Esztergom és Vidéke, 1936

1936-06-04 / 45.szám

séges. Röntgenképekkel támasztotta alá nivós előadását. Király Miklós komáromi gyógyszerész az orvosok által nem eléggé méltányolt IV. kiadású gyógyszerkönyvet ismerteti, amelyben mintegy 137 új gyógyszer van felvéve és érdekes, hasznos újításokat tartalmaz. A nagyvonalú, nívós értekezletet vita követte, majd Stockinger János dr. zárta be, közönetet mondva Horetzky Géza dr.-nak, aki ezt a mai értekezletet is rendezte. Az orvosi értekezletek — hangoztatta — hivatva vannak a széthúzást, az egyenetlenkedést kiküszöbölni, a baráti, kollegiális érzést növelni, a közös szolgálatát a magyar közegészségügynek, amely ideálnak minden orvos szeme előtt kell lebegnie. A megbeszéléseket látogatás követte a nagy áldozattal fenntartott Mike-szanatóriumban, amely szép és tökéletes berendezésével jobb sorsot érdemelne. Azután ebéd volt a gyönyörű Esterházban, délután pedig a város nevezetességeit, a grófi angolparkot, a szabadtéri elő adások színhelyét, a régi várat, strandot, pezsgőgyárat látogatták meg az orvosok s az esti órákban fontos, komoly, majd kedves emlékekkel tértek vissza szűkebb hazájukba. A gyönyörű nap hangulatát nem rontotta a szitáló eső sem. Szeretnénk hinni, hogy az esztergomi orvosok példája nem marad hatás nélkül kitűnő kollégájukra. Magas nívójú gyűlést tartott az Esztergom-vidéki Róm. kath. Népnevelők Egyesülete Az Esztergom-vidéki Róm. Kat. Népnevelők Egyesülete f. évi május hó 26-án tartotta ezévi rendes közgyűlését az esztergomi érseki tanitóképző-intézet dísztermében. Az egyesület elnöke Jeszenszky Kálmán prel.-kanonok, valamint a gyűlés szives szónokai, Mihalovics Zsigmond tb. kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója, Finta Sándor igazgató-tanító, a Kat. Tanítóegyesületek Orsz. Szöv. elnöke, egymásba kapcsolódó szónoklataikkal, uralkodó hangulatot teremtettek a gyűlés előkelő közönségének soraiban, kik között ott láttuk: Radocsay László dr. főispánt, Glatz Gyula polgármestert, Drahos János dr., Hamvas Endre dr., Lepold Antal dr., Szokolay Antal dr. prelátuskanonokokat, Pauer Endre dr. tanügyi segédtitkárt, Kocsán Károly v. orszgy. képviselőt, Mertán János dr. és Torna Imre dr. espereseket, Hell Ferenc érseki tanácsost, Balogh Albin dr., Bartal Alajos, Czuczor János dr., Nádler István pápai kamarás, Obermüller Ferenc, P. Weisz Richárd a helyi középfokú iskolák igazgatóit, Rákosi Károlyt, a dorogi tanitói kör elnökét, a viiági és szerzetes papságot és a tanítóságot igen nagy számban. Az egyesületi elnök grandiózus szónoklatában, a magyar történelem néhány epizódját idézte fel. — Szomorú az a tény — mondotta szavaiban, —• hogy 1894-ben a nemzet ősi alapját, a családot szétzüllesztő egyházpolitikai törvényeket nemcsak, hogy katolikus többségű kormány terjesztette a ház elé, hanem nagy többségben katolikus országgyűlés szavazta meg. Az ezeréves Magyarország ünnepén, a kálvinista Szilágyi Dezsőnek jutott a kitüntetés, hogy az uralkodó párnak tolmácsolja az ünneplő nemzet háláját. Szilágyi Dezsőnek, a liberális és demokratikus elvek nagy vezérének! Az elnök szavaival: Az ő megállapításaival szemben, mégis maradandóbb nyomokat hagyott a lelkekben az a kijelentés, melyet Vaszary Kolos hercegprimás a hálaadó szentmise alatti beszédében mondott: A kard szerezte, de a kereszt tartotta fenn a hazát. Az azóta folyó katolikus gyűlések mind, a katolikus egyházra nézve szomorú és megalázó helyzet megváltoztatására irányulnak. Minden hiába. Őeminenciája által elkészített, a nemzet fennmaradását biztositó házassági törvényjavaslatot a jelen kormány úgylátszik Ígérete ellenére sem szándékozik megvalósítani. További szavaiban méltatta az elnök XI. Ince pápa szervező támogató, segitő munkásságát, mellyel felszabadította hazánkat a török iga alól. Példának állítja a magyar ta nitóság elé, a katolikus értékelés alapján dolgozó jelenkori nagy történetírókat (Hóman—Szegfű, Horváth J.) kiknek munkái, a nagyméretű világérés legszebb gyümölcseképen a katolikus tevékenység, a katolikus akció fönséges alkotásait hirdetik. Mihalovics Zsigmond tb. kanonok az Actio Catholica orsz. igazgatója „Krisztus és a falu" cimmel, a katolikus akció legújabb célkitűzéséről beszélt. — Forgatagos este kezd leszállni a világra ... — hangoztatta a szónok a pesszimista milliók vésztjósló szavait. — E vészkiáltást ellensúlyozta a Szentatya látomásával, ki a Quadragesimo Anno alapját képező szociális igazság és szeretet utján örömmámoros megelégedettségben véli újjászületni a világot. — Jöjjön el a katolikus aktivitás korszaka — harsog fel a szónok hangja. — Mindazok, kiknek lelkében fellobbant a keresztényi élet izzó tűzlángja, egyházi, vagy világi pozícióra való tekintet nélkül, vegyenek részt a nagy mentőmunkában. Az Actio Catholica első programmjával — „Krisztus és a család" — lelkiismeretvizsgálatra kényszeritettük az egész világot a család problémáit illetőleg. A második célkitűzést — „Krisztus és a gyermek" — a protestánsok is magukévá tették. További szavaiban a legújabb célkitűzést ismertetvén, — „Krisztus és a falu" — megrázó vallomással számol be a falvak életéről, melyet az egyházmegyei igazgatók tudósításából ismer. Szomorú szívvei állapítja meg, hogy még a legidillikusabb falvakban is teljes komolysággal ütötte fel fejét a lelkeket pusztító rossz szellem. A falvakban új kulturelemek szívódtak fel, melyeket nem az iskola táplál. Az intenzívebb katolikus életet élők rétege mellé, egy újabb, másik réteg is alakult, mely mellőz minden vallási momentumot, s kizárja magát a vallási ténykedésekből. A rádió romboló hatását, mely a kellőképen meg nem válogatott műsorrészek eredője, érzi már a falu. A „nótafák" helyét a slágervilág moszatjai, kúszva haladó hitvány cserjéi foglalják el. A Katolikus Akció vezetősége nevében kéri a szónok a tanítóságot, hogy végezze odaadással azt a munkát, melyre katolikus lelkiségénél fogva amúgyis kötelezve van; s példákat mutató bensőséges életével, megfelelő előadások rendezésével, hasznos szervezetek megalakításával ültesse be a magyar falvak egyszerű lakóinak szívébe az úrigyűlölet, a modern slágerkultúra helyett, a karitatív buzgalomtól tevékeny szociális gondolkodást, a keresztény anyag kultúráját, hogy realizálódhassék a hatamias gondolat, mely a krisztusi eszmékkel felépült, krisztusi eszmékkel szerveződött magyar katolikus falvak lakóit újra a régi tiszta boldogság fényében akarja látni. Finta Sándor igazgató-tanitó, a Kat. Tanítóegyesületek Orsz. Szöv. elnöke „Az Actio Catholica ezévi célkitűzése és a kat. tanítóság" cimmel tartott előadást. A szomorú jelenre gondolva kétkedéssel idézi Gárdonyi szavait: „A boldog falu, ahol a nap aranycsókokkal lépdel át a mezőkön". Vörö:marty vén cigányjának szavaival él tovább: „Oda lett az emberek vetése..." — ma is időszerű. Hány pap, hány tanitó kiálthatna fel ma a vén cigány szavaival: „Oda lett az emberek vetése, oda lett a lelkek vetése..." A szónok bekapcsolódva az Actio Catholica ujabb programmjába, a magyarság „sebzetten keserves" témájáról beszél a falu életével kapcsolatban. Krisztus nélkül nincs iskola, nincs falu. A revíziót váró magyarnak, először saját lelkének revízióját kell megteremtenie. A lelkes tanítónőt, a hőslelkű tanítót hívja meg a szónok a nagy akciós munkára. Rajtuk keresztül akarja megvalósítani az újabb programmot. A gyermeken keresztül megtölteni tartalommal a falut. A miniszter akciójához csatlakozva elhinteni újra a kipusztult nótafák meglévő magvait. A magyar dalban benn van a katolicizmus nemzetnevelő lelkülete, a magyar szívek egyszerű tiszta kíI vánsága, vágya, a magyar lélek erI kölcsös gyönyörűségei. UtánpótlásI ról gondoskodni a katolikus nemzeti szellem táplálóit illetőleg. S Hogy a tanítóság ennek a munj kánakeredményes munkása lehessen, szükséges, hogy legyen a tanítóban tiszteletérzés papi elöljárója iránt, hivatásának szentségét elismerni, s [ érezni tudó lelkülete, életét nyíltan megvalló bátorsága, apostoli szerejtete, mellyel méltón érdemli ki taj nítványainak, népének szeretetét, ragaszkodását. Zárószavában ismétli a szónok az egyszer már felhozott gondolatot. Magyarországon először Isten morális országának kell feltámadni, s ebből természetszerűleg megvalósul az integer nagy Magyarország álma. A változatosan szép beszédek elhangzása után Szkalka Lajos gyakorló iskolai tanító, mint társelnök beszámolót tartott az egyesület működéséről, majd Szporni Károly tartotta meg pénztári beszámolóját. A ferences diákok vasárnapi ünnepélye Június 7-én, vasárnap délután újra hangos lesz a sziget. Harsogó kacagás, pattogó vezényszavak, vidám nóták és tréfák fogják felverni a szigeti ferences sportpálya hétköznapi csendjét. Ezen a napon fogják átvenni ünnepélyesen ezetí a városszerte ismert piro pozsgás, mosolygó ifjú legények azt a nagy sportpályát, melyet az intézet nagy áldozatok árán tes'ü< művelésére rendelkezésükre bocsájtotr. Itt fogják ezután izmaikat és akaratukat erősi teni az eljövendő nagy küzdelemre, melyet hazájuk majdan követelni fog tőlük. Ünnepélyes keretek közt fogják felavatni és birtokukba venni a nagy tettek előkészületeire szolgáló küzdőteret. Cserkészeik pedig új zász lójukra fognak felesküdni, mely örökké hirdetni fogja lelkük tiszta szándékát s az eljövendő feltámadásba vetett rendithetetlen hitüket. Gróf Klebelsberg Kunóné őnagyméltósága vállalta a zászlóanyai tisztséget, mig az avatási szertartást P. Scheirich Bonaventura tartományfőnök fogia végezni. A cserkészek pedig meg fogják újítani évente megismételt fogadalmukat, mely Istennel, hazával és embertársaikkal szemben vállalt kötelességeikre figyelmezteti őket. Ugyanekkor történik meg a csapat kerékpáros rajának bekebelezése is. Majd az intézet tornászai mutatják be azt, amire egy éven át lelkesen készültek, hogy szüleiknek használhatóságukba és életrevalóságukba vetett hite mellett bizonyságot tegyenek. Végül pedig mire az est ráteriti halvány fátyolát az ünneplő diákseregre, pattogó tábortűz mellett, kipirult arccal ülnek le a közönséggel együtt, hogy lelkük fohászát dalos ajakkal majd keserű, de meg nem alkuvó fájdalommal küldjék fel az egek Urához egy boldogabb és szebb jövőbe vetett hit sóvárgó reménységével. Meghívó igénylés délelőttönként telefonon. (25.) Osaldnyi Róbert. MM MM MM A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Hamvas Endre installációja. Hamvas Endre dr. prelátus kanonok, hercegprimási irodaigazgató beiktatása a kanonoki stallumba szombaton, f. hó 6 án, reggel 9 órakor lesz a főszékesegyházban. Eljegyzés. Schwärzt Gizike, Madaras Aurél volt szenígyörgymezői plébános unokahuga és dr. Bartmann György középiskolai tanár, dr. Bartmann Miklós hercegprimási titkár testvéröccse mult hó 26-án tartották eljegyzésüket. Hirek a főegy ház megyéből. Dr. Madarász István pápai prelátus, miniszteri osztályfőnök a hittanárokat képesí ő bizottsági tagsága alól felmenté-ét kérte. A lemondást a Főpásztor elfogadta s az igy megüresedő bizottsági tagságra Gigler Károly dr. esztergomi teológiai tanárt nevezte ki. Felavatott áj vitézek egyesitett vármegyénkben. A május hó 24 én tartott vitézi avatáson a következő vitézek és várományosok lettek ünnepélyesen felavatva egyesített vármegyénkből: Ronkay Antal érseki tanácsos, Gerecsy Árpád ny. őrnagy, Esztergom vármegye széktartója. Szima-Mármarosi András. Nyári Mihály, Tanka István, néhai Kondár Illés vitézek. Várományosok : ifj. Sághy Ante'., ifj, Szabó István egyetemi hallgató, Pongrácz-Bartha György főhadnagy, Kalmár Gyula, Bélai Zoltán, Pozsonyi Mihály, Selmeci László, Gács-Vargha Sándor, ifj. Pásztor Károly, ifj. Hegyháti Alajos, ifj. Fülöp Antal, ifj. Török József, Polgár Balázs, ifj. Vértes István, ifj. Acs Lukács, ifj. Silbereki Ferenc, ifj. Rózsahegyi Mihály. A revíziós tiltakozó gyűlés elmarad. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége esztergomi körzetének elnöksége értesiti ezúton is a kebelébe tartozó tagegyesületeket és a város hazafias közönségét, hogy a trianoni békeparancs aláírásának évfordulójára, június 4-én délután 4 órára hirdetett tiltakozó nagygyűlés közbejött akadályok miatt egyelőre elmarad. Az Orsz. Szent Gellért Egyesület június 7-én, vasárnap este 7 órakor a helybeli Hősök-emlékművénél hősi kultusz órát tart, majd este 8 órai harangozásnál imádkozni fognak a Szent Anna-templomnál az ország sorsának jobbrafordulásáóri,