Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-16 / 5.szám

fSTERfilHMK ÖTVENHETEDIK ÉVF. 5. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. JANUÁR 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ii lesz veled, Európa? Földrészünk, Európa belső ziláltsága, állandó háborús veszedelmei, a nemzeteknek elvakult gyűlölettől izzó, felfegyverzett s felhúzott ravasszal való íarkasszemetnézése elvonja a figyelmet a távolkeletről, amelynek öntudatraébredése, politikája, terjeszkedési vágytól fűtött megmozdulásai borzalmas mementó a torzsalkodó Európa számára. A középiskolában, diákkorunkban is hallottunk a sárgaveszedelemről. Csakhogy akkor a sárgaíaj megmozdulását, az új népvándorlást, melyben a fiatal erők, mint évezredekkel ezelőtt is, elsöprik a kivénhedt, örökös belső harcokban legyöngült nemzeteket, késő évszázadok lehetőségei közé sorozták. Nippon országának, a fejlődő, művelt, szaporodó Japánnak mozgolódása rémesen előre veti árnyékát, a százévek helyett ki tudja mikor indul meg Kelet? Az első lépések kétségtelenül megtörténtek, Japán terjeszkedésével Ázsiában. S ez a terjeszkedés nem mindig erőszakos. Szerepük van a fegyvereknek is, de még nagyobb osztályrész jut ebből a hódítási munkából az iparnak, kereskedelemnek, nyersanyag-termelésnek. Ha sikerül Kinát rávennie a gyapottermelésre, amit eddig Indiából szerzett be, ott egyszerre hatvanmillió embertől vonhatja el a megélhetést. Japán népessége — ahol még évekkel ezelőtt is négy gyermek született percenként, — október elsején 97,694.628, a koantungi terület, a délmandzsuriai vasúti körzet, valamint a déli tengeri mandátumos szigetek lakosságával együtt 99,453.129, három hónapon belül 100 millió. Mi lesz akkor, ha Japánnak kétségtelenül vezetésre hivatott zsenialitása Kina kiaknázatlan őserejével megindul Európa ellen ? Mert hogy ez bekövetkezik, előbb-utóbb, biztos. S mit talál Európában ? A technika óriási fejlődésében gazdaságilag, erkölcsileg, politikailag kiélt, szünettelen belső viszályokban, egymással is harcban álló, legyöngült Európát. A feketék ébredése sincs messze. Mussolini akár győz, akár vereséget szenved, a leigázott népek idejét fogják látni, hogy ierázzák az igát. Ezért olyan nehéz Anglia helyzete is, akár mellettük, akár ellenük foglal állást, mindenkép veszélyes. A három diktatórikus állam, Német-, Olaszország, Szovjet hatalmi-illetőleg internacionális felforgató törekvéseivel nehezen illeszkedik bele az új Európába. A királyság és császárság ideje is lejárt, már a múlté. Mi tehát a legmegfelelőbb államforma ? Érdekes Kossuth Lajos fejtegetése 1893-ban kiadott irataiban Németországról, ami azóta már bekövetkezett. „Németország nem tartós momentuma korunk történelmének — irja Kossuth (1893.) — A Hochenzollern-ház német császársága még nem bukott meg, majd megbukik. Nem Németország egyesültsége bukik meg, hanem a császárságé; ennek Európa rég letűnt' múltjában lehetett szüksége, volt ideje; de ma már rozoga bútor, mely a haladott emberiség háztartásába nem illik bele; a szabadság nyugágyának helyét bitorolja, bosszantó, alkalmatlan portéka. Gsak amolyan zivatar kell, mint aminő az emberiség történelmében fel-felmerül, s az a rozoga bútor lomkamrába kerül. Én hiszek Németország szolidaritásának jövőjében, ha hatalmi terjeszkedésével a világot ellenségévé nem teszi; de állandónak csak amolyan „United States of America" alakban tudom elképzelni, császárságban nem. Jí polgárosodás mai fejlődésében a népekn ek in tézm én yes önkor m án yzat kell. <J1 császárság személyes uralom, tagadása az intézményes önkormányzatnak. A világtörténelem logikájának szemüvegén át nézegetem vén Európánk helyzetét és úuy látom, hogy a mult idők sírjából felidézett német császárság nem tartós momentuma korunk történelmének." Kossuth szavai azóta valóra váltak, s ez az „United States of America" diktatórikus államformában valósult meg. Ebben a kossuthi német viszonylatban való elgondolásban látom Európa jövőjét, ha ellen akar állni Kelet ujabb megindulásának, melynek dübörgése vészesen, bár egyenlőre szordinóval hangzik. Ki tudja meddig ? Titulescu, az egykori pénzügyminiszterből lett külpolitikai genie egyszer célzást tett ilyesmire magyar—román vonatkozásban. A határok spiritualizálásáról beszélt, de ebben a beszélgetésben európai problémát fejtegetett. Ez a spiritualizálás nem lehet más, mint: Európai Egyesült Jlllamok, melyben elfér minden nemzet törekvése, mely kell, hogy ugyanaz legyen : kivédeni Jíelet támadását. Ez annál is inkább könnyű, mert hiszen a Népszövetség, a legnagyobb diktátor, Európára szorítkozva, ereje teljében, bár kicsiben, de ezt valósítja meg. Sokan talán kételkedve olvassák e sorokat, melyeknek fájdalmas aktualitást ad a Jelen, mely bár elvonja a figyelmet a maga összevisszaságával az igazi problémáktól, de hogy léteznek és veszedelmesen közel vannak, bizonyság arra Nippon titkos mozgolódása . .. Piles László. hihihi Kell-e új szálloda Esztergomnak? December hó 4-én a városházán megtartott Szent István-évi értekezleten a sok megszívlelendő terv között felmerült egy új szálloda építésének szükséglete, amely terv egyébként a közönség más rétegeiben is már szóbakerült. Tényleg szüksége van-e Esztergomnak egy harmadik szállodára? A válasz igen könnyű és egyszerű: semmi esetre sem, legalább a jelenlegi körülmények között még nem! Sem pedig azért, mert a meglévő két szálloda is sok. Tiz hónapban úgyszólván üresen állanak, a két nyári hónapban vegetálnak. Évközi idegenforgalom (a tavaszi és nyári időt leszámítva) nincsen. Az üzleti utazóknak annyi lehetőségük van dolguk végeztével még aznap Budapestre visszautazni, hogy szóba sem kerülhet a szállodai éjszakázás. Azután nézzük meg az utcai és az üzleti forgalmunkat, mindenütt üresség és csendesség. Idegenforgalomról csakis május közepétől augusztus végéig beszélhetünk. Ez három és fél hónap, de nagyon jól tudjuk, hogy ekkor sem tolonganak a kirándulók és mily csekély töredéke laknék ezek közül még akkor is itt akár egy éjszakán keresztül is, ha jobb szállodai viszonyok lennének. Azután ne éljünk álomvilágban, nézzük a dolgokat úgy, amint vannak. Városunknak oly szép a fekvése, mint a Csonka-Magyarország egy városának sem, ez elvitathatatlan tény, ezért jönnek is kirándulók, megnézik, gyönyörködnek benne és egy szép kirándulás emlékeivel telve hazautaznak. Hogy őszkor és télen is itt töltsék szabad idejüket, arra mi nem vagyunk még elsőrangú szálloda birtokában sem megfelelőek. Erre mi egy unalmas városka vagyunk, ahol a mozin, néhány szép sétányunkon kivül igazán nem akad szórakozás, ha már a bazilikát és környékét megnézték. Azonban tény, hogy az állandóan növekvő autóforgalom még az említett nyolc és fél hónapban is hozna hétvégi kirándulókat, ha megfelelő szállodánk volna, amely által a szálloda üzleti kiadásai ezen idő alatt is némiképen fedeztetnének. Ehhez azonban nem kellene új szálloda, ezt megtehetné a két régi is, ha megfelelőképen modernizáltatnék és megfelelő tőkeerős kezekben lenne. Mert nálunk a vendéglőipar terén — sajnos — évtizedek óta végzetes hibák vannak. Szállodabérlőink nem tőkeerősek s a nyári hat heti főszezon alatt akarják és kell megkeresniük kenyerüket és egész évi üzleti kiadásaikat, ez pedig csakis a szálloda, illetve a közönség rovására mehet. Jöhet ide bármely kiváló szállodabérlő, annak matematikai pontossággal tönkre kell mennie, meri: nincs oly tőkéje, amellyel kitudná köszörülni az elmúlt évtizedek gazdálkodását. Messze vidéken, nemcsak Magyarországban, de külföldön is híresek vagyunk szállodáink, illetve éttermeink meg nem felelő voltáról. Ide szállodába már csak az jön, aki azokat vagy nem ismeri, vagy kénytelen ide jönni. Ne vegyék szállodásaink eme soraimat sértőnek, nem célom az ő lekritizálásuk, hisz ők csak egy láncszemét képezik az évtizedek bűneinek, illetve szintén áldozatai annak. Igaz azonban az is, hogy a legegyszerűbb ételt lehet rosszul, de kiváló jól is elkészíteni. Minden szálloda, illetve vendéglő szive a konyhája. Ez az a hely, melytől a szálloda léte vagy nem léte függ. Mindenki ismeri ama közmondást: „a szerelem a gyomron keresztül vezet". Ebben igen sok igazság van! fiát a szálloda iránti szeretet, akár a szerelem is, a gyomron keresztül vezet! A szálloda legfőbb személyének a szakácsnak kell lenni, igaz, hogy viszont ennek is meg kell adni minden lehetőséget, hogy jól készítsen és itt ismét csak a tőke szerepel. A második főszemély a szállodás, kinek oly modorúnak kell lenni, hogy mindenki szeresse, tehát alkalmazkodó legyen, vagyis oly úriasan kell tudnia viselkedni, hogy legelőkelőbb vendégének tetszését is megnyerje. Nálunk speciálisan, hogy szeresse is városunkat. Sajnos ezen a téren is sok hiba van. Végül a szállodának valamiképen melegebbnek, intimebbnek kellene lenni, mint a Fürdő Szállodának. Tehát szép berendezés, jó világítás, megfelelő fűtés stb. A Takarékpénztár az ő áldozatkészségével ezeket bizonyára régen megcsinálta volna, ha eddig befektetett tőkéjének biztos eredményét látná. De a Takarékpénztár vezetőinek is látni kell,