Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-31 / 44.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 44. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁJUS 31 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Tüzes nyelvek Kétezer éve már, hogy a Szentlélek ereje kettős tüzes nyelvek alakjában szállt le Krisztus apostolaira, akiknek elméje pillanatok alatt meg­világosodott és egyszeriben megértették a megváltás tit­kát és rádöbbentek hivatásukra, mely eddigi rendes foglalko­zásuk helyett az igazság hir­detése és ezzel egyúttal az em­beriség földi és földöntúli éle­tének egyengetése lett. Azóta a művelt népek egyre várják azokat a tisztán ragyogó piros, tüzes nyelveket is, ame­lyek a jog, szeretet és meg­bocsátás testvéri összeolvadá­sával megkönnyithetnék a re­ménytelenség durván ácsolt ke­resztje alatt megrogyó térdek­kel vánszorgó emberiség kál­váriáját . . . A huszadik század emberét nem a pünkösdi tüzes nyelvek tiszta szelleme, hanem a szen­vedélyek hullámzó ütemű ki­robbanása, a ma gyümölcsének és örömeinek fölélvezése ve­zérli. A világ lelki egyensúlya nem képes helyrebillenni a Népszövetség eszményi emel­kedettségűnek látszó gondola­tában sem. Minden csak szó­cséplés, amig a győzelem dicső­ségében napfürdőző hatalmak képviselőit el nem tölti a pél­daadó szeretetnek, a jognak és a megbocsátásnak lelke, s amig a pünkösdi tüzes nyelvek tisz­ta ragyogását az önzés és engesztelhetetlenség kénfüstös lángja nyomja el... Mégis a pünkösdi megihletés, a felvilágosító tüzes nyelvek égi fényessége új reményt lo­bogtat a kétségbeesés felé sod­ródó világnak. Hiszen a múlt­ban is az ész börtönének rozs­dás lakatját verte le és most is belevilágit abba a sötétségbe, ahol századunkban a köteles­ségek: az igazság, az egyen­lőség, szeretet és áldozatos alá­zatosság szerény érzései rej­teznek, de amelyek szép fénye pünkösdi megvilágositói az em­ber földi és földöntúli életének! A világ zűrzavarából kive­zető szent sugalat, az engesz­telődés szelleme a lelki meg­békélés keresete töltse be a lel­keket és adjon megvilágositást a reménytelenség ácsolt ke­resztje alatt vánszorgó embe­riségnek, amidőn az emberal­kotta törvények utján haladva a pünkösdi tüzes nyelvek örök ragyogását keresi . . . A Szent Imre reáliskola felépítésével örökítsük meg az 1938-as Szent István-évet Hogyan lehet minden különösebb megerőltetés nélkül megva­lósítani a nagyszabású tervet ? HETI ESEMÉNYEK Az államot alkotó első szent ki­rályunk, Szent István halálának novocentenáriumát — úgy gondol­juk — egy maradandó kultúrintéz­ménnyel, a nagy alkotó emlékét nagy alkotással kell méltóképpen meg­örökíteni. Ezen kultúrintézmény megalko­tására a lehetőség adva van. Mi itt az új reáliskola megépítésére gon­dolunk, ami már amúgyis régi, ko­moly és sürgős problémája váro­sunknak. A probléma megoldására sokszor átgondolt, megtárgyalt, komoly, ki­vihető tervünk van, amelyet ma la­punkban nyilvánosságra hozunk és egyúttal kérjük az emlékbizottságot, annak agilis elnökét, hogy a tervet városunk érdekében a jubileumi évre valósítsa meg. A reáliskola nagytudású igazga­tója az elmúlt évben értekezést írt a miliő, a modern életnek, a peda­gógiai szempontoknak egyedül meg­felelő iskolatípusról, amely külföl­dön nagyszerűen bevált, s amelynek lényegét lapunk más helyén ismer­tetjük. Ezen iskola felépítésével jogosan viselné Esztergom az iskolaváros büszke cimét, miután ez lenne az első teljes miliő-iskola az ország­ban. Az értekezés keretében ismer­teti az igazgató a felépítendő reál tervrajzát is. Az építkezés egyedül anyagi kér­dés. Telke van, a pénzügyi részt pedig a következőkben gondoljuk megoldani. A város vezetőségének, főispá­nunk és országgyűlési képviselünk támogatásával mindenekelőtt ki kell járnia a kultuszminiszternél, hogy a reáliskolát 1937 július 1 tői kezdve államosítsa. Az intézet eddig is állam­segélyben részésült, most pedig azt kérjük, hogy az egész fenntartást vállalja magára az állam. Ezt Esz­tergom város megérdemli, mert hi­szen a város eddig is óriási kultu­rális terheket viselt és visel a je­lenben is, indokolt tehát, hogy az állam segítségére siessen megcson­kított városunknak annál is inkább, mivel ebben a városban egyetlen állami iskola sincsen. Esztergomból az államkincstár eddig csak elvitt intézményeket. El­vitte a csendőriskolát, elvitte a fűtő­házat is, nekünk pedig éppen az intézmények fejlesztése és szaporí­tása fontos megélhetésünk biztosí­tása szempontjából. Kitűztük a célt, fürdő- és iskolaváros leszünk, mert ennek lehetőségei adva vannak, kö­vetkezik tehát, hogy iskoláinkat is fejlesztenünk kell. Minden intéze­tünknek van megfelelő hajléka, csak a reálnak nincs, ezért kell az igaz­gató által ismertetett tervek alapján azt mielőbb felépíteni. De megérdemli azt a reáliskola is, mert kiváló igazgatója és tanári kara állandóan elismerésben része­sül az oktatás és nevelés terén szer­zett érdemeikért. A város az államosítás fejében felépíti az új reáliskolát és azt fel­ajánlja a kultusztárcának. Az épít kezes költségeinek fedezésére a vá­ros kölcsönt venne fel az OTI-tói, mely kölcsönt 1937 július 1-től kezdve a költségvetésben a reál­iskola fenntartására előirányzott ösz­szegből törlesztene. Ez a törlesztési összeg mindaddig szerepelne a költ­ségvetésben, amíg a kölcsön telje­sen visszafizetve nincs. Ilyen mó­don a város közönségének megter­helése nélkül egy szép, nagy, örö­kös kultúrintézménnyel gazdagodna városunk. A teendő az, hogy sürgősen tár­gyalást kell kezdeni a kultuszmi­niszterrel, hogy 1937 július 1-től kezdődőleg a reáliskola fenntartásá­hoz szükséges összeget az állami költségvetésbe iktassa be. Ha ez megtörtént, az OTI-val kell tárgya­lást folytatni a kölcsön felvétele ügyében. A tárgyalás azért sürgős, hogy az építkezés tavasszal meg­kezdődhessék és így 1938-ban egy teljesen kész, modern iskolát avat­hassunk fel. Meg vagyunk arról győződve, hogy ha a minden újításért és szépért lelkesedő kultuszminiszterünket meg­kérjük az indokokat előadva, az ál­lamosítás meg is történik. összegezve tehát: a jubileumi évet akarjuk méltóan megörökíteni, ezért a modern pedagógiai követel­ményeknek megfelelő intézményt akarunk építeni, amit felajánlunk a kultusztárcának, hogy az államosí­tott reáliskolát ott helyezze el. Ál­lami iskolánk egy sincs, kulturális terhünk nagy, az építkezés nagy­arányú munkaalkalmat jelent, az új intézet az ország első teljes miliő iskoláját jelenti. Az esetleges gáncsoskodóknak a jelenlegi kiváló tankerületi főigazga­tónk szavaival válaszolunk: „Eszter­gomot az Úristen is iskolavárosnak teremtette", kötelesség tehát, hogy iskoláinkat fejlesszük . . . Ezekben adom közre városunk BELFÖLD Hóman kultuszminiszter Német­országba utazott. — Lenkey 48-as tábornok hamvait Aradról Egerbe szállították. — Több vagon étcsigát szállítottunk Franciaországba. — 4 hónap alatt 203 vagon baromfit szál­lítottunk Angliába. — Leleplezték Pilsudski tábornagy budapesti emlék­művét. — Kivitelünk Olaszországba megkétszereződött. — Két halálra­ítéltnek megkegyelmeztek. — 120 lengyel diákszinész játszott Buda­pesten. — 950 bécsi diák volt Bu­dapesten. — A Szent Gellért für­dőre ráépítik az ötödik emeletet. — Junius 3-án ünnepli Baltazár ref. püspök 25 éves jubileumát. — SOOO férfi zarándokolt Budapestről Mária­besnyőre. — A vitorlások közül lezuhant egy német pilóta. — Hegy­megi Kiss Pált jogi doktorrá avatták. — Budapesten öt új máltai lova­got avattak. — Felhőszakadás és arviz borította el Kispestet és Pest­szenterzsébetet. — A saproni ben­cés gimnázium 300 éves. — Pard~ dot elcseréli és megszépíti a kor­mány. — Agyonlőtte magát Kará­csond község sikkasztó főjegyzője. — Felavatták a most épült csillag­hegyi nyomdászotth mt. — Székes­fehérvár polgármestere erélyes ak­ciót indított a folytonos bankettezé­sek ellen. — Az alföldi városokat szövetkezetbe akarják tömöríteni. — Tizennégy egységespárti képviselő Németországba utazott. KÜLFÖLD Kiütött a forradalom Palesztiná­ban. — Lemondott a belga kor­mány. — Csehszlovákia hatmilliár­dos fegyverkezési kölcsönt bocsát ki. — Badoglio, Abesszínia alkirálya visszatér Olaszországba. — A len­gyel külügyminiszter látogatást tett Belgrádban. — Ausztria júniusban megkezdi a sorozást. — 31 cseh is^ kolásgyermek fult a megáradt Thaya folyóba. — Nagy német győzelem volt a memeli városi választáson. — Törökország felmondta az osztrák kereskedelmi szerződést. — Nem tudják megállítani a francia arany­kiararnlást. — Kiapadnak az indiai olaj mezők. — 1200 millió dollár ér­tékű volt a világ mult évi arany­t :rmése. — Nyáron Franciaországba utazik az angol király. — Festékes vizzel fecskendezik szét ezentúl Ro­mániában a tüntetőket. — Megje­lentek az abesszin bélyegek az olasz király képmásával. — Belföldi köl­csönt bocsát ki Olaszország. — Az osztrák acél vámmentesen mehet be Olaszországba. — Az abesszin há­ború 12 milliárd olasz Urába került. — Malter nélküli építést találta fel két bécsi mérnök. — 1900 millió dollárt fizet ki Amerika június 15-én a frontharcosoknak. — Autósze­rencsétlenség áldozata lett Czarto­ryski herceg. — Tüz pusztította el Hollandia legnagyojb cigarettagyá­rát. — Az angol királyhoz megy a négus. — Az olasz királynak Új császári koronát készítenek. — Zc­fejezték a mekienburgi tömegyilkost,

Next

/
Oldalképek
Tartalom