság előtti rágalmazásnak minősíthetők, miért is utasította a tatai járás főszolgabiráját, hogy a sértettek részére adja meg a felhatalmazást a bűnvádi eljárás megindítására. Majd a jelentések tárgyalására került a sor. A budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgató reámutatott arra, hogy a borfogyasztási adó kezelése terén nagymérvű szabálytalanságok fordulnak elő. Bár a törvény értelmében csak a legritkább és legindokoltabb esetekben lenne szabad tételenkinti kivetés és behajtás helyett az átalányozási rendszert alkalmazni, mégis ez igen gyakran előfordult, az ilyen helyeken aztán a fogyasztásiadó bevétel egyharmadára, sőt egynegyedére csökken. Az átalányozási rendszer előnytelen a bortermelőkre is, mert hiszen ők adóköteles termékeiket nem vonhatják ki az adókivetés alól, viszont a házi fogyasztás a tételes kivetésnél is kedvezményben részesül. A pénzügyigazgató felkérésére az alispán intézkedni fog aziránt, hogy az e téren észlelt visszásságok megszűnjenek. A kisgyűlés után a vm. közig, bizottság ülésezett s Ghiczy Elemér bizottsági tag indítványára a közigazgatási bizottság feliratilag kéri a m. kir. kormányt, hogy az idegenajkú községekben állítson fel magyar óvodákat Behatóan foglalkozott a közigazgatási bizottság a gazdasági továbbképző iskolák gyakorlóterületének és üzemtervének kérdésével. A szakszerű és minden részletre kiterjedő tanfelügyelői jelentést a bizottság többek hozzászólása után tudomásul vette. Az esztergomi m. kir. államépitészeti hivatal főnöke jelentette, hogy az állami és törvényhatósági kezelésben levő közutak májusban forgalomképes állapotban voltak. A rendellenes záporesők folytán a dombos és hegyi vidékeken átvonuló közutak árkai és műtárgyai erősen eliszaposodtak, melyeknek tisztítása tetemes költséget okoz. Az állami közutak javítási munkáit befejezték. Folyamatban van az esztergom— dobogókői, felsőgalla—tarjáni, kisbér—császári és nagyigmánd—tarkányi út építése. Valamint különböző th. közúton bukkanó kiküszöbölését célzó áteresz-épitések. Húszezer pengőt fordítanak a süttő— tardosi vic. közút kiépítésére, amely munkálat a tardosi Ínségeseket munkaalkalomhoz juttatja. Folyamatban van a pilisszentléleki rk. iskola építése és rövid időn belül megkezdik a tardosi rk. iskola kibővítését emelet ráépítéssel a m. kir. kormány részéről kiutalt 8000 P államsegélyből. A várm. tanfelügyelő beszámolt a május hó 26-án Tóvároson a tatai járás és június hó 2-án Esztergomban a város és az esztergomi járás tanítósága részére megtartott pedagógiai szemináriumokról, amelyekre a tanítóság úgyszólván teljes számmal bevonult, de nagyszámú és előkelő közönség is volt jelen. A törvényhatósági tiszti főorvos május havi jelentése szerint a vármegye egészségügyi viszonyai kielégítők voltak. Több községben lépett fel a kanyaró, de emiatt csak Sárisápon kellett az óvodát két hétre bezárni. A várm. m. kir. gazd. felügyelő jelentése szerint májusban a szokottnál hűvösebb és bő csapadékos idő a kalászosokban, szőlőkben, fő leg pedig a gyümölcsösökben károkat okozott. A búzára az időjárás kedvezőtlen volt, hozzájárult még a rovar- és jégkár ugy, hogy megyei átlagban gyenge középes termésre van kilátás. A rozsok valamivel jobban állanak. A kerti vetemények erőteljesek. A mesterséges takarmányok mennyiségileg jó közepes termést adnak. A legelők jók és táplálékdúsak. A szőllők jó termést ígérnek. A jószág kondíciója jó. A mezőgazdasági munkások elegendő munkaalkalmat kapnak, az aratási munkák zavartalan elvégzése a jól bevált szokásos feltételek mellett biztositottnak mondható. A terményárak némileg estek. Az alispáni havi jelentés megemlékezik arról, hogy május 3-án Esztergom város országgyűlési képviselővé választotta dr. Ernszt Sándort. A választási kampány alatt zavaró momentum nem fordult elő. A közigazgatási bizottság tagjává néhai Túri Béla örökébe dr. Drahos Jánost választották meg. A törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy május hóban lépfenével fertőzve volt 1 község, sertésorbánccal 2 község. Állatkivitelünk volt Ausztriába 10 drb. vágómarha, 50 drb. vágójuh, 84 drb. vágósertés, Németországba 70 drb. vágómarha, Olaszországba 120 drb. vágómarha, Romániába 3 drb. használati Jó és Svájcba 9 drb. vágómarha. Államilag gümőkór mentesnek nyilváníttatott a Klosterneuburgi Kanonokrend Almás-pusztai gazdasága. Ezután a budapestvidéki és a komáromi m. kir. pénzügyigazgatóságok jelentését fogadták el. A közigazgatási bizottság ülése után az egyes albizottságok üléseztek, amelyeknek ülései délután fél kettőkor értek véget. XK, s »4? i» eoa sete A hegymester választás elé A hegymesteri állás Esztergom városának mindig igen fontos és nagyjelentőségű tisztsége volt. Most, amikor csak pár nap választ el bennünket a választástól, szükségesnek látjuk néhány gondolatnak és véleménynek helyt adni. A hegymester feladata teljes mértékben két oldalú feladat. O képviseli künn a határban a várost és a határt benn a városban. Tisztában kell neki lenni azzal, hogy mi a város és mi a határ érdeke. Ezt a két, egymással sokszor ellentétes nyomon járó érdeket össze kell tudnia egyeztetni úgy, hogy ebben az öszszeegyeztetésben a két érdek fölött álló jog és igazság mindig érvényesüljön. „Kettőn áll a vásár" tehát — mint mondani szokták. Kettőn, a városon és a gazdákon. A város a maga érdekeit, célkitűzéseit, elgondolásait annak a kezébe fogja letenni, akit erre az állásra majd a közgyűlés legméltóbbnak tart. De hát mi van a gazdákkal ? Hiszen, amint látjuk, ő nekik is nagy beleszólásuk, érdekük van e kérdésbe. Vájjon az igazi és őszinte véleményüket tudja-e hatásosan képviselni az a kis százalék, amelyik a városi közgyűlésen a belvárosi gazdatársadalmat képviseli? Vájjon az ő akaratuk ki tud e ott domborodni ? Ugy gondoljuk, hogy nem! Innét merítettük az indoklást arra nézve, hogy elmenjünk a gazdákhoz, megkérdezzük őket, vájjon ki az, akit ők ez állásban látni szeretnének? Ebből az érdeklődésből kiderült, hogy mennyire fontos lenne ebben a kérdésben a gazdák véleményét is megkérdezni valamilyen formában. Sajnos ez most már nem igen történhetik meg, éppen azért a képviselőtestületnek a választásnál rajta kell lennie, hogy a pályázók közül a legkiválóbbat, arra legrátermettebbet, a gazdaközönség bizalmának igaz letéteményesét válassza rrieg; á jövőre nézve pedig gondoskodjék arról, hogy az ilyen nagyfontosságú kérdésnél a gazdák véleményét is megkérdezzék. Tizenöt évre ítélték a gyilkos Ferenczi Ferenc leszerelt törzshajómestert Március első napjaiban megdöbbentő szenzációként hatott városunkban a hír, hogy letartóztatták Ferenczi Ferenc leszerelt törzshajómestert, aki itt élt Szentgyörgymezőn, a pilismaróti országút elején épült kis házacskájában, csendes családi életet. Megrendítő volt ebben a hírben, hogy Ferenczit 15 év előtti gyilkosságért tartóztatták le, hogy itt élt, itt húzta meg magát a gyilkos, akit az elfogatási végző csendőrök lakásáról szállítottak a pécsi királyi ügyészségre. A gyilkos most állt birái elé, hogy elvegye méltó bün

T tetését. Olvasóink előtt ismeretes ez a borzalmas bűnügy, amely még a baranyai szerb megszállás idejére nyúlik vissza. Ferenczi Pál jómódú dunaszekcsői gazdálkodó gazdasági udvarában egy nő holttestét találták meg elföldelve. A csendőrök megállapították, hogy Varga Anna budapesti szobaleány a meggyilkolt nő, aki a gazdálkodó fiának, Ferenczi Ferencnek volt a menyasszonya. Nyomban letartóztatták Ferenczi Pált és feleségét, akik tagadták, hogy a gyilkosságban részük volna. A gazdálkodó azt mondta, hogy fia követte el a gyilkosságot, aki azután megszökött. Mikor a • Ferenczi-házaspár ügye a törvényszék elé került, Pécs már fölszabadult a megszállás alól. A törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette a házaspárt. A Tábla ezt az Ítéletet megsemmisítette és a házaspárt szándékos emberölésért tizenöt-tizenöt évi fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a Kúria is helybenhagyta. Ferenczi Ferenc ellen pedig körözőlevelet bocsátottak ki. Míg a szülők a fegyházban sínylődtek, a gyilkos bujdosott s valahogy elkerülte a hatóság sújtó kezét. 1933-ban a fegyházban jó magaviseletet tanúsító szülők feltételes szabadságot nyertek. Félévvel később mindketten meghaltak. Megölte őket a fegyházban ártatlanul eltöltött évek szenvedése, a bánat, a szégyen ... A gyilkos végre kézrekerült. A pécsi törvényszék szerdán tárgyalta bűnügyét. — Beismerem bűnömet — vallott bíróság előtt Ferenczi Ferenc. — Én öltem meg menyasszonyomat, hogy ne kelljen elvennem. A gyilkosságról szüleim semmit sem tudtak. Apám csak véletlenül látta meg, amikor az istálló mögött elástam r

s akkor segített elásni a holttestet. Én azután elbujdostam, külfödre kerültem. — Apámat és anyámat ártatlanul ítélték el — folytatta zokogva vád lott. — Tizenhárom évvel ezelőtt visszatértem, a folyamőrségnél szolgáltam, majd családot alapítottam. A törvényszék a gyilkos Ferenczi Ferencet tizenötévi fegyházra ítélte. Miről adott bírt az „Esztergom és Vidéke" bnsz év előtt? 1916. jnnius 8—17-ig. Bleszl Ferenc pénzintézeti működésének 40 éves jubileumát ünnepelte az Esztergomi Takarékpénztár. — Sebők Zsigmond iró és publicista, ki Párkányban született s iskoláit Esztergomban végezte, Budapesten elhunyt. — A városi villanytelep 1914. évi tiszta jövedelméből a város 45.425 korona részesedést kapott. — A városban élő 22 sátoros cigányt törzskönyvezték, beoltották, lefényképezték. Az újsághír itt megjegyzi, hogy „Mátyás királynak is csak három naplopóra tellett." — A „Saskerti arénában" Szabó Ferenc színtársulat^ játszik. Műsoron : Éva, A kisasszony férje, Mágnás Miska. MM m mm MT* WT mm. m mm mii HL Magyar viselet Előtérbe helyezkedett ismét egy nemzeti áramlat, a magyaros dísz, a magyaros viselet, melyet ezideig bármennyire is kerestünk, sehol nem fedeztünk fel. l$az, színházaink népszinműelőadásain megperdült a magyar viselet, ez azonban már több volt, túlzott volt, súlyosságától fogva nem életképes. Az iparügyi miniszter, aki oly nagy mértékben és oly odaadó lelkiséggel védi, oltalmazza minden iparágban a magyar nemzet szétforgácsolódott, megmaradt kincsét, mint eddig még senki, most ismét tanúságot tett nemzetszeretetéről és a magyar viseletet karolta fel, hogy beleidegzítse a köztudatba a magyar viseletet, a magyar ruházkodást. Kell-e szebb öltözet a magyar viseletnél ? I Nem dobban e meg szivünk, amikor egy magyar asszonyon magyaros díszítésű ruhát látunk ? Ha öltözetét valamelyes magyaros csipkével, zsinórzással, kötéssel, vagy bárminemű magyaros díszelgondolással ékesíti ? Minden parányi dísz, virágos himzés, tekervényes zsinórzása magyar lelkiséget, a tiszta magyar jellemet fejezi ki. Nemcsak nyelvünkben élünk, hanem stílszerű viseletünkben, jellegzetes faji ornamentikánkban, melyet a változatos körülmények évszázada domborított ki és tett életképessé. Nem szabad hidegen hagynunk ezt az áramlatot. Táplálnunk kell egymásban a tudatot, hogy magyarok vagyunk. Hogy a változatos, szinte hóbortszerű párisi divatot agyonnyomja egy hagyományos, de örökéletű nemzeti viselet, amely kimutatja, hogy a megnyomorgatott magyarságban van még életelixir, tud még felmutatni ezeréves hagyományából, kivált képen nemzeti jellegzetességet, jelen esetben magyaros ruházkodást. D. I. A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Minden este halászlé NAGY SÁNDOR SZIGETI VENDÉGLŐJÉBEN