Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-30 / 35.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 35. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK 1936. ÁPRILIS 30 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Itt a revizió! Lord Rothermere angol uj­ságfejedelem, a magyarság nagy­barátja, a Daily Mail egyik számában cikket írt „Magyar­országon ismét meg fognak szólalni az ünnepi harangok" cimmel, amely az egész vilá­gon óriási visszhangot keltett. Ebben a cikkben a lord azt irja, hogy négy éven belül itt a magyar revizió! A lord cikkének főbb részei ezek: Beteljesült a legtöbb nem­zetközi fejlemény, amelyet öt évvel ezelőtti cikkemben jósol­tam. Elsősorban létrejött a Németország és Lengyelország közötti kibékülés, amelyet Hit­ler megvalósitott, mihelyt kan­cellár lett. Még egy második kérdés, amellyel e cikkben fog­lalkoztam, állandóan az álta­lam jósolt irányban fejlődik. Ez Magyarország jogos köve­telése a trianoni szerződés ál­tal rákényszeritett határok fe­lülvizsgálása tárgyában. Öt évvel ezelőtt azt taná­csoltam, hogy Magyarország a maga sérelmeinek orvoslását attól várja, hogy a német be­folyás a nemzeti szocialista mozgalom lökésének befolyása alatt óriási megerősödésre tesz szert Európában. Ma kijelentem, hogy Magyarország meg a je­len évtized során visszanyeri méltó helyét a középeurópai nagy nemzetek sorában. Ennek megvalósításán két tényező dolgozik: a magyar nép nagyszerű szelleme és ama két hatalmas európai állam te­kintélyének gyors növekedése, amely Magyarország legfonto­sabb barátja. Ezek: Németor­szág és Olaszország. Az első tényezőről széles­körű személyes ismereteim alap ján beszélhetek. Meggyőződ­tem arról, hogy a hősies faj bátorsága és lelkiereje ma épp­oly nagy, mint a XVI. szá­zadban volt, amidőn a mohácsi csata után a tízszeres túlerő­vel szemben szenvedett vereség a magyarokat százhatvan évre a török zsarnokság rabigájába hajtotta. A trianoni zsarnokság csak egytizedannyi ideig tar­tott. Uj erők törnek fel Euró­pában, amelyek gyorsan fognak végezni olyan túl jóllakott és gonosz államok ellenállásával, mint Csehország és Románia, amelyek, miután jogtalanul ki­fosztották Magyarországot, azt az engedélyt zsarolták ki a nagyhatalmaktól, hogy meg­tarthassák zsákmányukat. Ez a két másodrangú állam felelős főként annak az igazságtalan békeszerződésnek a fenntartá­sáért, amely Magyarországot területe háromnegyedrészétől fosztotta meg és 3.300,000 magyart helyezett idegen ura­lom alá. Szilárdul hiszem, hogy mie­lőtt véget ér a jelen évtized, vissza fogják adni azokat a te­rületeket, amelyektől Románia és Csehország oly igazságta­lanul fosztotta meg a magyar nemzetet. Mint öt évvel ezelőtt megjósoltam a német nemzet újjászületését, aminek most ta­núi lehetünk, éppúgy megjóso­lom, hogy Magyarország visz­szanyeri elvesztett területeit. Politikai pártgyűlések Az alkotmányreformról beszélt dr. Ernszt Sándor a vasárnapi gyűléseken Czettler Jenő, Viola Ferenc, Tóbler János, Nyisztor Zol­tán, Gere János és Hóka Imre dr. beszéltek még. A május harmadiki választást megelőző vasárnap, egy héttel a választás előtt több népes gyűlés volt Esztergomban. Délelőtt 11 óra­kor a Magyar Király nagytermében tartott gyűlés első szónoka Ernszt Sándor volt, aki örömének adott kifejezést, hogy ebben a választási harcban eddig nem volt személyes­kedés egyik részről sem, mindig a lovagiasság szabályai érvényesültek. Reményének adott kifejezést, hogy ez a harc továbbra is csak az elvek harca lesz, hivatkozva egy régi nagy esztergomi választásra, amikor nem kisebb emberek, mint Polónyi Géza és fioránszky Nándor állottak egy­mással szemben, Ernszt Sándor kifejtette, hogy az esztergomi mandátumért való küz­delmet külső és belső okok miatt vállalta. A belső okok rendkívül komolyak. Ebben a teremben — mondotta — szó volt az alkotmány­reformról. Titkos választójogot kö­vetelték. A Keresztény Párt mindig magáénak vallotta ezt az álláspon­tot, de egyes külföldi példák azt mutatják, hogy ezzel elnémíthatják a népet, mert listát bocsájtanak a a szavazók elé és azon változtatni nem lehet; igy aztán feleslegessé válik a parlament is, mert egy év­ben esetleg egyszer hívják össze. Az ilyen reformnak ellene vagyunk — mondotta. A párt iránya mindig keresztény és szociális volt. Mindig a kisem­berek pártján volt, akkor is, mikor mások azt figyelembe sem vették. Minden téren és osztályban mindent megtett, hogy az igazságos érdeke­ket szem előtt tartsa. Egy sereg helyi érdeket ajánlottak figyelmembe téren összeköttetésre van szükség, igazságunk diadalrajutására. Akkor jár helyes úton külpolitikánk, ha a fogra hivatkozik és összeköttetéseket teremt. A Keresztény Párt politikája föiött kéri Esztergom város közön­ségének higgadt ítéletét. Czettler Jenő dr. az alkotmány védelméről beszélt. Az ezeréves al­kotmányt semmiféle ímás rendszer nem pótolhatja. 1848-ban a parla­ment és népképviselet alapjait rak­ták le, ennek védelmében, ha utol­sónak is marad a párt, kitart. A titkos választójogot ez a párt iktatta törvénybe, ez a párt foglalkozott először a földbirtokreform és a hi­telkérdéssel. Ernszt Sándor utolsó mohikánja annak a garnitúrának, amelyben nem kisebb emberek sze­repeltek, mint Kossuth Ferenc, Just Gyula, Ugrón Gábor, Tisza István, Apponyi Albert. A jelenlegi parla­ment sem nélkülözheti az ő mun­kásságát. Viola Ferenc általános gazdasági kérdésekkel foglalkozó beszédében kitért a gazdaadósságok rendezésére és a telepítés kérdésére. Hitelszö­vetkezetek felállítását sürgette. Tóbler János országgyűlési kép­viselő a gazdaadósság rendezését világította meg számokkal. 16,167.000 kat. hold földön 2 milliárd 257 millió pengő adósság fekszik. Bírja-e ezt a kisgazda társadalom ? Komárom- és Esztergom-vármegyében 144.000 hol­don 23 millió pengő az adósság. Egy holdra átlag 158 P esik. Eny­nyit nem termelhet a kisgazda. Sürgette az ipari szabadság ren­dezését. Csak olyan iparos lehessen önálló, akinek a szükséges tanuló és segédi évei megvannak. Beszélt a munkanélküliség problémájának megoldásáról, majd a túlzó anti­szemitizmus ellen emelte fel szavát. Végül a királykérdésre vonatko­zóan ismertette a párt álláspontját. Mi — mondotta — hódolattal va­gyunk a jelenlegi kormányzó sze­mélye iránt. Látjuk és átérezzük annak a munkának fontosságát, amellyel rendet és nyugalmat bizto­sított éa biztosit az országban. A mult tradíciói, a szentistváni Ma­gyarország alapján állunk. Nyisztor Zoltán dr. a keresztény irányzat érvényesülésének fontossá­gát a politikai irányításban hang­súlyozta. A jelenlegi hibás adórend­szer helyett arányos adókivetést követelt, majd a túlzott vámpolitika káros hatásáról beszélt Délután Szentgyörgymezőn volt gyűlés, melyen Ernszt Sándor meg­köszönte az aláírásokat és kérte, hogy az urnák előtt is tartsanak ki amellett a párt mellett, melyet az ő személye képvisel. Utána Czettler Jenő, Tóbler János, Viola Ferenc, dr fióka Imre és Gere János szólaltak fej­Gróf Festetics Sándor volt a nyilaskeresz­tes nagygyűlés vezérszónoka Pénteken este választói nagygyű­lést (tartott a nyilaskeresztes párt, melyre Esztergomba érkezett a párt országos vezére, gróf Festetics Sán­dor, ifj. Balogh István orsz. gyül. képviselő, Meskó Zoltán ny. állam­titkár, dr. Dücső Jánosné és ifj. dr. Meskó Zoltán szerkesztő kíséretében. A nagygyűlés első szónoka a párt­vezér volt, aki a mozgalom keresz­tény és alkotmányos jellegét han­goztatta, kárhoztatta azonban a par­lamentarizmusnak Magyarországon meglévő struktúráját, mely a népi akarattal szemben sokszor illegitim úton szerzett hatalommal nem szol­gálja eléggé a nemzet érdekét. A par­Természetes, hogy a képviselő dol-1 lamentáris rendszert Franciaorszá­gozik a kerületéért. Vigyázni kell, Igon keresztül Angliából hozták az hogy áldozatnak a gyümölcsét azok is élvezzék, akik az áldozatot meg­hozták. A jelen időben nagyon fon­tos a belpolitika alakulása. Bizonyos hogy ezen a téren rövidesen dön­tés lesz, ezekkel a kérdésekkel igen komolyan kell foglalkozni. Szilárd, egészséges és olyan legyen, mely tudja, hogy mit akar. Külpolitikai országba. Akkor, amikor a Nemzeti Szocialista Párt a parlament hibáit ostorozza, még nem tör diktatúrára. Titkos választójoggal, titkos szava­zással kérdezi meg a népet, mondat bírálatot politikája felett. Nem bújik ki a felelősség alól, mint az elmúlt évtizedek politikusai, hanem mint Hitler, szavazásra bocsájtja cseleke­deteit. Éppen azért a becsületes tit­kos választójog törvénybeiktatása az első lépés a nemzetre súlyosodé problémák megoldása felé. — Vallási kérdésekkel — mon­dotta — mi nem foglalkozunk, mi a kenyérkérdéssel törődünk. A ke­resztény vallásokat, a hitéletet mi sokra becsüljük. Mi az igazi, gyakor­lati felebaráti szeretet megvalósítá­sán dolgozunk. A továbbiakban tiltakozott a fe­hér kommunizmus vádja ellen. A Nemzeti Szocializmus, példa rá Né­metország, épen a Moszkvából irá­nyított felforgató eszmék ellen har­col. A mozgalom célja a szabadság és függetlenség kivívása, a magyar­ság mentesítése kül- és belföldi ide­gen befolyások alól. Új honfoglalást hirdet a magyarságnak saját hazá­jában, mert a magyar föld csak ma­gyaré lehet. Esküvel fogadott prog­ram a szociális kérdés megoldása a gazdasági életben. Hitre, reményre, bátor kiállásra, gerincességre buz­dítja hallgatóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom