Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-16 / 31.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 31. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. ÁPRILIS 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A hatalmas harmadik Mi, az integer Magyarország megmaradt törzse, szemrebben­ve nézzük azokat a felkészült­ségeket, melyeket a Szovjet ki­képzett, univerzális összekötte­tése cselekszik Európa testében. A kommunizmus, az anar­chizmus, az atheizmus és a szabadkőmíves páholyok misz­tikus sötétsége még nem rémí­tette el jobban Európát, mint a közelmúltban, a jelenben és fogja a jövőben. Hiába hirlik az a mende­monda, hogy már a Szovjet is a jobb megértés és kedvezőbb állami szervezettség felé tapo­patódzik. Mese ez. A Szovjet mai szervezettségében olyan ha­talmi tényező, mely az egész Európát átöleli polip-karjaival. Csak kifelé mutat. Politikája ügyes és tervszerű. Hogy némely államban nem ért el prezentált előnyöket, nem ejti kétségbe. Győzelmének biz­tos tudatában reménykedik és cselekszik a felzavart Európa idegei között. Hogy a hitleriz­mus és fasizmus erős konkur­rense, azt elismeri maga is. De e két — Európában a legerő­sebb külpolitikai és nemzeti — szervezettség mellett a hatal­mas Harmadik szerepet ő vi­szi : a Szovjet. Ha a napi eseményeket ol­vassuk, látjuk, hogy Európa sarkai a kandelláberek tevékeny­ségéhez hasonlítanak. Tüzet csi­hol itt-ott. Sőt Spanyolország­ban már az elüszkösödött temp­lomok és kolostorok gerendái tanúskodnak a Szovjet ügyes mesteri munkájáról. A hatal­mas Harmadik keze átnyúlt Eu­rópa vállához, hogy onnan pró­bálja elérni, aknamunkákkal megmozgatni a többi államo­kat. Franciaországnak most már igazán sokfelé kell orientálódni és védekezni. Fáj a Rajna-vidék megszállása, kellemetlen, hogy sikertelen Anglia és Olaszor­szág összehozása, idegesíti a kis Ausztria merész lépése, ez­zel párhuzamban pedig molesz­táló a kisantant — Titulescu és társai — futkosása, lazítása, bujtogatása. Mindemellett ott a legnagyobb veszély a határánál, a hatalmas Harmadik. Franciaország oly zsákutcába jutott, hogy művészet lesz neki kiszabadulni, ha nem akar a Szovjettel szorosabb összeköt­tetést létesíteni. Az igaz, hogy ez háború esetén a biztos és teljes győzelmet jelentené, de ekkor ezzel a tettével messzire kerülne a két latin állam : Fran­ciaország és Olaszország. Pe­dig a francia nép inkább akar az olaszhoz húzni, mint a szov­jettel paktumot kötni. Európa minden országa irtó­zik a Szovjettől. A lengyel-cseh viszony kiélesedésnek oka szin­tén a hatalmas Harmadik köz­belépése. Ugyanis a lengyelek a cseh-szovjet katonai szerződés megkötésében a bolsevizmus terjedését látják csak Közép­Európában. Tehát a lengyelek ezen tettükkel nemcsak magu­kat akarják ezzel mentesíteni, hanem egész Közép-Európát. A szovjet-terv hamar betel­jesülne, ha a két ellentétes sa­rok össze volna kötve lengyel­cseh-francía-spanyol földön ke­resztül, de akkor végveszélybe sodorná az európai keresztény­séget és civilizációt is. Ennek nem szabad megtör­ténnie, mert ahol az Én az első és az Isten a legutolsó, ott nem lehet harmonikus meg­értés, testvéri szeretet, alázatos istenfélelem. Ott csak megté­vedt, beteg emberi elme a leg­főbb úr: a hatalmas, Európát bolsevizálni akaró, Harmadik. D. I. «IHUMHIUMMMMMUMMWI^^ Az Egyháznak hatalmi törekvései nincsenek a földön... mondotta hasvéti szentbeszédében a hercegprímás áthelyezni innen működésének súly­pontját. Krisztus feltámadása hívei­nek diadalát is jelenti és azt bizo­nyitja^hogy helyes úton járnak azok, akik Ot követik! G. I. Húsvétvasárnap az esztergomi ba­zilikában dr. Serédi Jusztinián bibo­ros-hercegprimás ünnepi nagymisét pontifikált, majd apostoli áldást osztott és szentbeszédet mondott. — Húsvétkor Krisztus feltámadá­sával győzedelmeskedett a gonosz­ság szelleme fölött — kezdte beszé­dét a biboros főpásztor. — Krisztus feltámadása: az élet diadala a halál fölött, az igazság, az erény és a jóság győzelme a hamisság, a bűn és a gonoszság fölött. Krisztus fel­támadásával diadalmaskodott min­den gonoszság fölött, amely a pa­radicsomi jelenet óta különféle alak­ban szerepel az emberiség történel­mében. Diadalmaskodott a keresz­tényüldöző pogányságon, az egyház­üldöző szabadkőművességen — és Jézus feltámadása győzelmet jelent azokon a szellemi nagyságokon, író­kon, diplomatákon, politikasokon és államférfiakon, akik különféle titkos szervezetek szolgálatában Krisztust szeretnék kiüldözni az emberiség életéből és Krisztus egyházát akar­ják kikapcsolni aztállamok és nem­zetek életműködéséből. Majd a Krisztus gondviselése alatt dolgozó egyházról és Krisztusról mint vallásalapitóról szólott a her­cegprímás. A világ kezdete óta sok vallásalapító élt és lesznek új tanok hirdetői ezután is, de egyetlen egy sem bizonyította be igazságát és isteni eredetét életével és csodáival és különösen nem — feltámadásá­val. Krisztus egyháza a sok ellen­ség és megpróbáltatás dacára ma is él, mindig nagyobb mértékben tölti be hivatását. Krisztus műve élni fog a világ végéig, sőt azon túl is. — Hiszen Krisztus győzelmét sok­szor tapasztalhatjuk már itt a földi életben, —• mondotta a hercegprí­más többek között. Sokszor látjuk, 1 hogy Istentől és Krisztustól távol élő, különben kiváló férfiak, akik nagy tehetségeikkel a nemzeti és állami élet irányitói voltak, életük végén őszintén megtértek Krisztus­hoz. Mi örülünk ennek, mert érez­zük Krisztus igazságainak diadal­maskodását, de sokkal jobban örül­nénk, ha a megtérés minden ilyen esetben jóval előbb következnék be, hogy még alkalmak és módjak adódna az emberiség boldogulása ellen elkövetett hibáik és tévedéseik jóvátételére. — Azt kérdezhetnétek tőlem ked­ves hiveim, hogy miért beszélek én Krisztus és egyháza győzelmes éle­téről, amikor a hírlapokban az igaz­ság arculcsapásáról, egyházüldözés ről és gonosz hatalmaskodásokról olvasunk. Erre maga Krisztus felel meg, aki megmondotta, hogy üldözni fogják azokat, akik Őt követik. Az Egyházról mint Krisztus misz­tikus testéről szólt ezután a herceg­prímás, amely a küzdő Egyházból végre is diadalmas Egyházzá lesz. Ha az egyházüldözések, vagy a hit­közönyösség folytán egyik-másik he­lyen hanyatlik is az Egyház, ugyan­akkor azonban más országokban annál inkább virul és terjed. — Nagyon sajnáljuk az Egyház üldözését, az Egyház életének visz­szaszorítását, — de nem azért, mintha az Egyház hatalmi befolyását félte­nénk, — mert az Egyháznak ha­talmi törekvései nincsenek a földön, — hanem azért, mert Krisztustól rendelt küldetésének betöltésében aka­dályozzák. Jellemző, hogy ma a kü­lönféle nemzetek, államok, társadal­mak és szervezetek hatalmi tüleke­désének korában Krisztus egyháza az egyedüli nagy tekintély és egye­düli szilárd és elismert erkölcsi fó­rum és hatalom a forrongó világ­ban. — Amikor ezeket hirdetem, arra kérlek benneteket — mondotta be­széde befejező részében a biboros főpásztor, — úgy éljetek és vigyáz­zatok, hogy a hitbeli közönyösség folytán Krisztus ne legyen kényte­len más országba, más világrészekbe Passió-kórusok a Bazilikában A főszékesegyház nagypénteki áj­tatos közönségének gyönyörködtető új kórusbetétek élvezetében volt ré­sze. A növendékpapok énekkara nagy­pénteki passiót Harmat Arthur ze­neművészeti főiskolai tanár, a ki­váló egyházi zeneszerző kórusbeté­teivel énekelte. A kiváló egyházi ze­neszerző a betéteket Béres István teológiai tanár kérésére írta és az új mű bemutatása méltán illeszke­dett bele a növendékpapok nagyheti programmjába. A népek nagy tanítója, a katolikus Egyház régtől fogva alkalmazta e dramatizáló kórusokat. Sajnos azok rövidebb-hosszabb ideig el-elmarad­tak az egyházi ünnepségekből. Harmat Arthur most bemutatott művének főértéke, hogy a korális 5/iólók után — bár modern muzsi­kát ad, — meg tudja fogni a mo­dern ember lelkét is, mert stíluso­san és megragadóan alkalmazkodik a gregorián szólókhoz. A kórusrészek mindvégig gregorián hangnemben vannak lefektetve és ez ősi keresz­tény zamatot ad és illúziót kelt. Meg tudja ragadni a lelket és a hallgató együtt száll a kórus hang­jaival a műélvezet tiszta szféráihoz. Többnyire egy szólamból indulnak ki és ez érzékelteti a tömeget, amint egy hangadó után indul és minden zökkenés nélkül olvasztja a kóruso­kat az evangélista szólójába. A részvét, a tömegirígység, a tömegdüh, a meg­semmisülés... mind kifejezésre jut. És a szerző mindezt egyszerű esz­közökkel, három szólammal éri el. Harmat Arthur műve nagyszerű és hozzáértő vezetőre talált Béres Ist­ván személyében. Az ő betanításá­val és egyéni vezénylésével a növen­dékpapok komoly és értékes művé­szi élménnyel tették felejthetetlen széppé az egyházi szertartásokat. Harmat Arthurnak, a szerzőnek, Béres Istvánnak a fáradságot nem kímélő karmesternek és az előadók­nak a magyar templomi muzsika és a régi szép kórusok hivei nevében is szeretettel és hálával gratulálunk és kérünk minél több ily lelket gyö­nyörködtető és felemelő gyöngyö­ket. K. F. D. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom