Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-21 / 41.szám

ESZTCRfilWoYlffiKE ÖTVENHETEDIK ÉVF. 41. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. MÁJUS 21 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az iskolaügy utódaink boldogulásának az ügye, a legnemesebb fegyverekkel küzdő honvédelem, melylyel áll vagy bukik a nemzet. Érdemes tehát a kultuszminiszter ujabb nevelésügyi elgondolásainak a szemébe nézni a középiskolai törvény most megjelent végrehajtási utasításaival kapcsolatban. Az egységes középiskola a jellemnevelést teszi főfeladattá. Az egyén nem önmagáért, hanem a közért van, az egésznek csak része, mely a kollektivitás nemzeti szolgálatában áll. A nagy jellemek egyéni kiválóságok ugyan, de nagyságukat nem az individuális elszigeteltség, hanem a nagy faji és nemzeti kollektiv eszmék szolgálata determinálja. Az új iskola minden ténykedése, egész szelleme a jellemnevelés, az erkölcsi nevelés szolgálatában áll. Az osztályfőnöki óra nem kér számon örökös értelmi és memóriái munkát, hanem kikutatja, irányítja és ellenőrzi a lélek legtitkosabb rezzenéseit. Megnyit a tanulók előtt egy eddig kevésbbé ismert világot: a morális értékek grandiózus birodalmát és azt mondja, hogy elméd lehet ragyogó, mint a nap, memóriád precíz és megbízható, mint a legfinomabb óramű, ha nem fejlődik ki benned e különben értékes kvalitások mellett az erkölcsi érzék nemes patinája, csak gép vagy lélek nélkül. Ezt a célt szolgálja a humaniórák szellemtörténeti és etikai iránya, ezt a nemzeti szempontok kihangsúlyozása és a hungarológia szellemének minden tantárgyat átható fluiduma. Az iskola tehát ezentúl többet fog nevelni, mint eddig. Ebben a felfogásban azután természetesen benne van a valláserkölcsi eszmény intenzivebb ápolása is. Ez az új iskola azt mondja: a legfényesebb elme és a legkitűnőbb memória is magában mit sem ér, ha a lélek sivár, az erkölcsi érzék beteg, az akarat erőtlen, a kedély fásult, a gondolatvilág iránya az internacionalizmus és a rideg ráció vágányán az erkölcsi posvány, a rideg materializmus, az ideál nélküli önzés felé viszi a minden szépre és nemesre kapható fiatal lelket. Kell, hogy eszmények világítsanak fiaink előtt, az Isten, haza és embertársaink önzetlen szeretete ragyogjon fiataljaink előtt követendő célokul. A nemzeti eszme ápolása, amely minden tantárgyban benne van, a gerince és középpontja az iskolai tanításnak és nevelésnek. Szívesen reméljük, hogy a nemzeti ethosz eme korai érvényesülése az iskolában más társadalmat és magasabbrendű egyéneket fog formálni. Zászlót szenteltek az esztergomi frontharcosok Vasárnap délelőtt tartotta az esztergomi Frontharcos Főcsoport zászlóavató ünnepélyét. Előtte való este, szombaton, a leventezenekar lampionos szerenádot adott a biboros hercegprímásnak és dr. Radocsay Lászlóné főispánné zászlóanyának. Másnap kora reggel a leventezenekar zeneszóval bejárta a város utcáit. Az ünnepség előtt fél 11 órakor szentmisét mondott vitéz Ronkay Antal érseki tanácsos a belvárosi plébánia-temp'omban, mely után megszentelte a gyönyörű új frontharcos zászlót. A szentmise után ünnepség volt a Széchenyi-téren, ahol a helybeli katonaság diszszakasza, a dorogi és esztergomi formaruhás frontharcosok, a tiszti küldöttség vitéz Makay László állomásparancsnok, alezredes, a vitézek pedig vitéz Bartha-Pongrácz Ede nyug. ezredes vezetésével, Csárszky István dr. és Drahos János dr. prelátus-kanonokok, Reviczky Gábor dr. várm. főjegyző, Glatz Gyula polgármester, vitéz Borókay Rudolf ny. tábornok, Hamvas Endre dr. hercegprimási titkár, Balogh Albin dr. bencésigazgató, Felber Gyula dr. plébános, Krecsányi Kálmán dr. rendőrtanácsos és még igen sokan voltak jelen hivatali és egyesületi, valamint társadalmunk vezetőférfiai közül. Dr. Brenner Antal, az esztergomi Frontharcos Főcsoport alelnöke frontharcos ruhában a szónoki emelvényre lépett, üdvözölte a közönséget, megemlékezve az ünnep jelentőségéről. Köszöntötte a zászlóanyát, dr. Radocsay Lászlónét, az egyházi, katonai és világi hatóságokat és a város közönségét, mely a frontharcosok ünnepére ilyen hatalmas számban vonult fel. Erős András frontharcos, szentgyörgymezőí kisgazda, szép alkalmi szavalata után Kertész Elemér, a Magyar Frontharcos Szövetség alelnöke mondotta el ünnepi beszédét. — Kicsi ez a zászló, — kezdte beszédét — de hatalmas a gondolat, amelyet magában foglal. Jelent mindent, amit a magyar élet jelentett a múltban. Elhozza az emlékezés szárnyán az elmúlt idők nagy eseményeit, Doberdo és Volhynia emlékeit. A frontharcosok történelmi feladattal rendelkeznek. Kivették részüket a honvédelemből, most a polgári életben állják meg helyüket. Küzdenek a hazáért, a tradíciókba nyúló magyar életért, a szociális kérdések megoldásáért. S amint hősök voltak a múltban, hősök a jelenben is, a közönségnek a mult és jelen találkozásán az a kötelessége, hogy szeretetet, megértést adjon vi szonzásul a frontharcosoknak, akik egyszer már teljesítették kötelességüket, de erre mindenkor készek is lesznek. A nagyhatású beszéd után dr. Radocsay Lászlóné, a zászlóanya felkötötte babérkoszorúját a zászlóra és átadta azt megőrzésre Kornháber Samu ny. ezredesnek. Majd a zászlószegek beverésére került a sor. Radocsay László főispánt bízta meg azzal, hogy helyette és képviseletében a zászlószeget beverje. Dr. Radocsay László főispán azonban hivatalos távolléte miatt az ünnepélyen részt nem vehetett s ezért az egyébként akadályozott alispán helyett annak helyettesét, dr. Reviczky Gábor főjegyzőt kérte fel a zászlószeg beverésére. Ugyancsak ő verte be a zászlószeget a vármegye, Glatz Gyula polgármester a város közönsége nevében, v. Makay László alezredes, állomásparancsnok a katonaság, dr. Krecsányi Kálmán rendőrtanácsos a rendőrség, Kertész Elemér pedig az Országos Frontharcos Szövetség nevében. Az ünnepség után, melyet az eső megrövidített, a katonai diszszakasz és a frontharcosok díszlépésben elvonultak a felavatott zászló előtt, majd a leventezenekarral az élen kivonultak a fiősök szobrához, hol v. Zsiga János dr. vármegyei aljegyző, frontharcos vezetőtiszt szép hazafias beszéd kíséretében elhelyezte az emlékművön a frontharoosok koszorúját. Délután 1 órakor pedig több helyen közös ebédre jöttek össze a frontharcos bajtársak. Gömbös Gyula miniszterelnök dr »HHttiMIMHIIIIlHt>ltHa frfrfrfrfrfofra-»»»*^ üllilllllllllll Felemelő cserkészavató ünnepség volt szombaton este a Fürdő Szálloda nagytermében Szombaton este hat órakor nagyszámú közönség gyűlt össze a Fürdő Szálló nagytermében, hogy tanuja legyen a reáliskola kiscserkészei felavatásának. Az ünnepségen ott voltak dr. Csárszky István, Jeszenszky Kálmán, dr. Török Mihály prelátus-kanonok, dr. Reviczky Gábor vm. főjegyző, v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornok és felesége, a helybeli tanintézetek részéről Nádler István pápai kamarás és Bartal Alajos igazgatók, Vértes Zoárd, dr. Monsberger Ulrik, P. Nagy Arisztid tanárok, dr. Brenner Antal főjegyző, dr. Sajó Lajos, dr. Stockinger János, dr. Rogrűn Jenő főorvosok, dr. Krecsányi Kálmán rendőrtanácsos és sokan mások. A cserkészavatást kedves szavalatok, nagyszerű ének- és zeneszámok vezették be. Sikerük volt a mozgásos gimnasztikai gyakorlatoknak is. Az avatásra felvonult a színpadra a nagyok egy őrse, a csapat zászlójával, majd az avatandó fiatalok, akik dr. Marczell Árpád parancsnok kezébe letették az esküt. Az új cserkészekhez Jeszenszky Kálmán prel.kanonok intézett nagyhatású ünnepi beszédet. Az élet határmesgyéiről beszélt. Azokról a határmesgyékről, amelyek az ember életében az egyes szakok között fellépnek. Ilyen határmesgye a cserkésszé avatás is. Elbúcsúzás a gyermekkor játékaitól, komoly készülődés az életre. A magasztos cserkésztizparancsolat útmutatása mellett. Ma, komoly időkben, komoly emberekre van szükség. Istenfélő, embertársaikon segíteni kész, testben és lélekben egyaránt tiszta férfiakra van szükség. Nekünk, magyarságnak fokozottabban van szükségünk ilyen férfiakra, akik nem riadnak vissza a nagy feladatok súlyától. Elcsüggedni csak az fog, aki egyedül önmagában bizik. Isten kegyelmével mindent le lehet győzni. A társadalomnak, a szülőknek is résen kell lenniök, hogy a kis cserkészek mai liliomos lelkületüket, hűségüket az egyházhoz, hazához, ne tépázza meg a férfiélet sem. Nyújtsanak ehhez segédkezet, segítsék előbbre jutni az erős, keresztény magyar férfi típusának kialakításáért folytatott nehéz munkát. „Ez a kis gárda — fejezte be szavait — szolgáljon az Isten dicsőségére, a haza üdvére és saját maguk boldogulására .. Megkapó volt az az egyfelvonásos kis jelenet, amelyet a kis cserkészek adtak elő az avatás előtti gyermeki izgalmakról, hangulatról, lázas álmokról. A további műsoron tréfás szerenád, talajtorna gyakorlatok és zárószámul a Hunyadi induló szerepelt. A nagyszerű műsor megérdemelt sikeréért Asbóth Károly, dr. Marczell Árpád, dr. Varga Ferenc, KUnda Károly, Nagy Sándor tanárok és id. Zsolt Nándor, a zenekar vezetője fáradoztak. A műsor után a volt reáliskolai növendékek táncestélyt rendeztek. A kontár nemcsak az iparost teszi tönkre, hanem a munkaadónak is kárt okoz ! A kontár megöli a tisztességes adótfizeto iparosságot /