Esztergom és Vidéke, 1936

1936-04-16 / 31.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 31. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1936. ÁPRILIS 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A hatalmas harmadik Mi, az integer Magyarország megmaradt törzse, szemrebbenve nézzük azokat a felkészültségeket, melyeket a Szovjet kiképzett, univerzális összeköttetése cselekszik Európa testében. A kommunizmus, az anarchizmus, az atheizmus és a szabadkőmíves páholyok misztikus sötétsége még nem rémítette el jobban Európát, mint a közelmúltban, a jelenben és fogja a jövőben. Hiába hirlik az a mendemonda, hogy már a Szovjet is a jobb megértés és kedvezőbb állami szervezettség felé tapopatódzik. Mese ez. A Szovjet mai szervezettségében olyan hatalmi tényező, mely az egész Európát átöleli polip-karjaival. Csak kifelé mutat. Politikája ügyes és tervszerű. Hogy némely államban nem ért el prezentált előnyöket, nem ejti kétségbe. Győzelmének biztos tudatában reménykedik és cselekszik a felzavart Európa idegei között. Hogy a hitlerizmus és fasizmus erős konkurrense, azt elismeri maga is. De e két — Európában a legerősebb külpolitikai és nemzeti — szervezettség mellett a hatalmas Harmadik szerepet ő viszi : a Szovjet. Ha a napi eseményeket olvassuk, látjuk, hogy Európa sarkai a kandelláberek tevékenységéhez hasonlítanak. Tüzet csihol itt-ott. Sőt Spanyolországban már az elüszkösödött templomok és kolostorok gerendái tanúskodnak a Szovjet ügyes mesteri munkájáról. A hatalmas Harmadik keze átnyúlt Európa vállához, hogy onnan próbálja elérni, aknamunkákkal megmozgatni a többi államokat. Franciaországnak most már igazán sokfelé kell orientálódni és védekezni. Fáj a Rajna-vidék megszállása, kellemetlen, hogy sikertelen Anglia és Olaszország összehozása, idegesíti a kis Ausztria merész lépése, ezzel párhuzamban pedig molesztáló a kisantant — Titulescu és társai — futkosása, lazítása, bujtogatása. Mindemellett ott a legnagyobb veszély a határánál, a hatalmas Harmadik. Franciaország oly zsákutcába jutott, hogy művészet lesz neki kiszabadulni, ha nem akar a Szovjettel szorosabb összeköttetést létesíteni. Az igaz, hogy ez háború esetén a biztos és teljes győzelmet jelentené, de ekkor ezzel a tettével messzire kerülne a két latin állam : Franciaország és Olaszország. Pedig a francia nép inkább akar az olaszhoz húzni, mint a szovjettel paktumot kötni. Európa minden országa irtózik a Szovjettől. A lengyel-cseh viszony kiélesedésnek oka szintén a hatalmas Harmadik közbelépése. Ugyanis a lengyelek a cseh-szovjet katonai szerződés megkötésében a bolsevizmus terjedését látják csak KözépEurópában. Tehát a lengyelek ezen tettükkel nemcsak magukat akarják ezzel mentesíteni, hanem egész Közép-Európát. A szovjet-terv hamar beteljesülne, ha a két ellentétes sarok össze volna kötve lengyelcseh-francía-spanyol földön keresztül, de akkor végveszélybe sodorná az európai kereszténységet és civilizációt is. Ennek nem szabad megtörténnie, mert ahol az Én az első és az Isten a legutolsó, ott nem lehet harmonikus megértés, testvéri szeretet, alázatos istenfélelem. Ott csak megtévedt, beteg emberi elme a legfőbb úr: a hatalmas, Európát bolsevizálni akaró, Harmadik. D. I. «IHUMHIUMMMMMUMMWI^^ Az Egyháznak hatalmi törekvései nincsenek a földön... mondotta hasvéti szentbeszédében a hercegprímás áthelyezni innen működésének súlypontját. Krisztus feltámadása híveinek diadalát is jelenti és azt bizonyitja^hogy helyes úton járnak azok, akik Ot követik! G. I. Húsvétvasárnap az esztergomi bazilikában dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás ünnepi nagymisét pontifikált, majd apostoli áldást osztott és szentbeszédet mondott. — Húsvétkor Krisztus feltámadásával győzedelmeskedett a gonoszság szelleme fölött — kezdte beszédét a biboros főpásztor. — Krisztus feltámadása: az élet diadala a halál fölött, az igazság, az erény és a jóság győzelme a hamisság, a bűn és a gonoszság fölött. Krisztus feltámadásával diadalmaskodott minden gonoszság fölött, amely a paradicsomi jelenet óta különféle alakban szerepel az emberiség történelmében. Diadalmaskodott a keresztényüldöző pogányságon, az egyházüldöző szabadkőművességen — és Jézus feltámadása győzelmet jelent azokon a szellemi nagyságokon, írókon, diplomatákon, politikasokon és államférfiakon, akik különféle titkos szervezetek szolgálatában Krisztust szeretnék kiüldözni az emberiség életéből és Krisztus egyházát akarják kikapcsolni aztállamok és nemzetek életműködéséből. Majd a Krisztus gondviselése alatt dolgozó egyházról és Krisztusról mint vallásalapitóról szólott a hercegprímás. A világ kezdete óta sok vallásalapító élt és lesznek új tanok hirdetői ezután is, de egyetlen egy sem bizonyította be igazságát és isteni eredetét életével és csodáival és különösen nem — feltámadásával. Krisztus egyháza a sok ellenség és megpróbáltatás dacára ma is él, mindig nagyobb mértékben tölti be hivatását. Krisztus műve élni fog a világ végéig, sőt azon túl is. — Hiszen Krisztus győzelmét sokszor tapasztalhatjuk már itt a földi életben, —• mondotta a hercegprímás többek között. Sokszor látjuk,

1 hogy Istentől és Krisztustól távol élő, különben kiváló férfiak, akik nagy tehetségeikkel a nemzeti és állami élet irányitói voltak, életük végén őszintén megtértek Krisztushoz. Mi örülünk ennek, mert érezzük Krisztus igazságainak diadalmaskodását, de sokkal jobban örülnénk, ha a megtérés minden ilyen esetben jóval előbb következnék be, hogy még alkalmak és módjak adódna az emberiség boldogulása ellen elkövetett hibáik és tévedéseik jóvátételére. — Azt kérdezhetnétek tőlem kedves hiveim, hogy miért beszélek én Krisztus és egyháza győzelmes életéről, amikor a hírlapokban az igazság arculcsapásáról, egyházüldözés ről és gonosz hatalmaskodásokról olvasunk. Erre maga Krisztus felel meg, aki megmondotta, hogy üldözni fogják azokat, akik Őt követik. Az Egyházról mint Krisztus misztikus testéről szólt ezután a hercegprímás, amely a küzdő Egyházból végre is diadalmas Egyházzá lesz. Ha az egyházüldözések, vagy a hitközönyösség folytán egyik-másik helyen hanyatlik is az Egyház, ugyanakkor azonban más országokban annál inkább virul és terjed. — Nagyon sajnáljuk az Egyház üldözését, az Egyház életének viszszaszorítását, — de nem azért, mintha az Egyház hatalmi befolyását féltenénk, — mert az Egyháznak hatalmi törekvései nincsenek a földön, — hanem azért, mert Krisztustól rendelt küldetésének betöltésében akadályozzák. Jellemző, hogy ma a különféle nemzetek, államok, társadalmak és szervezetek hatalmi tülekedésének korában Krisztus egyháza az egyedüli nagy tekintély és egyedüli szilárd és elismert erkölcsi fórum és hatalom a forrongó világban. — Amikor ezeket hirdetem, arra kérlek benneteket — mondotta beszéde befejező részében a biboros főpásztor, — úgy éljetek és vigyázzatok, hogy a hitbeli közönyösség folytán Krisztus ne legyen kénytelen más országba, más világrészekbe Passió-kórusok a Bazilikában A főszékesegyház nagypénteki ájtatos közönségének gyönyörködtető új kórusbetétek élvezetében volt része. A növendékpapok énekkara nagypénteki passiót Harmat Arthur zeneművészeti főiskolai tanár, a kiváló egyházi zeneszerző kórusbetéteivel énekelte. A kiváló egyházi zeneszerző a betéteket Béres István teológiai tanár kérésére írta és az új mű bemutatása méltán illeszkedett bele a növendékpapok nagyheti programmjába. A népek nagy tanítója, a katolikus Egyház régtől fogva alkalmazta e dramatizáló kórusokat. Sajnos azok rövidebb-hosszabb ideig el-elmaradtak az egyházi ünnepségekből. Harmat Arthur most bemutatott művének főértéke, hogy a korális 5/iólók után — bár modern muzsikát ad, — meg tudja fogni a modern ember lelkét is, mert stílusosan és megragadóan alkalmazkodik a gregorián szólókhoz. A kórusrészek mindvégig gregorián hangnemben vannak lefektetve és ez ősi keresztény zamatot ad és illúziót kelt. Meg tudja ragadni a lelket és a hallgató együtt száll a kórus hangjaival a műélvezet tiszta szféráihoz. Többnyire egy szólamból indulnak ki és ez érzékelteti a tömeget, amint egy hangadó után indul és minden zökkenés nélkül olvasztja a kórusokat az evangélista szólójába. A részvét, a tömegirígység, a tömegdüh, a megsemmisülés... mind kifejezésre jut. És a szerző mindezt egyszerű eszközökkel, három szólammal éri el. Harmat Arthur műve nagyszerű és hozzáértő vezetőre talált Béres István személyében. Az ő betanításával és egyéni vezénylésével a növendékpapok komoly és értékes művészi élménnyel tették felejthetetlen széppé az egyházi szertartásokat. Harmat Arthurnak, a szerzőnek, Béres Istvánnak a fáradságot nem kímélő karmesternek és az előadóknak a magyar templomi muzsika és a régi szép kórusok hivei nevében is szeretettel és hálával gratulálunk és kérünk minél több ily lelket gyönyörködtető és felemelő gyöngyöket. K. F. D. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére.