Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-01 / 1.szám

párja lett a kis Bangó Janika, aki ugyanezt a dalt hegedűn játszotta el méltó versenyre kelve a kis énekessel. Remek volt mind a két szereplő. Bájos volt a kis angyalok angyaltánca s hogy a bűbájból egy kicsit visszatérjünk a mai reális és harcot váró világba, Tóth Sanyi katonatiszt szerepében harsány hangon vezényelte a pompásan gyakorlatozó katonáit. Felber Gyula dr. plébános ünnepi beszédével zárult a szép, minden ízében pompásan sikerült ünnepség és befejezésül jött a kicsinyek igazi öröme. A hölgybizottság tagjai minden egyes óvódásnak kacsójába nyomták a szokott „zacskót", a kalácsot és kis játékot s ezenkívül az arra rászorultak cipővel, ruhával távoztak s boldog örömmel, ini, felnőttek pedig egy szép ünnepély emlékével. Vármegyei gyűlések Dec. hó 23-án tartotta meg a várm. törvényhatósági bizottság téli rendes közgyűlését és ezt megelőzőleg d. e. 9 órakor a kisgyűlés rendkivüli ülését a vármegyeház nagytermében dr. Radocsay László elnöklete alatt a tagok élénk részvétele és érdeklődése mellett. A főispán elnöki megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg dr. Serédí Jusztinián bibornok hercegprímás magas személyéről és a közgyűlés osztatlan lelkesedéssel járult hozzá, hogy az újév alkalmából a törvényhatósági bizottság szeren csekivánatait fejezze ki a bíboros Főpásztornak. A közgyűlésen titkos szavazással ujáalakitották a törvény értelmében a törvényhatóság különböző bizottságait. A választás eredményét elnöklő főispán az alábbiak szerint ismertette. Az igazoló választmány tagjai lettek: Csanádi László, dr. Gróh József, dr. Mike Lajos, dr. Garzuly József, Paár Lajos, dr. Felber Gyula, F. Péntek Pál, dr. Tomanóczy József. A Thaly Ferenc emlékbizottságba beválasztották: gróf Eszterházy Móricot, Loke Károlyt és vitéz SzivósWaldvogel Józsefet. A közigazgatási bizottságba a régi tagokat: dr. Fehér Gyulát, Rahling Konrádot, Troykó Bélát, F. PénPált és dr. Meszlényi Zoltánt. A kijelölő bizottságba rendes tagokul : dr. Lepold Antalt és Szőke Lajost, póttagul Konkoly-Thege Miklóst. A testnevelési bizottságba Csanádi Lászlót, vitéz SzívósWaldvogel Józsefet, dr. Mattyasovszky Bélát, vitéz Sághy Antalt, dr. gróf Zichy Ernőt és dr. Vizkelety Sándort. Az esztergomi adójelszólamlási bizottságba póttagként Kiss Gábor borbélymestert. Három törvényhatósági átirattal foglalkozott a közgyűlés, nevezetesen Somogy vármegye akciót indított a közalkalmazottak nyugdijainak újból leendő rendezése tárgyában. Az átirat felett a kisgyűlés javaslatára a közgyűlés napirendre tért, ellenben támogatja Csanád, Arad és Torontálvármegye azon akcióját, mely a mezőgazdasági népréteg szaktudásának emelése céljából a jegyzői tan folyamok és a tanítóképző intézetek tananyagának a gazdasági ismeretek terén leendő kibővítését kívánja, hogy a tanítók és jegyzők kellő elméleti és gyakorlati gazdasági szaktudással irányithassák falujuk és törpebirtokosainak mezőgazdasági kultúráját és a hozzáfordulóknak a kellő útbaigazítást és tanácsot megadhassák. Hasonlóképen helyesli Győr, Mosón és Pozsony vármegye azon akcióját, amely a gazdasági szaktanítók kiképzése céljából mezőgazdasági főiskola felállítását kívánja és a szakfőiskola székhelyéül Szegedet tartja legalkalmasabbnak. E kérdésekkel foglalkozva a vármegye közönsége felirt a m. kir. kormányhoz, hogy a m. kir. téli gazdasági szakiskolát elvégzett u. n. aranykalászos gazdákat részesítse oly mérvű anyagi és erkölcsi támogatásban, hogy nevezettek kisgazdaságaikat mintagazdaságokká fejleszthessék ki, amelyek a falu és környékbeli kisbirtokosok részére mintául szolgálnának és ahol az aranykalászos-gazdák nemcsak a saját, de többi kisbirtokos és közvetve a nemzetgazdaság előnyére és hasznára is a legteljesebb mértékben hasznosíthatnák a m. kir. téli gazdasági iskolákban megszerzett szaktudásukat. A közgyűlés elfogadta az 1936. évi közúti költségvetést, amely az 1935. évi keretekben mozog és az adófizetők kötelezettségét nem súlyosbítja. A vármegyei gyámpénztári szabályrendelet módosítása után döntött a vármegyei közigazgatási és gyámpénztári készpénz feleslegek 1936. évi gyümölcsöztetése tárgyában, majd a nagy és kisközségekben nyilvános táncmulatságok engedélyezése tárgyában alkotott vármegyei szabályrendeletet módosította illetve kiegészítette. A legnagyobb érdeklődést váltotta ki a várm. állattenyésztési alap létesítésére és a várm. bikák beszerzésére irányuló szabályrendelet, amellyel lapunkban már ismételten foglalkoztunk, hosszas és rnagas nivójú vita után a közgyűlés 42 szavazattal 8 ellenében elfogadta a kisgyűlés javaslatát, A közgyűlés végén Vida Jenő meleg szavakkal üdvözölte a főispánt és alispánt az újév alkalmából, amelyre főispán válaszolt. «• • • • • Őszinte sorok egy újságíróhoz J Nemrég szerkesztőváltozás volt i a Komárom-Esztergomvármegyei HirI lapnál. A lap új iránya szükségessé \ tette a régi garnitúra kicserélését, j így van ez rendjén. Uj irány, új emI berek, históriai szükségesség. Az i öregeknek mindig el kell menni, hogy jöhessenek az újak, a frissek. A mult év 50-ik számban cikket írt ön, kedves Szerkesztő Úr, „Szerkesztői gondok — szerkesztői tervek — szerkesztői illúziók" címen. Ehhez a kedves, gondolatokkal teli cikkéhez szeretnék én most reminiszcenciát fűzni. Nem kötekedésből, hanem csak egyszerűen azért, mert én is vidéki újságíró vagyok, nekem is vannak gondjaim, terveim, sőt illúzióim is. Előre bocsájtom, cikkének majd minden sorával egyetértek. Csak az eleje fájt egy kissé, de tudom, hogy ezt a fajdalmát nem akarta Szerkesztő Úr. Azok a sorok ütötték meg szivemet, amit a vidéki újságírásról mondott. Engedje meg nekem, nem az a vidéki újságírás, amit a „Koppánysági Közlöny" elkövetett. Annak a derék úrnak eljárása, az öndicsértetése a „Helybeli Szenny"-ben nagyon szomorú képet vet a vidéki újságírás nehézségeire. Az anyagi gondokra, a küzdelmekre, lázas álmokra, melyből felébredve az élettel áll szemben. A küzdésekre, ajavítaniakarásokra, a helybeli élet ezernyi kontrasztjára, a nép, a mi népünk, a helység népének verejtékes munkájára, akivel nem törődik senki. A vidéki szerkesztőségek redukciói között is az élet zúg, a maga tengernyi hullámával. A vidéki kis újságíró agyában is rajongó szentenciák, az igazi élet proklamálása zenebonái. Sohasem felejtem a húszéves Ady Endre sorait, melyben hitvallást mond arról, miért megy újságírónak: — Viziókat látok... Látok egy éhes embertábort, csoportokban harcol a kenyérért... — Ott ahol a legnagyobb kenyér fekszik a porban, ott a legnagyobb a küzdelem. Már beletaposták a porba, már bepiszkolták vérrel, mégis milyen pokoli triumphussal rohannak el vele az erősebb küzdők, amikor leverték embertársaikat... Ezek a viziók, ezek az élet mindennapos-valóság-képei lobognak a vidéki újságírók agyában, mikor az egyszerű íróasztal mellett egy város, egy kis népközösség nyomorúságos, vagy kontraszt életén tépelődve emésztik beteg szivüket. Szerkesztő Ur, Ön is találkozik majd a mindennapi élet, a politikai összevisszaságszülte nehézségekkel. Egy újságírónak ilyenkor egy város helyett, egy vidék helyett kell tépelődnie, benne fáj ilyenkor a ma minden keserűsége, szegénysége, érző szive ezer sebből vérzik azért, mert az Isten tollal áldotta, vagy verte meg magányos életét... Ez a vidéki újságírás apoteózisa. Ezek azok a reminiszcenciák, melyek az Ön sorainak olvasása közben újból elém vetítették a vidéki újságíró hivatását, a vidéki újság szerepét. Tudom, nem haragszik meg azért, ha egy kollégája őszintén feltárja lelkét. Annál is inkább, mert a továbbiakban százszázalékig egyetértek önnel, melegen üdvözlöm kiváló gondolatait, a két vármegye népének testvéri öntudat-emelését, a közös célokat, a haza sorsáért küzf&tundardUadio Kizárólagos képviselete: JURACSEK FERENC Kossuth Lajos-utca 27. sz (A gimnázium mellett) dők sorába való beállását, mert aki újságot ír, — igaza van — rombol, vagy épít. .. Azt hiszem, gondolataink, gondjaink, terveink, illúzióink közösek, csak a kifejezésben vannak eltérések. Bocsásson meg nekem, ha az ön sorai nyomán lelkemben kivirágzott reminiszcenciáknak, hivatásom büszke tudatának ezekben az elvakult sorokban kifejezést adtam. Piles László. Frey Vilmos dr. alispán hitvallása az autonómia mellett Csütörtökön délelőtt rendkivüli közgyűlést tartott a város képviselőtestülete. Ezt - megelőzően délelőtt 11 órakor részleges tisztújitő közgyűlés volt, melynek tárgya a városi állatorvos megválasztása volt. A képviselők majdnem teljes számban jelentek meg, a karzatot zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők tömege, akik között több jelöltet is észrevettünk. A folyosón az érkezőket közrefogták és az egyhangú választás érdekében tárgyaltak. Érdekes körülmény: mindenki egy határozott álláspontot foglalt el. Brenner Antal dr. nyitotta meg a közgyűlést, majd bizottság hivta meg az alispánt. Vezetője Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok, tagjai pedig Kiffer Ferenc, Kerschbaummayer Károly és Lenkei Emil voltak. A terembe lépő Frey Vilmost lelkes éljenzés fogadta. Elfoglalta az elnöki széket, majd felemelő szavak kíséretében hitvallást tett a városi autonómia mellett. — örömmel teszek eleget a város képviselőtestülete meghívásának — kezdte beszédét az alispán — hogy ezúttal első alkalommal, elnököljek a részleges tisztújító közgyűlésen és tanúságot tegyek a város, szülővárosom iránt érzett őszinte szeretetemről és ragaszkodásomról, mely város iránt mindig a legnagyobb érdeklődéssel viseltettem. — Mindnyájan emlékszünk még a boldog békeidőkre, mikor vármegyénk szerencsés fekvésénél fogva Esztergom nemcsak székhelye, hanem gazdasági és kulturális gócpontja volt e megyének és jelentős helye az országnak. A gyűlölettől, tudatlanságtól, hazugságtól szerkesztett békediktátum határvárossá sülyesztette Esztergomot, életlehetőségeitől csaknem teljesen megfosztotta. Ezekben a nehéz időkben rendkivüli felelősség nehezedik a várost irányító autonom testületre, a testület mindkét szervére, a képviselőtestületre és a tisztviselőkarra egyaránt. Fokozott munkát kell kifejtenie, hogy nemcsak az életbenmaradást, hanem a fejlődést, a szociális problémák megoldását is biztosítsa. Az autonom testület emberekből álló emberi intézmény, bizonyos emberi gyengeségeknek ki van téve, lelkiismeretlen emberek visszaélése határtalan károkat okozhat a közületnek. Ilyen események vetik felszínre azt a felfogást, hogy az autonómia már nem időszerű intézmény, az autonómia sírját igyekeznek megásni. Mi az autonómia kebelében nőttünk fel, látjuk, hogy azt fejleszteni kell, a mai nehéz időknek sokkal jobban megfelelő, rugalmas szerv, hatáskörének tágítása fokozni fogja az elszakított magyarság vágyakozását a régi Magyarországhoz. — Temesük el az ellentéteket, adjuk meg a felelős vezetőknek a bizalmat, minden eredményes munka előfeltételét. A két szerv teljesen át van hatva rendkivüli feladatok súlyától, szívvel, lélekkel, szeretettel intézik történelmi városunk ügyeit, az ügyek elbírálásánál kikapcsolják a személyi ellentéteket, puritánbecsületességgel dolgoznak a gazdasági fejlődésért. — Az autonómia szervei hivatásukmagaslatán állanak, nyugodtan nézünk a jövő elé, a fontos kérdések a jóindulattól, á megértéstől vannak vezetve. Ezt a további lelkes munkát kérve nyitom meg a mai közgyűlést, melynek tárgya az állatorvosi állás betöltése. A beszédet hatalmas ováció fogadta, Frey Vilmos dr. alispán kinevezte a kijelölőbizottságot, melynek tagjai v. Matus Gyula, Drahos János, Meszes Ferenc, az alispán részéről dr. Mike Lajos. A jelölés eredményét az alispán ismertette. Első helyen Kottler László, (lelkes