Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-24 / 42.szám

ter urat felkérte, hogy e tantárgyat, amelyből a hallgatók a múltban még kollokválni sem voltak kötelesek, vizsga tárgyává minősítse át. A törvényhatóság azon felirati kérelmére, hogy a tanitó és tanítónőképző intézetekben előadott gazdaságtan cimű tárgykört bővítse ki, azt válaszolta, hogy ennek alapfeltételével szakképzett tanerőkkel ezidőszerint sajnálatára nem rendelkezik. Igyekezni fog, hogy a legközelebbi állami költségvetésbe a szükséges tanári létszámot beállítsák és amennyiben ez bekövetkezik, a tanerőket a tanitó- és tanítónőképző intézetekhez fokozatosan beosztja s azzal egyidejűleg a mezőgazdasági tárgyak anyagát kibővíti. Az erre vonatkozó előzetes intézkedéseket már is folyamatba tette. E kérdésben érkezett belügyminiszteri leirat szerint a mai viszonyok között semmi olyan ujitás nem valósitható meg, amely akár a községek ujabb anyagi megterhelésével akár a községi jegyző munkakörének további kiszélesítésével járna. Fontosnak tartja a miniszter a községi jegyzői pályára készülőknek gazdasági szakismeretekben való fokozottabb kiképzését és ezért tárgyalásokat folytat a községi közigazgatási tanfolyamokon a gazdasági szakismereteknek a lehetőséghez képest szélesebb és a megváltozott viszonyoknak megfelelő alapon leendő tanítása kérdésében. A közgyűlés elfogadta a kéményseprőipar gyakorlásáról, illetőleg kerületi beosztásáról alkotott vm. szabályrendelet módosítására, illetve újjáalakítására vonatkozó, valamint a lakbérletekről a házfelügyelők és segédházfelügyelők jogviszonyáról végül a törvényhatóság területén engedélyezett üdülőhelyekről szóló szabályrendelettervezeteket. A lakbérszabályrendelet nem terjed ki Komárom és Esztergom sz. kir. megyei városok területére, mert e városoknak van érvényes szabályrendeletük. Foglalkozott a közgyűlés a községi és körorvosok rendelési és beteglátogatási dijainak szabályozásával, de minthogy az alispán bejelentése szerint e kérdést a közeljövőben megalakuló orvosi kamara fogja a saját hatáskörében érdemlegesen rendezni, a közgyűlés nem állapította meg, illetve nem módosította a dijakat. A közgyűlés 6 heti szabadságot engedélyezett az alispánnak és titkos szavazással, de egyhangúlag a vm. közig. biz. tagjává dr. Drahos János prelátus-kanonokot a komáromi borellenőrző bizottság tagjává pedig dr. Vizkelety Sándor komáromi városi tanácsnokot választotta meg. Különböző törvényhatóságok átirataival kapcsolatban felir a törvényhatósági bizottság a m. kir. kormányhoz, hogy a vármegye egyesitett nyugdijalapot terhelő ellátási dijakat fedezze vagy legalább is előlegezze a m. kir. Központi llletményhivatal, a kisiparosok részére kedvezményes kamatozású és hoszszúlejáratú kölcsönt biztosítson, a vihar által megrongált gazdasági épületek helyreállítási költségei, a mező és erdőgazdasági üzemek építkezésére és modernizálására fordított költségek 60 %-át adókedvezmény alakjában térítse meg az állam olyképpen, minthogy az 1929. évi XXIX. t. c. alapján a városi házak építésére, renoválására és modernizálására fordított költségek 60 %-a is megtérül adókedvezmény alakjában. Elhatározta a közgyűlés, hogy a törvényhatósági és vicinális közutak rőzseanyagát becsáron átengedi a hadigondozásiaknak. Felhatalmazta a közgyűlés a vármegye alispánját, hogy a már jóváhagyott szabályrendelet alapján a vármegye közönségének terhére ötvenezer pengő maximális hitel igénybevételével bikákat szerezzen be és bocsásson a bikatartó közületek rendelkezésére. A bikák a kölcsönös állatbiztosító r. t.-nál lesznek biztosítva baleset és elhullás ellen. A közgyűlés méltányossági okokból dr. Boncz Nándor vm. árvaszék ülnök hadiszolgálati idejét beszámítja nyugdijába, dacára a 30 napot meghaladó megszakításnak. A közgyűlés özvegy Farkas Gyuláné Tibor nevű fia részére életjáradékot, özvegy Mészáros Józsefné ym. altiszt özvegye részére özvegyi nyugdijat állapított meg, majd hozzászólás nélkül egyhangúlag jóváhagyta a különböző vármegyei alapokról készült és a vm. kisgyűlés által rendben'evőnek talált számadásokat. A tárgysorozat letárgyalása után szólásra senki nem jelentkezett, miért is az elnöklő alispán a gyűlést bezárta. 3 CM*»i3l fttltM Hősök emlékünnepe Ma, vasárnap, május hó 24-én, délelőtt tartja Esztergom város közönsége a Hősök emlékünnepét. Mint az elmúlt években, ez évben is hazafias kegyelettel adózzék a világháború hőseinek a végvárrá lett ősi királyi székváros, a magyar katolikus Egyház fejének ősi és mai székvárosa, hogy kifejezze a hősök iránti mélységes tiszteletét és az ebből fakadó és táplálkozó lángoló hazaszeretetét, bizakodó, rendíthetetlen hitét Magyarország föltámadásában. Kétségtelen, hogy ennek a záloga a világháborúban kifolyt tengernyi magyar vér és elesett hőseink haláltmegvető bátorsága. Az egész világ megcsodálta a magyar katona vitézségét és legendák keltek szárnyra hősiességükről. Csak mi, itthon nem tudnók értékelni hőseinkei? Ez-a legnagyobb szégyen volna. Ma, vasárnap, a Hősök emlékünnepén öltözzön nemzeti diszbe az egész város. Lobogók hirdessék házainkról, hogy Hőseinket ünnepeljük, akik a legkedvesebb és legnagyobb áldozatot hozták drága hazánkért: vérüket és életüket adták! Legyen ott mindenki az ünnepségen, és tegyünk hitvallást hazaszeretetünkről : a magyar feltámadás hite mellett. A Hősök emlékünnepének sorrendje : Délelőtt 9 órakor a belvárosi kegyúri plébánia-templomban ünnepi istentisztelet. A Hősök szobránál délelőtt 11 órakor : 1. Hiszekegy. Énekli: a Kat. Legényegylet dalárdája. 2. Gyula diák: Hősök ünnepén. Szavalja : Kőhalmy László dr. városi fogalmazó. 3. Török : Hargita tetején. Előadja : a Kat. Legényegylet dalárdája. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: vitéz Zsiga János dr., az esztergomi frontharcos főcsoport vezetőtisztje. 5. Hősök szobrának megkoszorúzása. 6. Hymnus. Énekli: a Kat. Legényegylet dalárdája. Tiltakozás Trianon ellen a törvényhatóság tavaszi közgyűlésén Ezerkilencszázhuszonhat óta a tavaszi törvényhatósági közgyűlés első pontja: tiltakozás a trianoni békediktátum ellen. Az idén f. hó 19-én dr. gróf Zichy Ernő törvényhatósági tag mondott a jog alapjaira felépített tiltakozó beszédet, bebizonyította a békediktátum anyagi és alaki érvénytelenságét. A római jogra hivatkozva kezdte meg beszédét, amelynek egyik alapvető axiómája: quod ab initio vitiosum est, non potest tractu tempo ris convalescere. Ami eredőjében rossz, ami bűnben fogant, azt az idő múlása sem javíthatja meg; vagyis tehetetlen, hogy egy rossz igazzá, valóvá és erkölcsössé váljék az idők folyamán. Hogy ez a békediktátum kezdettől fogva rossz, igazolja mind az a körülmény, amelyek között létrejött. Jogi és erkölcsi szempontból a trianoni szerződés nem állhatja meg helyét, mert nem'egyenrangú, és az akarat szabadságával egyenlően rendelkező felek között jött létre és a valótlanságoknak, a megtévesztéseknek és félrevezetések egész sorozatának gyűjteménye. Nem volt rá eset Európában, hogy egy háború utáni békekötéskör ne adatott volna meg a legyőzött félnek is a tisztelet, amely egyenragú tárgyalási félnek kijár, és még a legkáményebb békefeltételek tárgyalása alkalmából sem mellőzték azokat a formaságokat, amelyek egyenlő felek érintkezését jellemzik. Ezzel szemben Trianonban gróf Apponyi Albert által vezetett delegáció csak írásban válaszolhatott a kérdésekre, tárgyalás velük nem volt. Szállásukat csak külön engedéllyel, detektív kiséret mellett hagyhatták el. A tárgyaló termet akkor látták először, mikor az okmány aláírására került a sor. Igy a vádlott jogát a védekezésre a legdurvább módon sárba tiporták. Ez a szerződés nem leh^t érvényes. Európa új térképéhez az adatokat területeinkre éhes, velünk szemben ellenséges államok képviselői szolgáltatták. Benes, Wesnics és Bratianu szemenszedett hazugságait Clemenceau, Lloyd George és a Népszövetség fanatikusa : Wilson készpénznek vették, igy jött létre a három utód állam, igy lett a Duna országhatár, a kötegyáni patak hadikikötő. Kis patakok hajózható folyókká duzzad tak, libausztató pocsolyák kikötőkké lettek, színtiszta magyar vidékek a kisebbségek elnyomásának színhelyévé változtak, földrajzilag, gazdaságilag egységes területek az új egységet akadályozó elemekké váltak. Apponyi Albert másfélórás angolfrancia beszéde nem változtathatott az ilyen körülmények között született diktátumon. Ha egyenrangú félként álhattunk volna egymással szemben, nem jött volna létre a történelemnek ez a szégyenfoltja. Az az Örökös rettegés, amelyben szomszédaink élnek nagyon rossz lelkiismeretnek a következménye : meg kell gátolni mindent, nehogy a magyar mégegyszer talpra álljon, erőre kapjon és kirobbanhasson a magyar vágy. Nekünk tiltakoznunk kell mind a trianoni szerződés, mind az azt becikkelyező törvényjavaslat ellen. Szóval, tettel éltessük — fejezte be beszédét a szónok, — a revizió eszméjét főképen úgy, hogy nevetséges közéleti összezördülések ne adhassanak alkalmat ellenségeinknek vélt igazuk alátámasztására, hanem tartsunk össze igazi őszinte, becsületes, munkás áldozatkész egységben . .. Dr. Zichy Ernő gróf hatalmas tiltakozó beszéde méltóan regisztrálta a trianoni eseményeket, azokat a súlyos hazugságokat, melyeknek átkát a magyarság immár tizenhatodik éve nyögi . . . A hercegprímás beszéde a szülőkhöz és gyermekekhez l»>flii»MHtHgi»BHi»tHM» Eladó :s azonnal beköltözhető Esztergomban, az idegenforgalom gócpontjában, elkölíözés miatt egy sarokház 50 év óta fennálló jóforgalmú vendéglővel. Érdeklődni lehet a Zajáczféle trafikban Esztergom. Az Actio Catholica esztergomi szervezete a „Krisztus és a gyermek" munkaévének befejezéseként j ifjúsági ünnepet rendezett, amely! nek első része Áldozócsütörtökön zajlott le a Bazilikában. Dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás délelőtt 9 órakor szentmisét mondott, amelyen zászlóik alatt résztvettek az összes esztergomi tanintézetek növendékei és a mise alatt közösen énekeltek Geyer Béla tanítóképzőintézeti tanár vezénylésével. Az orgonálást Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, főorgonista vállalta. A hercegprimás bevonulására Liszt Ferenc „Ad nos, ad salutarum undam" korál fölött komponált nagyszabású szép orgona fantáziáját játszotta, az egyes énekek között a dallamok témáira mesterien improvizált, mise végén pedig Bach saját neve „B-a-c-h" fölött komponált B-duros fugáját adta elő bravúros technikával. Mise után a gyermekek felajánlási misét mondottak, a hercegprimás apostoli áldást osztott, majd a szószékre ment és beszédet intézett a szülőkhöz és a gyermekekhez. — Amikor magam előtt látom a szülőket és a gyermekeket, eszembe jut a boldogabb mult, a sivár jelen és a bizonytalan jövő, — kezdte beszédét a biboros főpásztor, — majd a jelen sivárságának és a jövő bizonytalanságának okairól és orvosságáról szólott. — A boldogabb és gazdagabb múltban az emberek megfeledkeztek Istenről, mindnyájunk Édesatyjáról és azt hitték, hogy Isten nélkül is berendezhetik életüket. Ennek következtében a családi élet is megromlott és ez a romlás végzetes hatással volt a gyermekáldásra és a gyermeknevelésre. A rossz házastársi viszonnyal kapcsolatos rossz családi szellem még az iskola jóranevdő hatását is lerontotta a gyermekben. — A családok romlása maga után vonta a nemzetek romlását is és a gazdasági és társadalmi életet is Isten és a jelebaráti szeretet parancsai nélkül rendezték be. Ezért sivár a jelen és bizonytalan a jövő. — A bajok orvossága csakis az Istenhez való visszatérés, a család és a nemzet életének az Istenszeretet és a felebaráti szeretet és a főparancsolatai alapján való berendezése lehet. HALOK EBÉDLÖK URISZOBÁK kombinált berendezések BUDAPESTI BUTORSZALONBAN Budapest, VIII. Baross-utca 21. sz. Nagy választék. Kedvező részletfizetés. Képviselőnk rajzainkat meghívásra díjmentesen bemutatja. Szobabútor vásárlása esetén vasúti költségét visszatérítjük.