Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-19 / 32.szám

a helyi pártszervezet erőviszonyaira — az esztergomi mandátumnak egy másik párt részére való átengedését a pártszervezet további fejlődésére aggályosnak kell tekinteni. Valamennyi felszólaló teljes elismeréssel szólott a javaslatba hozott jelölt egyéni kiválóságairól és magas személyiségéről, mégis kifejezést adott azon aggodalmának, vájjon ezen választással Esztergom városnak anynyira fontos speciális érdekei kellőkép megóvásra és képviseletre találnak-e ? Az elhangzott óhajokra és aggodalmakra dr. Radocsay László megnyugtató és részletekig terjedő tájékoztató kijelentéseket tett. Ezek beható mérlegelése után a N. E. helyi pártvezetősége — tekintettel a város békéjének mindenképen való megóvására és a felhozott magasabb szempontokra — ellenkezés nélkül hozzájárult dr. Ernszt Sándor jelöléséhez, annak a feltételezésével, hogy ezen magatartásával a maga részéről teljes mértékben biztosítja egy megértő légkör kialakulását és a testvéri együttműködés lehetőségét. A pártszervezet vezetőségének álláspontja szerint azonban ez az állásfoglalás nem praejudicál a jövőre nézve, hogy Esztergom város polgárságának szabad akarata és polgári meggyőződése minden gátlás és befolyás nélkül megnyilvánulhasson. Vármegyei gyűlések . A vármegyei kisgyűlés április hó 14-én délelőtt 9 órakor Radocsay László főispán elnöklete alatt tartotta meg rendes havi ülését. A negyvenkilenc pontból álló tárgysorozat keretén belül Tolna, illetve Békés vármegye átirata kapcsán javasolja a kisgyűlés a törvényhatósági bizottságnak, hogy irjon fel a m. kir. kormányhoz a községi normállétszám újbóli megállapítása, a községi jegyzők szolgálati és anyagi viszonyainak javítása, illetve a vármegyei egyesitett nyugdijalapot terhelő ellátási dijaknak a m. kir. Központi Illetményhivatal által leendő átvétele tárgyában. Az Actio Catholica megkeresése alapján a kisgyűlés felkérte a vármegye alispánját, hogy a törvényhatóság képviseletében vegyen részt Budavár felszabadításának 250 éves évfordulója alkalmából rendezendő római nemzeti zarándoklaton. A kisgyűlés foglalkozott Esztergom város fogadó és vendéglő-ipar szabályrendeletével és ezzel kapcsolatban Ghyczy Elemér kifogásolta azt, hogy a vármegye székhelyén úgyis, mint idegenforgalmi gócpontban, a vendéglőkben és kávéházakban nem lehet jó bort kapni, dacára annak, hogy a vármegyében (Neszmély, Ászár, Boldogasszonypuszta stb.) jóminőségű borok teremnek. Egy-két filléres differencia kedvéért a vendéglősök messze idegenből és kevésbbé jó borokat hozatnak, mikor itt közelben jó márkás borok kaphatók. Egyes községek jegyzői irodájában megtartandó hivatalos órákkal kapcsolatban Péntek Pál kívánatosnak tartja, hogy a községek vezetőségei sürgős természetű ügyekben (pl. passzus kiadás) vagy egyéb indokolt esetben (pl. esketésnél) a hivatalos órákon kivül is rendelkezésére álljanak az érdekelteknek. Alispán megnyugtatta a felszólalót, hogy a hivatásukat átérző jegyzők eddig is igy cselekedtek, de azért a járási főszolgabirák útján kiadja a megfelelő utasításokat. Vitéz Szivós-Waldvogel József kifogásolta azt, hogy a gazdasági jellegű ismétlő iskolák gyakorló földjeit nem kezelik megfelelően, nincs meg a termelés folytonossága, hiányzik az üzemterv, a szaktudás és az ellenőrzés. Egyes községek települési dijainak megállapításával kapcsolatban vitéz Szivós-Waldvogel József a letelepedésnek további intézményes megszigorítását tartja szükségesnek, nehogy' külföldről nem kívánatos elemek szivárogjanak be és telepedjenek le vármegyénkben. A kisgyűlés foglalkozott Komárom szab. kir. megyei város vágóhidjának építésével és ezalkalommal felkérték a vármegye alispánját, hogy Esztergom szab. kir. megyei városban is szorgalmazza a vágóhíd létesítését. A vármegyei közigazgatási bizottság április hó 14-iki ülésén Radocsay László dr. főispán a tárgysorozat előtt meleg szavakkal üdvözölte Ujszászy Imre m. kir. műszaki főtanácsost, aki a közelmúltban ünnepelte harminc éves közszolgálati jubileumát. A különböző jelentések közül a legnagyobb érdeklődést váltotta ki az egyke elleni küzdelem megszervezésére kiküldött albizottság jelentése és javaslata, amelyeket — ezek fontosságára való tekintettel — lapunkban külön ismertetünk. Az alispán március havi jelentése szerint az egész vármegye közönsége kegyeletes és hazafias ünnepségek keretében áldozott március hó 15-én a nagyidők emlékének. A vármegye és a két szab. kir. megyei város alkalmazottai egy havi fizetésük egy százalékát ajánlották fel az alföldi ínségesek megsegítésére irányuló akció javára. A törvényhatósági tiszti főorvos jelentése szerint márciusban vármegyénkben az egészségügyi helyzet az évszakhoz viszonyítva és általában kielégítő volt. A fertőző betegségek közül nagyobb számban vör heny lépett fel Nagysápon, ahol az iskolát be kellett zárni, azonban a járvány enyhe lefolyású volt. A hatósági orvosok egészségügyi vizsgálataik alkalmával feltűnő szabálytalanságot márciusban nem észleltek. A vármegyei tanfelügyelő jelentésében beszámol arról, hogy a tanítóság fokozott tevékenységet fejt ki és a tanfelügyelőségen lévő pedagógiai könyvtár könyveit oly nagy mértékben olvassa, hogy az igényléseket alig tudják kielégíteni. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint a belügyminiszter a felsőgallai kör- és a bánhidai községi állatorvosi állás megszervezését jóváhagyta, így ezen állások betöltése legrövidebb időn belül meg is fog történni. Lépfenében fertőzve volt két község, sertéspestissel hét és sertésorbánccal két község. Állatkivitelünk volt Ausztriába 1 drb használati ló, 495 drb vágósertés, Csehszlovákiába 100 drb vágójuh, Németországba 70 drb vágómarha és Olaszországba 83 drb. vágómarha. Az államépitészeti hivatal bejelentette, hogy márciusban az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. A végleges burkolattal ellátott állami útszakaszokon a kedvező idő beálltával kisebb javításokat fognak végezni. Folyamatban van az Esztergom—pilisszentlélek—dobogókői, a Kisbér—császári, a Nagyigmánd—tarkányi és a Felsőgalla— tarjáni vicinális közutak kiépítése. Á vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő jelentése szerint az időjárás száraz és enyhe volt, korán kitavaszodott, március utolsó harmadában jelentékeny csapadék volt, fagykár nem volt. Az eddigi időjárás mindenféle gazdasági ágazatra vonatkoztatva igen kedvezőnek mondható. A tavaszi kalászosok vetését kellő időben befejezték, kelésük egyenletes, fejlődésük erőteljes, hasonló a helyzet a cukor- és takarmányrépánál. A korai burgonyát már elültették, az őszi burgonyát most ültetik. Az őszi vetések szépen fejlődnek. A takarmánykészlettel a kellő takarékoskodás mellett az állomány szokott kondíciójának feláldozása nélkül általában kijöttek a gazdák. Az állatárak örvendetes emelkedést mutatnak. A mezőgazdasági munkások munkaalkalma a korai kitavaszodás folytán bővül. A gesztesi és tatai járás területén a m. kir. földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával megállapították a minimális mezőgazdasági napszámbéreket a mult évinél valamivel magasabban. Az esztergomi járás területén ennek megállapítása nem mutatkozik szükségesnek. A komáromi m. kir. pénzügyigazgatóság jelentése szerint márciusban a ház, föld, rögzített általános kereseti, rögzített jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó munkálatokat befejezték, a nem rögzített adók kivetése folyamatban van. Behajtási eredmények az állami egyenes adókA kézművességet, a kisipari termelést mai alakjában és mai munkaterületén nem lehet fenntartani, hanem keresnünk kell, céltudatosan a közérdek és a nemzeti érdek figyelembevételével egy új egyensúlyi állapotot a nagyipari termelés és a kézműves termelés között. Ebből a szempontból a kézművességet két főcsoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok az iparok, amelyek a technika és a kapitalista termelési rendszer folytán mindinkább veszítenek jelentőségükből, mert olyan tömegfogyasztási cikkeket állítanak elő, amelyeket a nagyipar olcsóbban tud a piacra hozni. Ezeknek a helyét a nagyipar fogja fokozatosan elfoglalni, elveszi eddigi vevőiket, kiszorítja őket a városokból a községekbe, ahol talán a nagyipar terjeszkedése nem rentábilis, vagy egyszerű javítási munkálatok végzésére fogja ezeket az iparágakat szorítani. Ebben a kategóriában azonban sokan lesznek olyan iparosok, akik a technika vívmányainak, a gépeknek felhasz nálásával üzemüket fejleszteni tudják, fokozatosan a középiparosok sorába lépnek és megteremtik nálunk is a meglehetősen nélkülözött középiparos réteget. Az én meggyőződésem az, hogy a gyáripari tömegtermelés előnyeivel szemben nem szabad lekicsinyelnünk azokat az erkölcsi erőket sem, amelyek a kisés különösen a középipari vállalatokban, a munkaadó és munkás között közvetlen kapcsolat révén jelentkeznek. Ha a munkás nem mindig a futószalag mellett ül, hanem munkájának gyümölcsét is látja és látja azt az odaadást, amivel gazdája a vállalat sorsa iránt viseltetik és azt a küzködést, amelyet a vállalat vezetője a nyersanyag beszerzésétől kezdve az árú értékesítéséig a munka minden fázisában kifejt, akkor sokkal odaadóbb lélekkel vesz részt a munkában és értékesebb támasza és oszlopa lesz annak az üzemnek, mint az a gyári munkás, akinek minden személyi kapcsolata megszűnt a gyár vezetőségével vagy tulajdonosával. De találunk a kisiparban másik olyan munkaterületet is, ahol a nagynál : mult év márciusához viszonyítva az eredmény 30.000 pengővel kevesebb, bélyeg- és jogilletéknél az első negyedévi eredmény 30.000 pengővel több, illeték egyenértéknél a márciusi eredmény 800 pengővel kevesebb, közúti gépjárművek közúti adójánál 2400 pengővel kedvezőbb. Általános forgalmi adónál a negyedévi eredmény 122.000 pengővel több, fényűzési forgalmi adónál 1000 pengővel kevesebb. A budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóság márciusi jelentése szerint Esztergom szab. kir. megyei város és az esztergomi járás területére az adókivetést a m. kir. pénzügyminisztérium által megállapított terv szerint a határidő pontos betartása mellett folytatják. A behajtási eredmény: állami egyenes adóknál mult év márciusához viszonyítva 9000 pengővel kedvezőtlenebb, bélyeg- és jogilletéknél 2000 pengővel több, illeték egyenértéknél 1300 pengővel kevesebb, közúti gépjárművek közúti adójánál 740 pengővel több, általános forgalmi adónál 12.500 pengővel és fényűzési forgalmi adónál 350 pengővel kevesebb, A közigazgatási bizottság plénuma után az albizottságok üléseztek, melyeknek ülései délután negyed kettő órakor értek véget. ipar átalakító hatása nem fog nagy változásokat előidézni, sőt ahol befolyása sem lesz. Ez a terület az úgynevezett műipar, helyhez kötött ipar, helyi nyersanyagot kidolgozó, helyszükségleteket kielégítő ipar területe, de különösen azoké az iparágaké, amelyek nem iparcikkeket gyártanak, hanem bizonyos egyéni szolgáltatásokat végeznek, mint például a fodrász. Ezen a munkaterületen a nagyiparnak, a gyáripari termelésnek az átalakító hatása egyáltalában nem jön számba. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iparilag fejlett országokban egészen uj munkaterületek és fejlődési lehetőségek nyílnak a kézművesek számára. A fejlettebb nyugati ipari országokban ma már a kézművesek jórésze nem közvetlenül a megrendelőnek dolgozik, hanem átvesz a gyáripar termelési processzusából egyes fázisokat, amelyekben nagyobb kézügyesség és nagyobb szakértelem szükséges, ahol minőségi munkára van szükség és Így tulajdonképpen a kézművesnek a gyáripar a megrendelője. Végeztem hazánkban erre vonatkozólag kísérleteket, de sajnos, nálunk még nem megy a dolog. Ha nézzük a kézművesipar jövő helyzetét, megállapíthatjuk, hogy ennek a kézművesiparnak igenis van jövője a jövő társadalmi és gazdasági rend kialakulásában: Keresnünk kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a réteg megerősödjék és jövő feladatainak ellátására képes legyen. Szükség van erre a törekvésre nemcsak technikai és gazdasági megfontolásokból, hanem nemzetpolitikai okokból is. Itt több, mint 160.000 önálló exisztenciáról van szó. Ennek a nagy tömegnek megerősítése és exisztenciájának fenntartása a polgári társadalom nagyfokú érdeke. Ezt a nagy tábort nem lökhetjük ki a proletársorsba a társadalmi rend veszélyére. Ebből a szempontból nézve is foglalkozni kell ezzel a problémával Mert ha a technikusok és közgazdászok rideg ítélete szerint a kisipar halálra volna is Ítélve, akkor is foglalkozni kellene ennek a folyamatKisipar a jövő gazdasági rendben Irta: Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter