Esztergom és Vidéke, 1936

1936-05-14 / 39.szám

a hazai árúnak a külföldi elé he­lyezése és megkedvelése anyagi té­ren, mily fontos horderejű. Kitért lelkes beszédében az Esz­tergomban 1938. évre készülődő nagy nemzeti ünnepségre, mely min­den esztergomira külön is, nemze­tét érintő fokozott kötelezettséggel jár és hogy annak méltó megjele­néséhez mindenkinek képessége és tehetsége szerint lelkes szívvel kell az alkotók sorába állni. Meg kell mutatni nekünk is az ide zarándokló idegenek s leginkább a külföldiek előtt, hogy magyar mi­voltunkra rátartóan és méltán va­gyunk büszkék. Mindenkinek saját körében kötelessége emelni élete szellemi nívóját, mert ezzel hozzá­járul részben az általános szellemi nívó emeléséhez. Az írás azt mondja, hogy imád­kozzatok és virrasszatok — ő még ehhez hozzáteszi — és dolgozzatok. Nemcsak sokat kell dolgozni a ha­záért, de mindig és mindent — a hazáért. Ilyen gondolatoktól átfűtött lelkes beszédet hallottam szombaton este a zárda-épület nagytermében s mi­vel azt sokan nem hallhatták, rö­vidre fogott szemlémben itt adom közre. Ef. Knob Sándor beszámoló-kőrútja a dorogi kerületben Dr. Knob Sándor orsz. gy. képvi­selő az elmúlt szombaton és vasár­nap Kósa Lajos NEP központi titkár kíséretében Uny, Kirva, Csolnok, Dág, Bajót, Bajna, Epöl, és Nagysáp községeket látogatta meg. A dorogi kerület népszerű képvi­selője nagy érdeklődés és helyeslés közben számolt be Gömbös Gyula és kormányának az utóbbi hóna­pokban elért bel- és külpolitikai eredményeiről. Beszédében megálla­pította, hogy a kormány helyes pénzügyi és gazdasági intézkedései, valamint birtokpolitikai reformjai következtében az ország rátért a gazdasági javulás útjára. Az elmúlt hetekben bekövetkezett külpolitikai események pedig világosan igazolják, hogy a kormány előrelátó és hig­gadt külpolitikája Magyarország nem Pár sorban esztergomi kérdésekről Nem tudjuk, mi lehet az oka an­nak, hogy a Társadalombiztosító építkezése nem kezdődik meg. A Szent Imre-utcai ház lakójának fel­mondtak, az intézményekről, ame­lyek eddig ott találtak otthont, gon­doskodnak, mi lehet az oka vájjon, hogy az építkezés még késik?... Szeretnénk már, ha az esztergomi iparosok nagyobb munkaalkalom­hoz jutnának. Sokszor elismert és örvendetes tény, hogy Esztergom virágosítás, parkosítás terén szép eredményeket mutatott fel az utóbbi években. Gyö­nyörű például a vasúttal szemben lévő új park is. Csak a háttérrel van baj. A régi kerítés, a csupasz fal rontja az illúziót. Je^enyeakáccal való végigültetés megoldaná ezt a kérdést is. A kormány nagyobb összeget — háromszázezer pengőt — ad a Vár­hegy rendezésére, a királyi vár res­taurálására. Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter tavalyi látogatásakor oda nem való dolgokat talált ott, most azonban más lesz a helyzet. De ha akármilyen szépen rendezik is a bazilika környékét, nagyon fur­csán hatnak a feljáró két oldalán, a kanonoki házak előtt lévő zöldséges kertek. Azoknak megvétele és par­kosítása ezer-ezer pengőbe, tehát összesen kettőezer pengőbe kerül. Re­méljük a főkáptalan nem gördít aka­dályokat az elé, hogy a zöldséges kertek helyén virágágyak legyenek. A dorogi bánya üdülőt akar lé­tesíteni Dunaalmáson. Múltkor a fő­városi tisztviselők üdülőjének Esz tergomba hozataláért emeltünk szót. Most itt van egy másik kiváló al­zetközi helyzetét nagymértékben megerősítették. A nagyvonalú és az ország jelen­legi helyzetét minden oldalról meg­világító beszámoló után Kósa Lajos NEP központi titkár nagysikerű be­szédben foglalta össze mindazokat a nemzetpolitikai, társadalmi, kulturá­lis és gazdasági irányelveket, ame­lyeknek megvalósítására a Nemzeti Egység kormánya és pártja a leg­nagyobb határozottsággal és felké­szültséggel törekszik. Knob Sándor dr. orsz. gy. képvi­selő beszámolókörútja folytatásaként e hét szombatján Pilismarót, Dömös, Csév és Kesztölc községeket láto­gatja meg, vasárnap pedig Süttő, Piszke, Lábatlan és Nyergesujfaiu községekben mond beszámolót. kalom s reméljük városunk nagy szerű vezetősége, — mely mindent elkövet a város fejlesztésére — leg­alább ezt az alkalmat nem szalasztja el, hisz a Búbánat-völgynél alkalma­sabb helyet, üdülő céljaira, el sem igen lehet képzelni. A nagysikerű budapesti kiállításon a vidéki városok is képviselve van­nak. Igy Győr, Eger, Miskolc, Gyön­gyös, Sopron, Pécs, Kecskemét, Kő­szeg. Ezek a városok részvételük­kel olyan propagandát csináltak maguknak, ami súlyos ezrekkel felér. Hiszen nemcsak az egész ország, hanem rengeteg külföldi is megnézi a kiállítást. Milyen szép lenne, ha Esztergom is ott lenne ezen váro­sok között. Mi sokat akarunk elérni idegenforgalom terén, de csak vár­juk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Ipartestületi közlemények Az új iparügyi novella előrelátha­tólag június hó első felében lép életbe. Tudvalevően az új novella a képe­sítéshez kötött iparok űzését mester­vizsga letételéhez köti. Felhívja az ipartestület mindazon segédeket, kik a törvény által előirt 24, illetve 30 havi szakbavágó gyakorlattal (mely gyakorlati idő a munkakönyvbe be van jegyezve) rendelkeznek, hogy iparigazolványukat a novella életbe­lépte előtt kérjék az ipartestület út­ján, mert a novella életbelépte után iparigazolványt csak sikeres mester­vizsga letétele esetén nyerhetnek. * * * Az augusztus 8—15 iki kamara­kerületi kézműipari kiállításra készül­jünk. A kiállítani szándékozók még jelentkezhetnek az ipartestületben. Áldozási és bérmaruhák nagy választékban, olcsó áron Illésnél. Frontharcos közlemények F. hó 17-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor a belvárosi plébánia templom­ban mondott szentmise után d. e. 11 órakor a Széchenyi-téren avatjuk fel zászlónkat, amely szimbóluma áldozatkész hazaszeretetünknek, tett­rekész bajtársi érzésünknek, hazánk nagyságába és nemzetünk jövőjébe vetett élő hitünknek, minden vallás­erkölcsi, országépitŐ és szociális munkában való részvételre vonat­kozó készségünknek. A zászlóanyai tisztséget dr. Rado­csay Lászlóné őméltósága vállalta. A szentmisét vitéz Ronkay Antal érseki tanácsos mutatja be, a zászló­avató beszédet pedig Kertész Elemér, szövetségünk országos alelnöke mondja. Felkérjük az Esztergomban és környékén élő összes hadviselteket, kik velünk együtt az első harcvo­nalban küzdöttek végig a viiághá­rút, hogy álljanak be sorainkba, fo­gadják el és ragadják meg a feléjük nyújtott bajtársi kezünket, jöjjenek a kibontott zászló alá. Szeretettel meghívjuk a hősi ha­lottak hozzátartozóit és az összes hadigondozottakat, akik legkedve­sebb családtagjaikat vagy egészsé­güket, testi épségüket áldozták fel a nagy időkben a hazáért. Tisztelettel meghívjuk az egyházi, katonai és polgári hatóságokat és hivatalokat, gazdasági és kulturális intézményeket és egyesületeket. Kér­jük, hogy amennyiben zászlajuk van, azzal együtt vonuljanak ki s ezzel is emeljék ünnepélyünk fényét. Hogy az avatás minél impozán­sabb legyen s hogy minél jobban kidomborodjék ősi Esztergom váro­sában a magyar hadviseltek egysége, felkérjük a Károly csapatkeresztes összes 'helybeli hadviselteket, hogy hozzánk csatlakozva a mi csapa­tunkban vegyenek részt e bensősé ges ünnepélyünkön. Gyülekezés az előestén szombaton d. u. 3 A 8 óra­kor az iparostanonciskola és vasár­nap d. e. 10 órakor a városház ud­varán. örömmel várjuk a hazafias ér­zésű s nemzeti gondolkodású lakó­ságot, kérjük magyar testvéreinket, hogy tömeges megjelenésükkel kelt­sék fel a közömbösekben a lelket, erősítsék meg a csüggedők és ké­telkedők hitét, acélozzák meg mind nyájunk izmait és erejét, hogy meg­valósíthassuk kitűzött céljainkat. Bizva-bizunk abban, hogy Esz­tergom szab. kir. megyei város s a községek népe — amely virággal és és kendőlobogtatással, könnyes szem mel, de bízó lelkesedéssel búcsúzott el 1914—1918-ban tőlünk, a me­netszázadok katonáitól — ismét a régi szeretettel fogad bennünket, alá­zatos szívvel jön el velünk az Isten házába, magyar hittel vesz részt ünnepélyünkön s hálás lélekkel kí­sér el bennünket hősi halottaink jel­képes sírjához. Frontharcos bajtársi parancs! Folyó év május hó 17-én avatjuk fel zászlónkat, mely a bajtársi együtt­érzés és összetartozás külső meg nyilvánulása, egyben szimbóluma azon célkitűzésünknek, hogy gyá­molitói és támaszai kívánunk lenni hadirokkant bajtársainknak, az ösz szes hadigondozottaknak és a sor^ mostohasága folytán segélyre szo ruló többi hadviselteknek. Az ava­tás demonstrációja lesz annak, hogy hazánk és nemzetünk ellenségeivel szemben mindenkor készek leszünk sikraszállni azzal az önzetlenséggel, amely a magyar katonát az elmúlt világháborúban jellemezte. Végül fo­gadalmat teszünk, hogy Magyar­ország újjáépítése nehéz feladatának áldozatkész és fáradhatatlan mun­kásai leszünk. Főcsoportunk összes tagjait fel­hívjuk, hogy május hó 16-án d. u. *A 8 órakor az iparostanonciskolá­ban és május 17-én, vasárnap d. e. 10 órakor a városháza udvarán front­harcos forma- vagy fekete civilruhá­ban okvetlenül jelenjenek meg. A kellően indokolt elmaradást a vezető­ségnek be kell jelenteni. A vidékről érkező vendégek foga­dása céljából d. e. 8 órakor gyüle­kezünk a városházán és vonulunk ki a vasútállomáshoz. Kérjük baj­társainkat, hogy a fogadásnál is le­hetőség szerint jelenjenek meg. Esztergom, 1936. évi május hó 10. Vezetőség. Szombaton este lesz a reáliskola hangversenye Mint már közöltük, a reáliskola f. hó 16-án, szombaton este 6 órai kezdettel tartja ezévi jótékonycélú hangversenyét a Fürdő-szállóban, amelyet most cserkészavató ünnep­séggel köt egybe. A cserkészeket avató ünnepi beszédet Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok mondja, a változatos műsoron egy kedves kis cserkészjelenet, több szavalat, ének­es zeneszám szerepel. Külön érde­kesség lesz a talajtornagyakorlatok bemutatása. A részletes műsort az alábbiak­ban közöljük. 1. Hiszekegy. Énekli az ifjúsági vegyeskar. 2. A Hazáról. Lamoérth Géza: Dal a zászlóról. Szavalja Wéber László I. o. t. Asbóth Károly: Gondolatok a Lázkeresztnél. Szavalja Tatár József V. o. t. Végvári: Mindhalálig! Sza­valja Csery Géza HI. o. t. 3. Liszt Ferenc: Ünnepi dal. Énekli az ifjúsági vegyeskar, zongorán ki­séri Gallauner Károly IV. o. t. 4. Ábránd Bellini Norma c. operá­jából. Zongora hármas. Előadják: hegedűn Bérci Tibor V. o. t., csellón Kovács György V. o. t., zongorán Krecsányi Kálmán III. o. t. 5. Dalok. Pacius Frigyes: Szólal a kincsem. Finn ballada. Szkladányi Kornél; Minek merengő álmot szőni ... Révfy Károly átírása: Szen­dergő. Szendrei István átírása: Mi­kor engem besoroztak... Énekli az ifjúsági vegyeskar. 6. Uj költőkből. Harsányi Lajos: Három orvos. Szavalja Lukáts Fe­renc IV. o. t. Sik Sándor: Cserké­szek. Szavalja Karsay Béla VI. o. t. Harsányi Lajos: Legényke. Szavalja Gerendás János Vili. o. t. 7. Mozgásos gimnasztikai gya­korlatok. Bemutatják az intézet tor­nászai. 8. Régi jó időkből. Egyveleg, ösz­szeállitotta és hangszerelte id. Zsolt Nándor. Előadja az ifj. vonós­zenekar. 9. Palkó barátai. Cserkészjelenet. Irta Koszter atya. Előadják az inté­zet tanulói. 10. Az intézeti 211. sz. „Sirály" cserkészcsapat jelöltjeinek avatása. Az ünnepi beszédet dr. Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok mondja. 11. Ó Auguszta \ Tréfás szerenád. Vegyeskarra átirta Ammer József. Énekli az intézeti ifjúsági vegyeskar 12. Talajtorna gyakorlatok. Bemu­tatják az intézet tornászai. 13. Erkel: Hunyadi induló. Elő­adja az intézeti vonós-zenekar. A hangversenyre szóló belépő­jegyek elővételben Buzárouits-íé\e könyvkereskedésben válthatók. Ülő­hely az I—V. sorig 2 P, a VI—X. sorig 1'60 P, a XI. sortól 1'20 P. Utóbbi helyen családjegy (3 sze­mélyre) 3 P. A szépnek ígérkező hangverseny iránt máris nagy az érdeklődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom