Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-17 / 40.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 40. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. MÁJUS 17 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Irta: DR. BRENNER ANTAL t. c. százados, az Esztergomi Frontharcos Főcsoport alelnöke Az Országos Frontharcos Szövetség esztergomi Főcso­portja ma, ezen a gyönyörű szép májusi vasárnapon zász­lót szentel. Az Isten áldását esdi le arra a jelképre, mely az egyesületbe tömörült bajtár­sak szive és szemei előtt min­denkor magában íogja egyesí­teni azokat a nemes érzéseket, fen költ gondolatokat és sors­döntő elhatározásokat, amelyek minden jóérzésű, hazafiasán és erkölcsösen gondolkozó, harc­ban kiforrott, világnézetében kikristályosodott, megfontolá­saiban és akaratelhatározásai­ban megizmosodott fronthar­cosban a mindennapi nehéz magyar élet minden vonatko­zásában megnyilatkoznak. Szimbólum ez a zászló Baj­társak! Benne ég a múltnak dicső és szomorú emlékezése. Belőle sugárzanak a hadi élet kellemes és borzalmas emlékei, benne élnek velünk, gyerme­keinkkel, unokáinkkal együtt a megalkuvást nem ismerő ha­zaszeretetnek, a nem tétovázó áldozatkészségnek és a határ­nélküli kötelességérzésnek pél­daadásai. Ma amikor recseg, ropog kö­rülöttünk minden, amikor egy rettenetesen nehéz és küzdel­mes korszaknak ugy anyagi, mint erkölcsi terheltségével fel­cseperedett nemzedék, ami édes sarjaink a megfertőzött légkör­ben magatehetetlen küzd és a reménytelenségben is remél,egy zászló, melyen csak e néhány szó van „Becsülettel a Hazáért", több mint szimbólum, ez élő valóság azokban a törekvések­ben, melyek a frontharcosokat, itt a békés otthonban, egy fél emberöltő után is meg nem csappant bajtársi érzésben ösz­szefogják. Ez a sirig tartó összefogás, ez a társadalmi és valláskülönb­ség nélküli tömörülése azoknak, akik bárhogy hányjuk-vetjük is a dolgokat, a legértékesebb szolgálatot tették a hazának, egyedüli biztos alap a jövő megpróbáltatásaiban. Isten és Haza, ez a két szó magában foglalja a derék, minden élet­nehézségben és megpróbálta­tásban tisztánlátó, a nyugodt és bizva remélő hivő, ember típusát, magában egyesíti a gon­dos, gyermekeit áldozatos sze­retettel, nemzeti és vallásos érzésben nevelő apákat és a polgári kötelességüket még ve­rejtékük árán is becsülettel tel­jesítő névtelen hősöket. Ennek a két szónak fogalmával forrot­tunk össze, mi, frontharcosok. Állunk a tajtékzó, szennyes hul­lámoktól nyaldosott gáton, tud­juk, hogy sorsunk erényeink­től és áldozatkészségünktől függ, mi már megálltuk a sarat, hí­rünket az egész világ imeri, deresedő fejjel, homályosodó szemmel, de még mindig acé­los karral és erős szívvel állunk készen egységbe tömörülten, egymást megbecsülve, az oldott kévét nem ismerve. Adja a Mindenható, hogy a mai nap felszentelt zászló még szorosabbra kovácsoljon ben­nünket, gyűjtse közénk még azokat, akik kivül állanak, hi­szen jobbat, nemesebbetők sem kívánhatnak. A frontharcosok már egyszer példát szolgáltat­tak, ez a példaadás ma a ma­gyar jövő érdekében állandóan ébrentartandó. Apák, nagyapák, kik téli estéken fűtetlen szo­bában kell, hogy sokszor beszél­jetek a dicső napokról, a régi nemes érzésekkel és kötelesség­teljesítéssel emeljétek fel csüg­gedő fiaitokat, unokáitokat, mert a Magyarok Istene csak az ezekben megnyilatkozó ki­tartással fogja részükre a szebb, boldogabb magyar jövendőt megadni, amiért Ti is felel­tek. ! Adja az Isten, hogy úgy le­gyen ! Kereskedelmi Társulatunknak 75 éve Irta: LENKEI EMIL az Esztergomi Kereskedelmi Társulat elnöke. E hó 24-én ünnepli Társulatunk ügyész volt a Társulatnak a jegy­fennállásának 75-ik évét. Régi fólián- zője. Az is említésre méltó, hogy 1885­sok között olvasgatva kiderül, hogy 1851. július 5-én, az akkoriban kü­lönálló négy község, Esztergom­nagyváros, Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező kereskedői érde­keik megóvására nemes Jagaschitz Sándor császári komisszárius jelen­létében megalakították az eszter­gomi ú. n. „iiandels-Gremium u-ot Spanraft János kereskedő elnöklete mellett. Vele együtt az újonnan ala­kított egyesület élére kerültek : Gremsberger János, Frey Vilmos, Niedermann Ferenc, Hitter Ferenc, Gantner Ferenc, Lesper Mihály és Thaus József. Ez a vezetőség 1861. február 13-ig német nyelven vezette jegyzőkönyveit és bár a Bach-kor­szak 1867 ig tartott, mégis ez utóbb említett időpontban Kollár Antal polgármester, hatósági biztos jelen­létében Thaus József elnöklete mel­lett elhatározták, hogy ezentúl a Társulat levelezése és jegyzőköny­veire vonatkozólag magyar lesz a hivatalos nyelv. Ettől a dátumtól számítódik Társulatunk létezése és ezért ünnepeljük idén annak 75 éves fennállását. Lapozgatva a régi jegyzőkönyvek­ben, azt látjuk, hogy a Társulat elnökei mindenkor nagyon hosszú ideig töltötték be fáradsággal és nagy munkával járó tisztségüket, mert Marosi József 1881-ig állott a Társulat élén, akit Rudolf Mihály váltott fel és aki 1911-ig, tehát 30 évig vezette a Társulatot. Utána Bleszl Ferenc következett, aki után Marosi Ferenc lett az elnök. Majd 1926-ban e sorok szerény írója ke­rült a Társulat élére. Hosszú ideig Niedermann Pál ben Földváry István dr. városi fő­ügyész volt a Társulat ügyésze, akit Prokopp Gyula dr. váltott fel. A Társulatnak régente sokkal ko­molyabb és úgyszólván nélkülözhe­tetlen hatásköre volt, amennyiben minden kereskedő-tanonc felszaba­dításához hozzájárulása volt szük­séges, de üzletet is csak az nyitha tott, aki a Társulat pénztárába a „kereskedelmi engedély "-ért járó il­letéket lerótta, amellyel egyúttal a Társulatnak is tagjává lett, amint ezt a régi jegyzőkönyvek igazolják. Igy pl. Braunstein Józseftől 31 forint 50 krajcárt szedtek be ezen a címen. De az is előfordult, "hogy a belépést egyes jelentkezőknek kereken meg­tagadták. Milch Adolf fakereskedőt pl. azzal utasították vissza felvétel iránti kérvényével, hogy fakereskedő nem lehet a Társulat rendes tagja. Lehetetlen e helyen háromnegyed évszázadnak minden érdekes ese­ményére kitérni, de valószínű, hogy akad majd olyan műkedvelő író, aki rendelkezésre álló adatokat kro nológikus sorrendben, az ügy érde­mének megfelelő keretek között fel fogja dolgozni. Amikor a Társulat megalakult, magyar hazánkban a szabadság béklyóba volt verve. Osztrák spic­lik figyeltek arra, nem hangzik-e el valahol császársértő kifejezés. Cseh és morva tisztviselők tömegét kül­döttek be az országba, kiket sujtá­sos magyar ruhába öltöztettek, hogy a külső formáknak eleget téve, ilyen demonstrativ módon igyekezzenek a magyar igényeket látszólag kielégí­teni. Nagyon valószínű, hogy elő­deink a Társulatot is azért hozták HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Meghalt gróf Széchenyi Aladár. — Gömbös miniszterelnök hat­heti szabadságra ment. — Glattfel­der püspök megalapította a szegedi kisprépostságot. — Ujabb izgalmas ülések vannak a képviselőházban a Peyer—Rajniss-ügy miatt. — Abu dai dalárda szerepelt a pápa és olasz király előtt. — Magyarorszá­gon tavaly 160 millió pengőt fordí­tottak. — Félmillió pengőt kaptak a magyar szocialisták a németektől. — Viharos közgyűlése volt az Or­vosszövetségnek. — Echardt Tibort rágalmazásért feljelentette a magyar országgyűlés. — Botrányosan folyt le az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjin­tézet közgyűlése. — 25 éves püs­pök Glattfelder Gyula. — 300 ezer métermázsa búzát akar átvenni tő­lünk Svájc. — Majdnem százezer pengőt gyűjtöttek a budapesti gyer­meknapon. — Frigyes főherceg 80 éves. — 1.810.138 református van Magyarországon. — Nyugalomba vonul Újpest polgármestere. — Káp­rázatos estély volt József főherce­gek budavári palotájában. — Közel nyolcezer bűnügy fordult elő április­ban Budapesten. — Grace Moore hires amerikai filmsztár megbukott Budapesten. — Szimbolikus dísz­sírhelyet akarnak építeni Liszt Fe­rencnek Budapesten. — Úszóink minden versenyüket megnyerték Mi­lánóban. — Tüzérszobrot lepleznek le Sopronban. KÜLFÖLD Olasz katonai díszszemlével be­fejezték az abesszin hadjáratot. — Milliárdos erődítéseket épít Cseh­ország a határokon. — Az olasz bizottság otthagyta a Népszövetséget. — Kina végső leszámolásra készül Japánnal. — Az olasz királyt ki­kiáltották Abesszínia császárává. — Pilsudszky szivét édesanyja kopor­sója mellé temették. — Ferenc Fer­dinánd fiának fényes esküvőjére ké­szül Bécs. — Goga Ostávián ro­mán politikust megmérgezték. — Mozgósítottak Görögországban az általános sztrájk miatt. — A román belügyminiszter eltávolíttatta a nagy­váradi házakról a magyar emléktáb­lákat. — Az olasz csapatok egész Abesszínia területét megszállják. — Az aranytermelés 12 százalékkal emelkedett. — Szocialista kormány alakul Franciaországban. — Bevon­ják a román százleieseket. — Be­vezetik Oroszországban a tankönyv használatot. — Feloszlatták az abesszinek nemzeti bankját. — Ko­lostorba vonult Csiang-Kvainsi híres tábornok. — Aggasztó méreteket öltött a macedón zavargás. — Ba­doglio tábornokot nevezték ki Abesz­szinia alkirályává. — Kétmilliárd fontot költ 1936-ban fegyverkezésre a világ. — Elkészült Mussolini 80 méter magas szobra. — Egyiptom ifjú királya civilistájának csökken­tését kérte. — A Népszövetség jú­nius közepére halasztotta el az olasz­abesszin viszály tárgyalását — Jön a Népszövetség reformja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom